Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-19 / 294. szám

J?LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I 59. évfolyam. 294. szám 1969. DECEMBER 19.. PÉNTEK Megjelenik hétfő kivé. telével mindennan hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 8(1 FILLÉR Kádár lános elvtárs befejezte csehszlovákiai látogatását A szívélyes* elvtársi megbeszélések a nézetek azonosságát mutatták A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívasára december 17—18-án látogatást tett Prágában Kadar János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. viszonozva ezzel Gustáv Húsúknak, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkarának korábbi magyarorszagi látogatását. A látogatás során Kádár János és Gustáv Husák között véleménycserére került sor. amelyen részt vettek Erdélyi Károly, az MSZMP KB tagja, külügyminiszterhelyettes, valamint Lubomir Strougal és Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagjai. továbbá Pavel Auersperg, a CSKP KB nemzetközi osztályának vezetője. Az eszmecserében Kádár János és Gustáv Husák kölcsönösen tájékoztatta egymást a két testvérpárt helyzetéről, országaiknak a szocialista építésben elért eredmenyeiröl, az előttük álló feladatokról. Áttekintették a magyar—csehszlovák kapcsolatok helyzetét, az együttműködés fejlesztésének további lehetőségeit. Megállapították. hogy minden feltétel megvan a két testvérpárt, a két szomszédos ország kapcsolatainak fejlesztéséhez, a közvetlen együttműködés további szélesítéséhez az élet minden területén. A két testvérpárt első titkára véleményt cserélt a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről is. Az európai helyzetet vizsgálva aláhúzták az európai szocialista országok part- és állami vezetői 1969. december 3—4-i moszkvai tanácskozásanak jelentőségét. Megerősítették, hogy a tanácskozás határozatainak szellemében továbbra is törekednek arra. hogv Európa földjen a jószomszédság váltsa fel a feszültséget, s a békés együttélés a különböző társadalmi rendszerű európai államok kölcsönös kapcsolatainak egyetemes normájává váljék. Aláhúzták, hogy a szocialista országok egyeztetett és kezdeményező fellépése a rendezetlen európai kérdesek megoldását, a békés együttműködés és a bizalom légkörének erősödését szolgálja Európában és az egész világon. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetének egyes kérdéseiről folytatott véleménycsere során kifejezték azon törekvésüket, hogy a jövőben is a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozása határozatainak következetes realizálásán, a nemzetközi kommunista mozgalom, a szocialista közösség országai egységének erősítésén fognak munkálkodni. A szívélyes, elvtársi megbeszélések a nézetek azonosságát mutatták valamennyi megtargyalt kérdésben. A két testvérpárt vezetőinek tanácskozása a két párt és a két szomszédos szocialista ország barátságának és együttműködésének erösödeset, a szocializmus és a béke ügyét szolgálta. Kádár János baráti látogatasanak befejeztével csütörtökön, az esti órákban hazautazott Prágából. Tudományos életünkről tárgyalt a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei bizottsága tegnap az újszegedi pártiskola nagytermében kibővített ülést tartott, amelyen — a pártbizottság tagjain kívül — a megye tudományos életének vezető munkatársai is részt vettek. Jelen volt és felszólalt a pártbizottsági ülésen Aczél György elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. Győrt Imre elvtársnak, az MSZMP. Központi Bizottsága I tagjának, a megyei pártbi! zottság első titkárának elnöki megnyitója után a pártbizottság elfogadta a napirendet: Jelentés a tudományos kutatás helyzetéről és lehetőségeiről Csongrád megyében. Az MSZMP Csongrád me! gyei és Szeged városi párt! végrehajtó bizottsagai által közösen előterjesztett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést adott dr. Ágoston József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. Az előterjesztést követő vitában — a pártbizottság tagjai és a meghívottak közül — a következő elvtársak vettek részt: dr. Straub F. Brúnó akadémikus, a Magyar Tudománvos Akadémia alelnöke, dr. Julesz Miklós, az MTA levelező tagja. a szegedi I. számú Belklinika igazgatója, dr. Szalva Péter. a Kertészeti Kutató Intézet szentesi telepének vezetője, Juratovits Aladár, a Nagy alföldi Kőolajt ermelő Vállalat szegedi üzemének vezetője, dr. Márta Ferenc, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, dr. Budó Ágoston akadémikus. Papp Gyula, a Szeged m. j. városi tanács vb. elnökhelyettese, Szabó G. László, a Szeged városi pártbizottság osztályvezetője, dr. Kedvessy György egyetemi tanár, Krajkó András nyugdíjas. Halász Tibor adjunktus, a Szegedi Tanárképző Főiskola párttitkára, dr. Nagy Lajos egyetemi tanár, Ladányi Benedek, a megyei tanács osztályvezetője, dr. Witmann Tibor egyetemi tanár, dr. Szilárd János egyetemi adjunktus, dr. Csukás István egyetemi tanár. A vitát dr. Ágoston József foglalta össze. Ezután a megyei pártbizottság az előterjesztett jelentést egyhangúlag elfogadta, s elismerését fejezte ki a jelentés készítésében közreműködöknek. Többek között úgy határozott, hogy a megyében folyó tudományos kutatások koordináló szerve a Szegedi Akadémiai Bizottság legyen. A Minisztertanács ülése Kádár János elvtárs sajtóértekezlete Prágában Csütörtökön a kora délutáni órákban Kádár János a CSKP KB székházában sajtóértekezletet tartott. A nagy érdeklődéssel kisért találkozón ott volt a csehszlovák sajtó, rádió és televízió számos ismert vezető személyisege. Vladimír Divisnek, a CSKP sajtóosztálya vezetőjének megnyitó szavai után Kádár János köszöntötte a megjelent újságírókat és válaszolt a kérdéseikre. Általános következtetések Zdenek Horeni, a Rudé Právő főszerkesztő-helyettese kérdése bevezetőjeként rámutatott: a magyar párt 1956-ban sokkal súlyosabb időszakot élt át, mint a csehszlovák párt az elmúlt esztendőben. A fejlődés eltérő, sajátos vonásai ellenére azonban a két országban lezajlott eseményekből egy sor általános érvényű következtetés is levonható. Mi erről a véleménye? KADÁR JÁNOS: Jómagam is minden alkalommal felhívom a figyelmet az 1956-os magyarországi és a közelmúltban lezajlott csehszlovákiai események közötti különbségekre, eltérő vonásokra. Ugyanakkor mély meggyőződésem. hogy a dolgok lényegét tekintve ugyanarról van szó. A magyarországi, illetve a csehszlovákiai események meggyőzően bizonyítják azt a lenini tételt, amely szerint a hatalmától megfosztott burzsoázia nem nyugszik bele vereségébe. Másképp kifejezve a dolgot: a Magyar Népköztársaság csakúgy, mint a Csehszlovák Szocialista Köztarsaáág — az országainkban végbement szocialista forradalom következtében megszabadult az imperialista elnyomástól. A reakciós elemek, a nemzetközi imperializmus azonban ebbe nem nyugszik bele, következésképpen: ha a körülmények összejátszása folytán bizonyos lehetőségük nyílik a revansra, ezt feltétlenül ki is használják, s megkísérlik visszaállítani hatalmukat. A nemzetközi imperializmus azzal próbálkozik, hogy a felszabadult országokat ismét saját kizsákmányolási szférájába vonja. A két országban lezajlott eseményeket illetően azonosság, hogy ha a szocialista építés menetében hibák fordulnak elő, s ennek következtében meggyengül a társadalmat vezető és irányító kommunista párt tömegbefolyása és a munkáshatalom, akkor az imperialisták, az osztályellenség maradványai. a legkülönbözőbb reakciós elemek rohamra indulnak a munkáshatalom megdöntéséért. Ennek formái természetesen különbözőek lehetnek. Az imperializmus, a burzsoazta, az osztályellenség szintén tanul a tapasztalatokból. Ez magyarázza fellépésének azt a sajátos vonását, hogy a különböző okoknál fogva elégedetlen, vagy meggyőződésükben megingott embereket a saját oldalára szeretné allitani, s ezeket a rohamban mintegy maga előtt terelni. Az igazi osztályellenség álcázva lép fel. Kádár János emlékeztetett arra, hogy Horthy Miklós már 1919. augusztusában tulajdonképpen az európai fasizmus előhírnökeként lépett fel. A történelem elsodorta egész rendszerét, magát Horthyt is, aki valahol Portugáliában élt emigrációban az 50-es évek elején, s ott jelentek meg emlékiratai is. Emlékirata első fejezetének címe ifjúságára utalt, amikor a Habsburg-császár és király szárnysegéde volt. A második fejezet címe így hangzott: „ellenforradalom". Manapság nem ilyen „őszinte" ellenséggel állunk szemben: mostanában az ellenforradalmakat világszerte inkább forradalomnak nevezik a szocializmus ellenségei. Ebben is kifejezésre jut a kapitalistáknak az a felismerése, hogy a szocialista eszme, a szocialista forradalom rendkívüli vonzóerőt (Folytatás a 2. oldalon.) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta a kormány elnökének tájékoztatóját az európai szo. cialista országok párt- és állami vezetőinek december 3. és 4-i moszkvai találkozójáról. A Minisztertanács a magyar küldöttség munkáját jóváhagyólag tudomásul vette, a jelentést elfogadta. Dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese beszámolt a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság december 8. ég 10. között Prágában tartott 7. ülésszakáról. A Minisztertanács a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A közlekedés, és postaügyi miniszter az Egyete-1 mes Postaegyesület (UPU) Tokióban tartott, XVI. kongresszusán ré6zt vett magyar kormányküldöttség tevékenységéről számolt be. A belügyminiszter — az MSZMP Központi Bizottságának a minisztérium munkájával foglalkozó határozata alapján — intézkedési | tervet dolgozott ki a belügyi szervek munkájának egyszerűsítésére. színvonalának továbbfejlesztésére. A kormány a javaslatot elfogadta. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter megtárgyalta és jóváhagyta a balatoni központi fejlesztési programot azzal, hogy annak részleteit a negyedik ötéves terv összeállításánál kell figyelembe venni. A munkaügyi miniszter é6 a Szakszervezetek Országcw Tanácsának Elnöksége jelentést tett a karácsonyi és újévi munkaidő-beosztással kapcsolatban már kiadott intézkedésekről. A Minisztertanács a tájékoztatót tudomásul vette és felhívta a minisztereknek, az országos hatáskörű 6zervek vezetőinek és az illetékes tanácsok vbelnökeinek figyelmét, hogy szabálytalan munkaidő-beosztásokat ne engedélyezzenek. A kormány ezután megtárgyalta és elfogadta az Országos Találmányi Hivatal elnökének a szolgálati találmányok dijazasara es a találmányokká! kapcsolatos egyéb intézkedésekre vonatkozó előterjesztését. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény felhatalmazta a kormányt, hogy a találmányokért járó díjazással kapcsolatos kérdéseket rendezze. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelmét az országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képviselői észrevételekre és javaslatokra azzal, hogy vizsgálják meg a javaslatok megvalósításának lehetőségeit, s erről tájékoztassák az országgyűlés elnökét és az indítványozó képviselőket. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a saját, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1970. első félévi munkatervét, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Walter Ulbricht levele Heinemannhoz Bonni hivatalos forrásból bejelentették, hogy Gustav Heinemann, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke levelet kapott Walter Ulbrichttól, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnökétől. A levelet Kohl NDK-államtitkár adta át Spangenbergnek, a bonni elnöki hivatal államtitkárának. miután csütörtökön hajnalban átlépte a két Németország államhatárát és értesítette a nyugatnémet illetékeseket arról, hogy fel óhajtja keresni a köztársasági elnök hivatalát. Conrad Ahlers, az NSZKkormányszóvivő hivatalos nyilatkozatából kitűnik, hogy Walter Ulbricht levele másfél oldal és egy melléklet Brandt kancellárnak szól. A szóvivő nem volt hajlandó tartalmi ismertetésre, mondván, hogy előbb az illetekes személyiségeket, köztük a parlamenti pártfrakciók vezetőit kell tájékoztatni. Utalt azonban arra, hogy a levél nyilván annak az NDK népi kamaraja által hozott határozatnak — lapunk tegnapi számában közöltük — a végrehajtását jelenti, amely megbízta az állam- és minisztertanácsot: tegyen lépéseket a két német állam viszonyának szabályozásara. Ez a határozat világszerte nagy figyelmet keltett. Amikor elhangzott, várhatóvá vált, hogy a döntést gyors gyakorlati lépés követi. Ez máris megtörtént és a Német Szövetségi Köztársaság reagálásától függően további lépések is valószínűek. Az ENSZ-közgyűiés befejezte munkáját Szerdán New Yorkban befejeződött az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 24. ülésszaka. A háromhónapos tanácskozáson több mint 100 napirendi kérdést vitattak meg, beleértve a leszerelést, a gyarmati kérdést, a nemzetközi helyzet számos problémáját. A közgyűlés plénuma több mint nyolcvan ülést tartott, a különböző bizottságok pedig több száz ülésen vitatták meg a napirendi javaslatokat. A közgyűlés záróülése közép-európai idő szerint szerdán délután nyílt meg. Az ülés a többi között elfogadta U Thant főtitkár jelentését a világszervezet munkájáról. A közgyűlési ülésszakot Angied Brooks. az ülésszak libériai elnöknője zárta be.