Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-27 / 22. szám

törüenelmi emlekeztefcö Idegenforgalom Egy kis nyelvlecke Érdekes téma, az irodalmi nyelveíet köznapi asodása foglalkoztatja mostanában a szakembereket, a nyelvmű­velőket, az írókat. A folya­matnak — tehát az irodal­mi és a köznyelv közeledé­sének — ellenzői és támo­gatói egyaránt szép számmal vannak. Lőrinczc Lajos, a nyelvészeti tudományok kan­didátusa ezzel kapcsolatban a kővetkezőkben nyilatko­zott.: — Kölcsönösség van az irodalmi és a köznapi nyelv között. Mind szükségletei, mind lehetőségei tekinteté­ben az irodalmi nyelv sok­kal gazdagabb, felhasznál­hatja a nyelv régi formáit, a nyelvjárási és argó ele­meket. élhet olyan szavak­kal, kifejezésekkel, amelye­ket a köznyelv nem használ. Ez utóbblaknak nemcsak stílusformáló, jellemábrázoló funkciójuk is lehet. A költői nyelv jelentősége, hogy pró­bálgatja a nyelv Jövő for­mált, az olyan fordulatokat, amelyek majdan köznyelvi­vé válhatnak. Az a fontos, hogy semmilyen próbálkozás n« történjék az érthetőség, a megértés rovására. E tekin­tetben sokan nem értünk egyet Kazinczyval, aki úgy vélekedett: „A szépíró nem Ismer főbb törvényt, mint azt. hogv írása szép legyen. Valami ezen igyekezetét se­gélheti. neki mind szabad, akar engedi a grammatika, akár nem..." A nyelvtan, a szóképzés logikáját nem sza­bad figyelmen kívül hagyni. Csakis a találó új formák kapcsolódnak be a nyelv egészséges rendszerébe. — Nyelvészek és írók gya­kori szakmai vitájából for­málódtak olyan szélsőséges vélemények, hogy egyik tá­bor ne háborgassa a másl­kat. az író azzal legyen jó nyelvművelő, hogv Jó műve­ket ír. Az Igazság valahol „az arany középúton" van. Az író csak próbálkozzék új nyelvi formákkal — sikerét majd a közönség dönti el. s a közönségben ott vannak a nyelvészek is. Tarján teremtése W. Iskola, lakóhely, művelődés A tervező főmérnök beszél: Egy érdekes kísérletet szándékozunk megvalósítani. A hatodik ütemben elhelye­zendő szokatlan iskolatípus tervezése folyik ezekben a hetekben. A gondolat egy forrásból indul el. Ha a ház­gyári technológia szélesebb körben elterjed, akkor a közintézményeknél ls olyan építési módszereket kell ta­lálnunk, amelyek lehetővé teszik, hogy ne maradjunk el a lakásépítéshez képest az Intézményépítésekkel, ami a Tarjanban ma ls problémát Jelent. Általában az iskola­építés kérdése sürgős reví­zióra szorul. Ennek sok oka van. Az oktatási Időnek csökkennie kell, amikor az ötnapos munkahét általános­sá válik, akkor ugyanis az Iskolákban sem lehet 6 na­pon keresztül tanítani, mert az életnek ilyen összefüggé­sei ls vannak. És ugyanak­kor az ismeretanvaR, amit a tanulóknak el kell sajá­títani, egyre nagyobbodik. Már nálunk is a különböző technikai berendezések, ok­tatógépek, audló-vlzuális módszerek polgárjogot nyer­vén, s a Jturlózumok sorából új oktatási formációkat vesz­nek fel. A tudományos­technikai forradalom korá­ban számolnunk kell azzal ls, hogy a felnőttoktatás kér­dése ls sürgetően megjele­nik. Nem ls nagyon sokára, ha valaki egy szakmát meg ls tanult, azt a szakmát új­ra meg kell tanulnia. Ez a fölismerés egyértelműen arra utal, hogy az eddigi is­kolaépítési elképzeléseket, szokásokat fölül kell vizsgál­ni, s azt a merev elhatáro­lást, hogy az általános iskola és a különböző művelődési intézmények mereven elha: tárolódjanak, meg kell szün­tetni, s ezután valamilyen egységes rendszerbe össze­fogni. tulajdonképpen ok­tatási központtá átalakítani az iskolát. Ha oktatási köz­ponttá alakul át az iskola, akkor át kell vegye a kultúr­házak szerepkörét is. Hiszen ugyanaz az előadóterem, ami délelőtt demonstrációs film­vetítésre kell, délután töké­letesen megfelel egy más­jellegű filmvetítésre ls. Ugyanaz a nyelvi laborató­rium, ahol délelőtt a gyere­kek tanultak, délután a fel­nőtt nyelvtanfolyamoknak is megfelel. A szakköri klub­helyiségek este is be tudják ugyanazt a funkciójukat töl­teni. És a könyvtár ls. Jó­szerével a technikai személy­zet is ugyanaz, legalábbis fölkészültsége tekintetében. Az Ilyen összeműköd és óriási anyagi megtakarítás lehető­ségét rejti magéban. De ha nem is takarítóik meg senv Űjabb kedvezmények a téesztagoknak Az üzemek, vállalatok, In­tézmények és kereskedelmi vállalatok dolgozói mellett a termelőszövetkezetek tagjai is nagy létszámot tesznek kl a Biztosítási és Önsegélye­ző Csoportok több mint két­milliós táborában. A terme­lőszövetkezetek gazdasági stabilitása magával hozza a tagság évről évre emelkedő életszínvonalát. Ennek alap­ján jelentkezik a szövetke­zetiek „életskáláján" több­féle igény. Az igények között elsőd­leges a régi falusi és ta­nyai életformák felcserélése, a kulturális kívánalmak is nagymértékben megnőttek az elmúlt 10 év során. Ennek egyik előidézőjeként említ­hető a Termelőszövetkezeti Tagok Biztosítási és önse­gélyező Csoportjának tevé­kenysége. Mivel járult a kulturális eredményekhez az önsegé­lyező Csoport? Az elmúlt 10 évben közel 3 ezer termelő­szövetkezeti tagot részesítet­tek 10 napos üdülésben, 4 ezernek szervezett 3—4 na­pos bel- és külföldi társas­utazást és évenként több mint 4 ezren vehettek részt színházi és szabadtéri elő­adásokon. A felsoroltakból csak szá­mokat látni, de a közösségi hatásuk akkor értékelhető a valóságnak megfelelően, ha tudjuk, hogy a kezdeti Idők­ben egy-egy üdülésre, tár­sasutazásra milyen körülmé­nyes volt vállalkozó terme­lőszövetkezeti tagot találni. Fejlődés jelentkezett még sok más vonatkozásban is. így például a biztosítási szolgáltatások irányában. A Biztosítási és önsegé­lyező Csoport 1970. január 1-vel módot és lehetőséget adott valamennyi termelő­szövetkezeti tagnak, hogy a Csoportos Élet- és Baleset­biztosítás bővített szolgálta­tásával kielégítse a megnö­vekedett biztosítási Igényét. A szolgáltatás bővítésénél elsőként kell megemlíteni a gyógyintézeti fekvőbeteg­ápolási térítést. Az ápolási térítés különös jelentőséggel bír a mezőgazdasági terme­lőszövetkezeti tagoknál, mi­vel ők az érvényes társada­lombiztosítási jogszabályok szerint csakis üzemi baleset esetén részesülnek táppén­zes ellátásban. Az önsegé­lyező Csoport szolgáltatásá­ban a munkaképtelen-, gyógyintézeti, fekvőbeteg­állomány esetén 300—900 fo­rint közötti biztosítási szol­gáltatás Illeti meg a tago­kat. A Jelenlegi szolgáltatások­tól eltérően a balesetekből eredő állandó teljes rok­kantság esetén az eddigi 25 ezer forint helyett 70 ezer forintos térítést, míg múlé­kony baleset esetére az eddi­gi 400 forint helyett 1200 fo­rintig terjedő szolgáltatás kapható. Az életbiztosítási szolgáltatásnál az új módo­zat és a régi módozat ösz­szegszerűségei változatlanok. mit, magasabb színvonalon tudom adni, ami kell ilyen helyre, mert nem aprózom el a pénzt. A mondottakat nem csupán Tarján hatodik üteménél szeretném megvalósítani, de Szeged más építkezései kap­csán is, ha az illetékes fó­rumok elfogadnák javasla­tainkat. S ha ennek a kér­désnek kialakulna a társa­dalmi háttere is, akkor Sze­ged e téren élvonalba ke­rülhetne. Ugyanis az eddig épített iskoláknak nemcsak az a ba­juk, hogy nem korszerűek, de nem is lehet őket kor­szerűsíteni. Merev tanter­mekre osztott, egy folyosó­sak. Ezekben nehéz megcsi­nálni azt, ami egyébként a korszerű pedagógiának köve­telménye, ez pedig a csoport­foglalkozás. Audiós tanításra a széttrancsírozott tantermek nem alkalmasak. Mi rugal­mas épületszerkezeti rend­szert alakítunk kl, aminek kihatása, mivel nincs ilyen, még fel nem becsülhető. De az efajta iskolatípusba be­lekerül olyan tornaterem, amelyben versenyt is lehet rendezni, olyan előadóterem, amely hangverseny rendezé­sére is alkalmas. Olyan nap­közis étterem, amely a la­kosság ellátására ls alkal­mas. Vállaltuk egy Ilyen terv kivitelezését, nagy fontossá­got tulajdonítunk neki, és sokat várunk tőle. (Folytatjuk) DELM&GYARORSZAG jaiiuw 25—26, A NAP HÍREI: BROMBERG SZOVJET KÉZEN — AZ AMERIKAI OFFENZÍVA SIKEREI A CSENDES­ÖCEANON — SZOVJET EGYSÉGEK ATKELTEK AZ ODERÁN — MEGKEZDŐDÖTT BRESLAU ÉS Kö­NIGSBERG OSTROMA. A főszolgabíró és a népjogok Pusztaszer községi elöljáró­sága 1945. január 16-i kelte­zésű. M./fiszl./194B. számú alábbi átiratot kapta a csong­rádi járás főszolgabírójától: „Tudomásomra jutott, hogy az elöljáróság — idegen be­folyásra — a vezetőjegyzőt felmentette állásától és he­lyette mást alkalmazott. Felelősségének teljes mér­tékben való megállapítása mellett figyelmeztetem, hogy a vezetőjegyzőt állásában megerősítettem, azt felettes hatóságunk, a vármegyei al­ispán úr is jóváhagyta, tehát őt állásából csak fegyelmi úton lehet elmozdítani... Semmiféle új választást el nem ismerek, arra módot, mint felettes halósága nem nyújtok, semmiféle tisztújí­tást el nem ismerek ..." A Délmagyarország fenti tényhez írott kommentárjá­ból, Szirmai István tollából: „A főszolgabíró úr nem akarja észrevenni, hogv min­den egyes hazugság leleple­ződött: az általuk hazaáru­lóknak megbélyegzettek az igazi hazafiak, akik vállal­ják az ország felemelését ab­ból a mélységből, ahová ők taszították. Vállalják a har­cot a közélet megtisztításá­ért. felismerik az igazi haza­árulókat és kiközösítik azo­kat. Mert még mindig van­nak ilyenek, még felelős po­zíciókban is. A főszolgabíró úrnak van mersze hivatkozni 1944. október 15-e után kelt rendeletre. Szélasi-rendelet­re. mikor a régi törvényha­tósági formák betartását kö­veteli. A főszolgabíró polgár­mester úr az orosz parancs­nokság "követelményére- hi­vatkozik. Tudatosan hami­sít. Az orosz parancsnoksá­gok a magyar népre bízzák önkormányzatuk vezetését, abba bele nem szólnak és nem a régi jogrendet védik, hanem esetleg a rendet a ba­sáskodó. hitlerista szellemet terjesztő polgármesterek és szolgabírák ellen ott. ahol a magyar nép, legnagyobb sa j­nálatunkra. még nem talált megfelelő bunkósbotot., hogv az ilyen szolgabíró polgár­mester urakat kiverje a vé­ros határából" A terror hadserege Genfből jelenti a TASZSZ: A keleti tartományok védel­mére Hitler külön rendele­lével egy úgynevezett vé­delmi tanácsot szervezett. Ennek a tanácsnak jogában van minden német alattva­lónak a veszélyeztetett te­rületen az egyéni életek fő­lőtt oly módon rendelkezni ahogy ez jólesik. Az egveg egyének vagv családok gyonát tetszése szerint hass nálhatla fel a védelem cél­jaira. Ezen felül előre nem látott esetekre tettes hatás­körrel rendelkezik. rivwn kényszerintézkedésekkel akarják a nártk utolsó nap­talkaf „A szegedi egyetem <1 Szerb Antalnak — ma negyedszázada halt meg — két barátja révén alakult ki Szegeddel való kapcsolata. Tizennégy éves diák volt 1915-ben. amikor megismer­kedett a külföldi tanulmány­útjáról hazatért fiatal ta­nárral, Zolnai Bélával. Egy évtized múlva. 1925 őszén Zolnai Szegedre kerül a francia tanszék tanárának, s 1927-ben megindítja Szépha­lom című folyóiratát. Szerb Antal első írásai — versek és elbeszélések — 1921-ben jelennek meg a Nyugat ban, de Zolnai révén már a Szép­halom első évfolyamában is szerepel. Proustról. Babits­ról. William Blake-ről. Ber­zsenyiről szóló tanulmánvai már a Magyar irodalomtör­ténet, sőt Á világirodalom története későbbi szerzőjét ígérik. „Hogy Szerb számá­ra Zolnai folvóirata többet jelentette a Magyar Szemlé­nél és a Napkeletnél, aztbl­nyítia. hogy jó néhány ki­sebb írás mellett Itt lát napvilágot két nagyobb Igé­nyű tanulmánya, a Berzse­nyiről és Wlliiam Blake-ről szóló esszé" — írja Szerb Antal pályakezdése című könyvében Poszter György is. A másik barát: Sik Sán­dor. aki a pesti piarista gim­náziumban tanára volt a gyermekből ifjúvá serdülő Szerb Antalnak, s aki nagy hatással volt szellemi fej­lődésére. indulására. Sík Sándor 1929 végén nyerte el a szegedi egyetem magyar irodalmi tanszékét. Szerb Antalt, noha szemléletük ek­kor már némileg eltávolo­dott egymásétól, nagyra be­csülte, s nagy sikerű iroda­lomtörténeti könyve. meg sokasodó tanulmányai után ő szólította föl magántanári kérvénye benyújtására. Ele­get téve a habilitáció alaki követeiményelnek Szerb An­tal 1937. április 26-án a .,Magyar összehasonlító iro­dalomtörténet. különös te­kintettel a XVltl. század DÉLMAGYARORSZÁG KEDD. 1970. JANUÁR 27. V alamit kitalál­ni, valamivel, feltűnést kel­teni. csodálatra vagy megütközésre bírni a polgárokat — a pén­zes társadalom régi üzleti fogása. A kar­rier is így kezdődik valahogvan. Mezte­len modellekből lesz­nek filmszereplők a bébik, mert egvszer­csak átkerülnek a Play-bov lapjairól a filmszalagra; mások egy majom képeivel csinálnak szenzációt; ismét mások minden­féle rekordokat állí­tanak fel. Most egy új hó­bort terjed. olyan „Élőkép" szaporán, mint a baktériumok. Már neves vagy névre éppen így törekvő festők és dekoratő­rök újabban nem vá­szonra. lemezre, fal­ra festegetnek, ha­nem eleven emberi testre, bőrre. Termé­szetesen nem férfi­testre. hanem nőire. És nem is akármi­lyenre: lehetőleg szexes. csinos babák­ra. akik már amúgy is önmagukban is „festőinek" mondha­tók. Aztán, hogy az üzlet se sikkadjon el — hiszen az „élőké­pet" nem lehet el­adni. hazavinni és fölakasztani. vagy legalábbis csak na­gyon summás pénzért. — ezek az élő „mű­alkotások" mutatják öe a „mester" más alkotásait és termé­szetesen árusítják is. Az üzlet megy. Jól megy. A maga nemé­ben ugyanis érdekes lehet egy festmény, amely él és mozog — és még ráadásul me­zítelen nő ls. Termé­szelesen nem a mez­telenség viszi a bol­tot. hanem a „mű". De az ötlet még koránt sincs kimerít­ve. Ezek a nehézfejű mesterek virágokat, tálakat, a szemérme­sebbjei pedig ruhá­kat festenek modell­jük bőrére. Párszáz dollárért átadnám nekik a magam öt­letét: Még jobban szaladna a bolt. ha a meztelen testekre meztelen testeket festenének. Hadd pukkadjon a publi­kum! S* 8, I. második ég a XTX, század első felének francia és angol vonatkozásai" tárgykörrel * szegedi tudományegyetem magántanára lett. A magántanárnak, ha jól emlékszem, kétévenként leg­alább egy félévben előadást kellett hirdetnie. Szerb An­tal. nyilván a Pestről való lejárás kötelességére tekin­tettel, csupán ennek a köve­telménynek tett eleget egye­temi óráinak meghirdetésé­vel. Először az 1937/38. tanév első félévi tan­rendjében találkozunk ne­vével, címével (Bp. II., To­rockól u. 8/a. Az 1939/40. első félévi tanrendben új cí­me van: XII., Hidegkúti út 47.). Első előadását „A ma­gyar preromantika világiro­dalmi vonatkozásai" címmel heti egy órában, „később meghatározandó időben és helyen" hirdeti. Utána csak az 1938/39. év második felé­ben tart órát kedden dél­előtt 11-től 12-ig az V. sz. teremben „Az Irodaim: klasszicizmus" címmel. Vé­gül az 1940/41. tanév első félévében „A világirodalom fogalma és kérdései" címmé! szerdán délelőtt 11-től 12­Ig a III. sz. teremben hirde tett kollégiumot. A valóság ban nyilván a szokás szerint ő is kéthetenként jött 1«­Szegedre, és összevont órát adott. A második félévi tanrend bői már a neve ls hiány­zott. A hírhedt „fajvédelmi törvények" következtében nem élhetett magántanári fogaival, többet nem adha­tott elő. Szegedi kapcsolatai ugyan nem szakadtak meg. hiszen mind Síkkal, mind Zolnaival tovább is jó ba­rátságban maradt, a város­ban azonban aligha fordult meg többet P. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom