Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-16 / 13. szám

Tarlós marad w n a •• • a suru kod Mi okozta a szinte egész országra kiterjedő erős. tar­tós ködöt? A Kárpát-meden­ce felett 3—600 méter vas­tag légrétegben kialakult csendes idő. s a rendellenes hőmérsékleti elosztás mondják a Meteorológiai In­tézetben. Tegnap reggel 8 órakor csak Pécsről és Nagykani­zsáról jelentettek valamivel tisztább időt, máshol azonban mindenütt még a kora délelőtti órák­ban is megmaradt a sűrű köd. Budapest és a nagyobb ipari városok fölött a városi szennyeződés olyan vastag fényelzáró réteget alkotott a házak fölött, hogy a kora hajnali derengést „megőriz­te" a késő délelőtti órákig is. A Kárpát-medence fölött 7—800 méter magasságig a levegő hőmérséklete csak­nem 5 fokra emelkedett, és ez az enyhébb levegő zárórétegként tartja, őrzi a város fölött a koromból, porból és nedvszívó füst­ből álló szennyezett sipkát. A továbbiakban gyors ja­vulásra nem számíthatunk, hasonló sötét derengő reg­gelre ébredhetünk ma is. Újra termel Répcelak Csütörtökön megindult a termelés a répcelaki szén­savgyár „B" tisztítósorán. Ez az üzem első termelő részle­ge az 1969. január 2-i tragikus robbanás óta. Eddig az im­port és a közeli Mihályiból érkezett széndioxidot dolgoz­ta fel a gyár. A helyi mező széndioxidjóból a több mint egyéves kényszerszünet után csütörtökön reggel 6 órakor töltötték meg az első palac­kot. A korszerű, biztonságos, jól műszerezett „B" tisztító sorral naponta körülbelül 60 tonna szénsavat tudnak elő­állítani. Ha majd a többi, nagyobb kapacitású tisztító­sor készen lesz, tartalékként áll a termelés szolgálatában. Biztonságosságára, műszere­zettségére jellemző, hogy szinte technikai bravúrnak minősülő megoldással „le­szakaszolták", egymástól el­zárhatóvá tették az egymás utón következő technológiai fázisokat. Ha valahol hiba keletkezik, meggátolhatják további útját a soron. A úsztítósor próbaüzeme, be­szabályozása január 2-án kezdődött meg. A széndioxi­dot szakaszosan engedték a berendezésekre. Az üzemben a helyreállí­tással párhuzamosan rekonst­rukcióra is sor kerül. Több mint 150 millió forintot köl­tenek az ország szénsavel­látását biztosító, s exportra is termelő fontos üzem fel­újítására. (MTI) 32 millió forint munkás jólétre Üdülők a Balatonon és a Tisza partján Szálloda a munkásnőknek Új, korszerű orvosi rendelők Felújítanak egy régi könyvtért A megyei tanács anyagi támogatásával felújítják az 50 000 kötetes kecskeméti re­formátus könyvtár helyisé­geit és berendezéseit. A leg­értékesebb könyvek tárolásá­ra és bemutatására zárt üvegvitrineket szereznek be. A felújítás után a közönség előtt is megnyitják majd a páratlanul értékes könyvrit­kaságokkal rendelkező intéz­ményt. A nagyértékú kincse­ket őrző egyházi könyvtár a „hírős város" új idegenfor­galmi látványossága lesz. Szeged egyik legrégibb és legnagyobb iparvállalatánál, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál komoly gondot fordítanak arra, hogy egyre jobb körülményeket terem t­I senek munkásaiknak. A ter­meiőberendezések korszerű­sítésével együtt javul a szo­ciális ellátás. Amikor az új gazdasági mechanizmus be­vezetéséről, a vállalatok ön­állóságáról és a nyereség prímszerepéről szó esett, so­kan úgy gondoltók, hogy a gyárakban háttérbe szorul a munkásjóléttel való törődés, s kevesebb pénz jut ilyen célokra. A valóságban inkább a for­dítottja következett be a jós­latoknak, mert a vállalatok vezetői nem sajnálják a pénzt munkás­jóléti célokra. Szénen példázza ezt a ken­derfeldolgozó ipar pénzügyi mérlege, amelyből kitűnik, hogy az elmúlt esztendők fo­lyamán — 1963 és 1969 kö­zött — valamivel több mint 32 millió forin­tot költöttek ilyen célokra. Tavalyelőtt Fonyód-Bélate­lepen vásároltak 900 ezer fo­rintért egy üdülőházat, amelynek további korszerű­sítésére még 500 ezer forin­tot költöttek. Ebben az üdü­lőben 11 vendégszoba várja a vállalat dolgozóit, s egy­szerre. egy-egy turnusban 46 személy pihenhet a Balaton partján. A közvetlen környezetben is. az újszegedi Tisza-parton ugyancsak jelentős összeggel, 623 ezer forintért építettek egy üdülőt, amelyben 6 vendégszoba van. Ezenkívül társalgó, könyv, tár és játékterem áll a stran­dolni vágyó munkások ren­delkezésére. A vállalati sportélet támogatósát céloz­za. hogy a gyár mellett új pályát építenek 3,5 millió forintos költséggel. Ezt a pá­lyát valószínűleg április ele­jén. felszabadulásunk ne­gyedszázados évfordulójára átadják a sportoló gyári if­júságnak. A sporttelepen fut­ballpályán kívül röplabda­pálya. kézilabda-pálya, futó­pálya. korszerű öltöző, klub­helyiség és gondnoki lakás, illetve szertárak lesznek. Az újszegedi gyárban az üzemi konyhát és az ebédlőt ebben az esztendő­ben átépítették, bővítették. Másfél évvel ezelőtt épült fel a vállalat fiatal munkás­női számára a 140 személy elhelyezésére alkalmas, igen modern szálloda. Erre vala­mivel több mint 7 millió fo­rintot költöttek el, csupán a berendezések értéke megha­ladja a 2 milliót. A hajdani tűzoltó-laktanya helyén nemrégiben készült el a központi gyár űj orvosi rendelője. Az építkezés 960 ezer forintba került. Most több szakorvos jól felsze­relt rendelőkben fogadhat­ja, kezelheti a rászoruló dolgozókat. Ugyancsak javítottak a sze­gedi kenderfonógyár orvosi rendelőjének az állapotán is. Az üzemek és üzemrészek megfelelő öltözőkkel és für­dőkkel vannak ellátva, de a munkatermek körülményei­nek. elsősorban levegőjének jobbá tételéré kellett jelen­tős összegeket fordítani az elmúlt esztendők során. Eb­ből a programból kiemelke­dik a szegedi kenderfonó­gyár új klíma, és porelszívó berendezésének beszerzése és felszerelése. Ezekre a beren­dezésekre több mint 11 mil­lió forintot költöttek a gyár vezetői. A felsorolt létesítmények egv részének megvalósítása kötelező érvényű, hiszen a dolgozók egészségének védel­me, megfelelő és biztonságos munkakörülmények megte­remtése feltétele annak, hogy zavartalan termelőmunka folyjék a gyárakban. A gon­dos vállalat persze ennél sokkal többet ad. körülte­kintőbben biztosít előnyöket dolgozóinak. Ilyen dolgokkal is találkozhatunk a kiadások felsorolásában: üzemi büfé. autóbuszváró a gyár előtt, mikrobusz, s mások. M e Velencei-tóhoz A Velencei tó kedvelőinek régi panasza, hogy a főváros és a tó között nem kielégítő a vasúti összeköttetés. A sze­mély- és gyorsvonatok zö­me megállás nélkül robog át a parti fürdőtelepek kis ál­lomásain. A MÁV megvizs­gálta a panaszokat s „nyári előzetesként" némileg módo­sította a tóparti menetrendet. Első lépésként a Budapest­ről reggel nyolc órakor in­duló, Nagykanizsára tartó személyvonat megáll Agár­don, s így a tópart „főváro­sa" 45 percnyi távolságra ke­rül az ország fővárosától. Megyei munkásőr évzáró Frankfurtban is ott leszünk Európa egyik legjelentő­sebb könnyűipari vására az NSZK-beli Frankfurtban február 22-én nyitja kapuit. Az eseményen magyar kiál­lítók is részt vesznek. A Hungexpo rendezésében négy külkereskedemi vállalat ösz­szesen 276 négyzetméteres fe­dett területet bérelt ki. A magyar kiállítók a tava­lyinál lényegesen nagyobb áruválasztékot visznek az ér­deklődők elé. Az elmúlt évi munkát ér­1 tékelték a Munkásőrség Csongrád megyei Parancs­noksága és a törzs, valamint az alárendelt egységek tag­jainak tegnap délutáni ün­nepélyes ülésén Szegeden. Mákos István parancs­nok tartott beszámolót Csongrád megye munkás­őreinek helytállásáról, a ter­melésben. a kiképzésben, a szolgálatellátásban elért igen szép eredményekről. Beszélt arról a nagy megbecsülésről is, amely a munkásőrséget a dolgozók körében övezi. A parancsnoki beszámolót kö­vetően kitüntetéseket nyúj­tottak át a törzsben, vala­mint alegységeiben szolgála­tot teljesítő társadalmi fegy­verseik legjobbjainak. Papp Árpád, a Munkásőr­ség országos parancsnoka „Munkásőr Emlékérem" és emléklap kitüntetést adomá­nyozott Horváth Ferencnek, a szegedi Rózsa Ferenc Gim­názium igazgatójának. Mező Ferencnek, az Állami Hirde­tő szegedi vezetőjének és Ordögh Lászlónak, a szegedi Fémipari Vállalat munkaügyi osztályvezetőjének. Ugyancsak az országos pa­-ancsnok „Szolgálati Érdem­érem" kitüntetésben részesí­tette tízéves szolgálatért Hegedűs László nyugdíjast. Herceg Márton gépkocsive­zetőt. Horváth János gépla­katost és Sánta Imre üzemi rendészt Mákos István „Munkásőr Emlék) elv ény"-i adományo­zott ötévi szolgálatért Arany Jánosnénak, a szegedi járási pártbizottság munka­társának, Csányi Mihálynak, a Tömegcikk Ktsz csiszoló­jának, Doba Istvánnak, a TÖVÁLL előadójának, Ge­rendeli Ferencnének, a Vas­és Fémipari Ktsz pénztáro­sának, Lippai Andrásnak, a Szegedi Ruhagyár szabászá­nak, Muskó Andrásnak, az újszegedi kendergyár lakato­sának, Szabó Istvánnak, a Tömegcikk Ktsz főművezető­jének és Tóth József juta­gyári munkásnak. „Kiváló Parancsnok" jel­vényt kapott Szilágyi Jó­zsef, az IKV kéményseprő r részlegének vezetője, Külüs Sándor, a Szegedi Sütőipari j Vállalat igazgatója és Kocsis István jutagyári tisztviselő. „Kiváló Munkásőr" jel­vényt kapott Katona Lajos BM-dölgozó, Hevesi István, a 10. sz. AKÖV pártbizottsá- j gának titkára, Apró János, MÁV igazgatósági tisztviselő, Borka Árpád kábelgyári rak­tárvezető, Juhász Ferenc IKV-lakatos, ifj. Balogh László MÁV fűtőházi laka­tos, Horváth János gyufa­gyári lakatos. Szekeres Sán­dor pártbizottsági alkalma­zott, Ordögh István olajipari vállalati rendész. Hajdú Nán­dor. a Tömegcikk Ktsz la- | katosa es Oravecz István, a i Hangszerkészítő Vállalat asztalos szakmunkása. Az eseményen politikai és társadalmi életünk, valamint a társ fegyveres testületek parancsnokságainak számos képviselője megjelent, közöt­tük Gyárfás Mihály, a me­gyei pártbizottság helyettes osztályvezetője. A kitünteté­seket Gyárfás Mihály és Má­kos István nyújtották át. A megye munkásőreit az ün­nepségen a szegedi Rózsa Ferenc sugárúti általános is­kola kamarakórusa üdvözöl­te forradalmi dalokkal, Ve­zényelt Kóczián József. K. I. Kollektív érdek N emrégiben beszélgettünk felelős gyári vezetőkkel a kategória nélküli nyereségelosztásról. Azt mond­ták, hogy igen nagy felelősség eldönteni, kinek mennyit adjanak. Egyikük nyíltan beszélt: eddig nem volt semmi gond, hiszen a felsőbb szervek elég pontosan körülírták, hogy kit melyik kategóriába kell besorolni. A nyereség elosztása egyszerűnek tűnt. Elég baj volt az — gondoltam magamban —, hiszen a kategorizált metodika sem követelt semmiféle egyenlős­dit. sőt erőteljesen hangsúlyozta a differenciálást, hogy mindenki annyit kapjon a gyár tiszta és felosztható pén­zéből. amilyen mértékben hozzájárult annak megteremté­séhez. Ott cselekedtek helyesen, ahol tudtak különbséget tenni. Példák tömkelegét lehetne most felsorolni, hogy a hármas kategóriába sorolt szakember dupláját kapta, mint a kettesben levő osztályvezető. Ahol megvolt ez a gya­korlat, ott most könnyebben határoznak, egyszerűbb lesz szót érteni a kollektívával a közös érdekben. Egy viszont igaz: ezentúl helyben kell meghatározni és kategóriák nélkül. Nem könnyű feladat. A kategóriák szerinti elosztás mégis kötöttségeket je­lentett. s így, vagy úev, de sértette a vállalati önállóságot is. Most az adott vállalatra bízták a nyereség elosztá­sának rendjét, amely egyébként a termelő vállalat ön­állóságának természetes velejárója. A helyszínen mégis csak jobban ismerik egymást az emberek, a sajátos kö­rülményeknek és a mindennapi céloknak megfelelően le­het különbségtételt alkalmazni. Az egyik vállalatnak ilyen, a másiknak olyan az adottsága. Előfordulhat, hogy a vállalaton belül egyes üzemré­szek egészét érdemes érdekeltté tenni a nyeresegben, vagy csak egy csoportot, esetleg gyáregységet. A sok szál­lal egybefonódó termelő vertikumban mindig tudják azt, hol szükséges „nyomás", mely rész tudja jobbá tenni az egészet, magával ragadni a belső mechanizmust, amely­nek végterméke az a produktum, amely megjelenik a piacon. Az elveket, az elosztás metodikáját rövidesen írásba kell foglalni és a kollektív szerződés paragrafusai közé iktatni. Ezt a munkát az egész kollektíva közre­| működésével érdemes elvégezni, hogy kizárjanak minden­! féle hibalehetőséget. Központi irányelvek ma is vannak. A SZOT, mint a szervezett munkásság legfelsőbb fóruma, ajánlásokat adott az elosztásra, a kollektív szerződések módosítására. Az év végi nyereségrészesedést, mind a vezetőknél, mind a be­osztott dolgozóknál azonos módon, a munkában eltöltött idejük, átlagkeresetük, a vállalati eredményhez való hoz­zájárulás figyelembevételével kell megállapítani — ja­vasolják a vállalati kollektíváknak, üzemi szakszervezeti tanácsoknak. Érdemes boncolgatni e megállapításokat. Valószínű nem véletlen, hogy első helyen áll a munkában eltöltött időnek az említése. A törzsgárda tag­jait megkülönböztetett elismerés illeti. Pénzzel talán ki sem lehet fejezni azt az emberi tartást, hogy valaki attól a vállalattól kerül nyugdíjba, ahol ifjú korában letette a munkakönyvét. A hűséget. a ragaszkodást s azt a tisz­teletet, amely benne leledzik a hosszú években, évtize­dekben, nehéz mértékkel mérni. Egyszerű szavakkal ugy szokták mondani, hogy a Miska bácsira vagy a Kovács szakira lehet számítani. Lehet. A gyár, a vállalat számíthat rájuk. De ez csak a kapcsolat egyik oldala. Ennek egyetlen visszköve­telése lehet, hogy ők is számithatnak a vállalatokra, ép­pen olyan mértékben és éppen annyira, mint ahogyan tőlük elvárják. S mivel a nyereségérdekeltségnek a vál­lalati és népgazdasági érdekeket kell támogatni, érdemes tisztesen honorálni azokat az embereket, akik kitartottak és kitartanak munkahelyük mellett, jóban és rosszban egyaránt. Külön említést érdemelnek azok a családok, amelvek megszokott vállalatukhoz hívjók. vezetik gyer­mekeiket is. ott bábáskodnak az ifjú generáció mellett, hűséges szakmunkássá, tisztességes felnőttekké nevelve őket. Az ilyen emberekre, az ilyen családokra valóban számíthat a kenyéradó vállalat. A különbségtételnek persze nem lehet egyetlen módja a munkában eltöltött idő. hiszen vannak, akik nemré­giben kerültek egy-egy termelő egységhez, de munkájuk nyomán gyarapodott az a pénzösszeg, amelyet fel lehet majd osztani. Az ilyen dolgozóknak ugyancsak megkü­lönböztetett osztalék jár. Ezt nem sajnálhatja senki, hi­szen az egész kollektíva érdekében gyarapítottak. Az át­lagkeresetek önmagukban is differenciálnak hónapról hó­napra. s az év végén a magasabb jövedelem magasabb osztalékot is feltételez. Vitatkozni legfeljebb azon lehet, hogy jelenleg még a havi jövedelmek nem mindig feje­zik ki a hozzájárulás, a produktum mértékét. A nyereség viszont arra is lehetőséget teremt, hogy ne csak egyszer, hanem évente tizenkétszer mutatkozzék meg a különb­ség annak a javára, aki arra rászolgált, aki megérdemli. A kollektív szerződéseket hamarosan, a jövő hónap végéig módosítani kell. A vállalatok szakszervezeti szervei már tanácskoznak, formálgatják elképzelé­seiket. A javaslat nemsokára az egész kollektíva elé ke­rül. hogy mindenki megismerje és el is mondhassa vé­leményét, javaslatát. Az egész gyári kollektíván múlik, hogy miképpen határoz, mennyire közelít a döntés a kollektív érdekhez. „t„ GAZDAGH ISTVÁN Épülő üvegváros A budapesti Rozmaring Tsz-ben év végére elkészül a 45 ezer négyzetméter üveg­felületű melegház-kombinát. A zord tél ellenére is dol­goznak a munkások az üve­gezésnél és a válogatóhelyi­ség építésénél. A kombinát rendelkezik majd hűtőház­zal. ahol állandóan megfe­lelő hőmérsékleten tartják a leszedett virágokat. A Pest­hidegkúton épülő komp­lexum mellé szociális léte­sítmények és szolgálati la­kások is épülnek. Iliili

Next

/
Oldalképek
Tartalom