Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-17 / 292. szám

II fiatalkorúak nevelésének gondjairól Idei, utolsó ülését tartotta tegnap Szegeden a II. ke­rületi tantici. A napirendi pontok előtt Pántya József, a végrehajtó bizottság el­nöke beszámolt a lejárt ha­táridejű tanácsi határoza­tok végrehajtásáról és a szakigazgatási szervek fon­tosabb intézkedéseiről. Az elnöki beszámoló után a négy napirendi pont megvi­tatására került sor, majd elfogadták az 1970. évi pénz­ügyi tervet, valamint a ta­nács jövő évi munkatervét. Az igazgatási és jogügyi állandó bizottság beszámoló­jából kitűnt, hogy a gyám­hatóság sikeresen védte a családokat és a fiatalkorúa­kat. Az eredményes gyám­ügyi munkához nagy segít­séget kapott a tanács más állami és társadalmi szer­vek (KISZ, illetve szakszer­vezeti bizottságaitól. Külön kifejtették, hogy a fiatalko­rúak házasságkötésének en­gedélyezése előtt — az ok­A II. kerületi tanács ülése tóberben kiadott gyámügyek­ről szóló miniszteri rendelet szerint — tájékoztatni kell az állandó bizottságot és an­nak véleményezése alapján adhatják ki az engedélyeket. A fiatalkorúak házasságkö­tésének száma — az országos tendenciával szemben — az utóbbi három évben csök­kent. A beadott 50 kérelem közül az elmúlt három év alatt mindössze nyolcat uta­sítottak el. Azokat a kiskorúakat, akiknek a családi körülmé­nyei miatt veszélyeztetett volt neveltetésük, nevelő­intézetben helyezték el. Az ilyen esetek száma szintén csökkent és a tavalyi 111 fő az 1966-os adathoz viszonyít­va több mint 50 százalékkal kevesebb. A gyermekek harmonikus nevelését álta­lában az alkoholizmus, a túl fiatalon kötött házasság akadályozza, de sok esetben a szülők elfoglaltsága is okozója gyermekek elzüllé­sének. Bár a kerületben fel­épített óvodák és napközi othonok segítik a fiatalko­rúak helyes nevelését, még­is van tennivaló. A fiatalkorú bűnözők utó­gondozása — akik letöltöt­ték büntetésüket, vagy pró­baidőre szabadon bocsátot­tak — szintén eredményes volt, ugyanis tavaly az utó­gondozottak közül mindösz­sze egy személy követett el újabb bűntettet. Kifogásol­ták. hogy a büntető eljárás alatt nem értesítik a gyám­hatóságot, illetve nem kérik ki ^nnak véleményét. A tanácsülés a kerületi ta­nácstagok hozzászólásaival és interpellációival ért vé­get. Interpellációk útiigyekben Sxeged egészsége A közhiedelem szerint Szeged egészség­ügyi helyzete egyiké a legjobbaknak az országban. Hogy ez igv van-e vagy sem, liehéz helyben eldönteni. Tény és való. hogy az egészségügy téma Szege­den. nemcsak a lakosság körében, hanem a hivatalos szerveknél is. December 7-én a városi tanács ülése tárgyalta meg Sze­ged egészségpolitikai irányelveit, decem­ber 16-án a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa vitalta meg Csongrád megye egészségügyi helyzetét, és a népi ellenőr­zési bizottság is vizsgálatokat vegzett e fontos terület elemzésére. Cikksorozatunk ezekre az anyagokra támaszkodva igyekszik reális képet adni a város egészségügyi ellátásáról. Á közegészség és a járványok Eredményes és gazdag esz­tendő után tegnap az 1969. év utolsó tanácsülését tartot­ta a szegedi járási tanács. Megtárgyalták azt a jelen­tést, amelyet a sándorfalvi tanács készített a falu álta­lános helyzetéről, a községi tanács működéséről, a ta­nácstagok testületi és terüle­ti tevékenységéről, az új gaz­daságirányítási rendszer hatásáról, a tanácsi munká­ra, valamint a tanács kap­csolatát az alá nem rendelt szervekkel. Mint a vitában is kiderült, az utóbbi évek­ben Sándorfalvén a tanács­ülések színvonala javult. A járási tanács ezután el­fogadta az 1970. évi munka­programot, a járási tanács végrehajtó bizottságának munkatervét, valamint az ál­landó bizottságok munkater­velt. Juhász Gyula, a sze­gedi járási népi ellenőrzési bizottságok elnöke előterjesz­tésében a népi ellenőrzési bizottság féléves munkájáról számolt be, valamint a já­rási ianács elé terjesztette az 1970. első félévi munka­A járási tanács ülése tervét, amit a tanácsülés jó­váhagyott. A beszámolóval kapcsolatban Nagy Sándor felvetette, hogy a szövetke­zetek 1961-ben még nem gon­dolhattak a mostanában di­vatos járulékos beruházások­ra. Különben Is a hűtőházak, borpincék nagyarányú beru­házást követelnek, magasak a költségek és nem min­denféle gyümölcs-, például őszibarack-, alkalmas táro­lásra. Többen interpelláltak. Pa­ronai János szóvá tette, hogy Algyón a Rákóczitelep és Lebői útszakaszon mintegy 1300 méteren ma már élet­veszélyes a közlekedés. A gyakorlatban évek óta nincs gazdája az útnak. Az ola­josok vállalják, hogy annak idején „tönkretették", most Zaaai naptár Házi hangverseny A-z idei évadban másod­szor lépett közönség elé a Szegedi Szimfonikus Zene­kar kamaratérsulata. Hétfőn este a Tisza Szálló nagyter­mében a bécsi klasszika mestereinek, Haydn-mik és Mozart-nak egy-egy verseny­művé, illetve szimfóniája hangzott el, a szegedi együt­tes két szólistája, Román Zoltán (fuvola) és Wehnin­ger Richárd (hárfa), illetve a nagy tehetségű fiatal cselló­művész, Mező László közre­működésével. A koncertet Vaszy Viktor dirigálta. Először a kamaraegyüttes­ről, mely megítélésében — a működésének közel fél esz­tendejéhez érkező, megújho­dott szimfonikus zenekarral együtt — lassan maga is ön­maga mércéjévé válik. Ko­rábbi Bach-műsoruk után a tisztázottság, a kompozíciók tartalmi és technikai közve­títésének fegyelmében, preci­zitásában ez az est szemlé­letes fejlődést mutat. A sze­gedi publikum ugyancsak jólesően veszi tudomásul, hogy soraikban olykor szó­listaprodvkeiőkra vállalko­aa, tóhetseaes hangszeresek nem lehet közlekedni, az olajosok is 3—4 kilométert kerülnek. Sürgős intézkedést kért. Ügyszintén Tóth Szil­veszterné, aki a lehetetlen útviszonyokra hívta fel a figyelmet, öttömös, Puszta­mérges, Zákányszék, Doma­szék területén, ha már két centis hó esik, nem járnak a buszok. Az utakat nem ta­karítják, sok munkás, sok diák nem tud időben bejutni Szegedre. Négyökrű Antal, a Rúzsa—Üllés közti útszakasz megépítésének ügyében in­terpellált. Dr. Ábrahám Antal, a já­rási tanács vb-elnökhelyet­tese válaszában kérte a já­rási tanács ülését, hogy az algyői útszakasz problémáját vizsgáltassa meg a végrehaj­tó bizottsággal. A Zákány­szék, Öttömös, Pusztamér­ges, Domaszék útszakaszon tavaly is sok probléma volt. A járási tanács kérte az útfenntartó vállalatot, hogy szerződjön a szövetkezetek­kel az utak takarítására. A válasz; jól el vannak látva gépekkel, nem szükséges a szerződé. Ezek az utak a KPM kezelésében vannak. A Rúzsa—Ullés közötti utat 1970-ben mintegy 8,5 millió forint költséggel megépítik. Pénz már van, a terv is kész, most tárgyalnak a ki­vitelezővel. A választ az in­terpellálók elfogadták. találhatók, közülük a fuvo­lista Román Zoltán ezen túl a már megszerzett koncert­rutinnal. s a velejáró bizton­ságérzettel is rendelkezik. Tulajdonképpen ennyi hiánv­zik még Wehninger Richárd jatékábpl: igaz, Mozart fv­vola-hárfa versenyének, szó­lója ritka alkalom, a zene­irodalom elég mostohán szolgálja ki ezt a szép han­gú, különleges hangszert. Wehninger Richárd muzika­litása így is gyakran felül­emelkedett azokon a hang­zástechnikai problémákon, melyek a zenekari tablóval konszonáns hárfaszólam ki­hallásánál egyébként objek­tíve is adottak. Mező- Lász­ló a népszerűbb D-dúr kon­cert mellett szinte újra fel­fedezte Haydn C-dúr gordon­kaversenyét, s bár utolsó té­tele kissé hajszoltnak tűnt, az est legnagyobb sikere kétségtelenül az övé volt. Mozart B-dúr szimfóniájá­nak gondosan felépített, ele­gáns előadásáért a szegedi kamarazenekart és a diri­gens Vaszy Viktort illeti di­cseret K.-X Új üzemrész A hódmezővásárhelyi Met­ripond Mérleggyár terüle­tén elkészült a vállalat sa­ját erőből épült új elekt­ronikai üzeme. Az új üzem­részben a terv szerint éven­te mintegy 15 millió forint értékű, új típusú, elektroni­kus vezérlésű, illetve fény­skálás optikai mérleget gyártanak. Szeged egészségügye az el­múlt ötven évben igen sokat javult. Két ugrásszerű vál­tozásra emlékezhetünk: a harmincas években — év­százados előzmények után — Szegedre került az orvostu­dományi egyetem és felépült a rendelőintézet; a felsza­badulás után pedig szocia­lista tartalmat kapott a vá­ros egészségügye. Az egyete­tem tudományos, oktató és gyógyító munkája a várost Délkelet-Magyarország egész­ségügyi központjává tette, a szocialista egészségügy pe­dig a dolgozó tömegek szá­mára biztosította a magas­szintű egészségügyi megelő­zést és gyógyítást. A közegészségügy és a jár­ványügy feladata, hogy a la­kosságot megóvja egészségé­nek károsodásától. Céljainak rftegvalósításához igen nagy anyagi befektetésre van szükség. Ezért is fontos a célok egyeztetése a népgaz­daság teherbíróképességével. Az egyeztetés feladatát a Közegészségügyi és Járvány­ügyi Állomás végzi. A világszerte jelentkező urbanizációs ártalmak szem­pontjából széles utcái és vi­szonylag nagy zöld területei révén Szeged az országos­hoz képest kedvezőbb hely­zetben van. A közművek azonban elavultak. Családi lakóházak építésére szeren­csére a Szegeddel összeépülő községek sok lehetőséget ad­nak. A zöldterületek további növelése a parkok és utcák fásításával érhető eL A város vízellátása jelen­leg jó. A lakosság és az üzemek naponta körülbelül 40 ezer köbméter vizet fo­gyasztanak. A lakosság kul­turáltságának, a fürdőszobás lakások számának, valamint a vízigényes üzemek számá­nak emelkedésével mind több víz kell. Ha a napi fogyasztás meghaladja majd a 80 ezer köbmétert, arra is szükség lesz, hogy a Tisza és a Maro^ felszíni vizeit felhasználjuk. A város szennyvizének el­vezetése elmarad az igé­nyektől. A problémát fokoz­za a magas talajvízállás, va­lamint az. hogy nincs elég szennyvíz-szikkasztó beren­dezés. Az új rókus—móra­városi főcsatorna Szeged szennyvíz elvezetését meg­oldja, de a nyugati iparkör­zet, a repülőtér környéke, valamint Újszeged szennyvíz elvezetése, és annak előzetes tisztítása még hátralevő feladat, A város gyors ütemben iparosodik. Az ipari üzemek telepítése kissé vontatottan halad, és a lakóterületeken működő üzemek kitelepíté­sének üteme sem megfelelő. A levegő tisztaságát tekint­ve Szeged kedvező helyzet­ben van. A termál- és gázfű­tés elterjedése kellő időben vetet gátat a levegő nagy­mérvű szennyeződésének, sőt ilyen szempontból jelen­tős javulás következett be. Sem a por. sem a levegő kéntartalma nem haladja meg a megengedett szintet. Annál nagyobb gond a sze­mét eltávolítása. A városi szemét, összetétele a szerves anyagok javára megválto­zott. Most szemétbe kerül minden olyan hulladék, me­lyet a kályhafűtés idején elégettek, A háziszemét — összetétele következtében — gyorsan bomblik. benne bak­tériumok tenyésznek. é6 a levegőt beszennyezik. A sze­mét begyűjtése és elhelyezé­se csak az erre a célra szol­gáló géppark növelésével és modernizálásával oldható meg. A zajártalom és a levegő szennyeződésének csökken­tésére a közlekedési útvona­lak kijelölésénél figyelembe kell venni, hogy a zajos és légszennyeződést okozó jár­művek különböző útvonala­kon. jól elosztva közlekedje­nek. Ezeket a járműveket ki kellene tiltani a város üdü­lőhellyé nyilvánított részei­ről. Szükség volna arra is, hogy a villamoskocsikat zaj­talanná tegyék. A város élelmiszerellátása a jelenlegi igényeket kielé­gíti. A bolthálózat nagy ré­sze azonban egészségügyileg kifogásolható. Fontos volna a vágóhíd felújítása is vagy egy új vágóhíd építése. A most felépült tejüzemben az eddiginél több tejterméket szükséges gyártani, és gon­doskodni kellene arról, hogy a tartósítóiparnak megfelelő kapacitású mélyhűtő részle­ge is legyen. Szegeden kevés cukrászati termék készül. Ugyancsak hiányzik egy hidegkonyha, amely feleslegessé tenné, hogy Budapestről szállítsák a városba a hidegkonyhai készítményeket. A két fagy­laltüzem napi 25—30 mázsás termelése ma még megfelelő, a konzervgyár által gyártott léfagvlalt jól bevált. Ugyancsak elegedőnek lát­szik a városban működő ét­termek és konyhák száma. Az idegenforgalom növeke­dése azonban előbb-utóbb újabb vendéglők üzembehe­lyezését teszik szükségessé. Annál is inkább, mert az ünnepi hetek ideién működő ideiglenes vendéglök higié­niájának színvonala sok kí­vánnivalót hagy maga után. Nem megoldott a napközis gyermekélelmezés, a család­tagok és az öregek étkez­tetése. A piacok helyzete sokat javult az utóbbi években, azonban nagyon esedékes már a Marx téri piac útburkola­tának felújítása, ivóvíz ellá­tása, és új piacok berende­zése. A végleges megoldás minden bizonnyal egy vá­sárcsarnok felépítése lesz. A lakosság egészségügyi felvilágosítása korántsem ki­elégítő. Különösen hiányos nz iskolákban végzett mun­ka Mert bár a felvilágosító előadásokat orvosok tartják, pedagógiai készségük nem megfelelő. A város járványügyi hely­zete megfelelőnek mondható, az oltási fegyelem jó. Évek óta nem fordult elő diftéria. tetanusz, járványos gyer­mekbénulás, alig van sza­márköhögés. A gyermekkö­zösségek zsúfoltsága miatt azonban kisebb járványok­ban előfordul májgyulladás és vérhas. A város kiskörúton belüli része, valamint a Tisza két partja hivatalosan is üdülő­terület. Törekedni kell arra, hogv az üdülőterületnek nyilvánított rész tovább fej­lődjék, a gyógyvízzé nyilvá­nított termálvízeket gyógyító célra hasznosítsák. A város közegészségügyé­nek irányítása egyre na­gyobb laboratóriumi és szak­orvost apparátust igényel. Ehhez jelenleg sem a Köz­egészségügyi és Járványügyi Állomás, sem pedig az Or­vostudományi Egyetem köz­egészségtani tanszéke elhe­lyezés szempontjából nem alkalmas. Ezek fejlesztése is elengedhetetlenül szükséges. tiii-i • • • • r Tobb papír A Dunaújvárosi Papírgyár termelése ez év második fe­lében elérte a tervezett ka­pacitást: az évi 52 000 ton­nás szintet. A negyedik öt­éves tervben a dunaújvárosi cellulóz- és papírgyárat to­vább fejlesztik. A Papíripari Vállalat javaslata alapján a Gazdasági Bizottság úgy dön­tött, hogy a dunaújvárosi agyarat yalosagos papirkom­binálta fejlesztik. A Köny­nyűipari Tervező Iroda olyan gyárak építésére készít terv­feladatot, és beruházási programot, amelyekben a je­lenlegi üzemekhez kapcsoló­dóan 50 000—50 000 tonna fehérített és fehérítetlen cel­lulózt. ezenkívül 100 000 ton­na hullámpapírt és 50 000 tonna hullampapir-dobozt gyartananak euente. Szeged szobrai Életmentő (T2S.) A rökusi kórház udvarán átl az alumíniumból készült kutfigura. Készítője Szomor Laszlo szobrászmű­vész. SZERDA, 1969. DECEMBER Ti. J^J^EBEEI

Next

/
Oldalképek
Tartalom