Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-30 / 301. szám

Dr. Gregnss Pál Egyszerre megtisztelő és hálás feladat dr. Greguss Pál nyugalmazott, Kossuth­díjas egyetemi tanárról ír­ni. Megtisztelő, mert csak nagyritkán nyílik alkalom egy Ilyen sok országban is­mert tudós köszöntésére; és hálás is, mert Greguss pro­fesszornál, a József Attila Tudományegyetem növény­rendszertani intézetének és az egyetemi füvészkertnek volt vezetőjénél csak ritkán akad jobb interjúalany. A nyolcadik évtized végéhez érkezett életéről szívesen, sok apró élményt, anekdó­tát egymás mellé sorolva be­szél, sőt, a reá jellemző készséggel, még egy „írásos anyagot" is a krónikás ren­delkezésére bocsát. Ez az írásos anyag: dr. jelent versel, tehetséggel ?a­rágott szobrai? Külföldi uta­zásai, amelyek során bejárta Európán kívül Afrika nagy részét, Indiát, Kanadát? Oklevelei, kitüntetései, szá­mos tudóstársaságban viselt tagsága? A szűkös keretek miatt — sajnos — ezekről érdemben' már aligha szól­hatunk. Az viszont semmiképp sem maradhat említetlenül, hogy mint előadó tanár, éppen most fejezte be 102. szemeszterét dr. Greguss Pál, s hogy ezalatt a fél­évszázad alatt még egyet­len órájáról sem hiányzott. A testi-lelki egyensúly magyarázata: — Jól megválasztott, nagy célok kellenek! Ezek lebeg ­Greguss Pál életrajza, nem ben feinövő kisdiák' a mos- jenek az ember előtt, s ezek teWénen níTinn 400 ^ tanában elkészült tanulmá- miatt örizze az ember rend­Egy ritka érdekes sors nyokban pedig a fenyő,é- szeres munkával rendszeres ívelődik fel az előtt, aki lékkel kapcsolatos vizsgála- sP°"°'assal magát ebbe a — remélhetőleg tairól gzámol be a tenge- Szép P^gram - dr. Gre­könyvúorm^anj^^apvllá- ren innen és tengeren uU ^ss Pa] által lmm6r meg lapoz. egyaránt jól ismert, nagyon 18 vhioskvb. Az első oldalak egy ro- tisztelt professzor. Akácz László mániái kis falu, Tornya Hegyek, vizek, fák — de * ' egykori képét vetítik az ol- . - „.„, - , .. „ „ vasó elé. Aztán feltűnik a fokepp es mindenek felett Dr. Greguss Pál nyolcva­Greguss család népmesékbe a fűk — töltötték ki a bio- nádik születésnapja alkal­illő. nádfedeles háza, majd lógia tudományának műve- mából kiállítás nyílt tegnap, a ház gazdája, egy szegény iésében eltöltött évtizede- hétfőn délután a JATE Nö­asztalosmester, aki nem ke- , . „..,,, . j,,, , . vesebb, mint 8 gyermek sor- ket; "a növények C!odal»- venyszervezettam és Nö­sát igazgatta. tos élete", amelyről éppen vényrendszertani Tanszékén, Ezeknek a szűkösen élő, ilyen címmel írt egy vas- az Intézet volt vezetőjének, hamar elárvult asztalos- kos és gyorsan népszerűvé a Kossuth-díjas tudósnak, a Greguss Pál.68X 6 vá,t kötetet' (,llend6 biológiai tudományok dok­Hogy mégis, miképpen tu- említeni, hogy 1933-ban Mó- torának, a Munka Érdem­dott közelebb kerülni a tu- ra Ferenc előszavával je- rend arany fokozata több­dományokhoz? lent meg dr. Greguss Pál- szőrös birtokosának mun­úton, minden "apró sikerért nak ez a munkája' 8 azt is- kaibó1' életének, tudományos keményen megdolgozva — b°f?y az egyik méltatója így és pedagógiai tevékenységé­mondja Greguss professzor, vallott róla: „... alighanem nek emlékeiből. A nyolcva­aki mint annyi esztendőn át, ez a világirodalom egyik nádik születésnapját, holnap, minden "5jT.lTvv.k- le«érdekMebb kön^e"). szerdán ünneplő tudóst dr. kel, metszetekkel, levelező- Greguss professzor gazdag Horváth Imre, a növényszer­sének vaskos csomóival zsú- életének egyéb fejezetei? vezettani és rendszertani folt egyetemi szobájában Sportpályafutása, amelynek tanszék vezetője kögzöntöt­WLegelőször — még 1906- soran nemcsak több ifjúsági te, majd dr. Greguss ban — az aradi gimnáziu- bajnokságot, sót rekordot ért mutatta be életművének ki­mot kellett otthagynia. Az el, de — 1912-ben — majd- állítását. A kiállítás megnyl­ok: tanárainak figyelmez- nem egy 'olimpiai nevezést tnsán részt vett dr. Márta is? Nyomtatásban is meg- Ferenc, a JATE rektora is. tetése ellenére, politikai tün­tetésként kabátjára tűzte a nemzetiszínű kokárdát. Eltanáesolása után az ara­di tanítóképzőbe került, majd innen Budapestre, a Polgárilskolal Tanárképző Főiskolára, ahonnan kilépve — immár diplomával a ke­zében — a pesti egyetem rendkívüli hallgatója lett. Aztán jött az első világ­háború, aztán — még 191(1­ban — két újabb diplomát, a tanítóképznintézeti tanári és tornatanárt diplomát szer­zett, aztán — leérettségizett. Ma már hihetetlen, de így volt: ahhoz, hogy doktorál­hasson, a többdiplomás Greguss Pálnak előbb gim­náziumi érettségit kellett szereznie. Ezen az akadá­lyon is túljutva, előbb a prágai német egyetemen, majd tíz hosszú éven át a Budapesti Tanárképző Főis­kolán dolgozott. Innen ke­rült aztán — egy tanítás­sal, intézetszervezéssel eltöl­tött debreceni esztendő Után — Szegedre, az időközben idetelepített tanárképző fő­iskolára. Egyetemi katedrá­ját 1940-ben foglalta el, s miután dékánként vezette a természettudományi kart, rektorként pedig 19!57—58­ban — a Szegedi Tudomány­egyetemet, 1965-ben nyuga­lomba vonult. És közben elképzelhetetle­nül sokat dolgozott. Első pályázatáért még 1906-ban kapott dicséretet és nem egy olyan munkája van, amely mostanában, 1970 küszöbén, várja hogy kinyomtassák. Mint a már emlegetett „írásos anyag" egyik passzusa mondja, nyomtatásban. Illetve sok­szorosításban megjelent dol­gozatainak száma meghalad­ja a 280-at. — ebből mint­egy 30 önálló tudományos könyv, illetve értekezés —, 35 pedig polgári, középisko­lai tankönyv, főiskolai, egye­temi jegyzet. A dolgozatok, könyvek Urnája? Azokban a bizonyos első­ként megdicsért tanulmá­nyokban a Retyezátot, a Máramarosi havasokat, a Ptitvicai tavak környékét ír­ta lé a természet szeretété­Maxi és mini Színvariációk, minták — Tavaszi, nyári divat Nádor Vera, a Divatterve- szoknyát egyaránt. A nadrág ző Vállalat főtervezője hét- ellenben minden korosztály főn a tavaszi-nyári divatot viseletében elterjedt, és ez ismertette az Újságírókkal, az irányzat az új évet is jel­Elmonriotta, hogy a konfek- lemzi majd Az átlagos di­ció-áruk tervezését már be is vatnak megfelelő szoknyának a térd közepéig kell érnie, a mini tehát kissé visszaszorul majd. A színeket illetően: a sárga-fehér, a piros-fehér, a vetek jellemzik majd: külő- sduHkék_fphér „ a banán_ fejezték, és most készítik a kisebb sorozatban gyártott termékek rajzait. A tavaszi­nyári divatot mintás szö­zöld-fehér színkombinációk jellemzik majd a tavaszi­nÖsen a kockás-csíkos variá­cióknak lesrz nagy keletje. Az eddiginél jobban divatba ;^^eltakét jönnek a pettyes anyagok is. ezeket azonban variálni akarják a különféle mintás textiliákkal. Arról van szó, hogy a női kosztümök felső, Illetve alsó része más min­A svájci sapka minden bi­zonnyal elterjed majd. A női ruhákon az eddiginél több zseb lesz, különböző variációkban felvarrva. A Divattervező Vállalat mo­tázatú, illetőleg cs.kozasu es dp]lbpmukltdjkn például eltérő színű anyagokból ke- olvan ps|<4,viruha i(t láthntó szül majd. Az ellentétek rio- ^ amelym ^^bUí-**­minálnak a minták kiválasz­tásánál is. A női ruháknál, úgy látszik, véget ért az egyenes vonal divatja. A di­vattervezők a test formáit igyekeznek jobban kihang­súlyozni. ezért például a mo­dellek jobban követik a de­rék vonalait. A szoknya ugvanakkor bővebb lesz és a rakott aljak újra divatba jönnek. A kosztümkabát ls karcsúsított megoldású lesz. Külföldön hódít a maxi­divat. A magyar tervezők úgy gondolják, hogy ha­zánkban ennek a formának inkább csak ősszel és télen lesz létjogosultsága, de azért a fiatalok kedvéért a kol­lekcióban belevettek néhány „ maxi-mödeltt IE, kabátot es rű elrendezésben egymás fö­lött hat-nyolc zseb volt. El­terjed majd a népi hímzés, és ennek megfelelően első­sorban a selyemruhákon új­ra helyet kapnak a különféle hímzett motívumok. MosoSycsekk — jövőre Tarján István, a Centrum ! Ánjházak vezérigazgatója , hétfón. tegnap sajtótájékoz­tatón jelentette be. hogy a fővárosi és a vidéki áruhá­zakban az új évben beveze­tik R mosoly-csekk rendszert. A vásárlók az eladó-pulto­kon és az eladóknál Is csekk tömböt találnak. Amennyi­ben elégedettek a kiszolgá­lással. úgy az egyik kitépeit csekk-lapra feljegyezhetik az eladó nevét és saját ne­vüket. illetve lakcíműket. A mosoly-csekkeket az áruhá­za)^ összegyűjtik és a leg­jobb eredményt elérő mun­katársakat. időről időre meg­jutalmazzák. A Centrum Áruházak leg­jobb eladói között az év vé­gén értékes ajándékokat, sor­solnak majd ki. Az első díj egy Trabant gépkocsi lesz. a második és a harmadik pedig egy-egy kétszemélyes külföldi IBUSZ-utazás. A vezérigazgató elmondot­ta. hogy az új évben többet törődnek az olcsóbb áruk választékának bővítésével. A Centrum Áruházak vezetői ezért mintegy 70 gyárral vették fei a közvetlen kap­csolatot. Az új évben hat­milliárd forintos forgalmi tervvel számolnak. 11 sorkatonai szolgálatot mindenkinél beszámítják a munkaviszonyba A Magyar Közlöny 9H-as ts elismerik, akik bevonulá­száma közli a munkaügyi sukkor nem álltak munka­miniszter rendeletét, amely viszonyban. Vagv munkavi­a munkaviszony elismerése szonyuk a sorkatonai szol­szempontjából 197(1. január galat ideje alall megszűnt, l-től kiterjesztik a sorkato- feltéve, hogv 1979. január 'nai szolgálatot teljesítők jo- 1-én vagy azt követően tel­gait. iesítenek sorkatonai szolgá­Eddig csak azoknak a sor- latot, katonai szolgálalban töltött A sorkatonai szolgálatban Idejét számították be a töltött időről a fegyveres munkaviszonyba, akjk be- erők illetékes szervei igazo­vonuláskor munkaviszony- lást adnak, amit a teszere­ban álltak. Az új rendelet lés utáni munkábalépéskor értelmében mindazoknak a a dolgozó munkakönyvébe .sorkatonai szolgálati idejét bojegyez,nek. Olajbányászok számvetése A dunántúli olajbányászat zede termelő nagylengyell yezető szakemberei az év- olaj mezőkön is csökken a zárás alkalmából számvetést termelés a természetes ho­készílettek a zalai olajba- zamapadás következtében, nyászatról, 1937 óta, több Aggodalomra azonban nincs mint három évtizede ter- ok, a zalai olaj mezők melnek olajat a megyében, még évtizedekig olajat és Az első lelőhelyek feltárása földgázt szolgáltatnak. Az .szerencsétlen időszakra esett; irányító szakemberek ugyan­a háború alatt valósággal is olyan másodlagos terme­kirabolták a dél-zalai olaj- lésl módszereket dolgozlak mezőket, míg a kincset érő ki. amelyek évtizedekkel nő­földgázt a levegőbe eresztet- vellk az olajmezők életfa Ha­tók. A rablógazdálkodással mát és sok millió tonna kö­alaposan megcsappant a ffle- olajat adnak a népgazdaság­zők élettartama. A két évtt- nak. Hogyha nem kell senkinek.., Gazdátlan padok A kellemes nyári estéken kommunális vállalait igazga- pott felvilágosításból azon­Pál a sötétben meghúzódó pado- tója. ban nem sokat tudtunk meg. kon csupán „helyjeggyel" le- — A még érvényes szer- arról meggyőződtünk, hogy het megpihenni, s aki helyet ződés szerint 1969-ben a vá- mindenki figyelemmel kíséri kap ellenszolgáltatásként ott rosgazdálkodási vállalat a a padokat, szívességből né­hagy.ja a kézjegyét. A hát- parkok „ura". Sajnos a pa- hányat elszállítottak, de támlákról pontosan leolvas- dok még mindig a ho alatt ml lesz a további sorsuk, az ható használóik névsora. Az Vannak. Most már azon gon- rejtély. Az egyik vállalat Ilyen szerelmes megnyilvá- dolkodunk, hogy nem szerel- még nem, a másik pedig nulásokat azután a tanácsok tétjük le az ülőkéket, hiszen már nem köteles a padokat „finanszírozzák". A meleg ez költséges munka, s a „menteni". Furcsa helyzet, időben annyi jó szolgálatot rossz időnek már úgy is a ahogy mondani szokták: ez tett padokon, így télvíz ide- felénél vagyunk — mondták van. De nincs jól, végre már jén még a madár sem jár, az I. kerületi tanács építési valaki hallja meg, hogyan illetve néhány „jómadár" és közlekedési osztályán. rágcsálja a korhadó deszká­dacólva a lábszárig érő hó- A városgazdálkodási válla- kat az idő „vasfoga", és mi­val leszaggatja a betonlá- latnál a következő felvilágo- előbb vegyék ki a tél „szá­bakra csavarozott deszkákat etíást kaptuk: érdeklődjünk jabf>l" a nyári szerelmesek — ugyancsak tanácsi pén- a tanácsnál, ott pontosan . , ...'. , . ... zen. A parkkarbantartási megmondják, hogy ml lesz a mma ,anult Jovore 18 ,zuk keret terhére dolgozik a hó, padok sorsa. s<i8 lesz rájuk, a VÍZ és a jég háromság is: A három intézménynél ka- Ács 'S. Sándor alattomossan a festék alá, vagy a repedések közé fér­kőznek és máris fizethet a padok gazdája. A kerületi tanácsok ko­rábban a városgazdálkodási vállalatokkal végeztették el a padok karbantartását, a padok felújítását, a játéksze­rek és a padok téli raktáro­zását. Ezt a feladatot veszi át az újévtől a néhány hónapja alakult kommunális vállalat. A városban azonban még most is a szabad ég alatt vannak « parkok ülőalkal­matosságai — néhány már deszka nélkül. Hogv miért? —- Már megkötöttük az I. kerületi tanács építési osztá­lyával a jövő évre szóló parkkarbantartási szerződést. A másik két tanáccsal is ha­marosan meg lesz a szerző­dés. Az idei évben alakult a vállalat és így erre az évre még nem feladatunk a pa­dok leszerelése, bár szíves­ségből elhordtuk a Széche­nyi téri összecsukható pado­kat és leszereltük a játszó­terek játékait — mondotta a szobrai Bognár Fa ragómü veszet (133.) Három más szobor­társa mellett a hajdani ipar­testületi székházat — ma a KISZÖV és a Kamaraszínház közös épülete — díszíti gura. A szobor készítőjének neve — sajnos — ismeret­len. A Borsod megyei Cserép- Ja. Kis műhelyt hozott lét- kocsikereket tartó bogndrft­falu község lakói mintegy re. ahol a bükki népviselet három évszázada ismertek egykori formakincsének fel­fafaragásaikról. A bükki használásával ajándék- és községben a családok haj- dísztárgyakat készítenek, dan kasza- és kapanyeleket Kézzel faragott díszdobozok készítettek és szállítottak az mellett gyertyániából fara­i^^tudfTm^í «<? ff- * ZT^Z: ^ Mezőkövesd és Vidéke Alta- kulacsok kerülnek ki 1963 dECEMBEB 30 ™ János Szövetkezet hasznosít- az ügyes faragók keze aló!. ' — / t

Next

/
Oldalképek
Tartalom