Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-16 / 13. szám

Tarlós marad w n a •• • a suru kod Mi okozta a szinte egész országra kiterjedő erős. tartós ködöt? A Kárpát-medence felett 3—600 méter vastag légrétegben kialakult csendes idő. s a rendellenes hőmérsékleti elosztás mondják a Meteorológiai Intézetben. Tegnap reggel 8 órakor csak Pécsről és Nagykanizsáról jelentettek valamivel tisztább időt, máshol azonban mindenütt még a kora délelőtti órákban is megmaradt a sűrű köd. Budapest és a nagyobb ipari városok fölött a városi szennyeződés olyan vastag fényelzáró réteget alkotott a házak fölött, hogy a kora hajnali derengést „megőrizte" a késő délelőtti órákig is. A Kárpát-medence fölött 7—800 méter magasságig a levegő hőmérséklete csaknem 5 fokra emelkedett, és ez az enyhébb levegő zárórétegként tartja, őrzi a város fölött a koromból, porból és nedvszívó füstből álló szennyezett sipkát. A továbbiakban gyors javulásra nem számíthatunk, hasonló sötét derengő reggelre ébredhetünk ma is. Újra termel Répcelak Csütörtökön megindult a termelés a répcelaki szénsavgyár „B" tisztítósorán. Ez az üzem első termelő részlege az 1969. január 2-i tragikus robbanás óta. Eddig az import és a közeli Mihályiból érkezett széndioxidot dolgozta fel a gyár. A helyi mező széndioxidjóból a több mint egyéves kényszerszünet után csütörtökön reggel 6 órakor töltötték meg az első palackot. A korszerű, biztonságos, jól műszerezett „B" tisztító sorral naponta körülbelül 60 tonna szénsavat tudnak előállítani. Ha majd a többi, nagyobb kapacitású tisztítósor készen lesz, tartalékként áll a termelés szolgálatában. Biztonságosságára, műszerezettségére jellemző, hogy szinte technikai bravúrnak minősülő megoldással „leszakaszolták", egymástól elzárhatóvá tették az egymás utón következő technológiai fázisokat. Ha valahol hiba keletkezik, meggátolhatják további útját a soron. A úsztítósor próbaüzeme, beszabályozása január 2-án kezdődött meg. A széndioxidot szakaszosan engedték a berendezésekre. Az üzemben a helyreállítással párhuzamosan rekonstrukcióra is sor kerül. Több mint 150 millió forintot költenek az ország szénsavellátását biztosító, s exportra is termelő fontos üzem felújítására. (MTI) 32 millió forint munkás jólétre Üdülők a Balatonon és a Tisza partján Szálloda a munkásnőknek Új, korszerű orvosi rendelők Felújítanak egy régi könyvtért A megyei tanács anyagi támogatásával felújítják az 50 000 kötetes kecskeméti református könyvtár helyiségeit és berendezéseit. A legértékesebb könyvek tárolására és bemutatására zárt üvegvitrineket szereznek be. A felújítás után a közönség előtt is megnyitják majd a páratlanul értékes könyvritkaságokkal rendelkező intézményt. A nagyértékú kincseket őrző egyházi könyvtár a „hírős város" új idegenforgalmi látványossága lesz. Szeged egyik legrégibb és legnagyobb iparvállalatánál, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál komoly gondot fordítanak arra, hogy egyre jobb körülményeket terem tI senek munkásaiknak. A termeiőberendezések korszerűsítésével együtt javul a szociális ellátás. Amikor az új gazdasági mechanizmus bevezetéséről, a vállalatok önállóságáról és a nyereség prímszerepéről szó esett, sokan úgy gondoltók, hogy a gyárakban háttérbe szorul a munkásjóléttel való törődés, s kevesebb pénz jut ilyen célokra. A valóságban inkább a fordítottja következett be a jóslatoknak, mert a vállalatok vezetői nem sajnálják a pénzt munkásjóléti célokra. Szénen példázza ezt a kenderfeldolgozó ipar pénzügyi mérlege, amelyből kitűnik, hogy az elmúlt esztendők folyamán — 1963 és 1969 között — valamivel több mint 32 millió forintot költöttek ilyen célokra. Tavalyelőtt Fonyód-Bélatelepen vásároltak 900 ezer forintért egy üdülőházat, amelynek további korszerűsítésére még 500 ezer forintot költöttek. Ebben az üdülőben 11 vendégszoba várja a vállalat dolgozóit, s egyszerre. egy-egy turnusban 46 személy pihenhet a Balaton partján. A közvetlen környezetben is. az újszegedi Tisza-parton ugyancsak jelentős összeggel, 623 ezer forintért építettek egy üdülőt, amelyben 6 vendégszoba van. Ezenkívül társalgó, könyv, tár és játékterem áll a strandolni vágyó munkások rendelkezésére. A vállalati sportélet támogatósát célozza. hogy a gyár mellett új pályát építenek 3,5 millió forintos költséggel. Ezt a pályát valószínűleg április elején. felszabadulásunk negyedszázados évfordulójára átadják a sportoló gyári ifjúságnak. A sporttelepen futballpályán kívül röplabdapálya. kézilabda-pálya, futópálya. korszerű öltöző, klubhelyiség és gondnoki lakás, illetve szertárak lesznek. Az újszegedi gyárban az üzemi konyhát és az ebédlőt ebben az esztendőben átépítették, bővítették. Másfél évvel ezelőtt épült fel a vállalat fiatal munkásnői számára a 140 személy elhelyezésére alkalmas, igen modern szálloda. Erre valamivel több mint 7 millió forintot költöttek el, csupán a berendezések értéke meghaladja a 2 milliót. A hajdani tűzoltó-laktanya helyén nemrégiben készült el a központi gyár űj orvosi rendelője. Az építkezés 960 ezer forintba került. Most több szakorvos jól felszerelt rendelőkben fogadhatja, kezelheti a rászoruló dolgozókat. Ugyancsak javítottak a szegedi kenderfonógyár orvosi rendelőjének az állapotán is. Az üzemek és üzemrészek megfelelő öltözőkkel és fürdőkkel vannak ellátva, de a munkatermek körülményeinek. elsősorban levegőjének jobbá tételéré kellett jelentős összegeket fordítani az elmúlt esztendők során. Ebből a programból kiemelkedik a szegedi kenderfonógyár új klíma, és porelszívó berendezésének beszerzése és felszerelése. Ezekre a berendezésekre több mint 11 millió forintot költöttek a gyár vezetői. A felsorolt létesítmények egv részének megvalósítása kötelező érvényű, hiszen a dolgozók egészségének védelme, megfelelő és biztonságos munkakörülmények megteremtése feltétele annak, hogy zavartalan termelőmunka folyjék a gyárakban. A gondos vállalat persze ennél sokkal többet ad. körültekintőbben biztosít előnyöket dolgozóinak. Ilyen dolgokkal is találkozhatunk a kiadások felsorolásában: üzemi büfé. autóbuszváró a gyár előtt, mikrobusz, s mások. M e Velencei-tóhoz A Velencei tó kedvelőinek régi panasza, hogy a főváros és a tó között nem kielégítő a vasúti összeköttetés. A személy- és gyorsvonatok zöme megállás nélkül robog át a parti fürdőtelepek kis állomásain. A MÁV megvizsgálta a panaszokat s „nyári előzetesként" némileg módosította a tóparti menetrendet. Első lépésként a Budapestről reggel nyolc órakor induló, Nagykanizsára tartó személyvonat megáll Agárdon, s így a tópart „fővárosa" 45 percnyi távolságra kerül az ország fővárosától. Megyei munkásőr évzáró Frankfurtban is ott leszünk Európa egyik legjelentősebb könnyűipari vására az NSZK-beli Frankfurtban február 22-én nyitja kapuit. Az eseményen magyar kiállítók is részt vesznek. A Hungexpo rendezésében négy külkereskedemi vállalat öszszesen 276 négyzetméteres fedett területet bérelt ki. A magyar kiállítók a tavalyinál lényegesen nagyobb áruválasztékot visznek az érdeklődők elé. Az elmúlt évi munkát ér1 tékelték a Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága és a törzs, valamint az alárendelt egységek tagjainak tegnap délutáni ünnepélyes ülésén Szegeden. Mákos István parancsnok tartott beszámolót Csongrád megye munkásőreinek helytállásáról, a termelésben. a kiképzésben, a szolgálatellátásban elért igen szép eredményekről. Beszélt arról a nagy megbecsülésről is, amely a munkásőrséget a dolgozók körében övezi. A parancsnoki beszámolót követően kitüntetéseket nyújtottak át a törzsben, valamint alegységeiben szolgálatot teljesítő társadalmi fegyverseik legjobbjainak. Papp Árpád, a Munkásőrség országos parancsnoka „Munkásőr Emlékérem" és emléklap kitüntetést adományozott Horváth Ferencnek, a szegedi Rózsa Ferenc Gimnázium igazgatójának. Mező Ferencnek, az Állami Hirdető szegedi vezetőjének és Ordögh Lászlónak, a szegedi Fémipari Vállalat munkaügyi osztályvezetőjének. Ugyancsak az országos pa-ancsnok „Szolgálati Érdemérem" kitüntetésben részesítette tízéves szolgálatért Hegedűs László nyugdíjast. Herceg Márton gépkocsivezetőt. Horváth János géplakatost és Sánta Imre üzemi rendészt Mákos István „Munkásőr Emlék) elv ény"-i adományozott ötévi szolgálatért Arany Jánosnénak, a szegedi járási pártbizottság munkatársának, Csányi Mihálynak, a Tömegcikk Ktsz csiszolójának, Doba Istvánnak, a TÖVÁLL előadójának, Gerendeli Ferencnének, a Vasés Fémipari Ktsz pénztárosának, Lippai Andrásnak, a Szegedi Ruhagyár szabászának, Muskó Andrásnak, az újszegedi kendergyár lakatosának, Szabó Istvánnak, a Tömegcikk Ktsz főművezetőjének és Tóth József jutagyári munkásnak. „Kiváló Parancsnok" jelvényt kapott Szilágyi József, az IKV kéményseprő r részlegének vezetője, Külüs Sándor, a Szegedi Sütőipari j Vállalat igazgatója és Kocsis István jutagyári tisztviselő. „Kiváló Munkásőr" jelvényt kapott Katona Lajos BM-dölgozó, Hevesi István, a 10. sz. AKÖV pártbizottsá- j gának titkára, Apró János, MÁV igazgatósági tisztviselő, Borka Árpád kábelgyári raktárvezető, Juhász Ferenc IKV-lakatos, ifj. Balogh László MÁV fűtőházi lakatos, Horváth János gyufagyári lakatos. Szekeres Sándor pártbizottsági alkalmazott, Ordögh István olajipari vállalati rendész. Hajdú Nándor. a Tömegcikk Ktsz la- | katosa es Oravecz István, a i Hangszerkészítő Vállalat asztalos szakmunkása. Az eseményen politikai és társadalmi életünk, valamint a társ fegyveres testületek parancsnokságainak számos képviselője megjelent, közöttük Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság helyettes osztályvezetője. A kitüntetéseket Gyárfás Mihály és Mákos István nyújtották át. A megye munkásőreit az ünnepségen a szegedi Rózsa Ferenc sugárúti általános iskola kamarakórusa üdvözölte forradalmi dalokkal, Vezényelt Kóczián József. K. I. Kollektív érdek N

emrégiben beszélgettünk felelős gyári vezetőkkel a kategória nélküli nyereségelosztásról. Azt mondták, hogy igen nagy felelősség eldönteni, kinek mennyit adjanak. Egyikük nyíltan beszélt: eddig nem volt semmi gond, hiszen a felsőbb szervek elég pontosan körülírták, hogy kit melyik kategóriába kell besorolni. A nyereség elosztása egyszerűnek tűnt. Elég baj volt az — gondoltam magamban —, hiszen a kategorizált metodika sem követelt semmiféle egyenlősdit. sőt erőteljesen hangsúlyozta a differenciálást, hogy mindenki annyit kapjon a gyár tiszta és felosztható pénzéből. amilyen mértékben hozzájárult annak megteremtéséhez. Ott cselekedtek helyesen, ahol tudtak különbséget tenni. Példák tömkelegét lehetne most felsorolni, hogy a hármas kategóriába sorolt szakember dupláját kapta, mint a kettesben levő osztályvezető. Ahol megvolt ez a gyakorlat, ott most könnyebben határoznak, egyszerűbb lesz szót érteni a kollektívával a közös érdekben. Egy viszont igaz: ezentúl helyben kell meghatározni és kategóriák nélkül. Nem könnyű feladat. A kategóriák szerinti elosztás mégis kötöttségeket jelentett. s így, vagy úev, de sértette a vállalati önállóságot is. Most az adott vállalatra bízták a nyereség elosztásának rendjét, amely egyébként a termelő vállalat önállóságának természetes velejárója. A helyszínen mégis csak jobban ismerik egymást az emberek, a sajátos körülményeknek és a mindennapi céloknak megfelelően lehet különbségtételt alkalmazni. Az egyik vállalatnak ilyen, a másiknak olyan az adottsága. Előfordulhat, hogy a vállalaton belül egyes üzemrészek egészét érdemes érdekeltté tenni a nyeresegben, vagy csak egy csoportot, esetleg gyáregységet. A sok szállal egybefonódó termelő vertikumban mindig tudják azt, hol szükséges „nyomás", mely rész tudja jobbá tenni az egészet, magával ragadni a belső mechanizmust, amelynek végterméke az a produktum, amely megjelenik a piacon. Az elveket, az elosztás metodikáját rövidesen írásba kell foglalni és a kollektív szerződés paragrafusai közé iktatni. Ezt a munkát az egész kollektíva közre| működésével érdemes elvégezni, hogy kizárjanak minden! féle hibalehetőséget. Központi irányelvek ma is vannak. A SZOT, mint a szervezett munkásság legfelsőbb fóruma, ajánlásokat adott az elosztásra, a kollektív szerződések módosítására. Az év végi nyereségrészesedést, mind a vezetőknél, mind a beosztott dolgozóknál azonos módon, a munkában eltöltött idejük, átlagkeresetük, a vállalati eredményhez való hozzájárulás figyelembevételével kell megállapítani — javasolják a vállalati kollektíváknak, üzemi szakszervezeti tanácsoknak. Érdemes boncolgatni e megállapításokat. Valószínű nem véletlen, hogy első helyen áll a munkában eltöltött időnek az említése. A törzsgárda tagjait megkülönböztetett elismerés illeti. Pénzzel talán ki sem lehet fejezni azt az emberi tartást, hogy valaki attól a vállalattól kerül nyugdíjba, ahol ifjú korában letette a munkakönyvét. A hűséget. a ragaszkodást s azt a tiszteletet, amely benne leledzik a hosszú években, évtizedekben, nehéz mértékkel mérni. Egyszerű szavakkal ugy szokták mondani, hogy a Miska bácsira vagy a Kovács szakira lehet számítani. Lehet. A gyár, a vállalat számíthat rájuk. De ez csak a kapcsolat egyik oldala. Ennek egyetlen visszkövetelése lehet, hogy ők is számithatnak a vállalatokra, éppen olyan mértékben és éppen annyira, mint ahogyan tőlük elvárják. S mivel a nyereségérdekeltségnek a vállalati és népgazdasági érdekeket kell támogatni, érdemes tisztesen honorálni azokat az embereket, akik kitartottak és kitartanak munkahelyük mellett, jóban és rosszban egyaránt. Külön említést érdemelnek azok a családok, amelvek megszokott vállalatukhoz hívjók. vezetik gyermekeiket is. ott bábáskodnak az ifjú generáció mellett, hűséges szakmunkássá, tisztességes felnőttekké nevelve őket. Az ilyen emberekre, az ilyen családokra valóban számíthat a kenyéradó vállalat. A különbségtételnek persze nem lehet egyetlen módja a munkában eltöltött idő. hiszen vannak, akik nemrégiben kerültek egy-egy termelő egységhez, de munkájuk nyomán gyarapodott az a pénzösszeg, amelyet fel lehet majd osztani. Az ilyen dolgozóknak ugyancsak megkülönböztetett osztalék jár. Ezt nem sajnálhatja senki, hiszen az egész kollektíva érdekében gyarapítottak. Az átlagkeresetek önmagukban is differenciálnak hónapról hónapra. s az év végén a magasabb jövedelem magasabb osztalékot is feltételez. Vitatkozni legfeljebb azon lehet, hogy jelenleg még a havi jövedelmek nem mindig fejezik ki a hozzájárulás, a produktum mértékét. A nyereség viszont arra is lehetőséget teremt, hogy ne csak egyszer, hanem évente tizenkétszer mutatkozzék meg a különbség annak a javára, aki arra rászolgált, aki megérdemli. A

kollektív szerződéseket hamarosan, a jövő hónap végéig módosítani kell. A vállalatok szakszervezeti szervei már tanácskoznak, formálgatják elképzeléseiket. A javaslat nemsokára az egész kollektíva elé kerül. hogy mindenki megismerje és el is mondhassa véleményét, javaslatát. Az egész gyári kollektíván múlik, hogy miképpen határoz, mennyire közelít a döntés a kollektív érdekhez. „t„ GAZDAGH ISTVÁN Épülő üvegváros A budapesti Rozmaring Tsz-ben év végére elkészül a 45 ezer négyzetméter üvegfelületű melegház-kombinát. A zord tél ellenére is dolgoznak a munkások az üvegezésnél és a válogatóhelyiség építésénél. A kombinát rendelkezik majd hűtőházzal. ahol állandóan megfelelő hőmérsékleten tartják a leszedett virágokat. A Pesthidegkúton épülő komplexum mellé szociális létesítmények és szolgálati lakások is épülnek. Iliili