Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-15 / 12. szám

Gyógyszeralapanyag a Dunai Vasműből A Dunai Vasmű vegyi üzemű a gyógyszergyártásnak is ad alapanyagot, mégpedig nátrium thloszulfátot. amelyet gyártási „hulladék"-oldatokból nyernek. A vegyiművek szakemberei műszaki fejlesztéssel olyan új technológiát dolgoztak ki. amelylyel a thioszulfát-termelést a korábbinak kétszeresére emelték. Az idén a tervek •szerint 900 tonna ilyen vegyianyagot állítanak elő. és adnak át a Kőbányai Gyógyn/.erárugyarnak. ahol azt a B—12 vitamin Ryórtásához használják fel. A vecsési káposzta titka Az I. világháború dereka táján, amikor szinte minden áru eltűnt az üzletekből, új cikk jelent meg a budapesti piacokon: egy elefántcsontszínű. különlegesen savanyított káposzta. Az éhes nagyváros hozzájutott valamihez, ami igazán csak a bőség napjaiban mutatja meg minden Jótulajdonságát, amikor keveredve a .16 zsíros disznóhússal. átalakul toros és töltött káposztává, hírnevet szerezve magának. Hogy mi a titka a vecsési káposztának? A gondos növényápolás, a finom szeletelés, a kellő hőfok az erjedéshez, a megfelelő fűszerezés. Ez mind igaz, de az is, hogy családról családra száll a fűszerezés, az erjesztés módi a. őrzik a titkot a káposztáskamrák, a nagy káposztás hordók és kádak. Sokféle íratlan recept. egyik ízletesebb, mint a másik és az eredmény mindig ugyanaz: üde szín. éretten ropogós vágott káposzta. zamatos levelek a töltelék méltó burkolására, gazdag vitamintartalommal. És még valami: a vecsési káposzta ölök frissesé ge Néhány heti érlelés utón úi adagok kerülnek a hordókba. Vásároljon valaki a torok idején vecsési káposztát, épp úgy frisset kap. mint az. aki a húsvéttól töltött káposztával kíván elbúcsúzni. Tarján teremtése törtenelmi eml lé keztetö Az 1920-as, 30-as évek térképein következetesen Tarjántelepnek minősítik ezt a területet. Aminek pedig rendkívül degradáló jelentése van a mi településtörténe" tünkben. A mondott időből 100-ig menő városismertetőt, kalauzt, építészeti munkát elősorolhatunk, egy sem foglalkozik a körgáton belül, de j a városközponton kívül eső I telepek világával. Itt nincs jeles épület, csak emberek, akik talán lehetnének jelesek, azonban senki sem törődik velük. Viszont, ha nem is közvetlenül a mi tarjánl kérdéseinkkel foglalkozik, mégis fényt vet, mivel telep, teleo, az itteni állapotokra ls dr. Czibula Antal: A gazdag város szegénysége című munkájának itt következő részlete. „Nem tisztára szcgi-dl Jelenség a lakásínség. Első oka a háború. Szegeden ai összeomlás mán lett kirívóbb a baj. amikor megkezdődött a város fele özönlés. Jöltck az elűzött lalusi Jegyzők, az Itt-ott megriasztott tőkepénzesek, a háborús esélyek gazdagjai. Es jöttek viszsza a frontokról, a fogságból az élők. És fölcseperedett egy generáció. Lakás kellett. Amit • város épített, az újszcgcdl és Cserepes aori. valamint más területeken. azok szükséglakások voltak, abba kiszemelt egyéneket. katonákat, hivatalnokokat engedett be. Néhány háromemeletes bérház Is elkészült, zöméhen egyetemi tanároknak. A munkásoknak szükséglakásokat épített a tekintetes tanács arra az cselre, ha elemi csapás folytán költöznie kell a proletárnak. Két helyen épült egy fedél alá 20—20 szükséglakás, amely egy szobából állt, s ez a konyha Is együttal. Ebben ls esak néhány hétig tűrik meg a valami oknál fogva lakástalanná vált lakót. A lakásínség leküzdésére legtöbbet az érdekelt szegényemberek tettek, akik nehezen felhalsrolt kölcsönökböl. a város által kijelölt helyeken vályogputrtkat emeltek föl. így ! keletkeztek a körgáton kívüli telepek .,. Az építkezésnél használt anyag túlnyomórészt vályog és földből vert fal. Ezért csodálkozott az ember, amikor az Országos statisztikai Hivatal ezen évekbeli kimutatásait olvasta, amely szerint Szegeden a lakóházak «0 százaléka vályogból énült. t>e mit tehet a azegénynmber? Csemetéi bőven vannak, mert vagyon hílán az egyke vagyonfenntartó gondolata nem hódft közöttük. Nagy családdal pedig legjobb, ha maga él az ember, mert legtöbb helyen a mord háziurak, akik délutáni nyugalmukat féltik, nem la engedik be lakónak a többgyermekes szülőket. Mert ugyan háziúr szemmel ls szép a Szent2. A telepek sorsa Írás, de ha a nyugalmuk forog kockán, hát ók nem szívesen engedik közelükbe a kisdedeket." Tarján ebben az időben ereszt az eddig lakatlan területe felé utcasort, az akkori Vásárhelyi sugárút, ill., mai József Attila sugárút felsőrészétől indulva. Néhány utcájából két egymástól különálló is Tarján nevet viselt. Néhány utcájából máig is három egymástól független utca viseli a Tarján nevet. Az ONCSA révén épült „Horthy-telep" már beljebb húzódott a Csapó, Polyák féle földekre. A terület belsősége azonban még mindig változatlan. A Czibula Antal művében említett egyik szükséglakás, a Dzsumbuj, ahogy itt nevezték, az új építkezések elől bontódott le az első ütem előkészítései során, s abból majdnem 100 lakost költöztettek ki. A telepek a külvárosok baait mind elörökölték. Nincs útburkolat, járda, csatorna, víz és közvilágítás. Intő példa a jövőnek. Üj városrészt csak úgy szabad építeni, ha a városias életmód minden föltételét meg tudjuk teremteni benne. Szeged város védgáton belüli területe 1790 hold, ebből Tarjáné 120 hold. A tervek szerint ráépül 6—6 és fél ezer lakás, kb. 18—20 ezer lakossal. Hivatalosan az építők kertes dűlőnek tekintették a területet. De az új házak felhúzása 1974-ig, az építkezés befejezéséig 280— 300 régi lakóház lebontását teszi szükségessé. Ez sem kis gond. Nem csupán az óházak kisajátítása, megvásárlása, a lakók elhelyezése szempontjából. Ezeket a házakat emberek lakták. Némely ház, ahogy előbb felsoroltuk, egész élet eredményeképpen épült. Némely ház minden marék sara lakógazdájának verítéDÉLMAGYARORSZAG 1945. január 14. 4' kevel elegyest ragasztotta I össze a hajlékot. A költözés sokak számára (350 család) fájdalmat jelent. A fájdalom érzelmi forrásokból fakad. „Itt születtem, Ide házasodtam. Iu éltem legszebb fiatal életemet, virágzó éveimet. Itt születtek gyermekeim. Apám építette még. Mennyit dolgoztam vele 1" Van, akinek megváltás, hogy a háza így elkel, mivel már talán düledező, új anyagi kellene az újhoz. Tehát megváltás. „Dehát hová lössz az epörfam árnyéka, abban jó klsszékóm, üldögélő helyem? Hova lössz a kiskapu nyikorgása, ha gyün be rajta valaki? llová lösznek az ismerős lábak koppanásai, ha hajnalonla elbaktulnalt alatta az embörök, ha este Jön nek hazafelé? En arrul mlndrúl tudtam, kinek a lába cipője koppan. Hová lösznek azok a koppanások az én odaflgyelésöm nélkül? Szokatlan, idegen. Isi- éretlen környezetbe kerülnek az emberek," A szomszédi kapcsolatok szétpattognak, s talán még a haragosok is hiányoznak majd. Az elköltözés gondja más billentyűk mögül jön. Ahová költözöm, nem lesz helye a kaptáramnak, a lóvakarónak. a meszesládának, a félfenekű hordónak, a keresztvágó fűrésznek, a ..., a ... Ám az építkezés elkezdődött, s még alig száraz a lakás, az elkészült ház költözők és beköltözöttek életzsivajával szökik teli. Ablakaiban virágok, függönyök, esti lámpáiban értelmes fények gyúlnak, s élő organizmus már. Az Építkezés pedig zajjal, porral a beköltözötteknek talán sok kellemetlenséggel, de fo~ kozatosan halad. A falak fölmagasodnak az egykori kis házak helyén. Az új, a még el nem bontottak sarkát taposva, s maga elől hessenti el. (Folytatjuk.) A NAP HÍREI: SZOVJET KÉZEN A NAGY FŐVÁROSI PÁLYAUDVAROK — A SZÖVETSÉGESEK FELMORZSOLTAK A BELGIUMI NÉMET ÉKET — HOLLANDI ABAN A NÉMETEK A POLGÁRI LAKOSSÁGNAK MEGTILTOTTAK AZ UTAZÁST — HIVATALI ESKÜT TETTEK AZ IGAZOLÖ BIZOTTSÁG TAGJAI Szülői értekezlet Hány éves az „elvtárs" kifejezés? Napok alatt egy évet öregedett egyik leggyakrabban használt .szavunk, az „elvtára" kifejezés. Születésnapját ugyanis a nyelvészek egészen a legutóbbi időkig 1843-ra tették, „keresztapakent" pedig Vahot Imrét, az ismert újságírót, írót, Kossuth Pesti Hírlapjának egykori rovatvezetőjét tartották számon. Az újabb kutatások során azonban egy esztendővel korábbról datált szövegrészre bukkantak, amelyben már előfordult az „elvtárs" kitétel. A Magyar Tudós Társaság 1842. évi 11, nyilvános közgyűlésén Széchenyi István mondott megnyitót — bevezető szavait azonban a Pesti Hírlap névtelen cikkírója meglehetősen éles észrevételekkel kommentálta. A sajtörlposzt nem sokat váratolt magara: Kállay Ferenc, a Világ hasábjain visszautasította a szerinte támadó hangú tudósítást: ..az érdemeket méltónylanl tudó... egész más szempontokból szólott volna a tudós társaság üléséről, s a második elnök megnyitó beszédéről, ha már csakugyan kellett valamit szólani azelőtt, míg nyomtatásban olvashatjuk az itt előre kíméletlenül megbírált ] beszédet, melly bírálatban épen a nyomósság hiányzik, mire pedig főleg számolt a névtelen, hogy maga, s elvtársai bosszúját némileg az által elpalástolhassa." Széchenyi is reflektált a „critica ostorának csapdosásúra" és válaszában ő is használta az elvtái-s szót. Az újabban fellelt és a már eddig ls számon tartott idézetek egyébként azt a véleményt támasztják alá. hogy az „elvtárs" aposztrofáló* kizárólag azokat illette a múlt század 40-es éveiben, akik reformkori, ellenzéki haladó politikusként elvi azonosságot vallottak és tartattak. Segítség orosz kórházaknak Ismeretes a polgármesternek az a felhívása, amelyben Szeged város és a tanyavilág közönségétől 2 ezer párnát, 2 ezer paplant és takarót, 2 ezer lepedőt és egyebeket kért az orosz sebesülteknek felállítandó kórház felszereléséhez... Olyan hatalmas tömegek ostromolták reggel 8 órától délután 4 óráig szünet nélkül az átvevő központot, amilyenre nálunk a háború története óta nem volt példa. Egyszerű munkások, szürke kis öregasszonyok, jól öltözött emberek és a poigánság minden rétegének képviselői egyformán részt kértek a segélyakcióból. A nap minden órájában, percében ágyneműt, párnákat, takarókat, s egyéb ágyfelszereléseket vivők egész karavánja Igyekezett az Arany János utca felé. ahol két házban és öt, egyenként 3—3 szobás lakásban folytatták a gyűjtést. Az önkéntes adományok messze tűi fogják haladni az Igényelt mennyiséget. Az is a jő szívvel történt adakozás mellett tansúkodik, hogy mindenki frissen mosott, ragyogóan tiszta huzattal vitte be a gyűjtőhelyre adományát. Országjáráson Vas Zoltánnak „Amíg magyar a magyar — emlékezni fog..." című cikkéből: „Jártam Soroksáron, Pestszentlőrincen, Pesterzsébeten, Ercsiben, Kispesten és Kőbányán. Valamennyi felsorolt helyen — kivéve Kőbányát — egyetlen lelket sem találtam. A németek kikergettek ezekből a városokból mindenkit és elvittek mindent, de a szó szoros értelmében mindent Az orosz katonák a házak puszta padlóján találnak szállást. Utcasorok vannak egyetlen ágy, egyetlen szekrény nélkül Szinte döbbenetes kép, ha az ember visszaemlékezik, hogv Pestszentlőrine, Pestszenterzsébet és a többi Budapest környéki városok milyen élénkek, milyen túlzsúfoltak voltak." Katonák zeneórán Egy zeneiskolai látogatásról szóló riportból: „Néhány fiatal orosz katona ment be előttem a zeneiskola kapuján. Az oroszok — köztudomású — rajonganak a zenéért. s az épületből kiszűrődő zenehangok csalták be őket. Alig lépünk be a kapuboltozat alá, a hangosan beszélgető, nevetgélő fiatal orosz katonák megtorpannak, mintha templomba léptek volna. Leveszik sapkájukat, eloltják cigarettájukat. A lépcsőfeljárót zöld növények díszítik, s az egész olyan hangulatos, hatásos benyomást kelt, hogy nem csodálkozunk a szövetséges bajtársak viselkedésén. Mégis: elgondolkoztató, hogy mennyire megtisztelik az orosz hadsereg fiatal tagjai a muzsikát. Ebből fogalmat alkothatunk arról, hogy milyen gyönyörű zenekultusz lehet náluk, odahaza..." Egy kis emlékeztető Üjra megindult a Délrnagyarországban az anyakönyvi hírek rovata. Kik kötöttek házasságot 1945. január elején Szegeden? Jakab László és Varga Anna; Réti György és Dóczi Mária; Cziner István és Braun Julianna; Barta János és Marksteiner Olga. Azon a héten összesen 8 fiú és 8 kislány született. • •'U.!1. I* wmmnm Rothschild-sztori Rothschild báró egy napon konflison ment London külvárosába. Amikor megérkezett, megkérdezte n kocsist mennyivel tartozik. Kifizette. de egy penny borravalót sem adott. A kocsis ránézett a pénzre és szemrehányóan azt mondta: — Hát buro ur a fia nagyubb gavallér. ö egy font borravalót adott! Az öreg Rothschild elnevette magát: — Könnyű neki, milliomos apja van! CSÜTÖRTÖK. 1970. JANUAR 15. Szolgáltatásnak is jó. tájékoztatásnak még inkább, hogy időről időre olvashatom: „Vegyem? Ne vegyem?" azt a bizonyos árucikket, amelyre a szakértők megállapítják, mint az iskolások leckefeleletéről szokás: jó, közepes, gyenge, kiváló. Mielőtt táskarádiót akartam vásárolni, ugyancsak eligazítottak a szakértők. hogy mit milyen tulajdonságáért érdemes megvennem, s azt mennyiért kaphatom. — Kitűnő ez a tájékoztatás — morfondíroztam magamban —. ezután cég legyen a talpán, amelyik rám akar sózni gyenge vagy közepes árut, holott én a pénzemért jót és kiválót akarok. Szinte gondoltam, hogy a múlt év végi ünnepek előtt sem hagynak cserben a szakértők. Általuk igazodtam el, hogy milyen palackozott italt érdemes venni abból a sokféleségből. amit át- meg összevissza érlelnek és keresztelnek a pincészetek. Igaz. arra nem volt modom. hogy tájak szerint végigkóstoljam az összes bortermést és abból is a legLehet egy osztályzattal jobb is? ki valóbbakat, már ami az úlabb specialitásokat, illet, ve elnevezésüket illeti. Elvégezték ezt helyettem a szakértők, ugyancsak osztályozás szerint. S ami különösen jól esett: a ml tájunk tőkéiről szakajtott szőlő leve, a Boszorkánycsepp elnevezessel kiérdemelte a szakértők elismerését. következésképpen ennek alapján vasároltam az ünnepekre. — El! — kiáltottam fel. — Kitűnő ez a tájékoztatás. Pincészet legyen a talnán. amelyik ezután jó Pénzért megitatja velem a lőrét. Joggal elvártam ezek után. hogy 1970-ben is előttem járnak majd a szakértők. Nem csalódtam ben nük, mert mentek is énelőttem. mégpedig a Cipőüzletekbc. Ezúttal csak a gyermeklábbeliket sorolták 1© a polcokrol. es vették nagyító alá. — Ejnye, most sajnálom csak — ütöttem a homlokomra —. hogy nem tíz vagy tizenkét gyerekem Kiabál egymással versenyt: „Apu. most vegyél nekem úi cipőt!" De ahogy végigolvastam a szakértői lellemzést az Alföldi Cipőgyár csizmájáról, lakkcipőiéréi, a bonyhádi cipőgyár bakancsáról. a ceglédi cipőipari vállalat, a Duna. a Tisza ás a Szombathelyi Cipőgyár magasszárú cipőiről, műbőr csizmájáról, korcsoIvacipőjéről. aszerint, hogy melvik mit gyártott a tengersok áruból, hát megnvugtattam magam: milyen ;ló. hogy nem tíz-tizenkét lurkó kiabálja: „Ci-őt. apam!" Merthogy megint osztályoztak a szakértők: jó. közepes, gyenge, kiváló. Hát itt a bökkenő! Mint egyszerű olvasó, nem értem. hogy a közepes és gyenge minőségért is lehet annyit kérni szabott áron. mint amennyit fel is tüntetnek. Mert ki sajnálja a jó és a kiváló áruért a pénzt? Senki. De hogy a gyengét és a közepest is busásan megfizettessék velem. hát ezt nem ertem, hogy miképpen fér meg a szakértők fejében. Állítólag minden termékféleséget először meósok gusztalnak. méricskélnek nálunk. Következésképpen gyenge munkát nem engednek át a kezükön. Vagy mégis?... Ejnye, ejnye! Hát kinek jó ez? Nekem nem. egyetlen más vásárlónak sem. iparunk jó hírnevét 6em fémjelzi és a szakértők is kifogásolják. De legalább úgy kifogásolnák már. hogv a közepes és a gyenge minőséget annyira leáraznák, hogy elvegyék az előállító cégek kedvét a pénzpocsékoló termékek gyártásától es ilyen minőségű áruk külföldi behozatalától. Már ez is lepne valami. Lődl Ferenc J