Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-30 / 25. szám

VILÁG PROLETARJAI. EGYESÜLJETEK 1 60. évfolyam, 25. szám 1970. JANUÁR 30., PÉNTEK Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Berlin; Kádárlános és FockJenő gyárba látogatott Ma folytatódnak a tárgyalások Berlinben csütörtökön szü­neteltek a hivatalos tárgya­lások. Kádár János és Fock Jenő — kíséretük tagjaival — délelőtt az NDK ipará­nak egyik fellegvárát, a 19 000 dolgozót foglalkoztató • „Október 7." szerszámgép­gyártó kombinát Berlin­Marzahn-i üzemét kereste fel. A kombinát, amely az NDK szerszámgép-gvártásá­nak 40 százalékát adja. szo­ros kapcsolatot tart jó né­hány magyar üzemmel, köz­tük a Lenin Kohászati Mü­vekkel. a Dunai Vasmüvei, a Ganz-MÁVAG-gal és az Országos Gumiipari Válla­lattal. A látogatás alkalmából zászlódíszbe öltözött az (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János és Fock Jenő a berlini Október 7 kombinátban A jubileumi munkaversen/ jegyében Szervezett munkások a magasabb termelékenységért A Minisztertanács ülése Március egytől kiegészítik az alacsony nyugdíjakat, járadékokat — Elfogadták Szeged általános rendezési tervének irányelveit A kormány Tájékoztatási va! kapcsolatos feladatokról havi 385-ról 425 forintra Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa. Ezen részt vett é.s felszólalt dr. Jan­dek Géza. a SZOT termelési osztályának vezetője és Sza­bó Sándor, az MSZMP Csongrád megyei bizottsá­gának osztályvezetője is. Szeged és Csongrád megye szervezett munkásainak leg­felsőbb fóruma kialakította állásfoglalását idei tenniva­lóira. Az írásban előterjesz­tett javaslatot Juhász Jó­zsef vezető titkár szóbeli előadása egészítette ki, majd a tanács tagjai közül többen is felszólaltak és hasznos javaslatokkal járultak hozzá a szakszervezetek munkastí­lusának kialakításához. Hangsúlyozza az SZMT ál­lásfoglalása, hogy a szak­szervezetek tisztségviselői, vezetői testületei tekintsék fontos feladatuknak a mun­ka termelékenységének nö­velését célzó gazdasági in­tézkedések megvalósítását. Közismert, hogy tavaly csak mérsékelten emelkedett a termelékenység, nőtt a túl­órák szama, lazult a mun­kafegyelem, igen nagy mér­tékű volt a munkaerő ván­dorlása. A hatékonyság javítása ér­dekében a következő felada­tokat határozzák meg: kez­deményezni fogják a gazda­sági vezetőknél a létszám­gazdálkodás felülvizsgálatát. Javaslatokat dolgoznak ki a munkaerő átcsoportosítására, az alkalmazotti létszám csökkentésére, az ügyviteli és adminisztrációs munka gé­pesítésére és egyszerűsítésé­re ott, ahol erre mód és le­hetőség nyílik. A szakszervezetek támo­gatják a vállalati és mun­kahelyi fegyelem megszilár­dítását és fellépnek azokkal szemben, akik lazítják és sértik azt. Meg kell érteni — hangsúlyozza az SZMT állásfoglalása —. hogy ak: többet tesz új társadalmun­kért. állandóan értékesebbet nyújt, annak joga van az Az SZMT állásfoglalása ennek megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülésére. De aki csak ímmel-ámmal vég­zi feladatát, felelőtlenül, ha­nyagul dolgozik, annak vál­lalni kell a szankciókat is, amely kevesebb bérben, nye­reségben, prémiumban, sót juta lomelvonásban is kife­jezésre jut. Az egy főre jutó termelés növelése érdekében kívana­tor.nak tartják, hogy újra és iolyamatosan fejlesszék to­vább a teljesítménykövetel­ményeket és a gazdasági ve­zetőkkel együtt valósítsák meg a teljesítményekhez iga­zodó bérezést. A bérekben jusson kifejezésre a végzett munka mennyisége, minősé­ge és felelőssége. Nagyobb megbecsülést követelnek a szakszervezetek azoknak az embereknek, akik hosszú időn át kitartanak munka­helyükön, a szocialista bri­gádokban szorgalmasan dol­gozóknak, a munkában élen járóknak, akikre a vállalat mindenkor nyugodtan szá­míthat. A nagyobb önállóság és az új szabályzók önmagukban nem biztosítanak magasabb jövedelmet, azt csak a ha­tékonyabb munkateljesítmé­nyek garantáliák. Arra is felhívják az alapszervezetek figyelmét, hogy tárják fel a munkaerő-vándorlás oka­it és megszüntetésükre te­gyenek javaslatokat a gaz­dasági vezetőknek, vonják le a tanulságokat a negatív je­lenségekből. Külön hangsúlyozza az ál­lásfoglalás, hogy a szakszer­vezetek segítsék elő a dol­gozók kezdeményezéseinek széles körű kibontakoztatá­sát. tamogassák és segítsék a jubileumi munkaverseny­ben részt vevő kollektívákat, hogy sikerre vigyék válla­lásaikat. A szakszervezeteknek to­vábbra is elsőrendű felada­tuk, hogy fejlesszék az üze­mi demokráciát, teremtse­nek olyan légkört, hogy a gyári munkásfórumokon hasznosan beleszólhasson mindenki a vállalat ügyei­be. Arra kérik a szakszer­vezetek közép- és alapszer­veit, hogy minden erejük­kel azon munkálkodjanak; sikeres legyen az idei gaz­dasági év, váljanak valóra céljaink, amelynek révén to­vább javulhat Szeged és Csongrád megye dolgozóinak élet- és munkakörülménye. Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülé6t tartott. A kül­ügyminiszter beszámolt Mir­ko Tepavac jugoszláv kül­ügyminiszter január 12 és 17 között Magyarországon tett hivatalos baráti látoga­tásáról és a vele folytatott tárgyalásokról. A kormány megelégedéssel állapította meg. hogy a látogatás és a megbeszélések eredményesen hozzájárultak a Magyar Nép­köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság kölcsönös megérté­sének, barátságának és együttműködésének további erősítéséhez. A Miniszterta­nács a tájékoztatót jóváha­gyólag tudomásul vette. A kormány a külkereske­delmi miniszter előterjeszté­sére elhatározta, hogy ha­zánk felszabadulásának hu­szonötödik évfordulója alkal­mából kiállítást rendez Moszkvában. A kiállítás átfo­gó képet nyújt a Magyar Népköztársaság szocialista építőmunkájanak negyedszá­zados eredményeiről. A külkereskedelmi minisz­ter, ezután beszámolt az idei Budapesti Nemzetközi Vásár előkészületeiről. A Minisz­tertanács a jelentést tudomá­sul vette. Az Országos Tervhivatal elnöke a negyedik .ötéves terv kidolgozásával kapcso­latos kérdésekről és a to­vábbi tervezési munka irány­elveiről nyújtott be előter­jesztést. A kormány a je­lentést megvitatta és elfo­gadta.­A Minisztertanács határo­zata tartalmazza a népgaz­daság 1971—75. évi időszak­ra szóló fejlesztésének gaz­daságpolitikai céljait és a terv kidolgozására irányuló munka alapjául szolgáló elő­irányzatokat. továbbá az ál­lami irányító szervek terve­ző munkájának egybehango­lását biztosító programot. A kormány elrendelte, hogv február hónapban ki kell ad­ni a nagyvállalatok számára az ötéves terv kidolgozási­szóló tájékoztatót, a munkát pedig úgy kell tovább foly­tatni. hogy a terv előirány­zatainak megvalósítását szol­gáló közgazdasági szabályozó rendszer az első félév vé­géig kidolgozásra kerüljön. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a Szak­szervezetek Országos Taná­csának és a munkaügyi mi­niszternek a nyugdijak és já­radékok kiegészítésére vo­natkozó együttes előterjesz­tését. Ennek értelmében 1970. március 1-től a következők szerint egészítik ki az 1969. január 1. előtt megállapított havi 1600 forint alatti nyug­díjakat és járadékokat: A munkások és alkalma­zottak, valamint hozzátarto­zóik részére az 1954. október 1. előtt megállapított nyug­ellátásokhoz 20 százalékos, az 1954. október 1. és 1958. de­cember 31. között megállapí­tott nyugellátásokhoz pedig 10 százalékos kiegészítés jár. Ennek összege öregségi és rokkantsági nyugdíjaknál legalább havi 60, özvegyi és szülői nyugdíjaknál, árvael­látásoknál pedig legalább havi 40 forint. Az 1959. ja­nuár 1. és 1968. december 31. között megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjakhoz havi 60. a hozzátartozói nyugellátásokhoz pedig havi 40 forint kiegészítés jár. A nyugdíjak kiegészítéssel nö­velt összege nem haladhatja meg a havi 1600 forintot. A mezőgazdasági termelő­szövetkezeti tagokra. vala­mint a kisiparosokra vonat­kozó nyugdíjjogszabályok szerint 1969. január 1. előtt megállapított öregségi és rok­kantsági nyugdíjakhoz havi 60. a hozzátartozói nyugel­látásokhoz pedig havi 40 fo­rint kiegészítés jár. A nyug­ellátások kiegészítése követ­keztében módosul azok leg­alacsonyabb összege is: így például a munkások és al­kalmazottak öregségi nyug­díjainak legkisebb összege a megállapítás • időpontiától függetlenül havi 550-röl 610 forintra, az özvegyi nyugdíj flz USA ismét bombázta a VDK-t Ha Van Lau nagykövet, a VDK küldöttségének helyet­tes vezetője a Vietnammal foglalkozó párizsi négyes konferencia csütörtökön megtartott 52. ülésén elhang­zott különnyilatkozatában hevesen tiltakozott a 17. szé­lességi foktól messze északra fekvő lakott körzeteknek az amerikai légierő által több hullámban történt szerdai bombázása miatt — amelyről tegnapi számunkban hírt ad­tunk. — Hangsúlyozta, hogy a Nixon-kormány által elkö­vetett rendkívül súlyos hadi­cselekményről van szó, amely egyben súlyos provokáció is a VDK-val szemben. Mindez pedig alig néhány nappal egy olyan beszéd után, amelyben Nixon elnök a ..béke perspektíváiról" szó­lott. Nguyen Thi Binh asszony, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány külügy­minisztere is azt hangsú­lyozta, az amerikai kormány az egész elmúlt esztendő fo­lyamán semmit sem törődött azzal, hogy véget vessen ag­ressziós háborújának. A kül­ügyminiszter-asszony felszó­lalásában rámutatott, hogy a Thieu—Ky—Khiem kormány­zat, amelyet az amerikaiak törvénytelenül juttattak hatalomra, teljesen nyilván­való módon akadálya a viet­nami probléma békés rende­zésének. A dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány Felsza­badulás rádióadója csütör­tökön bejelentette, hogy a kormány a közelmúltban ülést tartott, s ezen áttekin­tette a tavalyi év eredmé­nyeit és meghatározta az idei teendőket. Az ülésen Huynh Tan Phat, a kormány elnöke ösz­szegezte az 1969-es év ered­ményeit. rámutatva, hogy a felszabadító fegyveres erők tavaly ugyanolyan eredmé­nyesek voltak, mint 1968­ban. Abban a helyzetben vagyunk, hogy győzni tu­dunk — jelentette ki —, tel­jesen nyilvánvaló, hogy az ellenség vereséget fog szen­vedni. A legjobb úton hala­dunk ahhoz, hogy megverjük az amerikai imperialistákat — fűzte hozzá megjegyezve, hogy az ellenfél ennek elle­nére megmakacsolja magát és új támadó taktikát próbál meg kidolgozni. Az ideigle­nes forradalmi kormány el­nöke felhívta a figyelmet arra. hogy meg kell hiúsítani a háború úgynevezett viet­namizálására irányuló ame­rikai terveket. Ennek érde­kében olyan szervezeti for­mákat kell létrehozni, ame­lyek minden vietnamit egye­síthetnek. A kormány üléséről beol­vasott rádióközlemány sze­rint a fentiek értelmében a jelenleg 27 tagú forradalmi kormány létszámát tovább fogják bővíteni, hogy Dél­Vietnam lakosságának még több rétegét képviselje. emelkedik. A mezőgazdasági termelő­szövetkezeti öregségi, mun­kaképtelenségi és özvegyi já­radékosok. valamint a hadi­gondozási járadékban része­sülők — tekintet nélkül a járadék megállapításának időpontjára — havi 40 fo­rint kiegészítést kapnak. A kormány határozatot ho­zott a mezőgazdasági terme­lőszövetkezeti járadékok to­vábbi kiegészítéséről az or­szággyűlés legutóbbi ülésén, e tárgyban elhangzott inter­pelláció és a mezőgazdasági, valamint a szociális és egész­ségügyi bizottságok javaslata alapján. A különleges mél­tánylást érdemlő esetekben, a családi és szociális körül­ményeket figyelembe véve. egyéni elbírálás alapján a tanácsok a mezőgazdasági termelőszövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özve­gyi járadékokat rendszeres szociális segéllyel egészíthe­tik ki. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter az érde­kelt városi tanácsok végre­hajtó bizottságának elnökei­vel közösen előterjesztette Miskolc és Szeged megyei jogú városok általános ren­dezési tervét. A két előter­jesztés feltárja a városok arányos és tervszerű fejlesz­tésének lehetőségeit és — a népgazdasági tervek célkitű­zéseinek keretében — ia­vaslatokat tesz a fejlesztési irányok meghatározására. Az általános tervek közgazda­sági, népesedési, települési és gazdaságföldrajzi elemzés alapján irányozzák elő a la­kások. üdülők, intézmények építésére, ipari, mezőgazda­sági üzemek és közlekedési hálózat létesítésére szüksé­ges területeket és a kapcso­lódó műszaki főhálózatok ki­alakítását fokozatosan. Az általános rendezési terv nemcsak a két váro6 terüle­tére. hanem a környékbeli településekre vonatkozó el­határozásokat is összefog­lalja. A kormány a javaslatokat — mint irányelveket — elfo­[ gadta és felhívta az illeté­| kes tanácsok végrehajtó bi­I zottságának elnökeit, hogy a megvalósítás előkészületeire ; a szükséges intézkedéseket tegyék meg. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a Köz­I ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökének jelentését az 1961-ben épült M—l-es főközlekedési útnak Budaörs és Tatabánya közötti szaka­szán keletkezett burkolati és pályaszerkezeti hibákkal kap­csolatos vizsgálatról. Tudo­másul \ette. hogy a közleke­dés- és postaügyi miniszter a vizsgálat megállapításai alapján a hiba kijavítására és megismétlődésük elkerülé­sére a szükséges intézkedé­seket megtette. Egyben fel­hívta a minisztert, hogy a Betonútépítő Vállalattal és az Aszfaltútépítő Vállalattal megfelelő kártérítési össze­get fizettessen be és ellen­őrizze, hogy a hibás kivite­lezésért személy szerint is felelő vezető állású dolgo­zókkal szemben a kártésítési j igényeket a vállalatok a ; Munka Törvénykönyve alap­ján érvényesítsék. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom