Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-09 / 285. szám

Román népfrontküldöttség Szegeden NaPirenden: , a költség­vetés A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának meghívá­sára hazánkba érkezett ro­mán népfrontküldöttség — a Román Szocialista Köztársa­ság Szocialista Egységfront­jának háromtagú delegáció­ja — tegnap Szegedre láto­gatott. A román vendégeket — Vasile Poíopot, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját, a Szo­cialista Egységfront Orszá­gos Tanácsának titkárát, a delegáció vezetőjét, Constan­tin Dumitrescut, a Szocialis­ta Egységfront bukaresti bi­zottságának titkárát és Szi­lágyi Dezsőt, az RKP KB tagját, az Előre főszerkesz­tőjét, a delegáció tagjait — délelőtt a népfront székhá­zában a városi népfrontbi­zottság elnökségének tagjai fogadták. A tapasztalatcse­rére hazánkba érkezett kül­Bolondok dobogása? Dr. Bognár József elnök- ! letével hétfőn a Parlament j Gobelin-termében ülést tar­M1 iután a villamos lassí­tás nélkül, csaknem tott az országgyűlés terv és üresen, „pimasz szem­í költségvetési bizottsága. A I telenséggel elhúzta a csíkot", ! tanácskozáson megjelent nehany Percflg hallgat" tam az elkepedt otthagyottak j Kállai Gyula, az országgyü­l lés elnöke, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alel­nöke. dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság el­nöke, dr. Lázár György, az Országos Tervhivatal elnök­helyettese. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter-helyettes, Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank első elnök­cifra megnyilvánulásait. Egy szuszogós kövér: ez kérem a csodálatos szegedi közleke­dés, az embert menten meg­üti miatta a guta. Egy sok­szatyrú, elnyűtt családanya: velem jól elbántak, most­már biztosan nem érek oda. Egy vörösnyakú nyugdíjas: feltorlódtak a kocsikkal, s most az én rovásomra akar­, helyettese, valamint Vallus i nak rendeződni Egy fazo­! Pál, az Országos Anyag- és j san toporgo, fulvedos ferflu: ' Árhivatal elnökhelyettese. ' en , mar, "B megmondtam, Az ülés résztvevői kézhez j ezek valodl villamos fejelt, I kapták a Pénzügyminiszteri- ezek nem gondolkodnak, um előzetes munkaanyagát, ezek nem az utasokért van­döttséget dr. Kedvessy Képünkön balról jobbra: Vasile Potop. dr. Kcdvessy György egyetemi tanár, a György, Constantin Dumitrescu és Szilágyi Dezső népfront városi bizottságá- i .... ^.rara „„—, . L-H t • t nak elnöke köszöntötte. Fo- Népfront Országos Tanácsá- jékoztatóját, majd a vendé- í amelyhez Vályi Péter pénz- ; ezeKneK csaK az a Ion" gadásukon jelen volt Deák nak osztályvezetője. gek számos kérdést tettek 1 ügy-miniszter fűzött kiegé­A küldöttség a népfront fel e témákkal kapcsolatban. ! szítéseket. majd a képvise­Béla. a városi pártbizottság osztály vezetój e, párt-végrehajtó tagja és Szilágyi Péter, a román nemzetiségi szövet a városi székházában meghallgatta Délután a román népfront­bizottság Hofgesang Péternek, a vá- küldöttség a Haladás Ter­rosi népfrontbizottság titká- melőszövetkezetbe látogatott, rának és Papp Gyulának, a majd a Szegedi Tanárképző seg vezetője. Szegedi utjara városi tanács vb elnökhe- Főiskola román tanszékének elkísérte a küldöttséget ^Pa- lyettesének a népfrontmoz- tevékenységével ismerkedett. galom helyi tevékenységéről A román népfrontdelegá­illetve Szeged gazdasági és ció ma délelőtt visszautazik vei Platona, a Román Szo­cialista Köztársaság buda­pesti nagykövetségének tit­kára és Juhász Róbert, a kulturális életéről szóló tá- Budapestre. Könnyű elveszíteni... Hosszú dohányzóasztal helyzetbe a vállalat. Az új ség minket terhel ugyan, de van a vezérigazgató irodájá- vevőnek nem mondhatom, az a különbség az alacso­ban. Kellemesebb, barátsá- hogy bocsánat. Legközelebb nyabb vámtétel miatt meg­gosabb a magas tárgyaló- szóba sem áll velünk. térül. asztaloknál. Ülünk és be- Érdekesebb hullámvölgyön Pamut anyagot adtak el szélgetünk, csak úgy, papír futott át a közismerten ki- nem műanyagot? és ceruza nélkül. Persze tűnő műanyagból készült Tóth László gyorsan válla- szőnyeg, laiára. a Kenderfonó- és _ Két évvel ezelőtt kere­Szövőipari Vállalatra tere- ken 1 millió négyzetméter li a szót műanyag szőnyeget gyártót- uall.u.xnj[.yva, „„ a - Eredményesebben gaz- tunk. Tavaly alig rendeltek Továbbra dálkodtunk, mint tavaly, ép- valamit. Elküldtük piacku­pen ezért körülbelül ugyan- tatóinkat/ hogy nézzenek kö- körnvebb kivitenten " Valte annyi lesz a tiszta nyeresé- nü, mi az oka a hirtelen konnyebb Kivitelben. Való günk, mint akkor volt. csökkenésnek. Jelentették, — Első hallásra ellent- hogv a gyapjú szőnyeg ára Kanadában mondásosnak látszik a meg- alacsonyabb lett, inkább azt ' állapítás. — A költségeket rendeli a kereskedelem, csökkentettük, nyeresége- Mindössze 60—70 ezer négy­sebb árukat termeltünk, a zetméter szőnyeget adtunk piaci kereslet nagyobb volt, ej ügy döntöttünk abba­sXvőmegy;nkáoIda"ak: Tlbb » «*»« Í£ttn«~7 fejlTtt ^gá volt a rontó tényező, amely m aIInak a Sepek- van alap" ban. Egyébként a szegedi „vitte" a pénzünket: kényte- anyag is. Átalakítottuk a gé- vállalat mind az öt világ­lenek voltunk hazai kendert peket ponyvaszövésre, mivel részbe — annak ötvenöt or­vásárolni, amelynek maga- a ponyvát nagyon keresték. szágába — küldi el jó hir­sabb a beszerzési ára, az ál- Aztán kiderült, hogy a ke- névnek örvendő termékeit, lami dotáció dolláronként reskedelem rosszul — Meglepetésnek számít, de Kanadában egyetlen négyzetcentiméter műanyag­ponyvát sem láttam. csak pamutponyvát és angol len­is ezt keresik, de vékonyabb és bb kivitelben. \ szinü, még vékony kender­ponyvát is el tudnánk adni ianadában. A kanadai út eredménye: első alkalommal jelenik meg a szegedi kenderfoldolgozó ipar terméke az amerikai tos... Másodmagammal elindul­tam gyalog a hótól latyakos járdán. Ütitársam még a Hő­sök Kapujánál is vastagon mérgelődött, de tárgyilagos akarván maradni, így fogal­mazott: ..Rendben van, ne fi­gyeljenek oda minden kis lamentációra, azonban bo­londoknak se tekintsék az embereket. Van elég gon­dunk ebben a szegény or­szágban a szolgáltató válla­latok hülyeségei nélkül is." S ommás ítélet és sajnos — ha nem is teljesen —, jórészt igaz. Már szinte komikus, hogy a be­harangozott tetszetős ígére­tek igencsak megmaradnak kájuk során tapasztalt hiá- ! a maguk stabil állapotában, nyosságokat. Nyers Rezső alig, vagy egyáltalán nem kifejtette, hogy nem szabad jutnak el a megvalósulásig, hallgatni azokról a jelensé- I Felkészültek a télre a gázo­gekről, vagy tendenciákról,! sok — közölte az újság —, amelyek gátolják gazdaság- | aztán az első semmi kis hi­iránvítási rendszerünk re- deg rögtön zavarokat okoz, formjának kibontakozását. I sok lakásban képtelenek lók megvitatták az 1970-es állami költségvetés terveze­tét. Az elmúlt napokban az országgyűlés állandó bizott­ságai már sorra megvitat­ták a költségvetés-terveze­tet: az ülések tapasztalatai­ról a bizottságok képviselői adtak tájékoztatót. Az állandó bizottságok a tárgyalásra benyújtott költ­ségvetési törvénytervezetet elfogadták, s azt a plénu­rnon is elfogadásra ajánlják. Kállai Gyula, az ország­gyűlés elnöke felhívta a képviselők figyelmét: bát­ran éljenek a kritika lehe­tőségével. tárják fel a mun­A gazdasági vezetés már idejekorán felfigyelt ezekre a negatívumokra, okait ele­mezte. s javarészére már a megoldást is kidolgozta. A tapasztalt hibák, problémák egy része abból adódott, hogy voltak olyan vállala­tok, amelyek nem a reform logikájából következően gaz­dálkodtak. A gondok másik része abból származik, hogy a szabályozók egyike-másika jó volt ugyan az indulásnál, ma már viszont finomításra főzni, fűteni. Tízezrek olvas­ták az újságban azt a cikket is, amely szerint ezentúl nem lesz baj télen a hóeltakarí­tással. Aztán leesett az első hó (igaz, idén nem február végén esett le a pimasz, ha­nem már december elején), és a hagyományos kínlódás, vergődés tapasztalható vá­rosszerte. Egy motorkerék­páros felhajtott a járdára, mert az úttesten mindunta­lan elesett, felbukott a hóba vágott mély keréknyomok szorul. Az itt bekövetkező i miatt. Persze feltartóztatta a változások a gazdaságos fej- rendőr, aki azonban mihelyt lődés folyamatosságát, a még | látta, hogy beteghez igyekvő gazdaságosabb termelési és ; körzeti orvossal áll szemben, fogyasztási struktúra kiala- í figyelmeztetéssel tovább en­szami­1,40 forinttal mérséklődött, tott A felhalmozott raktár­Gazdagh István kítását szolgálják majd. A terv és költségvetési bizottság a jövő évi költség­vetés tervezetét elfogadta. s rapszodikus némely keres­kedelmi partnerünk. Ez a serpenyő másik tányérja — utánpótlására. Ma mondja a vezérigazgató. Aztán folytatjuk a hazai készleteit dobta ki és nem számított a „fogyasztás" 600—700 ezer négyzetméter kellene. Ezt az igényt viszont már piaccal. Hogyan születik képtelenek vagyunk kielégí­meg egy üzlet. Roppant egy- teni, a ponyvákra külföldön szerűen. Csak később lesz szereztünk vásárlót. bonyolult. Aranyigazság: — Közismert, hogy válla- — A piacot nehéz meg-sze­latuiji; a hazai cipőgyárakat rezni, de könnyű elveszíte- három hós katonatisztre: . . j, Kiss János altabornagyra, is enatja vászonnál. Szinte ni. Ha pardont mondunk Emléktábla-leleplezések, koszorúzások gedte. Az orvos mégis há­borgott: „Nem én vagyok a hibás, hanem azok, akik nem tartják rendben az utakat." S most tessék megítélni! Fe­lelőtlenül járt ennek az or­vosnak a szája? A szomszédom tegnap azt mondta, hogy ebben a vá­rosban ötven évvel ezelőtt többre becsülték a hírlapok előfizetőit, mint manapság. Hajdanában kora reggel be­csúsztatták lakása ajtaja Mártírhaláluk 25. évfordu- zérörnagy és Tartsay Vil- , álatt az újságot, december - • 7-é_ lóján kegyelettel emlékez­tek hétfőn Budapesten a egyetlen termékünk, amely vesztettünk, gyorsan a vevőhöz kerül, a Sokan azt hiszik, hogy a tornacipő vászonanyaga. termelő vállalatnak az a Gyors számvetést végzünk, legjobb, ha külföldön adja hevenyészve. Évente minden el gyártmányát, második általános és közép- — Én azt mondom, hogy iskolás tanuló új tornacipőt általában elönyösebb a ha­vásárol. Sok vászonra van zai piac. Az áraknál persze 6zükség idehaza is.. Biztos mérlegel a vállalat, ha ide­piac a gyárnak. A megegye- haza jobb az eladási lehető­zés módja: a cipó gyár jó ség, megfelelő a haszon is, előre rendel, pontos mennyi- akkor nem forszírozza az séget. A gyár elfogadja, exportot. Fordítva is pon­igent mond. Az év közepén tosan így igaz. a Tisza Cipógyár lemond 30 Tóth László vezérigazgató ezer négyzetméternyi meny- nemrégiben üzleti tárgyalá­nyiséget. A gyártó vállalat sokat folytatott Kanadában, mit tegyen? Keres más ve- Elmondta, hogy a tengeren vöt, vagy idehaza, vagy kül- túli országokban igen nagy földön A meglevő kapacitá- a kereslet a camping cikkek sát le kell kötnie. iránt. Később a tornacipők irán- — Körülbelül 50 ezer ti kereslet növekszik. Leve- négyzetméter pamutponyvát let ír a cipőgyár. Szükségük adtunk el a kanadai part­lenne mégis arra a lemon- nereknek. Az árszínvonal dott szövetre. megegyezik az európai árak­— Ilyenkor kerül nehéz kai. A magas szállítási kólt­mos ezredes sírján. ! 7-én. vasárnap, a Magyar Kőszegen. Kiss János ve. | SaJtó Napjan pedig még déli zéezredes sírjánál a 12 órakor is hiába várta a Nagy Jenő vezérkari ezre­desre és Tartsay Vilmos ve- nisztérium, a határőrség , 1 kerületi parancsnoksága, va­lamint Kőszeg város párt, tanács-, népfront- és KISZ­szervezeteinek képviselői helyezték el az emlékezés kás-gyászinduló hangjai postást. A minden bizonnyal mellett a Honvédelmi Mi- | £afaclt, derek kezbesito^ csak zérkari századosra, akiket az ideiglenes nemzetgyűlés el­nöksége 1945. március 15­ével vezérezredessé, vezér­őrnaggyá, illetve ezredessé léptetett elö. A XII. kerületben a róluk koszorúját, elnevezett utcákban emlék­táblákat lepleztek le, dr. . Beresztóczy Miklós, az or- [ szággyülés alelnöke, továb­bá a magyar néphadsereg tábornoki karának több tagja jelenlétében. A Him­nusz hangjai után Kutika Karoly vezérőrnagy méltat­ta beszédében Kiss János, Nagy Jenő és Tartsay Vilmos életét, igaz hazafiakhoz méltó magatartásukat, ame­lyet mint a magyar ellen­állási mozgalom kiemelkedő alakjai, a magyar nemzeti felkelés felszabadító bizott­ságának katonai vezetők ta­núsítottak az ország fasisz­ta megszállása idején. A beszéd után megkoszo­rúzták a márvány emléktáb­lákat. A Kerepesi-temetőben szintén elhelyezték a kegye­let viragait Nagy Jenó ve­fel 1 tájon érte el a házat, de a lakások helyett a lép­csőház fémládáiba dobta a lapokat. Sajnos, ugyanezt a panaszt több ezer szegedi la­kos is elmondhatta volna. Érdeklődtünk tehát az illeté­keseknél a késedelem okáról Szakácsok világkongresszusa A Magyar Szakácsok és szakbizottságai számára. Cukrászok Szövetsége hét- Egyebek között segítik a fön a Béke szállóban tartót- konyhai és a cukraszati gé­ta közgyűlését Venesz Jó- pek hazai gyártásának ki­zsef elnök beszámolt a vi- alakítását, illetve fokozását, lághírű magvar gasztronó- Egyik legfontosabb tenniva­mia hagyományainak ápo- lójuk a Szakácsegyesületek lására. a szocialista vendég- Világszövetsége szeptember­látóipar színvonalának nő- ben Budapesten sorra kerülő velesere. a szakemberkepz.es továbbfejlesztésére egy esz- kongresszusának lebonyolí­tendeje alakult társadalmi tása. testület tevékenységéről, is­mertette a jövő évi legfon és —, mint már annyiszor — ezúttal is magyarázatot kaptunk: a rossz időjárás miatt későn érkezett Buda­pestről a Népszabadság (bár tudomásunk szerint 60 szá­zaléka reggel 5 órakor Sze­geden volt), anélkül pedig a postások nem indulhattak el a Délmagyarországgal. Mondják, intézkedtek, hogy hasonló eset többé ne fordul­hasson elő. Mit tehetünk? Megértjük a kézbesítők ba­ját, az intézkedni szándéko­zóknak pedig előlegezzük a bizalmat. Csakhogy ezzel még távolról sem oldódik meg a hirlapkézbesítés prob­lémája, amely már-már nyá­ron is épp olyan csapni­valóan rossz, mint télvíz ide­jén. Akik szerint nem érdemes figyelni az egyes ember pa­naszaira, azok — félő — ké­sőbb annyira nagyvonalúak­ká válnak, hogy a közösség érdekében végzendő tenni­valóikat is elhanyagolják. Hiába, ilyen az ember ter­mészete! Aki nem jár Tar­jánba villamoson, az nehezen tudja elképzelni, miért mér­gelődik az a fodrászlány, akinek egy órájába kerül, mire elvergődik munkahe­lyére. Pedig az ilyen sze­mélyes sérelemben — ez na­gyon nyilvánvaló — egy születő városrész gondja-ba­ja tükröződik. Aki jól fel­szerelt, kényelmes lakásban lakik, talán értetlenül bá­mul arra a falusi emberre, aki kétségbeesetten tiltako­zik az ellen, hogy házacská­jába beszereljék a vízvezeté­ket. Ha azonban tudjuk, hogy ennek az apának nyolc kiskorú gyereke van, s örül, ha csekély rokkantsági nyug­díjából csupasz kenyeret tud a kezükbe adni naponta, ak­kor érthető, miért nem ér­dekli a vízvezeték, amelyre különben az egész falu rég­óta áhítozik. Vagyishát neki nem a vízvezeték ellen van kifogása, hanem az őrá is mechanikusan kivetett né­hányezer forintos hozzájá­rulás ellen, amit még apró részletekben sem lenne ké­pes megfizetni. Vajon tény­leg lehetetlen ilyen esetben körültekintőbben cselekedni, s kivételt tenni ezzel a sze­rencsétlen apával? A kinek nincs valamiben igaza, az rendszerint tudja azt, csak éppen presztízs, anyagi vagy egyéb okokból védelmezi hibás ál­láspontját. Mindez nem na­gyon érdekes, ha két ember az utcán mondja a magáét, ám rögtön sérelmet okozhat, ha a hamisság mellett hiva­tal, vagy közszolgáltató üzem képviselője kardoskodik. Mint például a Patyolat egyik vezetője, amikor az ügyfél követelte, hogy elsza­kított felöltőjét szabóval hozassa rendbe a vállalat. Csak hosszadalmas érvelés után volt hajlandó elismerni a követelés jogosságát. To­vábbá annak a kereskedőnek sem volt igaza, aki utólagos befizetést követett a vevő­től, mert ő (a kereskedő) ke­vesebbet számlázott az áru áránál. Viszont igaza volt a vevőnek, amikor utólag egy fillért sem volt hajlandó ki­fizetni, mondván, ő vásár­láskor annyit fizetett, ameny­nyit kértek tőle, aki rosszul számolt, az vállalja az anya­gi felelősséget. Pedig de sokan másokkal fizettetik meg saját tévedé­seiket, ezzel is rossz hangu­latot keltve a lakosság kö­rében ! Lehet, hogy még mindig nem ért mindenki ahhoz, amit csinál? Esetleg itt-ott.a lelkiismerettel és a felelős­ségérzettel is bajok vannak? Vagy talán a közösség dol­gait intézők között is van­nak, akik a saját kényel­mükkel törődnek elsősorban, a lakosság reklamációját pe­dig bolondok dohogásának tartják? És mindezt még so­káig lehet csinálni? De mégis — mondia meg végre valaki — meddig? F. NAGY ISTVÁN tosabb tennivalókat. Jövőre KEDD H szövetség gazdag progra- ,„ DFUFWRFR O mot készített különböző 1969 • DECEMBER 9. DÉLMAGYARORSZÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom