Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-18 / 15. szám

Galambos Ferenc HÍRHEDT KÖNYVLOPÁSOK A kézzel írott könyv, a kódex vagyonokat ér. A könyvnyomtatás korai termékei, az ősnyom. tatványok ugyancsak drágák voltak; éppen ezért nem egy könyvtárban az olvasópulpitushoz láncolták. A könyvnyomtatás fejlődésével a könyv azonban egyre olcsóbb lett, de a könyvlopások folytatódtak. Igaz, legnagyobb részük ritka könyvek, könyvdrágaságok megszerzésére irányult; voltak, akiket az anyagi érdek, voltak, akiket a bibliomán könyv, birtoklási vágya ösztönzött erre. A legrégibb magyar könyvlopásról a XIV. századból van tudomásunk. Bagomér liptói nemes három fia bejelentette I. Károly királynak, hogy ismeretlen rablók betörtek a liptószentiváni Szent János templomba és a kegyszerek mellett az egyház könyveit is ellopták. I. Károly 1327ben kelt oklevelében a túróczi konventet bízta nrieg az ügy kivizsgálásával. a könyvek azonban sohasem kerültek elő. Don Vicente nem a tartalmukért szerette a könyveket antikvárius volt, értette a mesterségét és a ritkaságaitól sosem akart megválni. Amikor egy 1482-1 kiadású, spanyol nyelvű unikum bukkant fel, konkurrense elhalászta az orra elől. Az ú.1 tulajdonos boltja azonban leégett, s benne holtan találták a könyvkereskedőt is. Don Vicente végül a törvény kezére került s kiderült: hol azért gyilkolt hogy cgv-egy ritka könyvet megszerezzen. hol azért hogy a tulajdonát képező ritka könyvtől ne kelljen megválnia. A bíróság halálra ítélte. Vicentet nem is ez bántotta, hanem az. hogv arról az 1482-i spanyol könyvről a tárgyalás alkalmából kiderült: nem is unikum. A könyvtártörténet egyik Ismert könyvlopási esete a pétervári volt Dr. Pichler Alajos bajor pap. akit az ortodoxia iránti vonzódása miatt kiközösítettek az egyházból. Oroszországba menekült és 1869-ben a cári könyvtárban nyert alkalmazást. Szabad kutatási joga volt a a könyvtárszabályzat ellenére engedélyt kapott arra is. hogy térítvénv ellenében haza is vihessen könyveket. Az értékes könyvek egyremásra eltűntek a könyvtárból. A könyvtár egyik alkalmazottja. Szobolcsikov észrevette. hogy Pichler sosem engedte felsegíteni a kabátját s egyszer azzal az ürüggyel, hogy piszkos a kabát végigtapogatta a tudóst. A kabátban könyvek voltak, s a motozás egész csomó könyvet eredményezett. Pichler lakásán 4372 könyvet találtak, de a könyvtárban kölcsönzési cédula nem volt róluk. Sőt! A könyvtár pecsétjét minden könyvből eltüntette, s helvükbe ..Ad Blbliothecan Dr. Pischler" feliratú ex libris került. Az 1871. június 24—25-én lezajlott tárgyaláson életfogytiglani Szibériába szóló számkivetésre Ítélték. A társvalás anyaea nyomtatásban ls megjelent, ennek tanúsága szerint évekig a kabátja hátára varrott zsákban lopkodta ki a könyveket. 1873-ban Lipót bajor herceg közbenjárására kegyelmet kapott és visszatért Bajorországba. ahol egv esztendő múlva meghalt. Tettét a német közvélemény nem nyereségváervgyal. hanem bibliofil szenvedélyével magyarázta. A

várostervezés két nagy müvének vagyunk tanúi ezekben az években Szegeden: az általános rendezési terv már elkészült (amennyiben természetesen késznek lehet és szabad venni egy olyan tervet, mely 80 évre e'őre körvonalazza a város fejlődését), azután kezdtek hozzá már egy kisebb, de fontos terület, a Belváros részletes rendezési tervének elkészítéséhez. A megbízó a tanács, a tervező a Szegedi Tervező Vállalat. De nem egyedül: már a munka megkezdésekor kétségtelen volt, ekkora feladatot egy cég, egy kollektíva elvégezni nem tudhat, segítőtársakra, „bedolgozókra" van szükség. A legnagyobb szabású bedolgozás minden bizonnval a rendezési tervet szolgáló országos tervpályázat volt. (Ennek eredménveit. csakúgy, mint a részletes rendezési terv más előmunkálatait, korábban már részletesen ismertettük lapunkban.) A tervpályázat nyomán, s még Inkább az időközben jelentkező új igények követkertében a Belváros részletes rendezési tervének kidolgozási módszerein és célián is némileg változtatni kellett. A feladat most röviden tgy foglalható össze: a Belváros rekonstrukciója nem a távolabbi Jövőben, hanem már a közeliben időszerű, mégpedig az adott eszközök, elsősorban a házgyári házak segítségével. A gyárból kikerülő panelházakat azonban nem lehet akárhol elhelyezni. A gazdasági és a technikai lehetőségek alapos megfonFehér Kálmán PILLANTÁS A BELVÁROS JÖVŐJÉRE telek állami tulajdonként van feltüntetve, holott már magántulajdonba került vissza. Az új telekkönyv csupán a Nagykörúton belül készült el. A részletes rendezési terv előkészítése közben feldolgozták a Belváros közterületeit (az utcák, terek, parkok összessége), s bár a szakemberek nem lepődtek meg rajta, mégsem várták, hogy arányuk ennyire nagy legyen: 40,1 százalék. (Viszonyításként megemlítendő, hogy a modern lakónegyedekben, például a budapesti József Attilában 18—20, a most épülő Újpalotán mindössze 10 százalék a közterület.) Sok Szegeden ezen belül a közlekedési terület (25—30 százalék), túl kicsik a háztömbök. Tulajdonképpen ez az oka annak, hogy a város szétterül, még a Belvárosban is alacsony a laksűrűség. i A város közműveinek képe sem valami rózsás. A csatornák teljes hossza 48.6 ezer folyóméter, de ebből mindössze 16 ezer van csak betonból, a többi főként tégla falazatú. Sőt, van közte mintegy 3 kilométernyi, melynek anyaga és átmérője is ismeretlen még. Szegednek 69 ezer folyóméter víz- és 63 ezer A Belváros minden Jelentős útvonaláról mérethű, pontos kepmas készül, s mellette a várható beépítést is jelzik. Ez a Felső Tisza-part Jelenlegi arca. Jól példázza, hogy mennyire ráfér a rekonstrukció folyóméter gázvezetéke van (ebből mindössze 17 ezer alkalmas földgáz vezetésére). A víz- és tolásra, józan tervezésre intenek. Eredetileg úgy gondolták, hogy először az 1:500-as léptékű tervet dolgozzák ki a Belvárosról. Ezt az elképzelést azonban meg kellett változtatni: a teljes területen elvégzett legkülönfélébb vizsgálatok után az egyes háztömbökre vonatkozó adatokat most azonnal feldolgozzák, úgy, hogy 1970 végére már kiválogatható legyen közülük minden rekonstrukcióra, átépítésre alkalmas tömb. Az alkalmasság azt jelenti, hogy az adott háztömbben minél nagyobb legyen az állami tulajdon aránya (állami házat olcsóbb lebontani), az épületek rossz állapotban legyenek (jót kár lebontani, rossznál viszont a bontás miatt elmaradó felújítás is megtakarítás); a lehető legkisebb legyen a szanálás; a közművek, utak amúgy is felújításra szoruljanak. A telektulajdon vizsgálatát már befejezték. (Az állami házak állapotának felmérését az Ingatlankezelő Vállalat végezte el.) Kiderült hogy a tulajdon kérdése önmagában még nem döntheti el, hol érdemes a háztömböket átépíteni. Ahol például a szanálás olcsó lenne, mert kicsi a laksűrűség, ott a legtöbb a magántulajdonban levő ház. Újszeged északi részén 75 százalék felett, a Belváros Felsőváros felé eső részén 50, Alsóváros felé eső részén 30 százalék körüL Olyan állami házak pedig, melyeket már nem érdemes felújítani, éppen a Felső- és az Alsóváros felőli részeken vannak. Mivel a közművek, az utak állapota sem látszik eldönteni a kérdést, újabb vizsgálat vált szükségessé: januárban kezdenek hozzá a ház-, a közmű-, az útkarbantartási költségek elemzéséhez. Megnézik, mi ad ki jobb eredményt: az állami házak egyszeri felújítása és 15 éves karbantartási költsége, vagy a bontás; a magánházak megtartása, vagy szintén a bontás. Csupán érdekesség, mégis érdemes megemlíteni (nemcsak azért, mert nehezíti a munkát, hanem mert egy ismert, de még nem orvosolt hiányosságra is fényt vet), hogy a telekkönyv nem ad mindig támpontot egyegy telek tulajdonviszonyára. A Bécsi körúti új lakóházak, az újszeged) Odessza-városrész, vagy például a hangszergyér, a telekkönyv szerint még magánszemélyek aprócska telkein álL Sok gázvezetékek, a szenny- és csapadékvíz-csatornák átmérőjét már megvizsgálták, elhelyezkedésük mélységét felmértük. Most év elején az elektromos hálózat és a postai kábelhálózat vizsgálata kerül sorra. A közművek állapotát, átépítésüknek szükségességét összefüggéseikben tárják fel. az adatokat egybedolgozva választják majd ki, mely utcákat lehet a későbbiekben esetleg megszüntetni, beépíteni, füvesíteni, parkosítani. A csatorna az út alatt vagy mellett is elfér, tehát azokban a tömbbelsőkben, ahol nem lesz szükség rájuk, megszüntetik őket, vagy helyükre teszik a tömbfűtés csatornáját Az úgynevezett közmflsávok természetesen megmaradnak. Valószínűleg kevés utca akad végül is, melyet meg lehet szüntetni, hiába volna jc csökkenteni a közlekedési területek nagyságát. Ha valahol mégis Ilyen elhatározásra jutnak, a gyalogosok megszokott útvonalait mindenképpen érintetlenül hagyják, a város „morfológiáján" nem szabad változtatni. A vizsgálati anyagok kötetekre mennek. Az említetteken kívül kész van már például Szeged városképi, műemléki, településtörténeti és előzményi (ebben összedolgozták a korább) rendezési elképzeléseket, az előzményeket, hogy tanulságaikat felhasználhassák) leírása, ka tasztere is. Az előmunkálatok, a tanulmányok, a vizsgálatok nyomában készül a tervezési program Ez a Belváros részletes rendezési tervének alapvető eleveit, előírásait rögzíti. Mint már szó voll róla, a háztömböket átépítésük lehetőségei szerint négy kategóriába sorolja, s ezzel mintegy megszabja a tervezés irányát. Az épületeket három csoportba osztja: a nagy távlatban is megmaradókra (ezek az úgynevezett fix pontok); a tervezés távlatán, 1980-an belül megmaradókra (ebből láthatja az IKV, mely házakra érdemes költenie); a tervezési időn belül lebonthatókra. Meghatározza a városképileg védett utcákat, tereket, sőt még a fákat is. Néhány, első pillanatra kissé meghökkentő javaslatot is szeretnének elfogadtatni a tervezési programban. Azt például, hogy a Lenin körúton belül és a körút külső oldalán többé ne épüljön lakóház, legfeljebb csak úgynevezett garzonház. A Belváros már zsúfolt, a még meglevő hely keli az intézményeknek, autóparkolóknak. Egy másik: se a Belvárosban, se a sugárutakon ne kerüljön lakás a földszintre. A házak inkább lábakon álljanak, melyeket csak körül kell falazni, ha később üzletre, vagy garázsra van szükség. (Kaposvárott már kimondták ezt az elvet.) Azután: járható lapos tetők -- 4-| épüljenek, megéri, mert nem OQ 00 0 pj annyival drágább, mint amekkora nyereség, hogy közeli pihenőhelye van a felnőtteknek és játszóhelye az egészen apró gyerekeknek. (A lapos tetejű házak tetőteraszának kiépítését Olaszországban építési előírás mondja ki.) A program megszabja majd az intézmények helyét, a parkolók, nagy- és kisgarázsok helyét és számát A Belváros részletes rendezési tervének nagy és szerteágazó munkáját Takács Máté, a városi tanács főépítésze irányltja. A program várhatóan áprilisra készül el, a terv pedig két fázisban, 1970 végére, illetve 1971ben. Először a rendezési terv 1:2000-es léptékű, azután az 1:500as léptékű változata. Ez utóbbi, az úgynevezett tömbkataszter szinte nyitott könyv lesz a Belvárosról. Az egyes háztömbök beépítésén dolgozó tervezőktől kezdve a közművek, a posta dolgozóinak, egyszóval minden városfejlesztéssel foglalkozó szakembernek megbízható adatszolgáltatója, segítője lesz. Nem túlzás azt állítani, hogy a Belváros részletes rendezési terve minden eddigi városfejlesztési tervnél többet ígér: a város szerelmesei, Szeged haidani építői-szépítői, már évtizedekkel ezelőtt is erről álmodoztak. Most megvalósuL Mielőtt belépett volna a fürdőbe. bajuszáról leseperte a kenderpprt. Törölközőjét a pad végére tette és a szélső tus alá élit. Csontos testén végig csurgott a víz. Megszappanozta szentantal frizuráját, behunyta a szemét és prüszkölt. A fürdés egy kissé megnyugtatta, lecsillapította mérgét. „Pedig most beírtam volna a naplóba. Be én. ha megsértődik, akkor ls. Persze azt híresztelné, azért teszem, hogy többet kapjak jutalmazáskor. Erre én azt felelném, hogy nincs pardon, vagy szocialista brigádban vagyunk. vagy ott egye meg a fene az egészet, ahol van." Szirovicza Kálmán karbantartó lakatos volt abban a különálló üzemrészben, ahol egy osztrák gyártmányú gépmonstrum uralta a csarnok jobb oldalát. A csarnok bal oldali részén hat feldolgozó gép sorakozott. Az előkészítő nagygép dolgozói egy brigádba szerveződtek még tíz évvel ezelőtt, amikor az új munkaversenyt szervezték, s a —ocialista címért indultak. Az első év után ez a csoport. Joó Miklós művezető csapata, elnyerte a szocialista címet. Mindenki kapott egv oklevelet és háromháromszáz forint jutalmat. A brigád tagiai fölényesen megmosolyogták a feldolgozókat, s hangosan tervezgették — hogv mindenki tudomást szerezzen róla — szombaton délután bográcspaprikást főznek a Sárgán marhalábszárból. Futia a jutalomból. A feldolgozó csoport művezetője elhatározta hoev nem hagvja annyiban Joó Miklósék kiugrását. hanem ők is megalakítják a brigádot és versenvre híviák az előkészítőket. Bejelentették az szb-nek. hogy versenyre kelnek a megtisztelő címért s iegvzőkőnyvbe rögzítették a felajánlásaikat. A következő esztendőben & is elnyerték a címet és kgpZombori László REGGEL V. Bazsonyi István LÁNY tak fejenként három-háromszáz forint jutalmat. A Joó-brieád persze négy-négyszáz forintot kapott, mivel ők ezúttal már jelvényt szereztek, nem pedig oklevelet. Csupán két ember maradt kívül a versengő csoportokból. A két karbantartó lakatos. Szirovicza Kálmán és Nagy B. Nándor. Ök ugyanis nem tartoztak egyik művezető felügyelete alá sem. hanem a TM' osztottai voltok. A TMK-ban U volt már brigád, de a két öreg lakatost olt sem vették számításba, mivel soha nem látták őket, hiszen semmi közük nem volt egymáshoz. Az évenkénti rendszeres jutalmazások viszont anvnyira felbőszítették Sziroviczát. hogy döntő elhalározra uitotc. Megüzente Nagv B. Nándornak, hogv vasárnao szeretne vele találkozni. iöiiön le délelőtt tfz órára a kishungiba Maid a fehéraszta] mellett türtőzteti magát. egyébként ki nem' allhatta Nagybét. annak' ellenére hogy éppen két évtizede dolgoztak együtt, mint váltótársak. Vagy éppen azért nem. Két krisli sört kért a pincértől és előbb csak tapogatódzott, a bajuszát simogatva. „Mi újság í I