Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-30 / 278. szám

Zászlóbontás 1344 őszén a Magyarország felszabadításáért harcoló szovjet hadsereg 19J4 őszén nagy erővel nyomult elő­re. s október 11-én felszabadította az ország akkor még második legna­gyobb városát. Szegedet. A Vörös Hadsereg, folytatva elszánt harcát, Budapest Irányában sorra szabadítot­ta fel Dél-, illetve Délnyugat-Ma­gyarország fontos lakott településeit, területeit. Az 1944. augusztus—október kö­zötti időszakban Lakatos Géza volt a Horthy-kormány miniszterelnöke, aki október 16-án átadta a hatalmat Szálasinak, akit a hitleri Németor­szág fegyveres erőivel erőszakolt a magyar kormány élére. Az akkor uralkodó osztályok hazaárulása, nép­ellenessége ekkor már a teljes nyi­las rémuralomhoz vezetett. A Tiszántúl és a Duna—Tisza kö­zének felszabadított területein 1944 vegén új politikai erő jelent meg az akkori magyar közéletben: a Ma­gyar Kommunista Párt. Az új párt városi és falusi szervezetei szinte rö­vid napok alatt megalakultak. A fel­szabadított területeken a nemzeti­színű zászló mellett a munkásosztály vörös lobogóját lengette a szél, je­lezve. hogy új világ, új élet kezdő­dik Magyarországon. Törvényes párt lett a Magyar Kommunista Párt. A helyi kommunista pártszerveze­teknek egységes párttá szervezésé­ben jelentős szerepe volt az 1944. no­vember 7-én, Szegeden megalakult ideiglenes pártvezetőségnek. Ez a pártvezetőség közös tanácskozást tar­tott a szegedi, orosházi hódmezővá­sárhelyi makói pártszervezetek ve­zetőivel. Az ország legnagyobb része ekkor még német megszállás alatt volt, de a Magyar Kommunista Párt már ekkor az ország elé tárta prog­ramját. harcot hirdetve hazánk teljes felszabadításáért, a német fasizmus és magyar csatlósaik megsemmisíté­séért. országunk demokratikus átala­kításáért harcot hirdetett egy széles körű demokratikus földreformért a föld kincseinek államosításáért Ezek a további fejlődésünk szem­pontjából fontos politikai célkitűzé­sek később Szegeden, december 3-án zászlót bontó Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front programjának is alapelveivé váltak. Az ott elfogadott politikai vonal, a legfőbb célkitűzé­sek egybeestek az akkor még német nr.egszállás alatt levő országrészeken és a fővárosban harcoló illegális párt célkitűzéseivel és azzal a kiáltvánv­nyal. amellyel Budapestről 1944, jú­niusában az egész ország dolgozó né­péhez fordult a magyar front: „Történelmünk legsúlyosabb óráján l»an szólunk a nemzethez. Német hó­dító tört országunkra, életünk és szabadságunk, nemzetünk léte, az el­jövendő magyar nemzedék sorsa kockára van téve. A németek elvesz­tették a háborút — hangzott a fel­hívás —, ugyanakkor a fasiszta par­tok még azon versenyeznek, ki szál­lít még több magvar vért verejté­ket. kenyeret a hódítóknak. Nem tűr­hetjük. hogy Magyarország a jövendő béketárgyaláson a népek széwvenpad­jára kerül ion és a nemzetet új. még rosszabb Trianon sújtsa." A felszabadult Szegeden 1944 de­cember 3-án a Demokratikus Pol­gári Párt. a Független Kisgazda Párt a Magyar Kommunista Párt. a Nem­zeti Parasztpárt, a Szociáldemokrata Párt és a szegedi Szabad Szakszer­•vezetek effvüttes gyűlésén megalakí­tották a Magyar Nemzeti Független­ségi Frontot, elfogadták közösen ki­dolgozott programiát. amelynek meg­ráz" szavai ígv kezdődtek: „Mohács óta nem volt ilyen sú­Ives helyzetben az ország, mindennek ellenére lesz magvar újjászületés. Össze kell fogni minden iffazán nem­zeti. németellenes erőt. Ha minden becsületes magvar összefog a Ma­gvar Nemzeti Függetlenségi Front­ban az űi. életerős. demokratikus Mnrf"""orszá g feVir>ítés''re. ha a nép vfv'í az ország vezetését, ak­kor Magyarország nem volt. hanem lesz!" ' Az úi demokratikus Magyarország megteremtésének a Szovietunió fel­szabadító harca mellett fontos poli­tikai feltétele volt a munkásetrvség megteremtése, a két munkáspárt egvüttműködése. Már Budapesten 1944 őszén a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt megegyezett abban, hogv „a munkásosztály har­cos forradalmi egységenek továbbfej­lesztése szükségessé teszi az egysé­ges. s egyetlen forradalmi szocialista nnmkásnárl megalakítását". De az akkori politikai viszonvok miatt ab­ban is megegyeztek, hogv az egye­sülés kérdésinek megoldását a hábo­rú utáni időkre halasztják. Az elmondottakból látható. hogy hazánk demokratikus társadalmi új­jáépítéséért folytatott harc célkitűzé­sei az ország mindkét részében lé­nyegében azonosak voltak. Szegeden, a kommunista párt által kezdemé­nyezett nemzeti összefogás program­w Irta: Apró Antal jában már előtérbe kerültek a meg­oldásra váró új problémák, az or­szág új, demokratikus államberen­dezkedése kialakításának kérdései, a nemzeti bizottságok megalakítása, a földosztás előkészítése, a földosztó bi­zottságok létrehozása, az újjáépítés elindítása. A demokratikus és hazafias erők összefogására, a városokban és fal­vakban az új közigazgatás elindítá­sára létrejöttek a Nemzeti Bizottsá­gok. Napirendre került az új központi államhatalom megteremtésének fel­adatai, az ideiglenes nemzetgyűlés összehívásának, majd az ideiglenes nemzeti kormány megalakításának kérdései is. Emellett felhívott a sze­gedi program arra is, hogy minden becsületes magyar hazafi a legmesz­szebbmenő támogatást nyújtsa a Vö­rös Hadseregnek, amely végleg kiűzi hazánk földjéről a német elnyomókat. Visszagondolva a 25 év előtti tra­gikus történelmi napokra, háborús szenvedésekre, sok százezer magyar ál­lampolgár halálára, a hatalmas anya­gi károkra, az emberek félelmére és bizonytalanságára a jövőt illetően, amikor végigjártam Budapest és Szeged, illetve Szeged és Debrecen között sokszor gyalog az illegális kommunista párt megbízásából a hosszú utat. láttam a szenvedés mel­lett az éledő városokat, falvakat, fi­gyelve az új élet kialakulását, részt vettem a pártszervezetek első tag­gyűlésein, nagy költőnk szavai ju­tottak mindig eszembe: „Megfogyva bár. de törve nem — él nemzet e hazán!" Az oriszág felszabadult részein so­kan. még jó szándékú emberek is, meglepődtek az új erő. a kommunis­ta párt gyorsan növekvő, a dolgozó tömegek által lelkesen támogatott politikai befolvásán. erősödő szerve­zetei láttán. Ellenségeink, de gyak­ran az események jó indulatú szem­lélői is azt hitték, hogv a kommu­nista pártnak, mint nagy tömegpártnak, növekvő vezető, irányító szerepe a ma. gyár politikai életben múló delibáb­jelenség, valamiféle háborús kon­junktúra terméke, és csak annak a következménye, hogy hazánkat a Szovietunió szabadította fel. B z igazság abban van, hogy a Szovjetunió, mint a népek szabadságának, függetlenségé­nek bátor harcosa, óriási áldozatokat hozott Európa népei, közöttük a ma­gyar nép szabadságáért és független­ségéért is. A Vörös Hadsereg kalov.ái felszabadítóként, testvérként. érde­keink védel mezőieként, függetlensé­günk megteremtőjeként léptek ha­zánk földjére. A Szovjetunió népei és a magyar nép érdekei, céljai azo­nosak voltak a háború előtt is. a há­ború alatt is, s azonosak most is. Ez a közös népi érdek, ez a valóságos internacionalizmus a magyarázata és tartalma a szovjet és a magvar nép barátságának és testvéri együttműkö­désének. S most amikor a Magyar Nemze­ti Függetlenségi Front megalaku­lásának ünnepi megemlékezésére, zászlóbontására készülünk és visszi­idézve a 25 évvel ezelőtti nehéz de­cemberi világháborús napokat. az akkori háborús eseményeket és egy­ben a magvar történelem új sorsfor­dulóját. elsősorbem azokra a szevjet katonákra kell gondolnunk, akik a legnagyobbat, az életüket áldozták a magvar nép szabadságáért, s vérüket ontották hazánk függetlenségiért. Hálával és kegyelettel emlékezünk azokra a bolgár, román, jugoszláv harcosokra, akik a Vörös Hadsereg oldalán küzdöttek a magvar nép sza­badságáért. De emlékezünk azokra a magyar hazafiakra, kommunista már­tírokra. kik életüket nem kímélve, a legnnpvobb megpróbálta'ácok kttze­nette harcoltak a német fasizmus el­len. küzdöttek egv új. füevetlpn és szabad Magyarország megteremtésé­ért. S még valamire gondoljunk, pár­tunk és történelmünk iránti tiszte­letből: arra. hogy az ellenforradalmi, horthysta rendszer negyedszázadon át a kommunista pártot törvényen kívül helyezte, ezzel megfosztotta munkásosztályunkat, egész dolgozó népünket természetes politikai kép­viseletétől. Az alapvető dolgozó osz­tályokban a kommunista párt iránti rokonszenv, az az áldozatos küzde­lem. amelyet a nép érdekeiért, a szocializmus eszméi iránt folytatott, szinte robbanásszerűen mutatkozott meg 25 évvel ezelőtt, amikor a párt a magyar közéletben megjelent, s so­kat szenvedett népünk vezető poli­tikai pártja lett. A pártnak nagy munkástömegpárt­tá válásában a másik döntő tényező az volt, hogy 25 évvel ezelőtt csak a kommunista pártnak volt világos, az adott hazai és nemzetközi erőviszo­nyokat figyelembe vevő. az ország háborús sebeinek begyógvítására, a néptömegek alapvető érdekeit szem előtt tartó reális programja. A mi pártunk, a Magyar Kommunista Párt. minden más pártnál alaposabban is­merte az ország megoldásra váró po­litikai és gazdasági problémáit. Reá­lisan vonta le az előző évtizedekből a dolgozó tömegek és saját harcainak tanulságait. Reális programot adott a nemzeti egység, az új munkás-pa­raszt szövetség politikai megterem­tésére. A 25 évvel ezelőtti politikai hely­zet megítélésénél a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front szegedi zászló­bontása idején még figyelembe kell venni-azt a körülményt, hogv a há­ború nagy emberveszteségén, anyagi és erkölcsi pusztításán túlmenően ilyen bonyolult politikai helyzet volt az országban, amellyel párosult a társadalom egyes rétegeiben meg­levő eszmei zűrzavar. 1944-ben már sokan látták azt, hogy Hitlerék elvesztették a hábo­rút, de nem látták a kiutat, a kibon­takozás lehetőségeit. Sokan úgy vél­ték, hogy az angolszászok szabadítják fel Magyarországot és megmentik a régi kizsákmányoló rendszert és an­nak uralkodó osztályát. A magyar demokrácia fejlődését akadályozta kezdetben még az* a tény is, hogy Ma­gyarország egyike volt azoknak az országoknak, ahol a fasizmus egyik irányzata még Mussolini és Hitler uralom jutása előtt győzött. Pártunk már a háború előtt helyesen felis­merte a történelem által napirendre tűzött antifasiszta, demokratikus for­radalom szükségességét, a nemzet ha­ladó erői összefogásának fontosságát, amelyért hosszú éveken át. áldozatot nem kímélve, harcolt. Ez a harc a Szovjetunió felszabadításával, dol­gozó népünk 25 éves áldozatos mun­kájával, számos tanulsággal együtt meghozta a maga gyümölcsét. Ez a helyes út elvezetett a mai negyed­százados évfordulóhoz, amikor már egy felnőtt nemzedékkel együtt a szocialista Magyarország teljes fel­építésén munkálkodhatunk. A párt valóban a nemzeti lét, a nemzeti újjászületés megoldására váró kérdéseket tűzte mindig napi­rendre és saját erőin túl — nem át­meneti. taktikai meggondolásokból, hanem politikájának lényegéből faka­dóan — mindig számított az ország hazafias, demokratikus tömegeire is. olyanokra, akik akkor még nem oo­litizáltak, még messze álllak ugyan a kommunista eszme elfogadásától, de a demokratikus célokért, egy új Ma­gyarországért készek voltak harcolni. 1944 decemberében, Észak-Magyar­ország felszabadulása idején a fel­szabadult területek pártszervezeteit irányító ideiglenes Központi Bizott­ság áthelyezte székhelyét Debrecenbe, de Szeged, Dél-Magyarország legjelen­tősebb városa, Debrecen mellett to­vábbra is egyik fő központja maradt a demokratikus Magyarország meg­teremtéséért folyó küzdelemnek és ez érthető is. hiszen Szeged városhoz és Csongrád megyéhez, az egész Vi­harsarokhoz. a magyar történelemnek igen sok eseménye fűződik. Nagy tör­ténelmi és forradalmi tendenciákkal rendelkezik e vidék. Az itt élő né­pet nevezte Kossuth Lajos a nemzet büszkeségének. Közismert, hogy mi­lyen jelentős szerepet töltött be e vidék az agrárszocialista mozgalom­ban. Igen jelentős számban vettek részt az itteni városokból és falvak­ból mind a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban, mind a Tanácsköz­társaság harcaiban. De bázisa volt e vidék a Horthv-fasiszta rendszerre! szembeni ellenállásnak, a haladásért, a szocialista eszméért folytatott harc. nak is. A 25 évvel ezelőtti Magyar Nem­zeti Függetlenségi Front szegedi zász­lóbontásáról való megemlékezés, a történelmi tanulságok felhasználása csak akkor telies. ha mindebben lát­juk munkásosztályunk, pártunk nagy­szerű küzdelmeit, eredményeit. A megemlékezés C6ak akkor telies. ha a szocializmus építésének következő évtizedeiben is mindig szem előtt tart­juk a nemzeti összefogás jól bevált politikáját. A mai Hazafias Népfront folyta­tója a 25 évvel ezelőtt negala­kult Magyar Nemzeti Függet­lenségi Frontnak. Ezért állapította meg pártunk Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Taná­csa ez év szeptemberi felhívásában hogy társadalmunk valamennyi ere­jének alkotó összefogására van szük­ség. ..Tömörüljön a magvar nép méa szorosabban társadalmi vezetője, a Magyar Szocialista Munkáspárt köré A Hazafias Népfrontban találjon egy­másra az ország minden alkotó ereje, legyen még szilárdabb a haza min­den hű fiát. leányát egyesítő szocia­lista nemzeti egység." Elutazott Szegedről az SZKP KB propaganda­osztályának főmunkatársa Befejezte háromnapos sze­gedi látogatását Sumakov Anatolis Vasziljevics, az SZKP Központi Bizottsága propagandaosztályának fő­munkatársa. Előadást tartott az újszegedi párt- és KISZ­iskola hallgatóinak és esz­mecserét folytatott az iskola vezetőivel és tanáraival. A szovjet vendéget tegnap délelőtt fogadta hivatalában dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára. A kö­tetlen beszélgetésen jelen volt dr. Brajer Károly, az MSZMP Központi Bizottsá­ga agitációs és propaganda­osztályának munkatársa, dr. Koncz János, a pártbizott­ság osztályvezetője és Ka­nyó Ferenc, a párt- és KISZ­iskola tanszékvezető tanára. Sumakov Anatolis Vaszilje­vics hangoztatta, hogy na­gyon megnyerte tetszését Szeged és környéke, a vá­ros eleven, lüktető élete. Elismerően szólott az újsze­gedi párt- és KISZ-iskolárol, amelynek ő volt az első szovjet vendége. Az SZKP Központi Bi­zottságának főmunkatársa tegnap délután dr. Brajer Károly kíséretében vissza­utazott Budapestre. Szerelés a lakásban, régi módon Manapság hétköznapi lát­ványnak számítanak az óriás daruk, rakodógépek, vakoló­berendezések, szállítószala­lagok. Fél évtized alatt alap­jaiban megváltozott a kömű. vesmesterek „fegyvertára":a fáradságos fizikai munkát gépekre bízták. De nézzünk meg köze­lebbről egy mai építkezést. Amint a házat átadják a kő­művesek. megjelennek a víz-, a gáz- a fűtésszerelők, az asztalosok. Előszedik a re­szelőt. a fűrészt, a vésőt — a nagyon jól ismert szerszá­mokat. Azokat a szerszámo­kat, amelyeket a 25 év előtt dolgozó szerelő is használt. És majdnem olyan módszer­rel végzik feladataikat, mint negyedszázaddal ezelőtt, ami­kor még híre-hamva se volt a fizikai munkát könnyítő gépcsodáknak. A szegedi Tar­jántelepen bárki meggyőződ­het erről, elég megszemlélni a nagyszabású munkát, ösz­szehasonlítani a különböző szakmák körülményeit. Ha a példa túloz is — az kétség­telen. hogy a korszerű épí­tési technológia mellett kon­vencionális szerelőtevékeny­séget találunk. Ahogy az egyik művezető elmondotta: mindössze egy vésőgépük van. a kézi fúró ritka, sőt, karbidos hegesztőkészüléke­ket alkalmaznak a korszerű gázpalackok helyett. Nem csoda, hogy a szak­iparosoknak egyre naRvobb megpróbáltatást jelent a szo­ros határidők alatt „feldi­szíteni" az új épületeket. Di­cséretükre legyen mondva, házátadás miattuk még nem tolódott el. Ám az is igaz hogy gyakrabban látni gör­bén felszerelt csöveket, a fej­lett építőipari produktum­hoz nem Illő „barkács" meg oldásokat, amelyek a lema radásról tanúskodnak. Jó lenne idejében felfi­gyelni a szakiparosok szer­számaira és több korszerű, a fizikai igénybevételtől meg­kímélő. munkát gyorsító kis géppel felszerelni a mestere ket. Menetvágó berendezé sekkel, fűrészgépekkel, kézi­fúrókkal stb. Az eredmény annál inkább megerné. hi­szen ezek a kisgépek — ha nem Í6 olcsóak —. de össze hasonlíthatatlanul kevesebbé kerülnek, mint a milliós ér­tékű nagy testvéreik. M. L Szabó Miklós kiliinletése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki Szabó Miklós Ér­demes Művészt, a Szegedi Nemzeti Színház nemrég nyugalomba vonult tagját. A kitüntetést tegnap, szómba ton délelőtt dr. Biczó György a Szeged m. j. városi ta­nács vb-elnöke adta át hi VASÁRNAP, 1969. NOVEMBER 30. Somogyi Károlyne felvétele vatalában. A kitüntetés át­adásánál jelen volt dr. Oz­vald Imre, a Szeged városi pártbizottság titkára, Lend­vay Ferenc, a Szegedi Nem­zeti Színház igazgatója, va­lamint Vaszy Viktor, a Sze­gedi Nemzeti Színház zene­igazgatója. Képünkön: Szab" Miklós átveszi a Munka F r'emrend ezüst íokozatá!

Next

/
Oldalképek
Tartalom