Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-30 / 278. szám
Virágok rajzolója Falvak — Ha szórakozni akarok, csak veszem a papírt, teszem oda egy kicsit, megint egy kicsit, ilyen szenvedélyes vagyok én. Ha dolgom van, de egy kis lélegzethez mégis juthatok, mindjárt ezt csinálom. — Nem kérdezte senki se, én meg nem plakátoltam ki, hogy mit tudok. Mezőkövesd egykor híres matyó asszonya több évtizede Balástyán él. Aki tudja, honnan jött, az sem tudja mind, hogy Bán Józsefné Jacsó Bori (Matyóföldön fontos a lánynév asszonyfejjel is) milyen szép virágokat rajzol napról napra. Nincs olyan nap, hogy megfeledkezne sűrű mintás virágoskertjéről. Aki a szép tulipános ládákat nemcsak hírből ismeri az is irigykedni kezd, amikor belép a szobába. Hát ha fölnyílik a láda födele! Takaros rendben a hangyaszorgalom beszédes jeleivel telerajzolt mind az én mintámat akarpapírlapok. Első kérdés: A népi díszítőművészet hírneves alakja, Kis Jankó Bori személyes ismerőse volt. Azt mondja róla, hogy az csak néhány mintát tudott, igaz, hogy a régebbieket, és leginkább a lobogó ingujjakat varrta. Fejből ő nem csinált mintákat. Előkerül egy régi díszítés községben gondot a téli tüzelőhiány. A J Több ' okoz ; dóciak panaszkodnak hogy ) a sándorfalvi TÜZÉP-nél — ahová ők körzet szerint tartoznak — legtöbbször csak is. Negyvenkét eves. — A | egy fajta Szén van, az is vömnek csináltam, jegy- , _ surcra valónak. ' kevés, A forráskutiak is türelmetlenül várják az újabb szállítmányokat, mert ve— Lehetne ebből kapni? — Igen szívesen. A második: — Kinek csinálja? ta varrni. Mondták, csak ne _ , , . . ... nehezet rajzoljak n.wik annak már mindegy. Még nekik, A matyó-minta fekete alapjától és színeiről régen leszokott már. Magának csinálja, így is jó, és ehhez könnyebb hozzájutni. A falon lóg két nagyon régi cseréptányér az ágy fölött, még a dédnagyanyjáé volt mind a kettő. Annak a dísze is belekerült egy rajzba, de nem tudja, milyen virág. Üjévkor lesz nyolcvanéves Bori néni. Fia sokszor mondja, miért rontja még mindig a szemét. — El van az már rontva, ez mégis úgy elcsinálták sok- van, amit szeretek, hogyne szor, hiába rajzoltam egyfor- csinálnám? Ki keresne matyó-mintámára a mintákat. Sokat dol. . .. . f^uTinfS' u^u^^n Hat az itteni homokon? Ta— Magamnak csak. Mert a hétnehézseges vilagban ha én hozzákezdek, rágon- mégis tudtunk házat venni laIm a2ert azt ls lehet, dolok arra az időre, amikor érte. H. D. otthon voltam, amikor még __ csak tanultam a mintákat rajzolni. — Kitől tanulta? — Leginkább csak magamtól. Nem tudom, hogy a ma utolérhetetlen kombinációs képességű, világhíres elektronikus agyak hányféle variációját tudnák az emeletes szirmú matyó rózsáknak. a tulipánoknak, a csillagoknak és bogyóvtrágoknak, a pettyes gallynak és a búzavirágnak, meg a csípőre tett kezű, szépen formált levaleknek összeszerkeszteni de nem hiszem, hogy ezt a ládát meg tudnák tölteni Bori néni még többet tud. Ha megkérem, előveszi a rajzlapot most is, jobb és bal arasszal kiméri a közepét hosszában, laposra fektetett vékonyka tenyerével meg széltében, úgy, hogy a pont éppen középre essen.' Jnnen indul a matyó rózsa szirma. Forgatja a papírt körbe-körbe. csorog rá a minta, ahogy a népdal bugygyan elő a lélekből, mi pedig lapozzuk a többi mintát, hogy meggyőződjünk • ennek a mostaninak sincs párja az eddigiek között Szemtől szembe látjuk, mégis megkérdezzük, hogyan csinálja. — Annyi mintája van ennek, amennyit csak ki tudok venni az öreg fejemből. Eltaláltam, hogy ezt oda kell rajzolni, odaillik. Amikor készen van, megnézem, mondogatom magamnak: én nem is tudom, hogyan csináltam meg. Beszélgetek magamban. Így szórakozok Lánykora, menyecskeévei azért is nevezetesek, mert akkor még számon tartották tudományát. — Ügy jöttek a varróaszszonyok, mint a rojt. Az én ablakom alatt volt a tanya, hívtak közéjük. Utóbb már szélyesen közeleg a tél. Sokan vennének olajkályhát, de az sem kapható az üzletekben. Határozott intézkedést sürgetnek. ÖSZI SZELLŐ Horváth Dexsö felvétető Szegedi tésztagyöngyök A szegedi Üj Élet Tsz-ben sincs róla, hogy ráfizetéses is tudják, miből lehet pénzt lenne, megél az a maga lácsinálni, ha melléküzemágra hán, csurgat is egy kis apgondolnak, akkor is. A tar- rópénzt a honyakészítő kis manufaktúra nem tartozik a legjövedelmezőbbek közé. Szó Egyesülés vagy közös vállalkozás? A mezőgazdaságban az termelőszövetkezetek száma méretű és sok irányú kiegéönálló gazdálkodas az anya- nyolccal csökkent a megyé- szító üzemágakat hoztak gi eszközök és szellen.: erők ben. Több önálló közös vál- létre — átlagosan az orszáfokozottabb koncentrációját lalkozás működik már. még gosénak alig fele az alapkivánja meg. Előtérbe ke- több most van alakulóban, s tevékenységen kívüli, illetve rült a termelés speciaiizáeió- gyakoriak az egyszerűbb a melléktevékenységek hója. az ésszerű szakosítás, s pgyüttműködesek is. zamértékének aránya, s a a korszerű termelési tech- A mezőgazdaság csaknem kívánatos további fejlesztés nológiák alkalmazasa, me- valamennyi termelési terű- csak jó kooperációval, a lyek egyik előfeltétele, az ietén történtek már kezde- rendelkezésre álló eszközök optimális uzim ag'. ság, több- rnényezések közös vállalko- közös hasznosításával valónyire mar kialakult a gaz- jósokra s különösen nagy sítható meg. De a különböző dasagokban. Az uzemnagy- az érdeklődés a kiegészítő és kötöttségek, elsősorban az sag kialakftasánál azonban melléktevékenységek közös eszközhiány, a merev hitel^ H^-a ® J^tT/t fejlesztése iránt. Szeged politika, a viszonylag manak leamegfe?előbb termelési környékén Csongrád me- gas adóterhek fékezik e he™erkezé? tartcüták ff^L" ^ *** ly6S kezdeményezéseket, szem előtt. daságban túlzottan , nagy G. I. Nagyobb méretű gazdaságok többnyire a Jobb minőségű területeken jöttek létre, ami önmagában is kedvező feltételeket jelent a termelés szervezéséhez. A legmegfelelőbb szakosítás kialakítására azonban még csak kezdeti lépések történtek. A fejlődés jelenlegi szakaszában — az esetenként továbbra is szükséges termelőszövetkezeti összevonások mellett — egyre lifc kább a különböző együttműködések, közös vállalkozások létesítése látszik az egy-egy gazdaságban viszonylag szűkösen rendelkezésre álló erőforrások leghatékonyabb felhasználásának. A korábban nem ritka gyakorlat. hogy a veszteséges gazdaságokat jobbakkal vonták össze, nem mindig volt eredményes, s gyakran a jó termelőszövetkezetek tagságának jogos ellenkezését váltotta ki. Az idei év eddig eltelt időszakában 17 termelőszövetkezet döntött az egyesülés mellett, s néhány további tervezett összevonás nem jött létre. Ennek hatására a „Paprikás" lapszám A Kertészet és Szőlészet című szaklap következő száma a fűszerpaprika termesztésének, feldolgozásának, értékesítésének szenteli hasábjait. Bevezetőként tájékoztat az újság a Magyar Agrártudományi Egyesület és a Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület ezzel kapcsolatos együttes üléséről és állásfoglalásáról. Dr. Kardos Ernő cikke fűszerpaprika-termesztésünk új feladatait ismerteti. Síposné Bartha Mária Kalaocsa környéki tapasztalatokról számol be. Dr. Márkus Ferenc a fajtanemesítés eredményeit közli. Berényi Miklós a korszerű agrotechnika irányelveit foglalja össze. Dr. Kapeller Károly a növényvédelem legfontosabb tudnivalóiról, valamint az utóérlelés módszereiről számol be. O. Nagy László a Szegedi Fűszerpaprika-feldolgozó Vállalatnál tett látogatásáról ad hírt. Bayer János az értékesítés szempontjaival foglalkozik. Perczel János a kalocsai tsz-szövetség tapasztalatait és állás foglalását ismerteti. A lap „Mai mesterek" rovatában Kopasz Szilveszter mórahalmi paprikatermesztő szerepeL közös kasszába, de itt ez csak másodlagos szempont. Többre becsülik annak lehetőségét, hogy húsz asszonynak télen-nyáron tartó, állandó elfoglaltságot és biztos jövedelmet adjanak. A géptelep közepén áll egy hosszúkéményű, laposfedelű épület. Ennek az egyik részét foglalta el a ..tésztagyár". Nem nagy befektetés kellett hozzá: néhány dagasztóteknő jó erős lábazattal, egy-két tarhonyarosta, két teremre szolgáló, házilag is készíthető állványzat, légbefúvásos olajtüzelésű kályha és ventillátorok. hogy a tarhonyaszárító időjárás bizonytalansága ne befolyásolja a „termést". Tsz-tagok és alkalmazottak egyaránt dolgoznak itt Reggel nyolckor kezdenek, általában délután kettőkor ér véget a műszak. Az időbeosztás és az ötnapos munkahét miatt kedvelik legjobban az asszonyok. Nyolcig el lehet végeni a ház körüli reggeli teendőket, a gyerek útnak indulhat az iskolába vagy az óvodába, az ember a munkába. meg lehet etetni a jószágot — délután még főzni is lehet egy kis kései ebédet dolgozni a kertben, a háztájiban vagy a részesművelésre vállalt paprikaföldön. A család és a munka tehát nem zavarja különösebben egymást Háromműszakos anyák, gondolom a rostába dörgölik, úgy jár a kezük, hogy követni is lehetetlen szemmel. Van, aki itt tanulta. otthon soha nem készített. Föltalálták már régen a gépet a tarhonyához. Miért nem gépesítenek? Kérdésére kérdés a válasz; hogy lenne az akkor kézi a tarhonya? Pedig fontos szempont ez, mert azok is szeretik és keresik, akik a gyári másikat legszívesebben légpuskába töltenék. Kálmán Imréné alkalmazotti minőségben dolgozik. Azt mondja, azért jobb így, mert kézhez kapja a teljes keresetét. Aki tag, az jövedelmének húsz százalékát zárszámadáskor kapja csak. Pipicz Istvánné már tarhonyásként lépett be a tsz-be. A tagqk jussa a háztáji, a részesművelés, és más kedvezmény is jár nekik. Könnyű kitalálni a hangulatból is, hogy jól érzik itt magukat mindnyájan. Most nem igaz a mondás, hogy három asszony — hetivásár. Huszár Istvánné nyugdíj előtt áll, azt mondja, otthon pihenni akar majd, de hozzáteszi, ha segítség kell, szívesen jön később is. Horváth Vendelné más megyéből jött, tanyáról, Kéri föltétlenül írjam le, hogy ilyen munkaalkalom kellene minden családos asszonynak. Hogy otthon is maradhasson, meg dolgozhasson is. Nem a jövedelem a döntő ebben az üzemágban, mégis bővítik. Külön elismerést érdemelnek érte. Láttam \ 1)1 AKKOCSIK. Első pillanatra nem mond sokat ez a kép, pedig két érdekesség húzódik meg mögötte. Diákok járnak ezekkel a kocsikkal Domaszéken a kihelyezett mezőgazdasági technikum foglalkozásaira. Felnőtt diákok persze. A másik érdekesség pedig az, hogy az iskola a tanácsházán működik, mert a község általán"* ickniíta Közérdekű közlemény! Értesítjük Szeged város lakosságát vállalatait üzemeit és Intézményeit, hogy a Szeged város főgyűjtőcsatorna építése miatt (a Tolbuhin sgt., Veresács u., dr. Boross J. utca kereszteződésénél útátvágás) az 55. sz. szeged—bátaszéki főút lezárását 0+000—0+300 km szelvénye között a KPM. Közúti Igazgatóság engedélyezte. A LEZÁRÁS IDŐPONTJA: 1969. DECEMBER 1.—1970. FEBRUÁR 20-1G Terelőút nyomvonala: SZEGEDRŐL BAJA FELÉ: 5. sz. budapest—szeged— röszkei főútból a 169+352 km-ből kiágazva (Londoni krt.)—Bakai Nádor u. egyirányúsítva—Dr. Boross J. u. és az 55. sz. szeged—bátaszéki főútba a 0+330 km-nél csatlakozik vissza (Tolbuhin sgt.) BAJÁRÖL SZEGEDRE: 55. sz. szeged—bátaszéki főút 0+330 km-től kiágazva (Tolbuhin sgt.) Dr. Boross J. u.—Rigó u. (egyirányúsítva) ég az 5. sz. budapest—szeged—röszkei főútba csatlakozik a 170+252 km-nél (Londoni krt.). A kijelölt terelőutakat megfelelő helyeken KRESZtáblákkal jelezzük. SZEGEDI VlZ- ÉS CSATORNAMŰ VÁLLALAT Legfontosabb termclőesz köz a tarhonyarosta jobban érzékelik, mekkora előny ez. Hogy hány műszak így összesen? Ne kérdezzük külön, mert az állásban levő nők többsége másutt sem tudna egyértelmű választ adni, mennyit is dolgozik voltaképpen. Nem könnyű dolog a tarhonyagyúrás. Minden aszszony panaszkodik, ha a fáradtságról kérdezem, de egytől-egyig örülnek a lehetőségnek, hogy így dolgozhatnak. Ketten fognak közre egy-egy nagyteknőt, kézről kézre adva tapad, ragad, végül pedig gömbölyödik a tarhonya. Amikor már hatalmas nyereség reményében világrahozott tszvállalkozásokat Nem tudnék mindegyikről dicsérő szavakat írni. Ezt azért becsülöm. mert bölcs belátás kell létrehozásához. Pénzzel ki nem fejezhető nyeresége a tsz-nek, ha asszonyai olyan munkaalkalmat találnak, ami a család életritmusát nem zavarja. A tésztagyúrók közül sokan üzemben dolgoztak azelőtt Azt mondják, ez a jobb. Mi meg a tarhonyára, „Szöged! tésatagyöngyök" címkéi zacskó tartalmára mondjuk, hogy ez a jobb. Horváth Dezső VASÁRNAP, 1969. NOVEMBER 30. DÉLMAGYARORSZÁG 9