Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

Nemzedéki problémák •— De Vilma néni, sokáig tart még a takarítás?! Válaszol az illetékes A GELKA türelmet kér A Délmagyarország 1970. nem tudtuk idejében behoz­január 14-i számában meg- ni, mert két gépkocsink kö­jelent Jót vagy semmit cí- zül csak az egyiket tudjuk mű írásra Kónya István, a használni, a másik annyira Gelka-szerviz vezetője vála- tönkrement, hogy ki kell szolt: cserélni. Tehertaxit kell „Lengyel Lajosné Szőreg, igénybevennünk, azt azon­Szív utca 8. szám alatti In- ban az AKÖV, nem mindig kos tévékészülékét egy ide- tud rendelkezésünkre bő­ig nem tudtuk kijavítani egy csátani. alkatrész: a nagy feszültsé- A fent említett körülmé­gű sekundertekercs hiánya nyek miatt minden igyeke­miatt. Ebből az alkatrész- zetünk dacára csak később bői a szükséges és igényelt tudtuk beszállítani az utób­mennyiségnek csak egy kis bi készüléket, de mégis be­hányadát kapjuk központi szállítottuk, és a műhely­raktárunktól, s a kereske- ben azután soron kívül ki is delmi forgalomban sem kap- javítottuk, ható. Ha kapunk belőle, a Kérjük ezzel kapcsolatban jelentkezés sorrendjeben elé- a telepeken lakó tévétulaj­gitjuk ki az igényeket. így donosok szíves türelmét, Lengyel Lajosne készüléké amig a második gépkocsink éppen soron volt es már ki megjön, mert egy gépkocsi­is volt javítva, mikor az uj- . ., , , , ságcikk megjelent. val semmiképpen sem tud­JÓJárt István. Szeged, iuk a be' és kiazállítás°­Csallóközi utca 23/a szám kat késedelem nélkül lebo­alatti lakos készülékét azért nyolítani." „Ingyen" távirat ' A „Meddig távirat a táv- hézség járult az 1. számú Irat?" című cikkünkre a postahivatalnál: a távirat­Szegedi Postaigazgatóságtól kézbesítők közül éppen ab­dr. Bán Ferencné osztály- ban az időben hárman meg­vezető válaszolt. írásunkban betegedtek, s nem volt, aki olvasónk levele alapján az- helyettesítse őket. A távirat zal foglalkoztunk, hogy egy késedelmes kézbesítése mi­Miskolcon, 18 óra 15 perckor att okozott kellemetlenségért feladott távirat a feladás a postaigazgatóság elnézést napján 10 óra 15 perckor kért a panaszostól, de túl már a Szeged 1. postán volt, az udvariasságon, még egy de csak másnap, 18 órakor i«en szimpatikus intézkedést S-m é .44 „1- . -1 M,. flrininit kézbesítették, noha a cím­Egy pohár víz mellett — Tanító úr, alighanem meghalt Imre bácsi, jó lenne, ha megnézné a tanító úr! — mondta az ember, és levette a kalapját. — Ha meghalt, hát meghalt, nem vagyok én se orvos, se halottnéző, de isten se, hogy föltámasszam. Különben isten nyugosztalja — tet­te hozzá enyhébben. — Hát csak azért gondoltam, hogy jó lenne, ha a tanító úr meg­nézné, hogy rendesen halt az meg, nem másképp ... Mert hogy éppen egyedül volt otthon, nehogy még valamit beszéljenek ... — Rendőr se vagyok — morogta a tanító —, de azért mehetünk. Itt a tanyavilág olyan, mint egy kis falu; a házak összebújnak egy­máshoz, mint a kotlónélküli csir­kék, hogy melegítsék egymást. Meg az emberek is, akik bennük laknak. Ámbár azok most kint vannak a mezőn. A tanya nagyon ls hallgat. A ta­nító, aki fiatal ember, lassítja a lé­péseit. Hirtelen úgy érzi, hogy az alkonyba hajló nyári délutánon, a megnőtt árnyékok és a bozótos ud­var sarkaiból, vagy éppen a kor­hadt kútkáva mögül, mozdulatlan szemek csöndes gazdái lesik. — Na, tessék tanító úr, ott a bel­ső szobában van szegény Imre bá­csi. — Kalapját levéve visszanéz az ajtóból, követi-e a tanító. Hűvös bent, a földes szobában a levegő. A sarokban eléggé rozzant, szegényes ágyon fekszik Imre bácsi, akiről azt sem igen tudták pontosan, hogy nyolcvankilenc éves-e, vagy kilenc­vennyolc. — Tegnap voltam nála — szól suttogva az ember. — Mondta Im­re bátyánk: „Te Lajos, nézzél már be, ha erre jársz, mert megint gyengécskén vagyok." Meg aztán mondta azt is, hogy készítsek neki oda a füles pohárba vizet, mert éj­szaka mindig gyötrődik a szomjú­ságtól. Égett mér neki a belseje; tudja, tanító úr ... ? A tanító nézte a nagyon öreg, fal felé fordult embert. Az égy fekete-barna volt; a vas­tag festék összerepedezett rajta. Olyan volt a halott arca is: fekete­barna, repedezett. Mert már nem redők voltak azok, hanem olyanok, mint mikor a szikes földből kiszív­ja a nap az utolsó csepp vizet is. Azon is gondolkodott a tanító, hogy ez a nyolcvankilenc vagy kilenc­vennyolc éves ember — akinek ál­lítólag valahol, messze a városon, élnek gyerekei is, meg unokái ls —, csak így meghal. Nem csinál különösebb problé­mát belőle, kér egy pohár vizet; aztán megnyugodva a fal felé for­dul. Esetleg vackolódik egy kicsit, hogy kényelmesen feküdjön, talán még köszön ls magában, s aztán — meghal. Nyugodtan... — Hát nem kell ide, Lajos bácsi, se orvos, se rendőr. Meghalt ez szegény, szépen, nyugodtan, természetesen — szól a tanító csöndesen, s csodálkozott, hogy egyáltalán nem érez sem fé­lelmet, sem irtózást. Inkább valami végtelen nyugalmat. — Majd én előkerítem a rokonságát valaho­gyan. Maga meg intézze, amit ilyenkor szokás. — Hát, ha megengedi, tanító úr, harangoznék egy-két verset... A harangláb az Iskola udvarán áll. A tanító az ablakból nézi. ahogy Lajos bácsi leveszi a kalap­ját, egy darabig megfelelő helyet keres neki, aztán csak úgy leteszi a kiégett porcfűre. Megigazítja a bajuszát, s megragadja a göcsörtös harangkötelet. A hurang egyet-ket­tőt hangtalanul himbálódzik, majd szólni kezd. A mezőn a munkába hajlott derekak fölegyenesednek. Szemük fölé emelik a kezüket az emberek, úgy tekintenek a harang­szó Irányába. Mintha talán azt néz­nék, a hangok szárnyán nem le­beg-e ott öreg Imre bécsi is. Lajos bácsi egy vers elhúzásu után mozdulatlan arccal maga elé néz, mintha fülelne valami hang után, pedig csak a versek közti szüneteket várja ki. Az árnyékok már nagyon hosszúra nyúlnak. A mezőről lassan hazafelé indulnak az emberek, mintha a harangszó nemcsak egy ember életének végét, hanem ennek a napnak a végét is jelentené. A harang csak szól, ár­nyéka ring az udvaron; magával ringatja az egész udvart: a fáival, s a hallgatag épülettel. Imre bácsi meg egyedül, egy po­hár víz mellett fekszik, az öreg ágyon, a falfelé fordulva a hűvös, sötét sarokban, és a gyerekeit még valahonnan elő is kell keríteni. A városból. A temetésre ... Ternyik Ferenc zett közel lakik a főpostá­hoz. A késői kézbesítés mi­att panaszosunk beteg kis­fiával csaknem lekéste a miskolci vonatot. A postaigazgatóság vála­szában elismerik az adato­kat, s a hibát is. Mint kö­zölték, ebben az időszak­ban a nagy havazások mi­att a távirat-kézbesítők sem­miféle járművet nem tud­tak használni, és ezért „az előírt időben csak haláleset­lel kapcsolatos és halaszt­hatatlan ügyben feladott táviratok kerültek kézbesí­tésre". Ehhez még egy ne­is tettek: a táviratért fizetett díjat visszatérítették a fel­adónak. Lengyelország lakossága Lengyelország 32.7 millió lakosának most 51,5 százalé­ka él a városokban. A Len­gyelország 2000-ben tudomá­nyos bizottság most közzé­tett városfejlődési távprog­nózísa szerint Lengyelország lélekszáma 1985-re eléri a negyvenmilliót, a 15 év alatt a városlakók száma 8—9 millióval gyarapszik. — Gyógyfürdő rekonstruk­ciója. A hajdúszoboszlói gyógyfürdőben a tavasszal a rekonstrukciós munka újabb szakasza kezdődik. Ennek so­rán korszerűsítik a termál­fürdőt. s gyógytorna meden­cét építenek az utókezelés­ben részesülők számára. A lejtős medencébe építik be Magyar—olasz történészkonferencia — Pipagyártas. Az ország egyetlen pipagyára, a Nagy­Az Akadémia történettudományi intézetének, a Kul- körösi Faáru és Dohányclkk­azokat a tornaszereket, ame- turálls Kapcsolatok Intézetének és a római egyetem törté- gyártó Vállalat ma már In­lyek a gyógykezeléshez szük- neti, valamint modernkori történeti Intézetének rendezésé- kább a hagyomány, mint­segesek. Az idei programban ben szerdán, tegnap háromnapos magyar—olasz történész- e«m a kereslet kedvéért fog­szerepei a szauna megépíté- konferencia kezdődött. Ez a találkozás, amely a négy év- lalkozlk pipakészítessel. Ta­se is. Ezenkívül ultrahangos vei ezelőtt Rómaban lezajlott első konferencia lefolytatása, valy csupán 1.8 millió forin­porlasztoval ellátott belégző- jelentős újabb lépés a két ország történettudományának tot „hozott" a pipa. Rá ugyan kamra, továbbá fogbetegek együttműködésében, nem fizetnek, de annyi jö­részére szájzuhanyozó kezelő vedelmet nem hoz. hogy ér­épül. — Az Üvegipari Művek — Felmentés, kinevezés. A demes volna fejleszteni ezt _ pfa<. a mih-iot r i,j rti karcag-berekfürdői üveggvá- Népköztársaság Elnöki Taná- a különleges üzemágat. A Fi t x minuiyteieKi uj raban _ amely. hosszabb csa Szipka József rendkívüli korábbi ígéretes tervek r™ e«Viutaian nem ho- idoig őrleti üzemként mű. és meghatalmazott nagykő- ugyanis füstbe mentek, mi­zou arui. a iorrasKuü Hala- ködött — nagyarányú re- vetet — érdemeinek elisme- vei a nyugati piac ..bedu­w ; JS takarman.y- konstrukció kezdődik. Négy- rése mellett — felmentette gult". Pedig a nagykőrösiek Durgonyat árult, így aztan venmillió forintos beruhá- a Magvar Népköztársaság 350 féle pipát kínálnak a nem SOK Konkurrencia volt za6tíal a régi műhelycsarnok moszkvai nagykövetségének vevőknek. Az elmúlt húsz év tegnap, ez meglátszott az helyén korszerű üvegfúró vezetésére kapott megbízató- alatt egyébként több mint 30 TVJ nzi • „.ere.nc csarnokot építenek, tökélete- sa és Pakisztánban történt millió pipát készítettek. , szarazoab 24 10- 61-tIk a gyártási, égetési tech- akkreditálása alól. s ezzel nagyrészt exportra. Ma zörn­rint volt. , a termelőknél 14— noiógiát. Üj öltöző, fürdő, egyidejűleg Rapai Gyulát ki- mel a hazai igényeket szol­tIh t . VCT,. Kaptlat.0- valamint irodaépületet emel- nevezte rendkívüli és meg- Kálink ki. Folytatják a kül­i 4n_i «n w- w, neK és rendezik u gyártelep hatalmazott nagykövetté és földi piackutatást is. amely ' _ •? ' .. ^ug-átepa kilo- területét. A rekonstrukció megbízta a moszkvai naev- eredménnyel kecsegtet. „ ri. „ , területét. A rekonstrukció megbízta a moszkvai nagy' W-ammJa J.o0—J. Petrezse- teljes befejezésére a terv követség vezetésével. jx^rmta «>ÍTÉVA - RRDFRRR\JA­r^TZZX^T- SSüfflLtojelenlegi SS^S' IV 16r18A.tokhasymf ?2.T kétszázhatvanról félezerre filmfesztivált rendeznek. A magyar filmgyártást a Sze­24. jonatánalma 2-3,öO. emelkedik. egyéb alma 3—5. szőlő 6—7, dió 14—18. szárazbab 14—18, — lsmet retnék csákót csinálni és a eredménnyel kecsegtet. — Elítélték a csalót. Gáti Róbertné Sándor Magdolna Mónika, 20 éves gépíró, érdi lakos két. benne megbízó sze­mélytől különböző ürügyek­kel többször is nagyobb ösz­szegeket csalt ki. Többek kü­galambkiállitás. j,. ' 1 . „ „ .. , , , „oa.„ ^^ mák 36-38 forint volt ki- A Szegedi Galambsport ftuC^m a'k°ta^okkep7 zött külföldi útra. vámkOlt­lónként. Hízott liba 28-30, Egyesület a gyufagyár műve- ? nite £ J»f f.^il ségekre. telekrészlet-fizetési ' ' - forintért tódési tereiében január 31-én ^^f^TÍieí £5£ ^^taégra hivatkozott. . sovánv pulyka kelt kilónként. 26 es február 1-én kiállítást „ rendez, melyen a híres sze­- Baltavai agyonütötte terjet. 3ihi(. nícT-oatam Emberölés büntette miatt vádat ?em gaiamooKat. Oiszgalam­vesznek a fesztiválon. emelt az ügyészség Deák Sándor­né Illés Erzsébet 40 éves, Csong­rád, Móricz Zsigmond u. 14. sz. alatti lakos ellen. Az asszony — amint ezt lapunkban unnak Ide­ien jelentettük — hosszabb időn át egyetertésben élt férjével, bokát es haszongalambokat mutatják be a közönségnek. — Folyóba zuhant a busz. Hatan vesztették életüket, amikor egy teherautó átsza­niujd utána napirenden voltak kította egy híd korlátiút és zuhant, mintegy kedes heveben Deák Sándor 1500 kilométernyire Santiago kel szer is baltat dobot íelesege de Chilétől. után. Az Asszony a baltat fel- , kapu. s amikor férje elaludt, ~ A baunadik szív sem agyonütötte. Az ügyei, február segített. Kedden meghalt a eleién tárgyalja a megyei bíró- 44 gVes Gerald Rector a vi­ság. Philip Blaibergnek két élete volt: az egyik, amit a sajtó festett róla, a rögbi­ző, szórakozó, jó­évtágyú gyógyultról, a másik pedig szün­telen harc volt a ha­lállal. Ezt a felesége mondja a világ má­sodik szívátültetései betegéről, aki — mint emlékezetes — 594 napot: rekord­időt élt új szívvel. Blalbergné a Bel­lezza című római női hetilapnak írt cik­ket. Elmondja: az 594 napból Blaiberg valójóban 248-át töl­tött a Groote Schuur kórházban, élet és halál kőzött lebegve. Blaiberg kél" élete rint azért, mert a fokvárosi fogorvos szerette a sikert, a hírnevet, amely az­zal járt, hogy úttö­rő jellegű műtétet végeztek rajta. Egy kicsit ezzel is bosz­lág harmadik Olyan újszíve­se. akin kétszer hajtottak végre szívátültetést. — Pusztító szélvihar. Ki­lenc személv tűnt el és mint­egy százan sebesültek meg annak a pusztító szélvihar­nak a következtében, amely Espirito Santo brazíliai ál­lamban dúlt. — Földrengés, A Ljublja­na melletti Golovác földren­közill 95-öt töltött azért kelhetett fel, ágyban. Naponta 32 hogy megborotvál­—100 tablettát kel- kőzzék, lezuhanyoz­lett szednie. „Hivatalosan jól volt, tűrhető étvágy­gyal evett, rögbizett. teli volt életkedvvel. Valójában a dolog másként festett. Reg­gel 9-től délután 5­ig a férjem nyolc és fél órán át szenve­AI otthoni napok dett, ezalatt csak zon, átöltözzön." A Bellezza munka­társa ezek után , megkérdezte: vajon nek, hogy cselekeu­miért volt szükséges jen hasonlóképpen. Blaibergnek erre a _ Amikor majd kettős életre, amely oly sok reményt éb- begyek - mon­resztett a szívbete- dotta nem sokkal ha­gekben? lála előtt — szüksé­Blaibergné sze- ged lesz a pénzre. szút tudott állni , , balsorsán. Egyébként ! Sesielző intézetének musze­cikkeket írt köny- ''ei kedden délelőtt 11 óra­kor kisebb intenzitású föld­rengést jeleztek. A földren­gés fészke magában Ljubl­janában volt. A 3-as erőssé­gi fokú földrengés csak a városban volt érezhető. vekbe és hetilapok­ba; interjúkat adott, fényképezni engedte magát, pénzért. Azt tanácsolta feleségé­Köz'emény Színész az irodalomórán „Mai vendégünk: Nagy Attila" — ez a faliújság cím fogadta a Szegedi Nemzeti Szín­ház művészét, aki szer­da reggel meglátogatta a Mérey utcai Zrínyi Ilona általános iskola VIU. osztályos tanulóit, hogy — kapcsolódva az aktuális tananyaghoz — Juhász Gyula és Jó­zsef Attila verseket mondjon nekik. Talán egy egész életre megsze­rették a költészetet és a versmondás művészetit, akik hallották ezt az órát. Mert Nagy Attila nem csupán a verseket mondta el. de 7 költők­ről is beszélt, és a köl­tésiét. a művészetek sze­repéről a mai kor em­berének életében A gyerekek figyelő szem­mel, áhítatos csendben hallgatták, tgy Is lehel ünnepet csinálni — hét­köznapokon — az isko­lában. (x) Dr. Flelarhmano Tamás klinikai tanársegéd, belgyógyász február 1-töl megkeídi magán­rendelését. Rendel: Dugonics U. J«. (voli Jánosay-féla rendelő), kedd. csütörtök- 5—7 óráig, szombat 3-5 óráig. B több mint 10 00U forintot vett fel hiszékeny ismerőseitől. A köznontl kerületi bíróiság csalásért egyévi és 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Lányrablás a kollégiumból Kedden este fegyveresek törtek be a munilai Maryk­nol-kolléglumba, egy upúcuk által vezetett, elsősorban külföldiek számára fenntar­tott Intézetbe. A fegyvere­sek — ketten voltuk — be­törtek az egyik hálóterembe és kiráncigálták az ágyúból a 20 éves amerikai Deborah Stewnsont, akinek szülei az Egyesült Államokban élnek. A lány menekülni próbált, mire lövöldözve üldözni kezdték, sarokba szorították és magukkal hurcolták. A jelenet a bennlakók szeme­láttára történt. Az ügy hát­tere később derült ki: De­borah szakított udvarlójá­val, aki egyébként egy tar­tományi kormányzó elké­nyeztetett gyermeke. A fiú barátjával együtt a lányrab­lást találta az egyetlen le­hetséges megoldásnak. A rendőrség hajszát indított kézrekerítésükre. CSÜTÖRTÖK. 1970. JANUÁR 29. » • DÉLMAGYARORS/ÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom