Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-13 / 289. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMABYARORSZAS MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART LAPJA 59. évfolyam, 289. szám 1969. DECEMBER 13., SZOMBAT Megjelenik hétfő kivé. telével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Az országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést Törvény a védjegyekről — Interpellációk Befejeződött a parlament ülésszaka Ülésezett a na rosi tanács Pénteken 10 órai kezdettel az országgyűlés tovább folytatta a jövő évi állami költségvetésről szóló vitát. Az ülésen megjelent Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső. a Politikai Bizottság tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkára, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula nyitotta. meg, majd megkezdődtek a felszólalások. A költségvetési vitában véleményt mondott Bata János Pest megyei, Mokri Pál Komárom megyei, Pióker Ignác budapesti, Jazbinsek Vilmos Baranya megyei képviselők. Ezután az elnöklő Kállai Gyula bejelentette, hogy a költségvetési tervezet tárgyalásához több képviselő nem jelentkezett felszólalásra. Megadta a szót Vályi Péter pénzügyminiszternek, laki összefoglalta a vitában [elhangzottakat, válaszolt a képviselői észrevételekre. A pénzügyminiszter — egyebek között — megállapította; — A kétnapos vita a nézetek egységét bizonyította a gazdaságpolitika főbb kérdései, a jövő évi terv és az 1970-es költségvetés tekintetében. Az általánosan egybevágó nézetek egyfelől jótékony hatásúak az ország közvéleményének alakulására. másfelöl a felszólalók részéről megnyilvánult nézet- [ azonosság bátorítást jelent | a kormánynak, hogy az eddi- ( gi gazdaságpolitikát következetesen folytassa, haladjon a reform megvalósításának útján. Az árak alakulása kapcsán Vályi Péter kitért arra, a több képviselő által is bírált jelenségre, hdgy az ármozgások egy része, manipulációs eredetű. Ezek ellen joggal várható határozott intézkedés a kormány részéről. Jogos az a kívánság is, hogy a belkereskeflelemben igenis találjanak a fogyasztók megfelelő választékú, jó minőségű és olcsó árucikke- i ket is. Hatékonyabbá kell tenni az árellenörzést és az árszabályozást. Megállapította Vályi Péter, hogy nem minden ármozgás spekulációs. manipulációs jellegű, tehát olyan, amit a képviselők joggal kifogásoltak. Nyomatékkal aláhúzta a miniszter, hogy az árcsökkenés forrása mindenekelőtt a termelékenység növelése és az önköltség csökkentése lehet. Szoros összefüggés van az árszínvonal stabilitása és a gazdasági egyensúly között: minél határozottabban törekszünk a gazdasági egyensúly biztosítására, annál biztosabbak lehetünk az árszínvonal stabilitásában. Ugyanakkor minél több olyan terület van, ahol nincs meg az egyensúly, annál nagyobb a nyomás, az árszínvonal emelése irányába. Ez történt péltjául az elmúlt két esztendőben az építkezések árának drágulásakor. Foglalkozott Vályi Péter azzal is, hogy a reform megváltoztatta a vállalatok, valamennyi gazdálkodó szerv gondolkodását: a gazdálkodás fő eleme a pénzzel való gazdálkodás és a szabályozás fő eleme a pénz útján történő szabályozás lett. Mindamellett ez nem azt jelenti. hogy a pénzügyi szervek vették kezükbe a „hatalmat" hanem azt, hogy a pénzügyi keretek határozzák meg az egyes gazdálkodó szervek munkáját. A pénzügyminiszter válasza után határozathozatal következett. Az országgyűlés az 1970. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban egyhangúlag, részleteiben pedig egy ellenszavazattal elfogadta. A szünet után Vass Istvánná elnökölt. Az országgyűlés rátért a második napirendi pont, a védjegyről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke terjesztette elő a védjegyről szóló törvényjavaslatot. Ezután Frank Ferenc, az ipari bizottság előadója és dr. Révai Zoltán Győr megyei képviselő szólt a védjegyről szóló törvényjavaslatról. Az országgyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint áz ipari bizottság együttes jelentésében előterjesztett módosító javaslatokat — amelyekkel Kiss Árpád miniszter is egyetértett — egyhangúlag elfogadta. Ezt követően az országgyűlés a védjegytörvényről szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés ezután áttért. a harmadik napirendi pont, az interpellációk megtárgyalására. Az interpellációkkal az országgyűlés decemberi ülésszaka befejeződött. A tanácskozás Vass Istvánné elnöki zárszavával ért véget. (Az általános érdeklődésre számottartó interpellációkat lapunk 3. oldalán ismertetjük.) Szeged egészségügyi ellátottsága, egészségpolitikai irányelveinek meghatározása, a tanács 1970. évi munkaterve és a Csongrád megyei és Szeged városi népi . ellenőrzési bizottság 1970. első félvi munkaterve szerepelt a Szeged m. j. városi tanács tegnap, pénteken tartott ülésének napirendién. Az ülésen részt vett dr. Ozvald Imre, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára is. Dr. Biczó Györgynek, a tanács vb. elnökének megnyitóját követően dr. Dudás Béla városi főorvos, az egészségügyi osztály vezetője terjesztette elő az egészségügypolitikai irányelvek tervezetét, melynek vitájában Tihanjfi Ernő, a népi j ellenőrzési bizottság elnök; helyettese, dr. Tóth Károly professzor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora, dr. Michailovits Lehel, az egészségügyi szakszervezet megyei bizottságának elnöke, Juhász József, az SZMT vezető titkára, dr. Gál György, az MSZMP KB alosztályvezetője, dr. Kovacsics János, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője, dr. Bódis Lajos, a városi kórház igazgató-föorvoKiss Árpád miniszter a védjegy szerepérői Kiss Árpád rámutatott? védjegyes áruról jó tapasz- nak féltételeit rendező hatá— Az üzleti jó hírnév pro- talatot szereznek és azt meg- lyos belső védjegyjogi elöpagálásának. a vállalat által kedvelik, későbbi vásárlá- írásaink még a múlt század termelt vagy értékesített saiknál a védjegy alapján végéről származnak, nyelviáruk megkülönböztetésének választanak az azonos vagy leg régiesek, tartalmilag elhagyományos, nemzetközileg hasonló rendeltetésű áruk avultak, korszerűtlenek. Az elterjedt és elfogadott esz- tömegéből. A jó hírű, beve- első magyar védjegytörvény, köze a védjegy. A vállalatok zetett védjegy jelentős érték, az 1890. évi 2. számú töra védjeggyel, mint a szá- kapcsolatot teremt a válla- vény. egyes rendelkezéseiben mukra biztosított egyedi jel- lat és az áru, valamint a még ma is hatályos. A tegzessel hívják fel a vevők vevők között. sürgetőbb korszerűsítési igéfigvelmét áruikra, szolgálta- — A védjegyoltalom meg- nyek és a párizsi Iparjogvétásaikra. Ha a vevők egy szerzésének és hasznositásá- (Folytatás a 3. oldalon.) sa, valamint dr. Csáki Éva, Nagy István, Nitsinger Gyula, dr. Varró Vince. dr. Kulka Frigyes, Ábrahám Lajosné, Kalmár István tanácstagok szólaltak fel. A tanácsülés mind az egészségügy-politikai irányelveket, mind az ezután beterjesztett tanácsi és népi ellenőrzési munkatervet elfogadta. Dr. Biczó György bejelentette, hogy Bite Vince lemondott végrehajtó bizottsági tagságáról. A tanácsülés a felmentést megadta. Kakuszi Géza tanácstag a Hazafias Népfront városi elnöksége nevében javasolta, hogy a megüresedett helyre Sz. Simon István újságírót, a Délmagyarország főszerkesztő-helyettesét válasszák meg. A tanácsülés a javaslatot elfogadta és Simon Istvánt egyhangúlag a végrehajtó bizottság tagjává választotta. Végezetül interpellációk hangzottak el. Baráth József. Kot>dc.? Alajos, Kalmár István, Peták József és Ábrahám Lajosné terjesztett be közérdekű javaslatokat. (Az egészségügy-politikai irányelvek ismertetésére lapunkban cikksorozatban térünk vissza.) KGST-tanácskozás a termelékenységről A KGST közgazdasági ál- nia és a Szovjetunió küllandó bizottságának terme- döttségei vettek részt, lékenvségi munkacsoportja A négynapos ülésszakon a pénteken befelezte négvna- termelékenység összehasonlí,. , . , . tasanak kérdéséiről, s elsopns budapest! tanacskozasat. sorban a termelékenység nöAz ülésen Bulgária. Cseh- velésének problémáiról társzlovákia. Lengyelország. Ma. BValtak. A termelékenység fokozása érdekében több akciót szervez a munkabizottgyarország, az. NDK, RomáRózsa- és paradicsomszüret — decemberben Somogyi Károlyné felvételei A wzefedi Felszabadulás Termelőszövetkezet baktói kertészetében, a termálvízzel fűtött üveg- és fóliaházakban piroslik a paradicsom és virít a rózsa. Három üvegházban. 20 fokos melegben naponta 4—5 mázsa paradicsomot szednek a kertészet asszonyai, s ezt fölegnszegedi üzletekben adják el. Képeinken: ötméte* magas, különleges foliaházakbanmrít a piros rózsa. — Paradicsomszüret az üvegházban. ság. Javaslatot tettek például a közgazdasági állandó bizottságnak az utóbbi két évben jól bevált vállalati tapasztalatcsere-szemináriumok folytatására. Valamennyi országban az egy foglalkoztatottra jutó nemzeti jövedelmet tekintik a népgazdasági termelékenység alapvető mutatójának, de (más különböző módszerekkel is mérik a nemzeti jövede[ lemhez való ágazati, vállalati hozzájárulást. Ezért nagy érdeklődéssel fogadták a küldöttségek a népgazdasági termelékenység fogalmáról, tényezőiről és méréséről készített magyar előterjesztést, amelyet az MTA ipargazdaságiam kutatócsoportja állított össze. Az ülésszakon elfogadták a munkacsoport jövő évi munkatervét. 1970-ben nagy figyelmet fordítanak a termelékenység emberi tényezőinek vizsgálatára, s ennek megfelelően szakértői üléseken tárgyalnak a munkafeltételeknek. az anyagi és erkölcsi elismerésnek. valamint a szakképzettségnek a termelékenységre gyakorolt j hatásáról. A jövő évi program fontos eseménye lesz az a szimpózium is. amelyet az öt-tizenöt éves hosszú 'távú termelékenységtervezés és ^prognosztika problémáinak szentelnek.