Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-13 / 289. szám

Befejeződött a parlament ülésszaka 78 ezer foglalkoztatott. ~>lytatas az 1. oldalról.) nem a külföldi cégek véd- jogtalanul használia. A tör- • (Folytatás az 1. oldalról.) delmi Unió, illetve a madridi Védjegy Unió tagságából fakadó nemzetközi kötelezettségeink miatt bevezetett számos módosítás csak részben tette alkalmassá az előírásokat arra, hogy alapvető feladatukat betöltsék. Az előírások szelleme a szocialista jog szempontjából teljesen elavult. Régi jogszabályaink kizárólag a verecnyvállalatok érdekeit tartják szem előtt és kevés gondot fordítanak arra, hogy a védjegy a vásárlóközönség érdekét, segítését, tájékoztatását is szolgálja. — Aktualitást ad a védjegy-jog kodifikációjának az említetteken túl a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése, amely a szocialista vállalatok, szövetkezetek gazdasági versenyének az eddiginél nagyobb szerepet biztosít és érdekeltté teszi a jól gazdálkodó vállalatokat. szövetkezeteket áruik megkülönböztetésében, védjegyeztetésében. Azok a vállalatok, amelyek megváltozott helyzetüket kellő időben es módon felismerték, igyekeztek is igénybe venni mindazokat a lehetőségeket, eszközöket, amelyek segítenek jobb, színvonalasabb gazdasági eredmények elérésében és felhasználásában. — Az Országos Találmányi Hivatal statisztikái szerint a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése óta észrevehetően fokozódott az érdeklődós a • védjegyek iránt és a védjegybejelentések száma már 1967-ben. az új mechanizmus bevezetésének előkészítő időszakában ugrásszerűen emelkedett Jelentós emelkedés mutatkozik nemcsak hazai vállalatainknál, szövetkezeteinknél, hanem a külföldi cégek véd jegybejelentéseinél is. Ez utóbbi azt bizonyltja, hogy megélénkült nemzetközi áruforgalmunk következtében a külföldi vállalatok — a fokozott áruszállítási lehetőséggel együtt — fontosnak tartják védjegyeik magyarországi oltalmát is. — Nemzetközi gazdasági tevékenységünk, kapcsolataink szélesedése következtében érdekünk, hogy értékesítési tevékenységünkben és ennek keretében az áruk propagálásában is igénybe vegyük a bevált és korszerű módszereket, kihasználjuk a védjegyben rejlő lehetőségeket s egyidelűleg biztosítsuk a versenyeszközök — közöttük a védjegyek — széles körű oltalmát. Szükségeshez azért is, mer* a világpiaci verseny az elmúlt években igencsak növelte a védjegyek szerepét. — A törvényjavaslat általános jellemzéseként elsősorban arra kívánok rámutatni, hogy jogi oltalmat csak az Országos Találmányi Hivatalnál szabályszerű eljárás útján nyilvántartásba vett — laistromozott — védjegyek számára biztosít. A szabályozás a védjegyjogosult vállalat és a vásárló szempontjából egyaránt előnyös. Az Országos Találmányi Hivatal ugyanis a lajstromozási eliárás során az oltalomra bejelentett jelzést megvizsgálja és ha az más vállalat jogait sérti, vagy a vásárlóközönség megtévesztésére alkalmas, a védjegyoltalmat nem adja meg. A lajstromozással biztosított kizárólagos jog egyértelműen bizonyítható és megvédhető, ha más vállalat a védjegyei jogtalanul használja. A törvényjavaslat kialakításának legfőbb elvi szempontja az volt, hogy a védjegy-ügyeket gazdasági és társadalmi helyzetünk és fejlettségünk követelményeinek, színvonalának és adottságainak megfelelően szabályozza. A javasolt rendelkezések a legmesszebbmenően arra törekednek, hogy a védjegy gazdasági rendeltetését betöltse, a szocialista népgazdaságunk célki'űzéseinek megfelelően egyrészt a vállalatok bel- és külföldi piaci érdekeit, másrészt igényeit is kielégítse — A törvényjavaslat kidolgozását a védjegyjogi szabályok egységes szerkezetbe foglalásának szempontján kívül a technikai és gazdasági, illetőleg társadalmi fejlődés követelményei tették szükségessé. A technikai fejlődés az utóbbi évtizedekben például olyan hirdetési módokat és eszközöket tett lehetővé, amely új, eddig nem ismert megkülönböztető jelzések alkalmazásához vezetett. A hang- és fényjeleit ma már egyenértékű propagandaeszközök a hagyományos szó- ós ábrajelekkel, oltalmukról is ennek megfelelően célszerű a védjegyjogban gondoskodni. A csomagolástechnika rohamos fejlődésnek indult, a különleges csomagolás is megkülönböztető szerepet tölt be, ezért védiegyoltaíma ugyancsak indokolt. — Az oltalomra alkalmatlan megjelölések meghatározásánál a törvényjavaslat arra törekszik, hogy senki ne szeredlessen olyan védjegyjogot. amely akár a versenytársak jogos érdekeit sértheti, akár a vevőközönség számára káros, megtévesztő, félrevezető lehet 20 kilépő Munkaerő-szc mvetés, tanulságokkal A biztonságosabb közlekedésért interpellációk Közeledik az év vége, sűrűsödnek a számvetések. Szeged munkaerő-helyzetéről is időszerű így év vége előtt elkészíteni a számadást Fontos is, mert a munkaerővel való gazdálkodás számos hiányosságát lehetett év közben tapasztalni, s az új évre készülődvén, ezekből le kell vonnunk a megfelelő tanulságokat. De lássuk az adatokat, melyeket a városi tanács munkaügyi osztályán kilenc hónap alapján dolgoztak feL Szegeden 78 ezer a foglalkoztatottak száma, 2 ezerrel meghaladja a tavalyit. A férfiak foglalkoztatása gyakorlatilag teljes — 98 százalék —, a nőknél 70 százalék ez az arány, növelésre itt még mutatkozik valamelyest lehetőség. Űj dolgozókra tehát leginkább a tanulmányaikat befejezők köréből számíthatnak a vállalatok. Évenként 3 ezer—3 ezer 300 fiatalra. Reális az a megállapítás, hogy a szakmunkásképző intézetekben, s más iskolákban végzettek, a beköltözőket, s egyéb munkaerőforrást idesorolva, javarészt fedezik a termelés felfutását, pótolják a természetes lemorzsolódást, a nyugdíjazást. Létszám, létszám és létszám. Az idén olyan rendkívüli létszáméhséget mutattak a vállalatok, amely minden vonatkozásban kedvezőtlen hatású. Több, mint 28 ezer új dolgozóra lett volna szükségük, s 21 ezer dolgozó felvételére valóban sor is került Persze csalóka az adat! Ugyanis a felmérés szerint ennek zöme — 20 ezer — már dolgozott, s úgy lépett ki valahonnan, ahol ismét hiány támadt, ' amit aztán megint csak be kellett tölteni. Bebizonyosodott, hogy akik a létszámemelést abszolutizálják, rossz kulccsal próbálnak utat nyitni a jobb eredményekhez. A termelékenység, ez a fontos mutató ugyanis mindezzel párhuzamosan csökkent Az 1968-ashoz képest növekedett a fluktuáció, a munkásvándorlás. A munkaerőhiány ugyanis jórészt abból támadt, hogy olyan helyre távoztak a dolgozók, ahol többet ígértek nekik. S az „élelmesebbje" ott sem maradt sokáig, ha ráígértek, máshová nagyobb összeggel csalogatták, odamentek. Ez a mentalitás a vándormadaraknak kedvezett, sokszor a vállalathoz hű dolgozók, szorgalmas törzsgárda tagok kerültek hátrányba, akiket nem kellett „megnyerni". Érthető bosszúsággal tették szóvá, hogy egyes jövő-menőknek jobb a helyzetük, mint nekik, a hűségeseknek. 6013 esetben a dolgozó mondott fel, csaknem 4 ezerszer pedig a kilépett bejegyzés került a munkakönyvbe — tanúsítja egy, 66 munkáltató egységről készített kimatatás. Sok munkakönyvben egész bejegyzésözön" látható, nem egyszei s nem kétszer változtatott helyet gazdája, szinte csak azt az időt dolgozva le, amikor úgyis elnézőbbek az újakkal szemben. S bizony fegyelemsértés miatti felmondásról, a vállalatok rendteremtő szigoráról nemigen szól a krónika. A távozók zöme le sem dolgozta a felmondási időt, a kollektív szerződések vonatkozó rendszabályait nem tartották be. Visszás helyzetek alakultak így ki számos helyen. Nyilvánvaló, hogy mindennek a népgazdaság, az üzemek, s a munkaszerető, szorgalmas dolgozók is csak kárát láthatják. A javítás, a helyes szabályozás igénye ma már olyan adatokra támaszkodhat, melyek alapján a vállalatok felkészülhetnek a jövő évre, törekedhetnek a jobb munkaerő-gazdálkodásra. Mindenesetre ehhez fordítani kell a csődöt mondott szemléleten: a munkásállomány megtartását, a törzsgárda stabilizálását kell előbbrevalónak tekinteni, s nem a mindig újak szerzését, toborzását. S. M. Az első interpelláló, Molnár József (Heves megye), a belügyminisztertől azt kérdezte: milyen intézkedéseket kíván tenni az elharapódzott közlekedési szabálysértések megelőzésére, felderítésére, megtorlására, a közlekedés biztonságának fokozására. Benkei András belügyminiszter válaszában elmondotta, hogy a hazai gépjárművek száma az idén túlhaladta a 860 ezret, s ehhez még hozzá kell számítani a forgalomban levő, mintegy 2,5 millió kerekpárt és 140 ezer fogatolt jármüvet. Az utak korszerűsítése, a főváros forgalomszervezetének modernizálása, a vasúti-közúti kereszteződések átépítése, a gépjárműalkatrész-pótlás, a szervizhálózat, a gépjárművezető-képzés nem tudott lépést tartani a forgalom növekedésével. Az ellentmondásos fejlődés következtében sajnálatosan megnőtt a balesetek száma: 1969 első kilenc hónapjában csaknem 17 600 személyi sérülést és 830 halálesetet okoztak a közlekedési balesetek. A Belügyminisztérium a KPMmel közösen a közeljövőben átfogó javaslatot terjeszt a kormány elé a biztonságosabb közlekedés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtéséről, a balesetek megelőzését szolgáló intézkedésekről. Folyamatban van a KRESZ szabályainak módosítása, hogy jobban megfeleljen a megváltozott követelményeknek, s jobban igazodjék a nemzetközi előírásokhoz. Napirendre tűztek a közúti közlekedéssel összefüggő egyes rendelkezések átdolgozását. A miniszter elmondotta, hogy a járásokban közlekedésrendészeti szakszolgálatot hoztak létre, amely a forgalomszervezést segíti és felvilágosító munkát végez. Kitért Benkei András arra is, hogy a rendőrség a közlekedési szabályok megszegőit differenciáltan vonja felelősségre. Az eddiignél is több támogatást kér a Belügyminisztérium egyes állami és gazdasági szervezetektől a közúti balesetek megelőzéséhez. A miniszter megemlítette, hogy a Belügyi Akadémián és a tiszthelyettesi iskolán kú rendőriskolán is megegyaránt közlekedésrendé- szervezték, szeti tagozat is működik. A A választ a képviselő és közlekedésrendészeti szak- az országgyűlés is egyhanképzést az alacsonyabb fo- gúlag elfogadta. Gyermekjóléti intézmények létesítése Pázsit Árpad (Budapest) a gyermekjóléti intézmények közös létesítéséről szóló rendelet tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Emlékeztetett arra, hogy 1968 júliusában már az országgyűlés plénuma is foglalkozott a gyermekjóléti intézmények fenntartási gondjaival, s kérte a szociális és egészségügyi, valamint kulturális bizottságot, hogy e kérdésben tartson alapos vizsgálatot. A két bizottság mélyreható elemzés után javasolta a pénzügyminisztériumnak, hogy dolgozzanak ki egy olyan rendeletet, amely lehetővé teszi üzemeknek, vállalatoknak illetve tanácsoknak közös óvodák, bölcsődék létesítését, fenntartását. Vályi Péter válaszában elmondotta, hogy miután a két bizottság a rendelettervezetet elfogadta, azt a Pénzügyminisztérium egyeztette az illetékes tárcákkal is. Ezek hozzájárulását megszerezték, néhány kérdésben viszont vitáik voltak a Szakszervezetek Országos Tanácsával: a rendelet kiadására azonban a közeljövőben sor kerül. Az árvák támogatása Bata János (Pest megye) a munkaügyi miniszterhez intézett interpellációjában azt a kérdést vetette fel: helyes-e az árvák támogatását attól tenni függővé, hogy apjuk milyen munkát végzett és hogy pályáján kezdő, vagy gyakorlott ember volt-e. Az árvajáradék őszszege ugyanis az elhunyt szülő jövedelmétől függően nagyon is eltérő. Veres József munkaügyi miniszter válaszában azt fejtegette, hogy az állam a gyermekellátáshoz való egységes hozzájárulást a családi pótlékban fejezi ki. Az árvaellátást az elhunyt apa munkában megszerzett jogai alapján differenciálják, mint ahogy a munkával szerzett jogok alapján állapítják meg a nyugdíjat is. Az apa halála után ezt az összeget két részre, özvegyi nyugdíjra és árvajáradékra osztják. A miniszter véleménye szerint ezt a gyakorlatot nem lenne célszerű megváltoztatni. Közölte azt is, hogy a rendelkezés szerint az árvaellátás egységes minimumát 40 forinttal felemelik. Idős tsz-tagok járadéka Dr. Guba Sándor (Somogy megye) interpellációjában kifogásolta, hogy az idős termelőszövetkezeti tagok járadéka túlságosan alacsony, indokolt lenne tehát a járadék összegének felemelése. Veres József válaszában elmondotta, hogy a járadékot az idős embereknek nem nyugdíjképpen, hanem szociális támogatás címén folyósítják. A jövő évi pénzügyi rendelkezések szerint a járadékot különben kisebb mértékben — negyven forinttal — felemelik. A képviselő a miniszter válaszával nem értett egyet. A munkaügyi miniszter válaszát az országgyűlés sem fogadta el. Ügy határozott, hogy a témát az arra illetekes állandó bizottsága elé utalja kivizsgálásra. Nem szorítja ki a műszál a lent Új hazai kenderfajta Hosszú lejáratú szerződések Országos rostnövény ter- az előadó: rendkívül bizta- hanem több évre köthetnek mesztési tanácskozást ren- tóak a sárga szárú kender- szerződést a tsz-ek és álladeztek tegnap, pénteken Sze- rel végzett kísérletek. Az új, mi gazdaságok. A hosszú legeden, a Hungária Szálló hazai fajta kedvező tulaj- járatú, legtöbbször öt évre nagytermében tizennégy me- donsága, hogy már érés köz- szóló szerződés fokozza a gye tsz-szövetségei képvise- ben, vagyis lábon felveszi a termelési biztonságot és arra loi"ek. reszvetelevel sárga sz(n(. ég arafás utón is ösztönöz, hogy a korsze, ?S' a, Kost , e" nyomban a feldolgozótele- rű gépeket megvásárolják a szito Vállalat vezérigazgató- „állítható A h,™ gazdaságok, ja köszöntötte a megjelente- Pekre szallittuitó A hagyó- ° . . " , ,. . ket, majd Marcheschi Ká- manyos kendernél meg kell A beszámolo után a tszroly igazgató-főmérnök tar- varnh amíg a tarion színe- szövetségek kepviselói szótott előadást. Hosszú ideig sedik, sárgul. Jövőre meg- laltak fel. Szavaikból kitartotta magát az a hiede- kezdik a sárga szárú ken- csendült, hogy a Rostkikésal£5 ~ "Ejj? 'szintétikus Zs^'T^ó^l " * ^^ műszál kiszorítja a textil- Zjilnbe T köt d*ak' bfz" iparból a természetes nyers- termesztésben nak abban> h°8y kozos erőanyagokat. Ehelyett azonban . vei fokozni tudjak a kender az következett be, hogy sze- . s/lm. Jelent a termelrencsés „társulásban" talál- tetesben, hogy a korábbi es a len termesnozamat. kozott a len a szintétikus evektol elteroen nem egy. T. B. anyagokkal és a gyapjúval. Ezek keverékéből ma már olyan ruházati cikkek készülnek, amelyek minden jó tulajdonsággal bírnak: tetszetősek, színtartóak, könynyűek és jól moshatók. Fejlődő textiliparunk fokozottan igényli a rostlent és országos viszonylatban jövőre az idei 15 ezer holdról 20 ezer holdra növelik területét. Hasonló a helyzet a kendernél, amelynek „hazája" Csongrád és Békés megye. Országszerte 1970-ben ezer holddal, később 10 ezer holddal nagyobb területen terem kender az ideinél. Addig is igyekeznek megoldani a betakarítás százszázalékos gépesítését. A jelenlegi berendezések ugyanis csak aratásra alkalmasak. Az új idényben viszont olyan gépek prototípusait próbálják ki, amelyek eddig kézzel végzett műveleteket látnak el: a rendről felszedik és közben lombtalanítják a növényt. Ugyancsak kitűnőnek ígérkeznek a kenderbálázógépek. Az új berendezések viszonylag olcsóak lesznek és néhány év alatt visszatérül a vásárlásukra beruházott összeg. A gazdaságok számára nagyon kedvező bejelentést tett FUTÓSZALAGON A HÜS. A szegedi szalámigyárban korszerű körülmények között készítik elö a híres termék alapanyagát, a disznóhúst. Képünk a csontozóüzemben készült, ahol nemcsak késsel, hanem kisgépekké], szállítószalaggal is felszerelték a csontotokat SZOMBAT, 1969. DECEMBER 13.