Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-14 / 264. szám

Újjászületett egy bölcsőde • Bensőséges ünnepségen nyitották meg Szegeden a Petőfi Sándor sugárúti bölcsődét, a III. kerületben. A résztvevők annak örültek egyöntetűen, hogy harmadszorra immár, talán véglegesnek tekinthető az Intézmény újjászületése, nem kell többet tatarozni. Az épület tavaly, az év végén vált életveszélyessé, a szőregi Építő Ktsz idén február 11-én látott munkához. Lapunkban többször is foglalkoztunk az épület átadásának elhúzódásával: az első határidő június 30 volt, a legutóbbi pedig október — most már biztosnak látszik, hogy a jövő hét elején újra benépesülnek a bölcsőde seobái. Az ünnepségen részt vettek annak a két bölcsődének a képviselői is, amelyek a hosszúra nyúlt tatarozás idejére befogadták a kicsinyeket. Az általuk s a kerület tanácsa által adott segítséget dr. Sövényházi Ferencné vezetőnő köszönte meg. Vincze Antal, a kerületi tanács vb elnöke megnyitó szavaiban kitért arra, hogy az újabb félmillió forintos beruházással, amelyet az épület újjávarázsolására költöttek, a kerület a város legkorszerűbb bölcsődéjét mondhatja magáénak. Ezt igazolja a megnyitó vendégeinek a szobákban tett első sétája is: kívül-belül új bölcsődével gazdagodott a varos. A szegedi táj és a városellátás Nem is olyan régen, néhány esztendővel ezelőtt még megesett, hogy sorok álltak a hentesboltok előtt. A piacokon sem lehetett megfelelő minőségű gyümölcsöt kapni, ingadoztak az árak, egyik napról a másikra lényegesen megváltoztak. Igaz, napjainkban is megtörténhet, hogy aránylag magas áron kerül a fogyasztóhoz a gyümölcs, de még rosszindulattal sem lehet állítani, hogy a városellátásban komoly hibák lennének. A szegedi táj árutermelésével, s a város ellátásával, a közgazdasági hatóerők figyelembevételével igen sokat foglalkozik Hovorka István, a Szegedi megyei jogú városi tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. Doktori disszertációját is ebből a témakörből készítette. Vele beszélgettünk a városellátásról, s a megtermelt mezőgazdasági áruk értékesítéséről, piacra jutásáról. Mit és honnan Kétségtelen, hogy napjainkban igen nagy szerepet tulajdonítanak egy-egy város ellátásának. A jó várospolitika nem feledkezik meg a termelési, áruértékesítési tevékenységről sem. A lényeg. akkor lehet elősegíteni a jó városellátást, ha a közgazdasági hatóerőket megfelelően érvényesítik, ha egyegy termelési körzetet nem rendelnek alá egy-egy város ellátásának. Szegeden 1960-tól napjainkig 25 ezer fővel szaporodott a lélekszám. Ez természetesen megmutatkozik a fogyasztói piac bővülésében é6 a vásárlóerő növekedésében. Hatalmasan megnőttek az igények, ami elengedhetetlenül választékbőséget követel. Mindezek ellenére a városellátás 6zínvonála nem romlott semmilyen téren sem. Az élelmiszeripari ellátásba minden mezőgazdasági termék beletartozik, kezdve a kenyértől a borig, a tejtől a gyümölcsig. Nyilvánvaló. hogy a szűkebb szegedi tájra, a négy termelőszövetkezetre nem lehet rábízni a váro6 ellátását. Szelektálni kell, mit érdemes itt termelni, mi fontosabb az ellátás szempontjából. Mindenképpen a közelben, a városi földeken kell a tejet, a gyümölcsöt, a zöldségfélét megtermelni. A kenyérnekvaló más tájakról is ideutazhat. Ennek érdekében fejti ki koordinációs tevékenységét a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály. körüli a piac igénye, s 260 vagon a varos termelése. Ennek 80 százalékát a kisegítő gazdaságok adják. Tervek Adatok Szovjet miniszterhelyettes látogatása Szegeden i 14 ggSPF* MM*- <Mfe „V ' Vj W 1' ÉL K^lliíty /iÉáP Napjainkban a város ellátásához szükséges termékekből az alábbiak szerint vállalnak szerepet a szegedi szövetkezetek és kisegítő gazdaságok. A kenyérgabonának 8 százalékát, a tejnek 8, a tojásnak 22, a csirkének 49, a burgonyának 14, a zöldségnek 72, a gyümölcsszőlőnek pedig 35 százalékát adjak piacra. Igen jelentős a kisegítő gazdaságok szerepe. Ugyanis az állami és szövetkezeti szektor mellett háztáji kertek, háztáji gazdaságok igen nagy mennyiségű árut termelnek. Szegeden 8 ezer kisárutermelő gazdaság található, lényegében miniterületekkel, 200 négyszögöltől maximum egy holdig. Különösen a zöldségellátásban nagy a jelentőségük, s nemcsak szegedi piacra, hanem országos piacra is juttatnak áruikból. Éppen ezért a kiskertakció is támogatja a kisegítő gazdaságokat. Napjainkban a város ellátásához évenként 230 vagon baromfi szükséges. 112 vagonnyi árut a Móra Ferenc és az Üj Élet Tsz szállít. A többi a szegedi tájból, a Szeged környéki földekről érkezik a piacra. A fogyasztáshoz szükséges 30 millió tojásból 6 millió az a mennyiség, amit a táj ad. A többi az országos terítés útján kerül városunkba. Tejből évente 231 ezer hektoliter a szükséglet, s a négy szegedi közös gazdaság mindössze 16 ezer hektolitert termel. Sajnos, a kisegítő gazdaságokban sem dívik a tejtermelés. Az Üj Élet Tsz tejfeldolgozó tevékenysége inkább a választék bővítését szolgálja. Gyümölcsből-szőlőből 750 vagon Igen lényeges, hogy a város ellátása érdekében mit tesznek, mit terveznek a termelőüzemek, hogyan akarják az igényeket még jobban kielégíteni, s a lakosság lélekszámának növekedésével ezt a színvonalat tartani, vagy javítani. Elsősorban a zöldségtermelést és. a tejtermelést próbálják javítani. Modern szarvasmarhá-tehenészetet hoznak létre a meglevők mellé. így a Haladás és a Felszabadulás Tsz-ben. Természetesen kihasználják a kedvezményeket .hiszen köz. tudott, hogy ,70 százalékát a szarvasmarha-építmények költségeinek az állam magára vállalja. Továbbra is élnek a geotermikus energia lehetőségeivel, így a mihályteleki Üj Élet Tsz-ben nagyszabású termálvízprogramot valósítanak meg. A cél az, hogy a város környékét egy belterjesebb kertészeti nagyüzemi övvel vonják körül, csupa-csupa fólia-, üvegházakkal, hogy a kora tavaszi és kései primőrökből elegendő legyen. Ez egészen a megvalósulás stádiumában van. A növekvő árumennyiség, bár nemcsak a városellátást szolgálja, hanem országos érdekeket, exportcélokat, mindenképpen kedvezőbbé teszi majd az árakat. Ez természetesen a szabadföldi primőrökre, a szabadföldi termelésre is vonatkozik. A városellátást szolgáló munkálkodást három alapvető gondolat fogja Ö6sze: a szegedi táj történelmi, társadalmi tradíciói, azok az intenzív kultúrák, amelyek évtizedekkel, évszázadokkal ez. előtt kialakultak. Másrészt a dinamikus fejlődés üteme — különösen érdemes a gazdasági tényezőket figyelni, hiszen a gazdaságok csak így boldogulhatnak — az elmúlt évben 8—10 millió forinttal nőtt a gyümölcsből felhozott áruk értéke. A négy szegedi tsz tavaly már 20 millió forint értékben árult ezekből. Mindezek mellett azonban a speciális helyzet is meghatározó. hogy a szegedi táj olyan exportövezet, ahol az országos igényekkel számolnunk kell. A további munkálkodás, a városellátást szolgáló tevékenység mindenképpen megköveteli, hogy hosszabb távon egy tudományosan megalapozott, egységes koncepció készülne el. amelynek alapján meghatároznák a szegedi táj termelését. Sz. Lukács Imre A humánum szolgálatában I

jesztő filmet játszottak nemrégiben a Szabadság moziban, a világhírű Truffaut 451 fok Fahrenheitjét. A film a technika veszedelmeire figyelmeztetett, s anélkül, hogy konkrétan és direkt kimondta volna, közölt egy nagyon fontos tanulságot. Ez a tanulság némiképp és bizonyos értelemben időszerűtlen: századunk a technika bűvöletében él. Nem oktalanul, mert a technika és a tudomány eredményei az autótól az űrhajóig, a rádiótól a televízióig, a Röntgentől a lézerig valóban káprázatosak. A francia filmrendező ebben a világban, a technika imádatának ebben az ellentmondást nem tűrő légkörében mondta ki figyelmeztetését: a technika túlburjánzó fejlődését ellenőrizni kell, különben emberellenes. pusztító erővé válik. Truffaut az emberiség egyik nagy aggodalmát fogalmazta meg. Ez az aggodalom. sőt valójában és igazában félelem, ilyen elevenen azóta él az emberiségben. amióta az atombomba létrejöttével megszületett a közös halál lehetősége. De a félelem a technikától jóval régebbi. Ma már megmosolyogjuk ugyan azt a naivitást. amivel annak idején a technika első csodáit, a vonatot és az autót fogadták. Altalános volt az a hiedelem, hogy 25—30 kilométeres sebességgel száguldó járművek pusztulást hoznak majd az emberi fajra. Később természetesen kiderült, hogy ezek az aggodalmak nemcsak feleslegesek, hanem egyenesen károsak voltak, akadályozták a fejlődést. Valamiféle aggodalom azonban mégis megmaradt az emberiségben, s az atombomba elleni rettegésben valójában ez a régi riadtság koncentrálódott. Most már, az atombomba után, tudjuk, hogy ezek a régi aggodalmak csak konkrétságukban voltak mosolyt keltők, abban a lényeges dologban viszont, ami az egésznek az alapja, nevezetesen abban, hogy nem tisztázódott még az ember és a technika viszonya, csakugyan reális a szorongás. A régi, szinte babonás félelem a lenézésnél több figyelmet érdemelt volna. Az történt ugyanis, hogy a természet mellé, amely mér az ősember számára is a félelem egyik forrása volt, korunkban új veszélyforrás járult, a technika, s az ember szinte a mai napig, úgy értve, az atombombáig, nem tudta viszonyát ezzel a csodákat produkáló erővel rendbe rakni, tisztázni. Somogyi Károlyné felvételei V. K. Grugyinyin miniszterhelyettes és Vincze György, a Szegcdi Nyomda igazgatója az itt készült könyvekről besz élget Tegnap, csütörtök délelőtt szovjet delegáció érkezett Szegedre. V. K. Grugyinyin, az OSZSZSZK miniszterhelyettese, a sajtóbizottság első elnökhelyettese; A. Sz. Einbinder, a moszkvai 8. számú nyomda igazgatója és J. 1. Malihina műfordító — akik a Kiadói Főigazgatóság vendégeiként tartózkodnak Magyarországon — a Szegedi Nyomdába látogattak el. Ebből az alkalomból a nyomda vezetőin kívül Halász Ái-pád. a Szeged m. j. városi tanács vb elnökhelyettese is üdvözölte a küldöttség tagjait. Megtekintették a .nyomdát és azt a kis házi Kiállítást is. melyet az itt készült szép könyvekből, folyóiratokból, napilapokból rögtönöztek számukra. A vendégek elmondották, hogy a szovjet könyv ünnepi eseményeire érkeztek hazánkba. Budapesten és Kecskeméten szovjet könyvkiállítás megnyitóján vettek részt. J. I. Malihina, a műfordítónő egyébként a magyar irodalom kiváló ismerője és barátja, ő fordította oroszra Németh László Gyász című müvét és Sánta Ferenc Húsz óráját is. Arany, Ady. Radnóti verseit is nagyon szereti, ő írt előszót orosz nyelven kiadott műveikhez. A szakmai eszmecsere, baráti beszélgetés után a küldöttség városnéző sétára Indult, megtekintette Szeged nevezetességeit. Este visszatértek a fővárosba, ahol még két napot töltenek. Korszerű egészségügyi intézmények a járásban Tegnap délelőtt ülésezett a szegedi járási tanács végrehajtó bizottsága Szegeden, a járási tanács székházában. Megvitatták, s elfogadták a vb tagjai a szegedi járás egészségügyi intézményeiről, a továbbfejlesztésükre teendő intézkedésekről szóló beszámolót. A harminc községben mindenütt, működik körzeti orvosi rendelő, öszszesen 38. tanácsadó 30. fogászati rendelő 11, TBCgondozó 3. bölcsőde 7. szülőotthon 1. Ezek hivatottak a szegedi járás egészségi ellátását szolgálni. Az elmúlt években igen-igen megnövekedtek a követelmények Ez összefügg a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, megnőtt a biztosított dolgozók létszáma, a községek fejlődésével. szolgáltatásával. az egészségügyi követelmények is megnövekedtek, megsokszorozódtak. A magasabb színvonalú egészségi ellátás érdekében a járásban megteremtették az előfeltételeket, megfelelő munkahelyeket létesítettek, a régi egészségügyi létesítményeket felújították, több helyen újakat hoztak létre. Néhány községben. mint Kiskundorozsmán és Kisteleken az egészségügyi intézményben három körzeti orvosi rendelő, tánácsadó és fogorvosi rendelő működik. A járásban új épületekben, vagy felújított épületekben 22 körzeti orvosi rendelő található a mai követelményeknek megtelelő állapotban. Mindössze öt olyan körzeti orvosi rendelő van, ami felújításra vár, mert bem felelnek meg a mai követelményeknek. Ugyanakkor 9 olyan rendelő, amelynek a felújításával nem érdemes már foglalkozni, legcélszerűbb új épület létrehozása. A harmadik ötéves terv során a szegedi járásban tíz egészségügyi létesítmény készült el, s még 13 millió 250 ezer forint értékben továbbiak készülnek. Az új létesítmények mellett a felújítási hitelből nagyarányú korszerűsítést is- végrehajtanak. 1964-ben 378 ezer forint, 1965-ben 487 ezer forint, 1966-ban 1 millió 150 ezer forint, 1967-ben 847 ezer forint, 1968-ban 650 ezer forint és' 1969-ben 1 millió 850 ezer forintot fordítottak erre a célra. A járási tanács vb meghallgatta és elfogadta a járás népművelési tevékenységének irányelveit és az építési jogkör alakulásáról, az új hatáskörökről és ügyrendekről szóló tájékoztatót. Kialakult ugyan egyrészt a feltételek nélküli rajongás, másrészt a teljes elutasítás álláspontja. Napjainkban azonban mindkét álláspont elavult. Azokat, akik ellene szóltak a fejlődésnek, valósággal elsöpörte az idő a technika új csodái. A rajongókat pedig ugyanezek a csodák a köz fórumainak kizárólagos birtokosaivá, szószólóivá tették. Ez aztán odáig haladt, hogy az emberiség értékeinek másik fele, a humánus kultúra kincsei kezdtek lefelé csúszni a közmegbecsülés értéklistáin. Kialakult a vita, hogy a humánus vagy a technikai kultúrát illeti-e meg az első hely a mai világban. S ha voltak is, akik az előbbi mellett kardoskodtak, a közvélemény szinte alig vett róluk tudomást. A technika csodáinak gyerekes áhítatában egyre kevésbé törődött a másik kultúrával. Emlékszem egy vitára, amely azt taglalta, olvashat-e a modern ember regényt, s pláne verseket? Magába fogadhatja-e őket. tanításaikat, mondanivalójukat? Egyáltalán: engedheti-e hatni magára azt a szellemet, amit ezek az írásművek képviselnek? Truffaut figyelmeztetése ebben az időben, ilyen légkörben hangzott el. S a rendező nem a technika ellen beszél általában, mert ez értelmetlenség, reakció lenne, az emberiséget a fejlődés meghaladott szakaszaiba vetné vissza. A 451 fok Fahrenheit a veszélyekre figyelmeztet. Az atombomba kinyitotta ugyan az emberiség szemét, s egyre terjed a korlátozás. az ellenőrzés követelése. De ne higgyük, hogy másféle hangok nem hallatszanak az emberiség kórusában. A technika expanzív természetű: állandó növekedésre törekszik. Az atombombának is vannak hívei, akik mindenféle ravasz fondorlattal azt igyekeznek bizonyítani, hogy a veszély, amelyet a legtöbben éreznek és világgá kiáltanak, ostoba, naiv túlzás. A veszély koránt sincs akkora — mondják —. mint sokan vélik, meg lehet teremteni a „tiszta" bombát. Nem kell tehát azokra hallgatni, akik ellenőrzésről, korlátozásról beszélnek. A

zokra persze csakugyan nem kell hallgatni, akik a technika fejlődését általában tagadják. Azokra azonban igen. akik ellenőrzött fejlődésről beszélnek. vagyis azt mondják, a technikának humánus célokat kell szolgálnia, s ha ellentét, konfliktus keletkezik a kétféle kultúra között, mindig a humánumnak kell diadalmaskodnia. Az ember ősi félelme a természettől azért maradt meg szinte napjainkig, mert a természet olyan erő, amelyet még nem tudtunk vagy nem teljesen tudtunk hatalmunka keríteni. De a technikát az ember hozta létre. Érthetetlen és értelmetlen lenne, ha ezt az emberi teremtményt nem tudnánk szolgálatunkra kényszeríteni, ha kiszabadulna ellenőrzésünk alól, egészen addig, hogy magát a teremtő embert is elpusztítaná. A humánus kultúra természetesen csak úgy ellenőrizheti a technikát, ha eleven, élő. MaJ kétségkívül 60k minden veszélyezteti ennek a kultúrának elevenségét, intenzitását. Több becsületet, nagyobb elismerést kell ennek a kultúrának.biztosítani. Senki fiatalnak ne legyen, ne lehessen olyan aggodalma, modern ember marad-e. ha szereti és olvassa a regényeket, verseket. Az igazság az. hogy csak úgy. az irodalomnak, a művészetnek nem hátat fordítva lehet és lesz igazán modern ember. ökrös László PÉNTEK, 1969. NOVEMBER 14. DÉLMAGYARORSZÁG