Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-25 / 21. szám

Nsgygy fi Mórahalmon Komócsin Zoltán és Péter 3ános po.itikai tájékoztatója Tegnap délután politikai nagygyűlést rendeztek Mórahalmon. A községi pártbizottság Komocsin Zoltán elvtársat, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát és Péter János elvtársat. az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterét hívta meg előadónak. A vendégeket elkísérte a községbe Rózsa István elvtárs, a Csongrád megyei pártbizottság titkára és Csápenszki István elvtárs, a szegedi járási pórtbizottság első titkára. Részt vett a falu nagygyűlésén Tóth Szilveszterné. a választókerület országgyűlési képviselője is. A nagygyűlésre teljesen megtelt a falu művelődési háza. Dr. Rózsa József, a községi pártbizottság titkára mondott megnyitót, majd Péter János és Komócsin Zoltán tartott tájékoztatót aktuális külpolitikai és belpolitikai kérdésekről. A falu lakossága nagy tetszéssel és egyetértéssel fogadta a tájékoztatókat. D meny Imre Szlovákiába jtazoit Dr. Dímény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, aki Prágában részt vett a KGST mezőgazdasági állandó bizottságának ülésén, szombaton rövid látogatásra Szlovákiába utazott. Pozsonyban Jan Janovic, szlovák mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel beszélgetést folytatott a mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséről, majd Nyitrán megtekintette az országos állandó mezőgazdasági kiállítás mintagazdaságát. es szeiv Jegyzetek — népfrontvezetök tanácskozásáról Ssakmák, pályák, lehetőségek A pályaválasztás kérdőjeleire ebben az időszakban keresik a végleges választ a végzősök: a nyolcadikos tanulók és az érettségi előtt álló diákok. Érdemes és szükséges ilyenkor még egyszer „végigskálázni" a lehetőségeken. Ezekről ad részletes információt a pályaválasztási tanács 1970. évi pályaválasztási tájékoztatója. Ami általánosan jellemző: a szegedi ipar fejlődésével párhuzamosan nőnek a szakmunkásigények, s ehhez a demográfiai hullám még mindig elég kedvező létszámtartalékot biztosít A szakmaválasztáshoz, tanuláshoz előnyösebb feltételeket jelent az új szakmunkástörvény. Mint ismeretes. az új szakmunkásképzési törvény és Végrehajtási utasítása alapián megváltozott a szakmák jegyzéke is: a túlzott szakosítás megszüntetése érdekében csökkent a szakmák száma. Ez első ízben az 1970—71-re beiratkozókat érinti. Szegeden nyolc szakmunkásképző iskolában összesen 2 ezer 480 fiatal számára lesz hely a jövő tanévben, tehát valamivel több. mint Csongrád megye intézeteiben, ahol 2 ezer 300—2 ezer 400 tanuló léphet az első osztályba. A két nagy szakmunkásképző intézet — a szegedi 600-as és 624-es — összesen mintegy másfél ezer elsőévest vesz feL Náluk szinte valamennyi szakma előfordul, köztük számos olyan, amelyben emelt szintű képzés folyik. Az úgynevezett „B" tagozaton magasabb elméleti tudást és műveltséget sajátítanak el a tanulók. A végzettek szakmunkás-bizonyítványt kapnak s megvan az a lehetőségük is, hogy kedvezményesen továbbtanulhatnak a szakmájuknak megfelelő szakközépiskolában. A Fodor József Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskola húsipari, konzervipari. sütőipari, tejipari szakmunkásokat vesz fel. 115 nyolcadik osztályt végző fiút, iliglve leányt. A bőr- és ruhaipari szakmunkásképző iskola szabókat, szűcsöket, cipőipari tanulókat képez; 100 nyolcadikos fiú. illetve lány részére van felvételi lehetőség. Két nagy gyárnak külön szakmunkásképzője van: a textilművek 200 lánynak, illetve húsz fiúnak kínál felvételt, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat 200 lánynak. A kereskedő- és vendéglátó-tanuló iskola eladókat, vendéglátóipari dolgozókat képez; 280 általános iskolát végzett mellett 43 érett, sésizett számára lesz helyük az új tanévben. A mezőgazdasági tanulóképző iskola növénytermelőkön kívül állattenyésztőket is beiskoláz, a szegedi tsz-ek 68 tanulót várnak ezekbe a szakmákba. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat az 1970—71-es tanévben is felvesz olajbányász ipari tanulókat várpalotai intézetébe. Zömmel alföldi gyerekeket szándékoznak felvenni, hisz utána az itteni szénhidrogén-medencében lesznek szakmunkások a fiatalok. A négy gimnázium mellett külön figyelmet érdemelnek a szegedi szakközépiskolák. Nem kevesebb, mint 17 szakközépiskola indít első osztályokat az 1970— 71-es tanévben. A gépészeti szakközépiskolától a művészeti szakközépiskolákig igen széles a választék. A gép- és gyorsíró iskolába — mivel a korábbi években kevésnek bizonyult a 80 fő felvétele — idén mintegy 100 lánytanulót vesznek fel. A pályaválasztás szakértői azt javallják, hogy a döntés előtt minél több foglalkozással ismerkedjék meg az életbe kilépő fiatal, a követelményeket, felvételi esélyeket és a későbbi elhelyezkedési lehetőségeket éppúgy mérlegelni kell, mint saját képességeit, kedvét, érdeklődési körét. Magyar expedíció Jemenben A FAO megbízására a elkészítse a vidék fejlesztéVízügyi Tervező Vállalat — sének átfogó tervét, társulva a Vízgazdálkodási Nemrégiben érkezett viszTudományos Kutató Intézet- sza Jemenből György Isttel, s más tudományos inté- ván, a VÍZITERV igazgazetekkel — expedíciót kül- tója, aki a FAO megbízottdött Jemenbe, hogy az jávai együtt elkészítette a ENSZ fejlesztési programjá- 16 tagú magyar expedíció nak megfelelően, szakszerű- első félévi munkájának méren feltárja a Zabid folyó legét vízszegény völgyében mint- A geofizikusok korszerű egy 40 000 hektárnyi sivata- vizsgálatokkal megállapítot... , . . tak: a kijelölt területen legos terület rendszeres vizel- betóseg van bó vizű kutak látasának és mezőgazdasági feltárására. Az expedíció müvelésének lehetőségeit és központi taboróban és a kijelölt 20 hektáros új, kísérPIAC Sok baromfi,, magas árak A piaci árak ismét emel- kuti Haladás, a mihálytekedtek, bár néhány terméké leki Üj Élet és a Móra Fecsökkent a múlt szombati- renc Termelőszövetkezet pehoz viszonyítva. Gyümölcs- dig főzelékféléket árult félékhez általában olcsób- Aru ban jutottak a vásárlók, vi- Alma szont néhány főzelékféléért Körte és a baromfiért többet kér- ^zőlo tek, mint egy héttel koráb- Mák ban. Sok közös gazdaság ho- sárgarépa zott árut a tegnapi piacra ^°ökehragyma A hódmezővásárhelyi kisál- Fejeskáposzta lat-tenyésztő szövetkezet, a Kelkáposzta . . ... Burgonya MEK, a nagymagocsi Vihar- Hízott kacsa sarok Termelőszövetkezet és Hízott liba Tyúk a vásárhelyi általános szó- csirke vetkezet baromfit, a forrás- Tojás Ara (-tói, —ig> kg 2,50— 5,00 kg 3.00— 3,00 kg 5,00— 7,00 kg 14,00—16,00 kg 30,00—36,00 kg 2,60— 3,00 kg 4,50— 5,00 kg 4,00— 5,00 kg 2,50— 3,50 kg 3,50— 4,00 kg 2,00— 3,00 kg 28.00—30,00 kg 30,00—32,00 kg 26,00—28.00 kg 26,00—28,00 db 1,60— 1,80 leti gazdaság területen végzett 50—60 méteres fúrás már igazolta a reményeket: mindkét kút megkezdte a vízszolgáltatást. A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat szakértői a FAOtól kapott légi térképek felhasználásával már csaknem teljesen elkészítettek a hasznosítható terület részletes térképét A FAO képviselője nagy elismeréssel nyilatkozott a magyar szakértői csoport eddigi munkájáról. s megelégedését fejezi-e ki a Zabid-völgyi kutatásokat koordináló bizottság vezetője, a jemeni földművelésügyi miniszter is. A féteves mérleg al-ipián határozták meg most a további munkák részletes terveit Végeredményben 1971 közepén fejezik be a kutatásokat és a fejlesztési program kidolgozását Három napon át tanácskoztak Szegeden a községi, városkörzeti és városi népfrontbizottságok vezetői. Délelőttönként előadásokat hallgattak — a helyi népfrontLizottságok mozgalmi tevékenységének eredményeiről, tapasztalatairól és további feladatairól Katona Sándor megyei titkár számolt be, a Hazafias Népfront nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos felvilágosító munkájának tapasztala-ait. módszereit és feladatai' Harmati Sándor, az Országos Béketanács alelnöke elemezte, Győri Imre. a Központ' Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára pedig megyénk Dolitikal, gazdasági helyzetéről, az idén ránk váró tennivalókról adott tájékoztatót —, délután viszont csoportos megbeszéléseken a helyi problémákat vitatták meg, kicserélve egyben az eddigi munka során szerzett tapasztalatokat is. A tanácskozás munkájában részt vett és a népfrontmunka helyzetét elemző referátumhoz kapcsolódva felszólalt dr. Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára ls. I phptftlllif vagy százan. S ha ehhez LbUbllU'in hozzá vesszük, hogy a riéprrontmozgalomban tevékenykedő vezetőknek csak egy része volt jelen, s ha tudjuk, hogy a bizottságokban milyen sok akiíva tevékenykedik. akkor megközelítő pontosságú kepet alkothatunk arról, hogy a népfrontmunka az elmúlt esztendők során milyen jelentős erővé, társadalmi bázissá terebélyesedett. Okkal-joggal állapíthatta meg Győri Imre, hogy a Hazafias Népfrontnak országunk életében nem epizódszerepet szántunk. Szerepe, hivatása a szó legkomolyabb értelmében: történelmi. S a szűkebb pátriánkban elért eredményeket elemezve a megyei pártbizottság első titkára joggal tehette hozzá előbbi mondandójához, hogy e sikereknek egyik kovácsa éppen a Hazafias Népfront volt — aktivistáinak jelentős szerepük volt és van abban; hogy idáig juthattunk, hogy megyénkben jó a politikai közhangulat, hogy eredménnyel valósíthatjuk meg gazdasági elképzeléseinket, hogy mind több embert sikenilt aktivizálni, bevonni a szocialista építő munkába, a társadalmi, a köztevékenységbe Ebből a tényből természetszerűleg következik az a megállapítás, hogy az elmúlt időszakban a népfront tömegbázisa megyénkben is kiszélesedett, és a mozgalom mind nagyobb erőt tud csatasorba állítani akkor, amikor valóban társadalmi méretű feladatok megoldásáról van szó. A népfrontmunka napjainkban nem afféle mozgalmasdi, mint aminek régebben sokszor és nem kevesen tekintették. Ma már van ereje és tekintélye, tevékenységének hatékonysága az élet legkülönbözőfélébb területein érezhető, érzékelhető. Elszigeteltsége, befelé fordultsága tehát megszűnt: ezer szállal kapcsolódik az élethez, ahhoz igazodva, az onnan elvont tanulságokkal és tapasztalatokkal önmagát formálva, megújítva, és az életre, a valóságra így visszahatva — funkcióját, szerepét ezzel — hogy úgy mondjuk — dialektikusan betöltve. A hogyan továbbal kapcsolatosan természetesen voltak és vannak viták: a vezetést, a szervezeti felépítést és a gyakorlati munkát is érintően. Az azonban bizonyos, hogy a Hazafias Népfront IV. kongresszusa megállapításainak, útmutatásainak szellemében kell tevékenykedni. Ami pedig a jövőt illeti — és ezt dr. Erdei Ferenc mondotta ki —, nem szükséges únos untalan a központi utasításokra, útmutatásokra hagyatkozni. Ott, helyben is törekedni kell az új módszerek kikovácsolására, egyidőben azzal a fáradozással, amelyet az országos vezető testület folytat éppen annak érdekében, hogy a népfrontmunkát, annak szervezeti keretét és módszereit mind jobban hozzáidomítsa a holnap követelményeihez. A helyi gyakorlati és a központi elméleti munka tapasztalatainak összessége így egymást kiegészítve, egymásra hatva formálja, alakítja ki majd az elkövetkezendő évek népfrontmunkájának arculatát. tfiHoriilf ezen a tanácskozáson, hogy MU6ÍUII a népfrontmozgalomban tevékenykedő helyi vezetők mindegyike — akiknek döntő többsége természetesen társadalmi munkásként tevékenykedik, hiszen a függetlenített funkcionáriusok száma szinte elenyészően kevés — jól ismeri az életet, az országos és helyi, gondokat. szenvedéllyel, ugyanakkor reálisan tud szólni arról az ügyről, amelynek célkitűzéséiért önzetlenül fáradozik Tetszett, igen rokonszenves volt szókimondasuk, az, hogy fenntartás nélkül fogalmaztak, az, hogy a viták során milyen körültekintően igyekeztek lefaragni a túlzó véleményeket, az, hogy végül milyen árnyalt cs differenciált összképét alakítottak ki megyénk népfrontmozgalmáról, annak jelenlegi helyzetéről és a rá váró feladatokról. Ez az összkép ráadásul önkritikus is. Az önkritikusságra különben Nagy István megyei elnök külön felhívta a figyelmet, éppen a megyei irányító népfronttestületek munkájának megítélésével kapcsolatosan, utalva "egyben arra, hogy e mozgalomban igen sok más funkcióval is me-'terbelt aktivista is dolgozik —, ami aztán az irányításban olykor egyenetlenséget idéz elő, lévén, hogy az. érdeklődés, a közös feladatok megoldásában való részvétel nem minden esetben azonos intenzitású. Azt mindenesetre megállapíthatjuk, hogy a helyi népfrontmunkának megyénkben — és annak kisebb egységeiben még inkább — kialakult a maga sajátos arculata. Ami pontosabban fogalmazva annyit jelent, hogy a mozgalom tevekenysége a helyi jellegzetességeknek, elvárásoknak megfelelően formálodott. És ez nagyon helyes dolog — utalt rá többek között Horváth László, az országos tanács titkárságának munkatársa is —, hiszen az élet különböző területein különböző feladatokkal kell megbirkóznia a mozgalomnak, és a sémák átvétele, pláne a helyi aktivistákra való ráerőszakolása szükségszerűen és óhatatlanul elszürkítené, elerőtlenitené a népfrontmunkát, amely pedig ráadásul energiáinak jó részét éppen abból meríti, hogy a helyi lakosságot közvetlenül foglalkoztató gondok megoldásából vállal részt. Utaltunk az előbbiekben a munka differenciált megítélésére, ami — konkretizálva mondandónkat — azt jelenti, hogy vannak kitűnően, kielégítően és — néhol — gye ngébbe n prosperáló népf ront bizottságok, A társadalmi munka végzésében például nagyszerű eredményeket értek el. Részint éppen azért, mert az összlakosságot közvetlenül érintő problémák megoldására igyekeztek aktivizálni a tömegeket (járdaépítés, csatornázás, vízbevezetés.. parkosítás stb.), A pénzre átszámított eredmények több tízmilliós nagyságrendűek. Viszont nem mindenütt kielégítő a népfrontszervek és a tömegszervezetek — köztük a tanács — kapcsolata. Itt még végletekkel is lehet találkozni. Előfordul például, hogy egy városon belül ez a kapcsolat az egyik kerületben kitűnő. a mellette levő másikban viszont — enyhén szólva — laza. Ami azt mutatja, hogy nem a célokban és az elvekben van a hiba: hanem az emberek, a különböző szervezetekben tevékenykedő emberek magatartásában, egymáshoz való viszonyában. Többen is hangsúlyozták egyik félnek sem szabad a másikra vár ni. hiszen feladataink olv nagyok, hogv azokat csak közös erőfeszítéssel tudju megoldani. A

vita cnrán nem vo,t egyöntetű a »1!0 3UIQII tanácstagi munka mo. ítélése sem. Egyes felszólalók szavaiból az a meggyőződés csendült ki. mintha ki rólag az lenne a jó tanácstag, aki ko.. vetlenül eljár a hozzá forduló lakoso ügyesbajos dolgaiban, és az viszont ros' tanácstag — hogv idomuljunk a felszó lalók érdesebb fogalmazásához —, a> ilyen „kis" ügyekben ritkán vagv egy talán nem intézkedik. (És itt olyan tnácstagokra utaltak, akik az élet különbé ző területein funkciókat töltenek be.) A későbbiek során aztán tisztázódott: két féle tanacstag van. Az egyik fajta jól. a másik pedig rosszul dolgozik. Az a tanácstag. aki (történetesen mondjuk gyárigazgató lévén) azon fáradozik, hogy minél több munkaalkalmat teremtsen városa lakói számára, hogy üzemében minél jobbak, kulturáltabbak legyenek a munkakörülmények, minél kielégítőbb legyen a szociális ellátottság. éppen olvan közhasznú és kiváló társadalmi tevékenységet végez ezzel — tanácstagi funkciójának is eleget téve így —, mint az a nyugdíjas, aki havonta két-háromszáz kis ügyben próbál intézkedni. A megítélés során tehát ilyen — differenciált — normatívákat kell alkalmazni. természetesen azzal a fenntartással. hogy valamennyi tanácstagnak (amennyire lehet) szoros kapcsolatot kell tartania választókörzete lakosságával, és nagy elfoglaltsága mellett is módot kell találni arra. hogy esetenként „kis" dolgokban is intézkedjék. Az elmúlt időszakban akadt példa arra is bőven, hogv a tömegszervezetek igyekeztek kisajátítani az elért eredményeket — egy kicsit megtévesztve ezzel az összképet szemlélőt is. akinek az volt az érzése. míg a dolgokkal tisztába nem iött. hogy az elvégzett munka volt többszörös, noha mindössze az történt, hogy ugyanazzal az eredménnyel több szerv, szervezet szerepelt a statisztikában. Ezért nagyon rokonszenves volt annak a tiszaszigeli népfrontvezetőnek a felszólalasa. aki az eredményeket értékelve külön hangsúlyozta. azokat a többi szervezettel eavült munkálkodva értek el. Meg számszerűleg is igyekezett pontosan fogalmazni: az eredmények húsz-huszonöt százalékát tulajdonította a nepfrontrnunka érdemenek. Ahol ilyen szellemben dolgoznak. ahol ilyen megbecsüléssel és önzetlenséggel emlékeznek meg egymás munkájáról, ott aztán nem is csoda, ha a végzett társadalmi munka értéke'egv év alatt több mint ötszörösére növekedett — mint ahogy az ebben a községben történt. S e kiragadott példa hogy jelképként idézzük. Ilven fokú önzetlenségre és áldozatvállalásra van szükség ahhoz, hogy e mozgalom tovább terebélyesedjék. hogv társadalmi bázisát egyenletesen növelje, erősítse, hogv mind jobban meg tudion felelni a*nVnak a faladatoknak. amelyek me°oldására az elkövetkezendő évek során hivatott lesz: a nemzeti eaység további erősítésében csakúgy, mint a szotírli-f demokratizmus mind szélesebb körű kibontakoztatásában. Gondolom, ehhez megyénk egész közvéleménye nevében örömmel és bizakodással kívánhatunk sok sikert. PAPP ZOLTÁN