Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-05 / 282. szám

yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 59. évfolyam, 282. szám 1969. DECEMBER 5„ PÉNTEK Megjelenik hétfő kivé. telével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR II testvéri országok |A Minisztertanács vezetőinek találkozójáról Moszkvában 1969. december 3—4-én találkoztak a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság. a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság pártés állami vezetői. A találkozón részt vettek: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, a Minisztertanács elnöke, Sztanko Todorov, a Bolgár Kommunista Párt PB tagja, a KB titkára; Ivan Basev. a Bolgár Kommunista Párt KB tagja, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere; Konsztantin Tellalov, a Bolgár Kommunista Párt KB póttagja, a BKP KB külpolitikai és nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője; Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő. az MSZMP PB tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Komócsin Zoltán, az MSZMP PB tagja, a KB titkára. Erdélyi Károly, az MSZMP KB tagja, a Magyar Népköztársaság külügyminiszter-helyettese; Walter Ulbricht. azNSZEP KB első titkára, az NDK Államtanácsénak elnöke. Willy Stoph, az NSZEP PB tagja, az NDK Minisztertanácsának elnöke; Erich Honecker. az NSZEP PB tagja, a KB titkára; Hermann Axen, az NSZEP PB póttagja, a KB titkára, Ottó Winzer, az NSZEP KB tagja, az NDK külügyminisztere: Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára. Jozef Cyrankiewicz. a LEMP KB PB tagja, a Lengyel Néoköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Zenon Kliszko, a LEMP PB tagja, a KB titkára. Stefan Jedrychowski, a LEMP PB tagja, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere; Nicolae Ceause6cu. a Román Kommunista Párt KB főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke: Ion Gheorghe Maurer. az RKP KB végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagja, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Gheorghe Pana. az RKP KB végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagja, a KB titkára; Corneliu Manescu. az RKP KB tagja, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere; Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. Alekszej Koszigin. az SZKP KB PB tggja. a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Nvikolaj Podgornii. az SZKP PB tagja, a Szovejtunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Mihail Szuszlov, az SZKP PB tagja, a KB titkára. Konsztantyin Katusev. az SZKP KB titkára. Borisz Ponomarjov. az SZKP KB titkára. Andrej Gromiko. az SZKP KB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere; Gustáv Husák, az CSKP KB első titkára; Oldrich Cernik, az CSKP KB elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. Vasil Bilak. a CSKP KB elnökségének tagja. a KB titkára. Karéi Kurka. a CSSZK külügyminisztériumának államminisztere. A találkozó résztvevői esz. mecserét tartottak a béke és a nemzetközi biztonság megerősítésével összefüggő problémák széles köréről. Ennek során különös figyelmet szenteltek az európai biztonság biztosítása kérdéseinek. Megelégedésüket fejezték ki, hogy az államok összeurópai tanácskozásának előkészítésére és megtartására a szocialista országok által közösen kidolgozott javaslatok széles körű nemzetközi támogatásra találnak. A szocialista országok továbbra is kitartóan törekednek arra. hogy Európa földjén a jó szomszédság váltsa fel a feszültséget, hogy a békés együttélés a különböző társadalmi rendszerű európai államok 'kölcsönös kapcsolatainak egyetemes normájává váljék, hogy a népek törekvése a biztonságra és a haladásra tettekben, a világ e térsége lényeges problémiának megoldásában konkretizálódjék. A találkozón részt vett szocialista országok síkraszállnak az összes államok közötti kapcsolatok bővítéséért és fejlesztéséért, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás, a szuverenitás, a területi integritás és a fennálló határok érintetlensége tiszteletben tartásának elvei alapján. Áthatja őket az eltökéltség, hogy fejlesszék kapcsolataikat mindazokkal az európai államokkal, amelyek együtt kfvánnak működni ezeknek az elveknek alapján. Megerősítették álláspontjukat, amely szerint a béke és biztonság érdekei megkövetelik, hogy valamennyi állam létesítsen egyenjogú kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztársasággal a nemzetközi jog alapján, ismerje el véglegesnek és megváltoztathatatlannak a fennálló európai határokat, köztük az Odera—Neisse-határt. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere során megállapították: a Német Szövetségi Köztársaságban lezajlott választások eredménye és az új kormány megalakulása kifejezi az NSZK közvéleménye egy részében végbement változásokat, továbbá annak a tendenciának elterjedését a közvélemény e részében, amely az államok közötti együttműködés és kölcsönös megértés realisztikus politikájára irányul. Pozitív mozzanatként nyugtáz(Folytatás a 2. oldalon.) • •I rulese Az érdekeltség növelése az állattenyésztésben Iféget kell vetni az agressziónak Ifietnamban! A szocialista országok párt- és állami vezetői találkozója résztvevőinek nyilatkozata A Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és állami vezetői moszkvai találkozójának részvevői áttekintették a Vietnamban kialakult helyzet problémáját. Folytatódik az amerikai imperalizmus agresszív háborúja a vietnami nép ellen. Világszerte, így az Egyesült Államokban is, széles körök millióinak felháborodott tiltakozása ellenére az intervenciós csapatok pusztító háborút folytatnak ártatlan vienami polgárok ellen. Mindössze néhány nappal ezelőtt járta be a világot annak híre, hogy amerikai katonai alakulatok barbár módon megöltek több száz fegyvertelen embert My Lai dél-vietnami faluban. A Vietnamban folyó háború nemcsak Délkelet-Ázsia békéjét veszélyezteti, hanem az egész nemzetközi helyzetet Is súlyosbítja. És ha a vietnami kérdés rendezésére hivatott párizsi tárgyalásokon mindmáig nem értek el haladást, ha a háború nem szűnt meg, ezért a felelősség az Egyesült Államokat terheli. A Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya és a Nemzeti Felszabadítási Front, abban a törekvésében, hogy véget vessen a vérontásnak, tízpontos, reális programot terjesztett elő a vietnami kérdés rendezésére. Ezt a programot a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya aktívan támogatja. Ennek a programnak legfontosabb pontjai: az Egyesült Államok és csatlósai csapatainak feltétel nélküli és teljes kivonása Vietnamból és koalíciós kormány alakítása. Az Egyesült Államok politikájának irányítói, miközben szavakban kifejezik készségüket, hogy megvitassák az amerikai csapatok Dél-Vietnamból való kivonásának kérdését, ugyanakkor nyíltan és cinikusan a háború úgynevezett „vietnamizálásának" vonalát követik. Ez tulajdonképpen nem más, mint a vietnami háború elhúzásának irányvonala, próbálkozás arra, hogy egyes vietnamiakat harcra kényszerítsenek más vietnamiak ellen, és hogy fenntartsák a korrupt népellenes saigoni rendszert. A párizsi tárgyalásokon az amerikai képviselők mindmáig visszautasítják a dél-vietnami ideiglenes koalíciós kormány megalakítása kérdésének megvitatását, jóllehet e kérdés megoldása nélkül nem lehet haladást elérni a vietnami rendezés utján. Ha az Egyesült Államok kormánya nem foglal el realisztikus álláspontot, nem szünteti meg vietnami agresszióját, akkor az Egyesült Államok szembentalálja magát a dél-vietnami hazafiak mind jobban erősödő ellenállásával, a világ népei részéről megnyilvánuló növekvő felháborodási hullámmal és az agresszorok elítélésével. Semmiféle kétség nem férhet ahhoz: bárminő terveket eszeljenek is ti az agresszorok annak reményében, hogy a vietnami háború folytatásával sikert érhetnek el. ezek a tervek eleve kudarcra vannak kárhoztatva. A szocialista országoknak a találkozón részt vett párt- és állami vezetői elítélik az Egyesült Államok imperialista köreinek agresszív politikáját, azt, ahogyan az amerikai szoldateszka kíméletlenül leszámol a békés dél-vietnami lakossággal. A találkozó részvevői kijelentik, hogy a testvéri országok — a proletár nemzetköziség elveiből, a népek békéje, függetlensége és szabadsága ügye iránti ragaszkodásból kiindulva — mindaddig, amíg nem ér véget a Vietnam elleni agresszív háború. továbbra is sokoldalú támogatást nyújtanak a vietnami népnek igazságos harcához. A világ mindazon kormányainak, politikai és társadalmi szervezeteinek, amelyeknek szívügyük a béke megőrzése, kötelességük tömöríteni a harci frontot a vietnami nép független és szabad fejlődésére irányuló nemzei törekvéseinek és elidegeníthetetlen jogának védelmében, még jobban fokozni a harcoló Vietnam támogatását és a vele vállalt szolidaritást. A vietnami nép igaz ügyért harcol és győzni fog! Küldöttségünk hazaindult Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Komócsin Zolt,án, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Erdélyi Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter-helyettes, akik részt vettek a szocialista országok párt- es állami vezetőinek moszkvai találkozojan. csütörtökön este hazaindultak a szovjet fővárosból. A kormány Tájékoztatási | Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vette dr. Tímár Mátyásnak, a kormány elnökhelyettesének beszámolóját a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és kíséretének Indiában és Iránban tett látogatásairól és tárgyalásairól. A Minisztertanács megállapította, hogy a látogatás és a tárgyalások hozzájárultak az országaink közötti együttműködés elmélyítéséhez. A pénzügyminiszter jelentést tett Peru gazdasági és pénzügyminiszterével folytatott magyarországi tárgyalásairól. A beszámoló szerint a megbeszélések jól szolgálták a magyar—perui gazdasági kapcsolatok fejlesztését. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A mezőgazdasági és éleli mezésügyi miniszter előter' jesztése alapján a kormány j megtárgyalta az állattenyész. tés. valamint a vágóállat és állati termék termelés, feldolgozás és forgalmazás továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdéseket. A Minisztertanács határozata kimondja, hogy az állattenyésztés egyes ágazataiban meg kell teremteni a ; tartós érdekeltség feltételeit | és fokozni a jövedelmezősó| get. Ennek érdekében 1970. 1 január 1-től a vágómarha felvásárlási árát — a minőségtől függően — kilogrammonként átlagosan 5,60 forinttal, a tej felvásárlási árát literenként 20 filérrel emelik és a nagyüzemi felárból literenként 10 fillért ugyancsak az alapár növelésére fordítanak. Arányosan nő a vágóborjú ára is. A tenyészüsző termelői árát darabonként átlagosan 3 ezer forinttal emelik. A vágó sertés felvásárlási ára kilogrammonként átlagosan 2 forinttal nő, és további 1 forinttal emelik az alapárat, a nagyüzemi felár kilogrammonként 1 forintos csökkentése mellett. A hústipusú juhállomány fokozottabb tenyésztése érdekében az exportminőségű vágójuh felvásárlási átlagára kilogrammonként 3 forinttal lesz több. a gyapjú árát — minőségtől függően kilogrammonként átlagosan 5 forinttal csökkentik. Az 1969. évi átadásra leszerződött termékekre — függetlenül a teljesítés időpontjától — az árintézkedések nem vonatkoznak. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke — a kormány felkérésére — a vasúti forgalom biztonságát befolyásoló tényezőkkel és a magyar államvasutak személyt állományának szakképzettségével, munkakörülményeivel kapcsolatos vizsgálat tapasztalatairól számolt be. A Minisztertanács ezután több más ügyet tárgyalt. CÖLÖPÖZÉS. Szegeden, az Oskola utca és a Roosevelt tér sarkán, a volt halászcsárda helyén nagy munkához fogtak. Az építőmunkások „beágyazták" a speciális cölöpözőgépet. amelyet a sokemeletes toronyházak építéséhez használnak. Megkezdték az itt felépülő kilencemeletes lakóépület próbacölöpözését