Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-27 / 22. szám

Túlórák divatja A szegedi kéziszenszámgyárban 1969** ben körülbelül kétezer annyi túlórát használtak fel. mint 1968-ban. Pontosan még nem állapítható meg, hogy összesen hany ember mennyi időt töltött a műhelyekben túlmunkával — az azonban biztos: sokat. Az üzem ..túlzsúfolt" s a túlmunkát maguk a dolgozók is megelégelték. Miért kellett túlórázni? Amint a kéziszenszárngyárban megtudtam, szervezetlenségből származott a baj. Az üzem kevés rendeléssel Indult a harmadik negyedévnek. az igazgató elmondása szerint a termelőkapacitásnak mintegy 30 százalékára még nem volt munka. A szegedi kéziszerszámgyár — gyáregység, a központ nem biztosított számára kereskedelmi jogkört és természetszerűleg itt helyben csak azt tehetik, amit a központból parancsolnak. Amikor kiderült, hogy a kéziszerszámgyár központja nem biztosított feladatot a szegedi üzem vezetőinek lóhalálában kellett megbízások után kutatni... Szerencsére találtak. Válogatni nem lehetett. így az üzem kényszerhelyzetbe került, a való igaz, hogy a szerelőműhelyben dolgozókat sokszor majd két műszakban is Igénybe vették. Érdemes még egyszer Ismételni: a kéziszenszánigyári túlórákat a központ gyenge munkaszervezése okozta. Ha megnézzük a Szegeden működő többi gyáregység — sőt önálló vállalat — eredményeit, kiderül, hogy a kéziszerszámgyárhoz hasonlóan a legtöbb helyen ugrásszerűen megnőtt a túlórák száma. Vajon miért? A kéziszerszámgyár példáját azért emiitettük, mert itt a tanulság a legáltalásonabb: a túlórákat elsősorban a szervezetlenség ..szüli". Más helyen a létszámhiány. megint máshol pedig az alacsony termelékenység, a gyenge termelés miatt kell túlórákkal pótolni a műszakokat. De mtért érdemel figyelmet a túlórák divatja? Elsősorban azért, mert ugrásszerűen nőtt — s ráadásul indokolatlanul. Minden vállalati Igazgató, közgazdász tudja. hogy túlórázással csupán ideig-óráig lehet „áthidalni" a belső gondokat, a végleges megoldás nem ez. A hiányzó embereket vagy műszaki fejlesztéssel, vagy ha indokolt, új munKásokkal érdemesebb pótolni, de semmi esetre nem a kollektíva túlterhelésével. És még valami a túlórák divatja ellen: a túlórák az üzem. a vállalat egész részesedési alapját terhelik; magyarán a nyereséget csökkentik. Igaz. hogv akinek megéri, az vállalhat bármennyi túlórát, de az is igaz. hogy ezek a túlórák a munkatársak nyereségét is apasztják! A kéziszerszámgyárban szerencsére — egy esztendőt figyelembe véve — valamennyi műhely dolgozót közel egyenlő mennyiségű túlórát használtak fel, tehát a túlóra fejében kapott összegek arányosan oszlottak meg. De van olyan vállalat, amelynek csupán egy vagy két műhelyét, részlegét, üzemrészét „tüntetik kt túlórával" —, itt jelentős többletjövedelemhez jutnak a dolgozók — míg a kollektíva nagyobbik hányada egyáltalán nem túlórázik. Viszont az a „szerencse" éri, hogy a túlórák az 6 nyereségüket is megnyirbálják, Váratlan feladatoknál, különösen gaz" daságos, jól fizető megrendeléseknél elkerülhetetlen, hogy a vállalatok ne folyamodjanak a túlórákhoz. Nem is a rendkívüli esetekkel, a szokásos mértékű igénybe vétel a helytelen, hanem a dolgozók szabadidejét nagymértékben lekötő — sajnos rendszeressé váló — túlórád ivat, Matkó István Képernyő Sajtó és szerelem A hét vége bő választékot Ígért. A hagyományoktól berozsdásodott műsorszerkesztésnek mintha hadat üzentek volna a képernyőn: az ember odaült elibé szombat délután, s nem mozdult vasárnap estig. SAJTÖKABARÉ. Már a nonstop program első napjáról is nehéz a választás. Székely Mihály és Zalalnay Sarolta portréi a tévé ebbeli igyekezetének kiapadhatatlan szorgalmát — meg azt tanúsítják, hogy lehet eszköztelenül is jót és mérsékelt felhajtással is szürke showt csinálni. Ami bennünket közelebbrről érint, a Sajtókabaré. A tévében úgy látszik feltalálták (a kifejezés pontatlan: a rádió utón újra feltalálták) a labdát, amit rizikó nélkül rúghatnak vissza a kritikának. A Más lapra tartozik.... szerzői, előadói újságírók voltak — legalábbis zömmel, mert az SzÜR-ok nagy tapasztalataink okulva néhány szinészt is bevettek a csapatba. Komlóit Jánosnak — ugyan ki méltóbb vezethette a műsort — régi vágya teljesült: végre belekóst.ólt a főszerkesztők keserű kenyerébe, s bár pünkösdi királysága csak egy hétig, a második rész végeztéig tart, most alkalma nyílt merész lapterÖtezer éves kisplasztikák Kiállítás a Tornyai-múzeumban Páratlan érdekességű régészeti kiállítást nyitott meg vasárnap délben a hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeumban Korek József, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese: ötezer éves kisplasztikák bemutatóját. Az újkőkor és a rézkor művészete címet viselő tárlat főképpen az utóbbi húsz év régészeti feltárásainak, Troglmayer Ottó, Csalog József és Gazdapusztai Gyula kutatásainak anyagát felhasználva mutat be mintegy 300 darab négyötezer esztendős kisplasztikái alkotást, kisméretű szobrot, iparművészeti értékű munkát. Ezek a tárgyak természetesen nem a szó mai értelmében műalkotások. Annak Idején legalábbis nem annak készültek. Minden tárgy kultikus rendeltetésű volt, azaz az akkori idők embere védő-óvó szerepet szánt és tulajdonított nekik a természet és a világ számára ismeretlen erői, hatalmai ellen. A világ és a természet valamilyen befolyásolása volt ezeknek az emberés állatszobroknak, ember alakú edényeknek, oltároknak a legfőbb célja. A szinte teljes egészében helyi anyag, a Szeged és Szentes környéki ásatások leletei között olyah művészeti és tudományos értelemben egyaránt izgalmas alkotások szerepelnek, mint például a termékenység istennőjének szobra Röszkéről, egy szépvonalú mécses Deszkről, szegvári leletként egy istennőt ábrázoló oltár, egy trónuson ülő istennő, s ez ugyancsak Szegvárról szármázó maszkos istenszobor, valamint egy óllatfejekkel díszített oltár Szeged környékéről —, hogy csak a legjellemzőbb és legszebb darabokat említsük. Hasonló kiállítást nemcsak a megyében, de még az országban sem rendeztek, sőt ez az anyag — mint Korek József a megnyitó előtti beszélgetésünkben elmondotta — világszerte páratlan. Oyen mennyiségben a koncentráltságban még sehol sem gyűjtöttek össze erre a korra vonatkozó művészeti, iparművészeti anyagot. Ezt természetesen elsősorban az tette lehetővé, hogy a Csongrád megyei leletek rendkívül gazdagok ilyen anyagban, másrészt, hogy ezeket a helyi tárgyakat sikerült más vidékek hasonló anyagával bővíteni és teljessé tenni. A kiállítás forgatóikönyvét Troglmayer Ottó és Nagy Katalin írta. Ennek alapján Boreczky László tervezte a kiállítást, amely egyrészt rendkívül szemléletesen mutatja be a műtárgyakat, másrészt egészen sajátos kivitelezésével nagy hatással ébreszti fel e tárgyak kultikus világának atmoszféráját. O. k Megyénkbe érkezett a páncélvonat Tegnap reggel díszbe öltözött a nagytőkéi állomás és környéke. Ünneplőruhés úttörők, diákok, felnőttek és a munkásmozgalom helyi veteránjai várták izgalommal az 1919-es tanácsköztársasági harcokra emlékeztető páncélvonat megérkezését. Fél 9 előtt pár perccel futott be az állomásra a várvavért páncélvonat. Nagy tetszésnyilvánítás közepette szálltak ki a páncélvonatból a Néphadsereg katonái és a vonatot kísérő Szolnok megyei úttörők. Ők adták át Csongrád megyei társaiknak a páncélvonatot. Az Űttörő Szövetség megyei elnöksége nevében Joó Ferenc megyei titkár mondott rövid üdvözlő beszédet, örömét fejezte ki, hogy a páncélvonat Csongrád megyébe érkezett és ezzel a fiatalok közelebbről te megismerkedhetnek a Tanácsköztársaság legendás harcalt őrző emlékekkel. A nagytőkéi fiatalok éa felnőttek megtekintették a hat kocsiegységből álló páncélvonatot. Az úgynevezett ágyúsvonathoz csatlakozik a nyitott és zárt géppuskás vonat, a többi kocsi a Tanácsköztársaságra vonatkozó kiállítás anyagát hordozza. A kiállítás anyagai között Néphadseregünk mai életére vonatkozó dokumentumok is megtalálhatók. Szalai Imre, a páncélvonat parancsnoka többek között elmondta, hogy eddig az ország nyolc megyéjében jártak a páncélvonattal, amit tavaly márciusban készttettek a miskolci fiatalok. A páncélvonat egynapi nagytökei tartózkodás után ma érkezik Szentesre. Saabé Róbert veinek megvalósítására. Mert igaz lehet, hogy a napilapok évi (havi, heti) rendszerességgel Ismétlik magukat, rovataik, témáik, kaptafasablonok. — a Komlós-cégnck sem tellett többre az öniróniánál. Abból viszont kifogyhatatlan. A sajtóhumor kedvenc recptje összetéveszteni a kondás téesz biológus professzorát a biológiai Intézet kondásával. Vagyis a premisszákat felcserélni; fennségest komikusra, kerekasztalt fehérasztalra, és a többi. Az így előállott gegek, ötletek, poénok a kellete-tempónál Is gyorsabban pukkantak — az avatatlanabb néző olykor alig tudta követni. Ha fennakadás nélkül dicsérném a műsort — elfogultnak látszanék. Ez esetben mentségemre szolgáljon: az illemtan kódexe is kötelez .., ISMERKEDŐK. Nem kötnek viszont erkölcsi patentok a vasárnap esti Inmerkedőkkel szemben. Három tévéfilm is vallott a szerelmi keresztutakról, s kétkedésem ott kezdődött, hogy Sztankay István furcsát hazudott Esztergályos Cecíliának. Azt hazudta, hogy újságíró, holott rakodómunkás. Félreértés ne essék, ezzel még semmi probléma. A furcsa, hogy miért hazudta. Mert éppen sok pénze volt, s menő foglalkozást keresett magyarázatul. Ha Komlós a sztorit előbb latja, nem hagyja ki szombaton .., Most pedig elő a Kercsztutakka1. Pintér Tamás Fekete és fehérje arról szól, hogy két szénrakodó fiatalember felcsíp a presszóban két csinos lányt, s a cél előtt, mikor minden oké, lelépnek. Ez lenne a fizikai munka és a szerelem keresztútja? Bdrány Tamás Rutinműtétje (viszonylag a legjobb hármójuk közül) n Jósvádájú, ötven körüli, nőtlen főorvosról és a barát özvegyének lányáról énékel — a kései szerelem borongós érzelmességével. A poen viszont csattanós; egy ruttnműtétért hűvös eleganciával zsebre rakott Júdáspénz kiábrándít a szerelem és a barátság illúziójából. Ez tehát a pénz (illetve a csúszós narancshéj) és a szerelem keresztútja? Végül a Kerekes házikó — Katkó István keresztútja — az elszalasztott lehetőségé: a nő forró nyárderékon egyenesen a Balaton-menti országúti remete (?) ölébe pottvan. s amilyen furcsahirtelen jött, oly könnyedén távozik. Mit tehetünk hozzá? A szerelem útjai kifürkészhetetlenek. És ezé a műsoré is • • * o N. I. Dimény Imre hazaérkezett Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vezetésével vasárnap hazaérkezett az a delegáció, amely részt vett a KGST mezőgazdasági állandó bizottságának 28., prágai ülésszakán. Megjelent a Pártélet tebruári száma A folyóirat 1970 februári száma több érdekes témát közöl, melyek közül az alábbiakra hívjuk fel olvasóink, valamint a pártszervezeteknek és pártmunkásoknak a figyelmét. A nemzetközi nőnap alkalmából az asszonyok, lányok gondjairól Az egyenjogúság után címmel közöl aktuális cikket. Két írás is foglalkozik az 1970-es évi népgazdasági terv általános összefüggéseivel és a mezőgazdaság konkrét feladataival. A korszerűbb és politikailag céltudatosabb kiválasztással, és a helytörténeti anyagok felhasználásával foglalkoznak a propagandisták rovatában megjelenő cikkek. Több írás az alapszervezetek munkájához nyújt segítséget. Ezek az írások az új év gazdasági feladataival; az alapszervezeti munkatervek készítésével; az önálló tagfelvételi jog érvényesítésével foglalkoznak. Szeged Halálos baleset ittas vezetés miatt Tegnap reggel Kormány Miklós, Ibrány, Jókai utca 24. szám alatti lakos, a 21-es számú Autóközlekedési Vállalat nyíregyházi kirendeltségének gépkocsivezetője az YC 23-13 forgalmi rendszámú ZIL tipusú tehergépkocsival egy be nem látható útkanyarban szabálytalanul előzte Farkas Sándor, Kiskundorozsma. Nádor utca 33. szám alatti lakost, aki NISA típusú tehergépkocsival haladt Domaszék felől Dorozsma irányába. Kormány Miklós látta az előtte haladó tehergépkocsit, amely három gyalogosan közlekedő gyermeket került el. ennek ellenére a be nem tátható útkanyarban. miközben előzni próbált, átsodródott az út menetirány szerinti baloldalára és ott a szabályosan közlekedő. Klskundorozsma felé haladó gyalogost. Sánta István 75 éves, Domaszék, Tanya 986. szám alatti lakost elütötte, majd a NISA tehergépkocsi hátsó baloldali részét is súlyosan megrongálta. A szerencsétlenül járt ember az útmenti árokba esett, és a gyors orvosi beavatkozás sem tudta életét megmenteni. Kórházba szállítás közben a mentőautóban, súlyos sérüléseibe belehalt. Kormány Miklós gépkocsivezető Ittas állapotban vezett gépjárművét, ezért a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte. Sándorfalva és Sövényháza között a 39-es kilométerkő közelében tegnap Vida József, Csanytelek, Pusztaszeri utca 10. szám alatti lakos személygépkocsival a sűrű ködben előzött egy előtte haladó autóbuszt, miközben összeütközött a Sipos József, Szeged, Szél utca 22. szám alatti lakos által vezetett tehergépkocsival. Vida József és utasa könnyű sérülést szenvedett. Ugyanekkor az autóbusz mögött közlekedett Tóth József. Pusztaszer. Tanya 795. szám alatti lakos a tsz tehergépkocsijával, amellyel személyeket szállított. Az elhibázott előzés után az autobus csökkentette sebességét, ezért az utána közlekedő Tóth József tehergépkocsijával beleszaladt. Ennek következtében a tehergépkocsi kigyulladt. A négy járműben előreláthatólag 40—50 ezer forintos anyagi kár keletkezett. B. U Tengerkuiaió delfinek Ügy tűnik, a szovjet kutatóknak sikerült olyan delfineket kitenyészteniük, a Fekete-tengerben, amelyek. a Jelek szerint, csak igen kevéssé távolodnak el a partoktól és számtalan esetben segítik a tengerkutatással foglalkozó szakemberek munkáját — írja Alekszandr Tomllin professzor. a Szoclallsztylcseszkaja Indusztrija című moszkvai lap vasárnapi számában. A professzor szerint a delfin a tengereken ugyanolyan segítőtársává lehet az embernek, mint a kutya a szárazföldön. A delfineket „összekötőként" lehet felhasználni a különböző vízalatti munkálatoknál. segítségükkel mérni lehet többek kőzött a tengervíz hőmérsékletét, radioaktivitását és a különböző mélységekben levő áramlatokat ls. Tomilln profeszor megállapítja, a delfinek emberi életeket is menthetnek, hiszen már ez idáig is sokszor előfordult. hogy a tengerben védtelenné váltakat megoltalmazták a cápáktól. Szocialista brigádok vetélkedője Vasárnap Hódmezővásárhelyen, a Béke-szállóban rendezte meg a MEDOSZ Csongrád megyei Bizottsága hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére az állami mezőgazdasági üzemekben dolgozó szocialista brigádok szellemi vetélkedőjének megyei döntőjét. A vetélkedőre az üzemi elődöntőkből kilenc szocialista brigád jutott el. Az ATIVIZIG dolgozói kétpontos előnnyel nyerték a megyei döntőt. A Volán brigádja szerezte meg a második helyet. A dorozsmai gépjavító a harmadik helyre került. Az első két helyezett brigád képviseli Csongrád megyét a február 28-án sorra kerülő területi döntőn. A vetélkedő játékvezetője Vőnekl Mihály, a MEDOSZ megyei bizottságának munkatársa volt. Közreműködött Janka Béla, Kovács János és Mentes József, a Szegedi Nemzeti Színház művéR. E. Gyógyítás (157.) A Szegedi Orvostudományi Egyetem Fogászati Klinikájának épületét díszíti Tápai Antal Gyógyítás című szobra. Az alkotás műkőből készült. KEDD. 1970. JANUAR 27. DÉLMAGYARŰRS/ÁG \