Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-12 / 262. szám

iu vége előtt Mennyit kerestünk és mire költöttünk? Ebben a témakörben csak megyei OTP igen magas fogyasztási cikkek értékesí­csoportátlagokat lehet ki- 1969. évi személyi kölcsön tése nem érte el az előző mutatni, s bizony az átla- keretét már október elején esztendő szintjét sem. gok — különösen akkor, ha felhasználták. Csupán az közel 70 ezres ipari létszá- áruvásárlási hitelek igénybe­mot veszünk figyelembe, vételi lehetősége mérséklő­ahogyan azt a statisztikai dött, mert hiányos volt az kimutatás is teszi — sok áruellátás és szűkült a ke­mindent eltakarnak. De néz- reskedelem cikklistája, zük a tényeket: mennyit is _ ,,, , Gyenge ellátás Kedvezőtlen áralakulás kerestünk ebben az eszten­dőben és mire költöttük el jövedelmünket Nyolc százalék plusz A megnövekedett jövedelmek hatásaként je lentkező igen élénk lakossá S hogyan alakultak az árak? Kedvezőtlenül. Az ipar is, a kereskedelem is fokozottabban élt az árfor­mák adta áremelés lehetősé­gével. Ezen túlmenően a pénz- kínálat gyengülése mind a három árufőcsoportban hoz­zájárult az árak emelkedé­gi kereslet mogott nem állt séhez. Számadatok: a fo­az elmúlt háromnegyed év- gyasztói árindex élelmi­A lakosság készpénzbevé- ben megfelelő árukínálat, szereknél 2,7 százalékkal tele Szegeden és Csongrád Szeged és Csongrád megye ruházati cikkeknél 3,3 a ve­megyében, az év eddig el- kiskereskedelmi forgalma — gyes-iparcikkeknél 2,3, a telt időszakában 8 százalék- az előző évinél rosszabb szolgáltatás területén ' peclig kai volt magasabb, mint áruellátás ellenére — a 3,1 százalékkal emelkedett egy évvel korábban. Ezen- vártnál nagyobb mértékben, Ha tekintetbe vesszük, ho«y belül a munkabér címén ki- 9 százalékkal emelkedett, az ipari munkások havi iö­fizetett összeg 6 százalékkal az országos ütemtől azonban vedelme alig ér el 3 százaié­emelkedett, a foglalkozta- így is 1 százalékkal elma- " tottság és az átlagkeresetek radt, s a forgalom szerke­együttes növekedése követ- zete az országostól eltérően keztében. Az átlagkeresetek alakult. Környezetünkben az hogy "életnívójuk" emelkedé­a megfigyelt ágazatokban a élelmiszerek forgalma nőtt se nem érhette el a kívánt következőképpen alakultak: igen jelentősen. 12 százalá­az iparban 3 százalékkal, az kos mértékben, építőiparban 5, a kereske­STT szolgáltotásban^'s évb*a tapasztalt élénk ke- ható, hogy az árszintemel s^áLlékLl hiladtok^ meg az eletet a boltok nem tud- k^st nagy mértében előző év azonos időszakát, ták kielégíteni a beszerzé­Az adatokból kitűnik, hogy sek elégtelensége miatt. To­igen nagy a szóródás a ke- ... növekedett _ resetek között. Tavaly pél VaDt> novekeűe" a kos javulást, az állami al­kalmazottaké pedig még ennyit sem. könnyű belátni, mértéket. Kiragadva a ruházati Ruházati cikkekből az ez cikkek frontját, megállapít­dául az iparon belül a ne­cikkek száma. A héziparban dolgozó szegedi ben elkezdődött készletleépí­és környékbeli munkások át- tési tendencia — részben a az elégtelen kínálat, a hiány­cikkek nagy száma alakítot­ta ki. Hozzájárult ehhez a hiány- monopolvállalatok által dik­múlt év- ^lt fogyasztói áremelés is. Bár a májusi forgalmiadó­rendezés egyes áruféleségek­kereskedelem helytelen nél — gyapjú, gyapjú típu­lagkeresete 1799 forint. a kmmym^rbanmis^d^ozóké nyereségérdekeltsége miatt sú szövetek, az ebből készült dolgozóké 1644 forint Ez azt — tovább folytatódott. Ve- konfekció, kötöttáruk stb.— jelenti, hogy a szocialista fogyasztói árcsökkentést tett iparban foglalkoztatott mun­valami rózsás az ellátás: volna lehetővé, ezzel sem az kasok átlaga 1663 forint volt penge volt a kínálat a kereskedelem havonta. A jelenlegi adatok Y35"- villamossag. es tar os toar, sem a kereskedelem 3 százalékos emelkedést je­leznek, bár ezt a most fel­tüntetett 1692 forintos átlag még nem tükrözi hitelesen, s nem valószínű, hogy az év hátralevő időszakában any­nvit változnának a fizetési tételek, hogy „befusson" a jelzett 3 százalék. Az előbb említett 8 százalék azért reális, mert ebben az évben kereken ötezerrel többen dolgoznak iparvállalataink­nál, mint tavaly. Jól iizet az építés Két ágazatban — az épí­tőiparban és a termelőszö­vetkezetekben —, megfele­lően, sőt kedvezően javul­tak a keresetek. Az építő­munkások tavaly havonta 2001 forintot kerestek, amely átlag az idén 5 százalékkal javult és jelenleg a havi átlaguk 2113 forint, de az egyéb személyi jövedelmek­kel együtt 2313 forint, vagy­is 10 százalékkal jobb a ta­valyinál. A termelőszövetke­zetek munkabér és munka­díj címén 11 százalékkal fi­zettek ki többet, mint a múlt esztendőben. Ehhez figye­lembe lehet venni, hogy a tsz-tagok és alkalmazottak száma semmit sem növeke­dett, s így az emiitett szám­nál is nagyobb keresetnöve­kedést takar. Keresetünk minden fillé­rét elköltöttük, sőt sokan je­lentős mennyiségű hitelt vettek a nyakukba. Az ada­tok szerint a lakosság taka­rékbetétáílományát az év folyamán 180 millió forint­tal növelte, amely 10 szá­zalékkal kisebb mértékű, mint tavaly volt. Ugyanak­kor az igénybe vett építési és személyi kölcsönök száma és összege emelkedett. A fogyasztási árukból. A tartós nem élt. Magyar kulturális hét Franciaországban Magyar kulturális hét nyílt hétfőn a franciaországi Le Havre-ban. A magyar hét első napján, hétfőn magyar fotó-, népművészeti és bé­lyegkiállítás nyílt a Le Hav­re-i városházán, este pedig a Magyar Állami Operaház ba­lettegyüttese lépett fel a vá­rosi színházban. A színházat zsúfolásig megtöltő közönség nagy tapssal fogadta a ma­gyar művészek, különösen Kun Zsuzsa, Orosz Adél, Ró. na Viktor és Dózsa Imre tán­cát. A kiállítás megnyitásán és a balettegyüttes bemuta­tóján ott volt René Cance, Le Havre polgármestere. Mód Péter, a Magayr Nép­köztársaság párizsi nagykö­vete és dr. Pesta László, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének alelnöke. A magyar hét rendezvé­nyeire a belépőjegyek elő­vételben elfogytak. Hétfőn délben René Cance. Le Hav­re polgármestere ebédet adott Mód Péter, a Magyar Nép­köztársaság párizsi nagykö­vete tiszteletére. Az ebéd előtt René Cance átnyújtotta Mód Péternek Le Havre vá­ros emlékérmét. A kedd reggeli Le Havre-i lapok, a Le Havre Libre és a Le Havre-Presse nagy ter­jedelemben. fényképekkel kí­sért beszámolót közöl a ma­gyar hét megnyitó esemé­nyeiről. A Le Havre Libre kritikusa a legnagyobb elis­meréssel ír a magyar ope­raművészek teljesítményéről, a táncosok tökéletes előadá­sáról, a nagyszerű zenekar­ról és a kitűnő díszletekről. Nagy forgalmat vár az élelmiszer-kereskedelem Minden évben erőpróbá- teljesítését. Kevés a kakaó- A zavartalan ellátást nem ja a kereskedelemnek az év por, importból pótolják a csupán az elegendő áru, ha­végi forgalom, amely már hiányt, de még így sem le- nem főleg a zökkenőmentes november közepén kezdő- het többre számítani belő- szállítás garantálhatja. Ezért dik. A Csongrád—Békés me- le, mint amennyi a múlt év a nagykereskedelmi válla­gyei Élelmiszer és Vegyiáru végén volt. Lesz elegendő lat pontos túramenetrendet Nagykereskedelmi Vállalat húskonzerv, de ennél a dolgozott ki, s arra kérte a és vásárlói, a kiskereske- cikknél is előfordulhat át- kiskereskedelmi vállalato­delmi vállalatok és fogyasz- meneti választékhiány. A kat, szövetkezeteket, hogy tási szövetkezetek az idén sertésvágások időszakára saját szállítóeszközeikkel és az utóbbi évek legnagyobb elegendő paprikát, borsot, a következő hetekben na­forgalmára számítanak es sót, egyéb fűszert kínál a gyobb tételű előrendelések­készülnek fel. A nagykeres- kereskedelem, s forgalomba kel segítsenek. Főleg a ren­kedelmi vállalatnál már ok- hozzák a szebb és jobb mi- delések egyeztetésében és a tóberben előjelei mutatkoz- nőségű fényezett rizst is. tak a forgalom emelkedésé­nek, amely az élelmiszer- . I " L ' értékesítésben 27 százalék- QISO 0011011 kai volt magasabb a tavaly októberinél. Fényezett rizs szállítások jó megszervezé­sében nélkülözhetetlen az együttműködés, hogy a ke­reskedelem egésze elnyerje a fogyasztók megelégedését. A tanácskozás résztvevői — köztük a fogyasztási szövet­kezetek megyei vezetői — ígérték, lehetőségeikhez Mcifyar delegáció a Simái vásáron Dr. Kocsis József kohó- és Az utóbbi időben megélén­gépipari miniszterhelyettes kültek a magyar külkereske­vezetésével Limába érkezett delem kapcsolatai a latin­a magyar ipari és kereske- amerikai országokkal, 1965­delmi szakemberekből álló höz mérten 1968-ban a ma­delegáció, amely a perui fő- gyar áruk dél-amerikai ex­városban november 14-én ja 74 százalékkal, az on_ nvilo csendes-oceani vasar . .. alkalmából látogatott Dél- nan származó import pedig Amerikába. 58 százalékkal emelkedett. Az ünnepekre, Mikulásra, karácsonyra leginkább ke­resett édesáru teljes készle­te már a raktárakban van, ezek első részét november Az elókészületekről és a 20-ig, a karácsonyra valókat , H szükséges együttműködésről pedig december első hetében KePest- eseueg lei-meiosz^­tanácskoztak a napokban az kiszállítják az üzletekbe. A vetkezetektől kölcsönvett élelmiszer nagy- és kiske- negyedik negyedévre 40 szá- szállítóeszközökkel is segí­reskedelmi vállalatok, a zalékkal több édesáruról tenek hogy az áruk mielőbb megyei és a szegedi tanács gondoskodtak, mint amennyi hnltnüha kerül ienek kereskedelmi osztályainak az év első háromnegyed évé- DOUOKDa KJU vezetői. A tájékoztató sze- ben elkelt. Beszerezték már . . rint az alapvető élelmicik- babból, lencséből, mákból is kékből — a cukorból, liszt- a szükséges mennyiséget. Az ból és a zsírból — zavarta- import áruk közül a banán lan ellátásra lehet számíta- első tétele már országon ni. Bár az utóbbi napokban belül van, december elejére a szokásosnál kevesebb zsír — a tavalyinál jóval ko­volt a boltokban, a hamaro- rábbra — ígérik a narancs san meginduló szállításokkal boltokba küldését is. Gon­biztosítani lehet az igények doskodtak a kávéfogyasz­tókról is, a nagykereskedel­mi vállalat ebben az évben eléri a 100 vagonnyi értéke­sítést, s ez 15 százalékkal magasabb a tavalyi forga­lomnál. Tájékozottság és technika K örnyezetünk ipari fejlődése nagyon fellendült az el­múlt esztendőkben, a régi gyárak némelyikében teljes újjáépítést, belső rekonstrukciót hajtanak végre; s nem kevés az új iparvállalatoknak a száma sem. Tehát az elavultabb technikát újra cseréljük, a most épü­lő gyárakba pedig már a legújabbat igyekszünk beszerez­ni. Á gazdasági életben ez természetes. Nyereséggel, ha­szonnal csak az a vállalat képes termelni, amely lépést tart az általános technikai fejlődéssel; hiszen a verseny­ben csak ilyen vállalatok tudnak az élbolyban maradni. Érdemes ezért néhány megjegyzést tenni környeze­tünk technikai színvonaláról. Milyen? Nagy általánosság­ban elfogadható, néhány speciális területen talán kitűnő is, de vannak gyenge pontjaink is. Adatok egész sorával lehet bizonyítani, hogy több szegedi és megyei vállalat műszaki színvonala nem üti meg a kívánt és elvárható szintet. Néha azt a színvonalat sem, amelyet pedig régóta ismernek idehaza és külföldön egyaránt. Még a néhány éve épült, vagy teljesen átalakított üzemek egy részénél is ez a helyzet. Lássuk a példákat: az Alföldi Porcelángyárban az idén helyezték üzembe az edény- és égetési segédanyag­gyárat, zömében az NDK-ból származó berendezésekkel. A szépséghiba mindössze az, hogy ennek az üzemnek a gyár­tástechnológiája a jónak ismert német műszaki színvonal alatt marad. Á Kontakta szentesi gyára az új telepítés el­lenére közepes színvonalú gyártástechnológiával rendelke­zik, az üzemre a gépesítés lassú ütemű és alacsony foka jellemző. A szegedi EMERGÉ Gumigyár öt esztendeje kez­dett termelni, s a termelés egyhatodát kitevő tömlők gyár­tástechnológiája szinte gépesítés nélküli. A szegedi textil­művek az új üzemek közé tartozik, négy évvel ezelőtt fe­jeződött be a bővítés és a rekonstrukció, de ez csak rész­ben eredményezett igazán korszerű gyártástechnológiát. Az újonnan létesített szövöde még hazai viszonylatban sem tartozik a korszerűek közé. Egységnyi termelési mu­tatói 10 százalékkal alatta maradnak a már korábban is meglevő hazai legjobb pamutszövödék teljesítményeinek. Vagy például itt van a még át sem adott tejipari vállalat. Ebben a külsőre modern üzemben palackos tejet készíte­nek a korszerűbb műanyag-, vagy a külföldön jól bevált tetrapack csomagolás helyett. Érdemes hozzáfűzni, hogy a szentesi mezőgazdasági üzemek létesítsenek műanyag cso­magolással dolgozó tejüzemet. Persze legalább ennyi, sőt több pozitív példát is el le­hetne mondani iparvállalatainkról. Alighanem a legújabb technikát képviseli például a kenderfeldolgozó ipar né­hány új gépsora: a műanyagból repesztett fóliát gyártó Covema gépsor, a csomómentes hálókötögép, a fonócentri­fuga, vagy a vásárhelyi szaniterárukat gyártó gépsor. Azok a vállalatok, amelyek korszerű, nagy termelékeny­ségű gépet szereztek be, jól jártak. Lehetővé tették, hogy egyes munkamüveleteket magas műszaki színvonalon vé­gezhetnek. Kár, hogy csak egyes munkafolyamatokra ter­jedhet ki a magasabb technikai szint. Részint a pénzügyi szabályzók, részint a meglevő üzemépületek adottságai következtében a gépbeszerzések még nem eredményezik az egész gyártási folyamat műszaki színvonalának megja­vulását, a folyamatos gyártási vonalak kialakulását. Miért van ez így? — kérdezhetnénk. Egyértelműen még elmarasztalni sem lehet a vállalatokat, hiszen sok minden befolyásolja, meghatározza lépéseiket a vásárlá­soknál, beszerzéseknél. Legnyomósabb indok piaci helyze­tünk, pénzügyi lehetőségeink korlátozott volta. Teljes egé­szében felmenteni sem lehet azonban azokat, akik intézik technikai berendezkedéseink kialakítását. Gyakran tájé­kozatlanság miatt válik olyanná a műszaki színvonal egy­egy iparvállalatnál, mint amilyen. Sajnos, kevés vállalat tevékenységét jellemzi még az új utáni tudatos érdeklő­dés, kutatás. Több esetben nemhogy a külföldi, de még a hazai hasonló gyártástechnológiák legfontosabb jellemzőit, műszaki paramétereit sem ismerik. Például a Kontakta szentesi gyárában úgy tudják, hogy a termelésükben jelentős, hőre keményedő műanyag alkatrészeket gyártó automatát még nem készítettek, ugyanakkor a közeli kiskunfélegyházi villamosszigetelő és műanyagfeldolgozó vállalatnál működik olyan. Maradha­tunk a Kurca-parti városkában: a baromfifeldolgozónál 1965-ben rekontsrukciót hajtottak végre, de csak szociális épületet és irodaházat építettek, a hűtőkapacitást bővítet­ték, a gyártóvonalakat nem korszerűsítették. Most terve­zik a csirkefeldolgozó sor korszerűsítését. Elképzelésük, hogy a jelenlegi óránkénti 1800 darabos kapacitásról 2500­ra fejlődnek. De ugyanakkor ismert hasonló létszámigé­nyű és óránként 6000 darabot feldolgozó külföldi gépsor is. S ummázva: a technikai, műszaki színvonal emelkedése nagyban összefügg a gazdasági vezetők tájékozott­ságával, azzal a törekvéssel, hogy igyekezzenek a legújabbat megszerezni. Nem ártana olyan mérnökközgaz­dászokat foglalkoztatni, akiknek más dolguk se lenne, mint figyelni, állandóan tájékozódni az iparág berkeiben, idehaza és a külföldi országokban egyaránt. Dotációjuk alighanem kamatosan visszatérülne akkor, amikor a válla­lat műszaki színvonala lépést tart az általánossal, s árui­val a legjobbak között futhat az egyre élesedő gazdasági versenyben. Gazdagh István I Aru és szállítás A téli bor- és égetett ital vásárra 30—35 féle borról, 8—10 féle vodkáról és egyéb pálinkáról gondoskod­tak, s növelték az import sörök választékát is. Ha­sonlóan import cigarettákkal bővítik a dohányosok válo­gatási és ajándékozási lehe­tőségeit. Hegteltek a pincék Az utóbbi évtized leg- 34 ezer holdat ölelnek fel a az AKcld egyik legkiválóbb hosszabb és egyben legnyu- szőlőültetvények, mert godtabb szüreti idénye feje ter- szőlőfajtája kövidinka: more fordultak az 1960—65. terméshozamban és cukor­fokban a legtöbbet produ­zödött be a Magyar Állami évi telepítések. Ezeknek je Pincegazdaság Csongrád— lentős része Pusztamérges, Szolnok-vidéki üzemének Balástya, Öttömös, Kiste­három megyére kiterjedő lek, Ásotthalom környékén kálta. Megteltek a pincék: 305 ezer mázsa szőlőt vettek át. Ha voltak is elhelyezési körzetében. Csaknem két található. A felmérések sze hónapig szedték a dús für- rint az új nagyüzemi tele- g*^ndö£ jö felkészüléssel, szervezett munkaval zokke­töket a tőkékről. Szándéko- pek holdankénti termésátla­san késleltették a szüretet, ga rendkívül kedvező: hogy minél jobban édesed­__ negyven és hetven mázsa ^ v jenek a bogyók, növekedjék között, váltakozik. A pince- és" a "pusztamérges! a cukortartalmuk. Közben gazdaság körzetében a kö­az egyéb mezőgazdasági te- vidinka az uralkodó fajta, a endök sem szenvedtek hát- terület felét foglalja el. nőmentessé tették az átvé­telt. Különösen a kisteleki pincé szet dolgozói érdemelnek dicséretet, szüreti, csúcs rányt. mert a szőlő betaka­rítása nem kötötte le a gaz­daságok teljes munkaerejét. Csongrád, Szolnok és Bé- SZERDA, kés megyében az idén már 1969. NOVEMBER 12. Most is beigazolódott, hogy idénybeli helytállásukért. DÉLMAGYARORSZÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom