Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-28 / 23. szám

& kölcsönös tájékoztatás. A pártszervezetek nagyobb figyelmet fordítanak a gazdasági vezetés ellenőrzésére, a megtett intézkedések gazdaságpolitikai kihatásainak elemzésére. E téren azonban sokszor bizonytalanság jelentkezik a konkrétan megjelenő érdekek megítélésében. A partmunka színvonalát, hatékonyságát az egyes szabályozók által kiváltott tendenciák is jelentősen befolyásolták. Ennek ellenére a felelősség nem vonatkoztatható el egyértelműen a pártszervektől, a pártszervezetektől azokért a negatív jelenségekért, amelyek összefüggnek a különböző területeken és szinteken dolgozó vezetők magatartásával: — hullámzó a tömegpolitikal munka, illetve sok tekintetben elmarad a követelményektől a mechanizmus célkitűzéseinek, főleg szocialista jellegé' nek ismertetésében és elfogadtatásában. Agitatív jellege a gazdasági kérdésekben nem kielégítő. A gazdasági vezetők nem tesznek meg mindent intézkedéseik vezetői tevékenységük megértetéséért az alsóbb szintű vezetők és munkások tudatos részvételéért a végrehajtásban. — sokszor elkendőzik o gondok és nehézségek valódi okait, nem kérik a dolgozók segítségei a megoldásbán. A vezetők és a dolgozók együttműködését is hátrányosait befolyásolja, amikor a dolgozók előtt rejtve maradnak saját üzemüknek problémái, a vezetők gondjai; — a munka szervezettségének biztosítása nem felel meg a követelményeknek, a műszaki-szervezési intézkedési tervekben elhatározott intézkedések megvalósítása gyakran elmarad. Nem halad előre a kívánt mértékben a munkafegyelem, a technológiai és a technikai fegyelem megszilárdítása; — a munkafegyelmet még csak rontja az a helytelen gyakorlat, hogy a munkahelyet gyakran változtatók alkalmazásánál egyes gazdasági vezetők elvtelen béremeléseket alkalmaznak; — kevésnek bizonyult a politikai munka a szocialista anyc.gi ösztönzés korszerűsítésének elfogadtatásában, a gyakorlatban való alkalmazásában; — nem léptek fel kellő időben és eréllyel a szolgáltatásoknak az elhanyagolása. esetenkénti visszafejlesztése ellen; — az egyes gazdasagi vezetőknek az új hitelpolitikai elvek iránti bizalmatlansága, sőt esetenként ellenállása kapcsán egyes pártszervezetek is védekező álláspontra helyezkedtek; — különösen a kereskedelemben a pártszervezeti és gazdasági vezetők esetenként a társadalmi érdek helyett a szűkebb vállalati érdeket támogatták. Gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósításáért a társadalmi és tömegszervezetek ls sokat tettek. Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója jegyében a szakszervezetek és a KISZ együttesen szervezték az idősebb és a fiatal munkások munkamozgalmait. Az általuk irányított munkaversenyek elősegítették a helyi és országos célkitűzések realizálását A szakszervezetek folyamatosan figyelemmel kísérték a munkahelyi körülményeket, segítették a vállalatokat a csökkentett munkaidő bevezetésének előkészítésében, eredményesen tevékenykedtek a kollektív szerződések megkötésénél. Jelentősen nőtt szerepük és hatáskörük a bérezés és anyagi ösztönzés kialakításában; a munkaügyi vitában stb. Ennek ellenére nem mindenütt kapcsolódtak be kellő aktivitással a vállalati ér- és bérpolitika helyes kialakításába. II. évi gazdaságpolitikai Az 1970. Az 19Ö9. évi eredmények alapjan meg van a lehetősége annak, hogy megyenk gazdasága a III. ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően ebben az évben is tervszerűen, az arányossági követelményeket kielégítve tovább fejlődjön. E cél eléréséhez az alábbi fő gazdaságpolitikai feladatok végrehajtását tartjuk szükségesnek: 1. Az 1970-es esztendő a harmadik ötéves terv utolsó, és a negyedik ötéves terv előkészítő éve. Ez megköveteli, hogy a tervcélok maradéktalan megvalósítására összpontosítsuk figyelmünket. Erősítsük azokat a kedvező tendenciákat, amelyek a reform első két évében kibontakoztak. A még fellelhető kedvezőtlen jelenségek megszüntetése érdekében hatékony intézkedéseket kell tennünk. A vállalatok, szövetkezetek feladata, hogy ebben az évben mérjék fel adottságaikat, és készítsék el koncepciólkat, a negyedik ötéves tervre vonatkozóan. A tervek kidolgozása során alaposan elemezzék az elmúlt Időszak gazdasági eredményeit, fogyatékosságalt. Vegyék figyelembe a piaci mechanizmussal összefüggő hatások várható alakulását, hogy termelési feladataik alakításában a fogyasztói igények lehető legjobb kielégítéséhez tudjanak igazodni. 2. A gazdálkodás jövedelmezőségét 1970-ben tovább kell javítani. A vállalati érdekeltség középpontjában a nyereség áll. Fontos gazdaságolitikai érdek fűződik ahhoz hogy a nagyobb nyereség elérését gazdálkodó egységeink a tevékenységi körbe tartozó feladataik maradéktalan megvalósításával érjék ei Mind' aekolótt a termelas igények szerinti volumen-emelésével, a minőség javításával, a gazdálkodás hatékonyságának fokozásával, a szükségletek minél teljesebb kielégítésével. Politikailag nem megengedhető az a gyakorlat, mely szerint egyes vállalatok az árak indokolatlan növelésével igyekeznek nagyobb nyereségre szert tenni. Az elmúlt év eredményei is azt bizonyítják, hogy vállalatainknak vannak még tartalékaik az önköltség csökkentésére. Törekedjenek gazdálkodó egysegeink a költségvetési támogatások igénybevételének csökkentésére, az önerőből való gazdálkodás feltételeinek mielőbbi megteremtésére. A készletgazdálkodásban legfontosabb feladat a kialakult kedvező tendenciák megtartása, egyes területeken — különösen a kis_ és nagykereskedelemben — a készletgazdálkodás további javítása, a fogyasztói igények körültekintőbb figyelembevétele. Az ipar értékesítési tevékenységében fontos követelmény, hogy megfelelően igazodjon mennyiségben, minőségben és időben a felhasználók és értékesítő szervek igényeihez. 3. Megyénk ipara olyan adottságokkal rendelkezik, hogy a népgazdasági tervben előírtnál nagyobb ütemű termelés növekedést tud megvalósítani. A termelés tervezett növekedését elősegíti: — az ipari szerkezet korszerűsödése; az elmúlt évben belépett ét » feladatok belépő beruházások által létrehozott újabb kapacitások; — a megye speciális adottsága: a tanácsi és szövetkezeti ipar jelentöt súlya és ezeknek az ágazatoknak a gyorsütemű fejlődése, az általuk gyár• tott cikkek keresletének fokozódását — megyénk ipara fogyasztási cikkek előállításában betöltött jelentős szerepe és nagyságrendje folytán a piaci viszonyok hatására nagyobb mozgékonysággal rendelkezik; — viszonylag kedvezőek a nyersanyag adottságok. — a textilipar, faipar, élelmiszeripar, olajipar, nyersanyagbázisa nagyrészt helyileg adva van. Az iparban és építőiparban & csökkent munkaidőre való átállás gyakorlatilag befejeződött, és így annak Időleges mérséklő hatása ebben az évben már nem fog jelentkezni. Területünk gazdasági szerkezetéből adódóan — a népgazdasági célkitűzéseknek megfelelően — az átlagos célkitűzéshez képest jelentősebb termelésnövelésre van szükség. Illetve lehetőség: — energiamérlegünk javítása érdéképen a szénhidrogén bányászatban^ — a beruházási piac további tny lítése miatt az építőiparban és a* építőanyagiparban; — az építőipar Iparosodását elősegítő-kapcsolódó területekeni — a. zöldség-, gyümölcs-, főzelékfélék és állati termékek termelésének emelkedése és az ezek iránti igények emelkedése miatt az élelmiszeriparban; — a kereslet és kínálat feszültségeinek feloldása, vagy mérséklése miatt a könnyűiparban (kötöttárugyártás, cipő- és konfekcionált termékek előállítása stb.). Feladatot ró az Iparvállalatokra a fogyasztói piachoz való alkalmazkodás, a kereslet változó összetételének jobb kielégítése. Ez megyénkben különösképpen a fogyasztói piaccal szorosan kapcsolatban álló és jelentős szerepet betöltő könnyű- és élelmiszeripari ágazatokra vonatkozik. A kapacitásokat ebben az évben is jelentékeny mértékben növelik a belépő beruházások. Ezek hozzájárulnak a kereslethez jobban igazodó ágazati szerkezet kialakításához. Az ipari termelés nagy hányadát kitevő könnyű- és élelmiszeripari vállalatok alapvető feladata a belső piac igényeinek maximális kielégítése mellett a fokozódó exportigények teljesítése is. 4. A megye termelő gazdasága az intenzív fejlődésre való átállás kényszerítő hatása alá került. Ezért az üzemek létszámigényének biztosítása elsősorban a munkaképes korba lépő fiatalok szakképzésével, a mezőgazdaság egyes területeinek gépesítésével felszabaduló létszámból, a nők fokozottabb bevonásával és nem utolsósorban az üzemen belüli tartalékok feltárásával oldható meg. A vállalatok közötti munkaerő átcsoportosítást a szükségleteknek megfelelően el kell kezdeni. Mindezek biztosítják a munkaerőgazdálkodás, a munkaképes korú keresők foglalkoztatásának, a technikai színvonal — és az élőmunka hatékonyságának javítását. hogy a munka termelékenysége a kívánt mértékben emelkedjen és túlteljesítsük az országosan előírt 3,5 száraiékot. Ebben az évben a gazdálkodó egységeknek intézkedéseket kell tenni a bérgazdálkodás. és az ösztönző bérrendszerek kialakítására, az anyagi érdekeltség alkalmazásának hatékonyabbá tétele és a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. El kell készíteniük a nyereségérdekeltség üzemi szabályozóit. 5. Az 1969, évi magas mezőgazdasági termelési eredmények után az 1970-es esztendő nagy erőfeszítéseket követel a mezőgazdasági üzemektől. Egyrészt egyes ágazatok termelési színvonalának szintentartására, másrészt egy-egy ág termelési eredményénele fokozására kell törekedni. Bár országosan 1970-re nem számolnak a mezőgazdasági termelés emelkedésével, úgy ítéljük meg, hogy megyénkben az adottságokat és a népgazdasági Igényeket is figyelembe véve, a mezőgazdasági termelés, ha szerény mértékben ls. de növelhető. E célkitűzést alátámasztják és indokolják az 1970-es év előkészületei, továbbá: — a belépő új beruházások, mindenekelőtt a sertéstelepek 15—20 százaléka. a tehenészeti telepek egynegyede, 80 ezer négyzetméter üveg alatti is 400 ezer négyzetméter fólia alatti zöldségtermő terület. 950 hold termőre forduló szőlő is gyümölcs; 02 1969-es évinél mennyiségben is minőségben jobb a takarmányhelyzet, mely meggyorsítja az új állati férőhelyek tenyészállománnyal való benépesítését; — 02 állattenyésztésbe 1970. január 1-vel bevezetett új, hatékonyabb ösztönzés, amely jobb jövedelmezőséget biztosít a szarvasmarha-, a sertés- és juhtenyésztésben. A mezőgazdasági termelés 1970. évi növekedését elsősorban az állattenyésztési ágazatokra szükséges alapozni. A másik döntő feladat, hogy a nagyüzemek az átlagosnál nagyobb mértékben növeljék termelésüket. Ez a nagyüzemeknek is alapvető gazdasági érdekük. A termelés növelésének ma még kiaknázatlan tartalékai a háztáji gazdaságokban, a szakszövetkezetekben és a kisegítő gazdaságokban rejlő lehetőségek, a szabad termelői kapacitások kihasználása. A termelés növelésével parhuzamo•an nagyon fontos gazdaságpolitikai követelmény, hogy a nagyüzemek a piaci hatásokat jobban érzékeljék, ennek hatására az igényeket mind menynyiségben, mind minőségben magasabb színvonalon elégítsék ki. Ez utóbbi, minőségi követelményt a jelentős volumenű mezőgazdasági termék export méginkább fokozza Az általános célkitűzéseken túlmenően szükséges, hogy néhány alapvető kérdéssel 1970-ben ls kiemelten foglalkozzunk: — a növénytermelés kialakult szerkezete megfelelő, amelyben a hazai szükségleteknek megfelelő kenyérgabonát 1970-ben is meg kell termelni, sőt a minőség szerinti áruátvétel miatt a jövedelmezőségi szintet is tartaniok kell a gazdaságoknak. Külön figyelmet kell fordítani a vöröshagyma és burgonya termelésének, a szükségleteknek megfelelő alakítására. A vöröshagyma termelésben jelenleg uralkodó tendencia, miszerint a nem hagyományos körzetek fokozatosan abbahagyják a termelést, ellenkezik gazdaságpolitikai elképzelésünkkel; — a takarmányszükséglet számbavételénél figyelembe kell venni az új helyzetet. Az ipari fehérjetakarmányok forgalmazása felszabadult. Az eddigi fehérjehiányt, amely az állattenyésztés nem kellő hatékonyságát előidézte, fokozatosan fel lehet számolni. Az ipari takarmány áremelkedését a jobb takarmányozással, a hatékonyság növelésével lehet ellensúlyozni; — a sertés- és szarvasmarhatartás új ösztönzési formáját sokoldalúan tanulmányozzák üzemeink. Az új ösztönzés azt az alapvető célt szolgálja, hogy emelkedjen a növedelmezöség színvonala. Ezt a célt csak úgy lehet elérni, ka a gazdaságok növelik az állatlétszámot, a hús- és állati termékek termelését. Ennek számos, eddig még kiaknázatlan útja lehetséges. Mindenekelőtt ebben az ágazatban szorosabb együttműködést kell kialakítani a háztáji gazdaságokkal; — a zöldségtermelés növelése országosan is kiemelt feladat. Ebből megyénkre az átlagosnál is nagyobb feladatok hárulnak. A termelés növelésének feltételei 1970-ben jelentősen bővülnek, s fontos, hogy e kapacitás növekedést o fogyasztói igényekkel összhangban álló termékekkel hasznosítsák. E cél érdekében a kereskedelemmel, a felvásárló és feldolgozó vállalatokkal, valamint a külkereskedelemmel szorrsabb együttműködést, piackutatást kell megvalósítani) — még 1970-ben is jelentős telepítések fordulnak termőre. A tavalyi értékesítési és tárolási gondok megoldására jó előre fel kell készülni. Ez nagy körültekintést, egybehangolt, rugalmas tevékenységet követel meg mind a termelő, mind a forgalmazó szervektől; — a termelési struktúra kedvezőbb irányú fejlesztésztének fontos eszköze a melléküzemágak és tevékenységi körök bővítése. Ezért előtérbe kell állítani a mezőgazdasági termékek feldolgozását és a falusi szolgáltatások kielégítését. E célból kezdeményezni kell az élelmiszer és egyéb ipari üzemekkel az együttműködést, a kooperációt; — számítani kell arra. hogy a gépi beruházások — elsősorban a szocialista országokból származó gépek kedvezményes hitelezése miatt — megnövekednek. Erre a gépeket forgalmazó szervnek alaposan fel kell készülnie. Azt is számításba kell venni, hogy a gépállomány jelentős részét egy-két éven belül le kell cserélni, erre készletet, az üzemeknek pedig anyagi eszközt kell tartalékolni. A gépforgalmazó vállalatoknak ezért körültekintően fel kell mérviök az üzemek igényeit, s ennek kielégítésére ösztönözni a gyártó és a külkereskedelmi vállalatokat. Az állatállomány csökkenésével a talajerő utánpótlás is hiányokat szenved. Ezt a hiányt műtrágya többlettel pótolják az üzemek. Ezért külön figyelmet kell fordítani a műtrágya-ellátás javítására; — az építési, célú állami támogatás mértékének csökkenése nem okozhatja a sertés- és szarvasmarhatartás fejlesztését célzó beruházások visszaesését. Továbbra is a hatékonyabb és nagyobb létszámú telepek megvalósítását kell szorgalmazni. E célból elő kell segíteni a közös vállalkozások szervezését; — a termelőszövetkezeti zárszámadások készítésénél a tagjövedelem nagyságának, a növekedés mértékének megállapítását körültekintéssel és nagy politikai felelősséggel végezzék a szövetkezetek vezetői. Nem szabad célul tűzni a jövedelem minden lehetséges növelését. 6. Gazdaságpolitikai céljaink megvalósítása érdekében szükséges, hogy a gazdasági vezetők az eddigieknél fokozottabban bővítsék szakmai, közgazdasági és vezetési ismereteiket. Ennek erdekében az egyitem. az Oktatási Igazgatóság — a társadalmi és állami szervek — támogatásával Szegeden vezető továbbképző központ jöjjön létre. 7. Megyénkben a beruházási tevékenységet 1970-ben alapvetően a folyamatban levő és kiemelkedő jelentőségű beruházások, a meginduló új gyárépítkezések. a felgyorsult lakásépítés határozza meg. A beruházások összértéke várhatóan meghaladja a 4,2 milliárd forintot. A feszültség a beruházási piacon tová'ibra is megmarad, ezért az építőipar teljesítményét az országosnál nagyobb ütemben szükseges növelni. Ezen belül a tanácsi és a szövetkezeti építőipartan is szükséges a termelés növelése, melvnek alapját a gépesítés fokozásával és a tárca építőiparhoz hasonló szervezettséggel kell