Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-30 / 278. szám

Zászlóbontás 1344 őszén a

Magyarország felszabadításáért harcoló szovjet hadsereg 19J4 őszén nagy erővel nyomult előre. s október 11-én felszabadította az ország akkor még második legnagyobb városát. Szegedet. A Vörös Hadsereg, folytatva elszánt harcát, Budapest Irányában sorra szabadította fel Dél-, illetve Délnyugat-Magyarország fontos lakott településeit, területeit. Az 1944. augusztus—október közötti időszakban Lakatos Géza volt a Horthy-kormány miniszterelnöke, aki október 16-án átadta a hatalmat Szálasinak, akit a hitleri Németország fegyveres erőivel erőszakolt a magyar kormány élére. Az akkor uralkodó osztályok hazaárulása, népellenessége ekkor már a teljes nyilas rémuralomhoz vezetett. A Tiszántúl és a Duna—Tisza közének felszabadított területein 1944 vegén új politikai erő jelent meg az akkori magyar közéletben: a Magyar Kommunista Párt. Az új párt városi és falusi szervezetei szinte rövid napok alatt megalakultak. A felszabadított területeken a nemzetiszínű zászló mellett a munkásosztály vörös lobogóját lengette a szél, jelezve. hogy új világ, új élet kezdődik Magyarországon. Törvényes párt lett a Magyar Kommunista Párt. A helyi kommunista pártszervezeteknek egységes párttá szervezésében jelentős szerepe volt az 1944. november 7-én, Szegeden megalakult ideiglenes pártvezetőségnek. Ez a pártvezetőség közös tanácskozást tartott a szegedi, orosházi hódmezővásárhelyi makói pártszervezetek vezetőivel. Az ország legnagyobb része ekkor még német megszállás alatt volt, de a Magyar Kommunista Párt már ekkor az ország elé tárta programját. harcot hirdetve hazánk teljes felszabadításáért, a német fasizmus és magyar csatlósaik megsemmisítéséért. országunk demokratikus átalakításáért harcot hirdetett egy széles körű demokratikus földreformért a föld kincseinek államosításáért Ezek a további fejlődésünk szempontjából fontos politikai célkitűzések később Szegeden, december 3-án zászlót bontó Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjának is alapelveivé váltak. Az ott elfogadott politikai vonal, a legfőbb célkitűzések egybeestek az akkor még német nr.egszállás alatt levő országrészeken és a fővárosban harcoló illegális párt célkitűzéseivel és azzal a kiáltvánvnyal. amellyel Budapestről 1944, júniusában az egész ország dolgozó népéhez fordult a magyar front: „Történelmünk legsúlyosabb óráján l»an szólunk a nemzethez. Német hódító tört országunkra, életünk és szabadságunk, nemzetünk léte, az eljövendő magyar nemzedék sorsa kockára van téve. A németek elvesztették a háborút — hangzott a felhívás —, ugyanakkor a fasiszta partok még azon versenyeznek, ki szállít még több magvar vért verejtéket. kenyeret a hódítóknak. Nem tűrhetjük. hogy Magyarország a jövendő béketárgyaláson a népek széwvenpadjára kerül ion és a nemzetet új. még rosszabb Trianon sújtsa." A felszabadult Szegeden 1944 december 3-án a Demokratikus Polgári Párt. a Független Kisgazda Párt a Magyar Kommunista Párt. a Nemzeti Parasztpárt, a Szociáldemokrata Párt és a szegedi Szabad Szakszer•vezetek effvüttes gyűlésén megalakították a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot, elfogadták közösen kidolgozott programiát. amelynek megráz" szavai ígv kezdődtek: „Mohács óta nem volt ilyen súIves helyzetben az ország, mindennek ellenére lesz magvar újjászületés. Össze kell fogni minden iffazán nemzeti. németellenes erőt. Ha minden becsületes magvar összefog a Magvar Nemzeti Függetlenségi Frontban az űi. életerős. demokratikus Mnrf"""orszá g feVir>ítés''re. ha a nép vfv'í az ország vezetését, akkor Magyarország nem volt. hanem lesz!" ' Az úi demokratikus Magyarország megteremtésének a Szovietunió felszabadító harca mellett fontos politikai feltétele volt a munkásetrvség megteremtése, a két munkáspárt egvüttműködése. Már Budapesten 1944 őszén a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt megegyezett abban, hogv „a munkásosztály harcos forradalmi egységenek továbbfejlesztése szükségessé teszi az egységes. s egyetlen forradalmi szocialista nnmkásnárl megalakítását". De az akkori politikai viszonvok miatt abban is megegyeztek, hogv az egyesülés kérdésinek megoldását a háború utáni időkre halasztják. Az elmondottakból látható. hogy hazánk demokratikus társadalmi újjáépítéséért folytatott harc célkitűzései az ország mindkét részében lényegében azonosak voltak. Szegeden, a kommunista párt által kezdeményezett nemzeti összefogás programw Irta: Apró Antal jában már előtérbe kerültek a megoldásra váró új problémák, az ország új, demokratikus államberendezkedése kialakításának kérdései, a nemzeti bizottságok megalakítása, a földosztás előkészítése, a földosztó bizottságok létrehozása, az újjáépítés elindítása. A demokratikus és hazafias erők összefogására, a városokban és falvakban az új közigazgatás elindítására létrejöttek a Nemzeti Bizottságok. Napirendre került az új központi államhatalom megteremtésének feladatai, az ideiglenes nemzetgyűlés összehívásának, majd az ideiglenes nemzeti kormány megalakításának kérdései is. Emellett felhívott a szegedi program arra is, hogy minden becsületes magyar hazafi a legmeszszebbmenő támogatást nyújtsa a Vörös Hadseregnek, amely végleg kiűzi hazánk földjéről a német elnyomókat. Visszagondolva a 25 év előtti tragikus történelmi napokra, háborús szenvedésekre, sok százezer magyar állampolgár halálára, a hatalmas anyagi károkra, az emberek félelmére és bizonytalanságára a jövőt illetően, amikor végigjártam Budapest és Szeged, illetve Szeged és Debrecen között sokszor gyalog az illegális kommunista párt megbízásából a hosszú utat. láttam a szenvedés mellett az éledő városokat, falvakat, figyelve az új élet kialakulását, részt vettem a pártszervezetek első taggyűlésein, nagy költőnk szavai jutottak mindig eszembe: „Megfogyva bár. de törve nem — él nemzet e hazán!" Az oriszág felszabadult részein sokan. még jó szándékú emberek is, meglepődtek az új erő. a kommunista párt gyorsan növekvő, a dolgozó tömegek által lelkesen támogatott politikai befolvásán. erősödő szervezetei láttán. Ellenségeink, de gyakran az események jó indulatú szemlélői is azt hitték, hogv a kommunista pártnak, mint nagy tömegpártnak, növekvő vezető, irányító szerepe a ma. gyár politikai életben múló delibábjelenség, valamiféle háborús konjunktúra terméke, és csak annak a következménye, hogy hazánkat a Szovietunió szabadította fel. B

z igazság abban van, hogy a Szovjetunió, mint a népek szabadságának, függetlenségének bátor harcosa, óriási áldozatokat hozott Európa népei, közöttük a magyar nép szabadságáért és függetlenségéért is. A Vörös Hadsereg kalov.ái felszabadítóként, testvérként. érdekeink védel mezőieként, függetlenségünk megteremtőjeként léptek hazánk földjére. A Szovjetunió népei és a magyar nép érdekei, céljai azonosak voltak a háború előtt is. a háború alatt is, s azonosak most is. Ez a közös népi érdek, ez a valóságos internacionalizmus a magyarázata és tartalma a szovjet és a magvar nép barátságának és testvéri együttműködésének. S most amikor a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásának ünnepi megemlékezésére, zászlóbontására készülünk és vissziidézve a 25 évvel ezelőtti nehéz decemberi világháborús napokat. az akkori háborús eseményeket és egyben a magvar történelem új sorsfordulóját. elsősorbem azokra a szevjet katonákra kell gondolnunk, akik a legnagyobbat, az életüket áldozták a magvar nép szabadságáért, s vérüket ontották hazánk függetlenségiért. Hálával és kegyelettel emlékezünk azokra a bolgár, román, jugoszláv harcosokra, akik a Vörös Hadsereg oldalán küzdöttek a magvar nép szabadságáért. De emlékezünk azokra a magyar hazafiakra, kommunista mártírokra. kik életüket nem kímélve, a legnnpvobb megpróbálta'ácok kttzenette harcoltak a német fasizmus ellen. küzdöttek egv új. füevetlpn és szabad Magyarország megteremtéséért. S még valamire gondoljunk, pártunk és történelmünk iránti tiszteletből: arra. hogy az ellenforradalmi, horthysta rendszer negyedszázadon át a kommunista pártot törvényen kívül helyezte, ezzel megfosztotta munkásosztályunkat, egész dolgozó népünket természetes politikai képviseletétől. Az alapvető dolgozó osztályokban a kommunista párt iránti rokonszenv, az az áldozatos küzdelem. amelyet a nép érdekeiért, a szocializmus eszméi iránt folytatott, szinte robbanásszerűen mutatkozott meg 25 évvel ezelőtt, amikor a párt a magyar közéletben megjelent, s sokat szenvedett népünk vezető politikai pártja lett. A pártnak nagy munkástömegpárttá válásában a másik döntő tényező az volt, hogy 25 évvel ezelőtt csak a kommunista pártnak volt világos, az adott hazai és nemzetközi erőviszonyokat figyelembe vevő. az ország háborús sebeinek begyógvítására, a néptömegek alapvető érdekeit szem előtt tartó reális programja. A mi pártunk, a Magyar Kommunista Párt. minden más pártnál alaposabban ismerte az ország megoldásra váró politikai és gazdasági problémáit. Reálisan vonta le az előző évtizedekből a dolgozó tömegek és saját harcainak tanulságait. Reális programot adott a nemzeti egység, az új munkás-paraszt szövetség politikai megteremtésére. A 25 évvel ezelőtti politikai helyzet megítélésénél a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front szegedi zászlóbontása idején még figyelembe kell venni-azt a körülményt, hogv a háború nagy emberveszteségén, anyagi és erkölcsi pusztításán túlmenően ilyen bonyolult politikai helyzet volt az országban, amellyel párosult a társadalom egyes rétegeiben meglevő eszmei zűrzavar. 1944-ben már sokan látták azt, hogy Hitlerék elvesztették a háborút, de nem látták a kiutat, a kibontakozás lehetőségeit. Sokan úgy vélték, hogy az angolszászok szabadítják fel Magyarországot és megmentik a régi kizsákmányoló rendszert és annak uralkodó osztályát. A magyar demokrácia fejlődését akadályozta kezdetben még az* a tény is, hogy Magyarország egyike volt azoknak az országoknak, ahol a fasizmus egyik irányzata még Mussolini és Hitler uralom jutása előtt győzött. Pártunk már a háború előtt helyesen felismerte a történelem által napirendre tűzött antifasiszta, demokratikus forradalom szükségességét, a nemzet haladó erői összefogásának fontosságát, amelyért hosszú éveken át. áldozatot nem kímélve, harcolt. Ez a harc a Szovjetunió felszabadításával, dolgozó népünk 25 éves áldozatos munkájával, számos tanulsággal együtt meghozta a maga gyümölcsét. Ez a helyes út elvezetett a mai negyedszázados évfordulóhoz, amikor már egy felnőtt nemzedékkel együtt a szocialista Magyarország teljes felépítésén munkálkodhatunk. A párt valóban a nemzeti lét, a nemzeti újjászületés megoldására váró kérdéseket tűzte mindig napirendre és saját erőin túl — nem átmeneti. taktikai meggondolásokból, hanem politikájának lényegéből fakadóan — mindig számított az ország hazafias, demokratikus tömegeire is. olyanokra, akik akkor még nem oolitizáltak, még messze álllak ugyan a kommunista eszme elfogadásától, de a demokratikus célokért, egy új Magyarországért készek voltak harcolni. 1944 decemberében, Észak-Magyarország felszabadulása idején a felszabadult területek pártszervezeteit irányító ideiglenes Központi Bizottság áthelyezte székhelyét Debrecenbe, de Szeged, Dél-Magyarország legjelentősebb városa, Debrecen mellett továbbra is egyik fő központja maradt a demokratikus Magyarország megteremtéséért folyó küzdelemnek és ez érthető is. hiszen Szeged városhoz és Csongrád megyéhez, az egész Viharsarokhoz. a magyar történelemnek igen sok eseménye fűződik. Nagy történelmi és forradalmi tendenciákkal rendelkezik e vidék. Az itt élő népet nevezte Kossuth Lajos a nemzet büszkeségének. Közismert, hogy milyen jelentős szerepet töltött be e vidék az agrárszocialista mozgalomban. Igen jelentős számban vettek részt az itteni városokból és falvakból mind a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban, mind a Tanácsköztársaság harcaiban. De bázisa volt e vidék a Horthv-fasiszta rendszerre! szembeni ellenállásnak, a haladásért, a szocialista eszméért folytatott harc. nak is. A 25 évvel ezelőtti Magyar Nemzeti Függetlenségi Front szegedi zászlóbontásáról való megemlékezés, a történelmi tanulságok felhasználása csak akkor telies. ha mindebben látjuk munkásosztályunk, pártunk nagyszerű küzdelmeit, eredményeit. A megemlékezés C6ak akkor telies. ha a szocializmus építésének következő évtizedeiben is mindig szem előtt tartjuk a nemzeti összefogás jól bevált politikáját. A

mai Hazafias Népfront folytatója a 25 évvel ezelőtt negalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak. Ezért állapította meg pártunk Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa ez év szeptemberi felhívásában hogy társadalmunk valamennyi erejének alkotó összefogására van szükség. ..Tömörüljön a magvar nép méa szorosabban társadalmi vezetője, a Magyar Szocialista Munkáspárt köré A Hazafias Népfrontban találjon egymásra az ország minden alkotó ereje, legyen még szilárdabb a haza minden hű fiát. leányát egyesítő szocialista nemzeti egység." Elutazott Szegedről az SZKP KB propagandaosztályának főmunkatársa Befejezte háromnapos szegedi látogatását Sumakov Anatolis Vasziljevics, az SZKP Központi Bizottsága propagandaosztályának főmunkatársa. Előadást tartott az újszegedi párt- és KISZiskola hallgatóinak és eszmecserét folytatott az iskola vezetőivel és tanáraival. A szovjet vendéget tegnap délelőtt fogadta hivatalában dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára. A kötetlen beszélgetésen jelen volt dr. Brajer Károly, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának munkatársa, dr. Koncz János, a pártbizottság osztályvezetője és Kanyó Ferenc, a párt- és KISZiskola tanszékvezető tanára. Sumakov Anatolis Vasziljevics hangoztatta, hogy nagyon megnyerte tetszését Szeged és környéke, a város eleven, lüktető élete. Elismerően szólott az újszegedi párt- és KISZ-iskolárol, amelynek ő volt az első szovjet vendége. Az SZKP Központi Bizottságának főmunkatársa tegnap délután dr. Brajer Károly kíséretében visszautazott Budapestre. Szerelés a lakásban, régi módon Manapság hétköznapi látványnak számítanak az óriás daruk, rakodógépek, vakolóberendezések, szállítószalalagok. Fél évtized alatt alapjaiban megváltozott a kömű. vesmesterek „fegyvertára":a fáradságos fizikai munkát gépekre bízták. De nézzünk meg közelebbről egy mai építkezést. Amint a házat átadják a kőművesek. megjelennek a víz-, a gáz- a fűtésszerelők, az asztalosok. Előszedik a reszelőt. a fűrészt, a vésőt — a nagyon jól ismert szerszámokat. Azokat a szerszámokat, amelyeket a 25 év előtt dolgozó szerelő is használt. És majdnem olyan módszerrel végzik feladataikat, mint negyedszázaddal ezelőtt, amikor még híre-hamva se volt a fizikai munkát könnyítő gépcsodáknak. A szegedi Tarjántelepen bárki meggyőződhet erről, elég megszemlélni a nagyszabású munkát, öszszehasonlítani a különböző szakmák körülményeit. Ha a példa túloz is — az kétségtelen. hogy a korszerű építési technológia mellett konvencionális szerelőtevékenységet találunk. Ahogy az egyik művezető elmondotta: mindössze egy vésőgépük van. a kézi fúró ritka, sőt, karbidos hegesztőkészülékeket alkalmaznak a korszerű gázpalackok helyett. Nem csoda, hogy a szakiparosoknak egyre naRvobb megpróbáltatást jelent a szoros határidők alatt „feldiszíteni" az új épületeket. Dicséretükre legyen mondva, házátadás miattuk még nem tolódott el. Ám az is igaz hogy gyakrabban látni görbén felszerelt csöveket, a fejlett építőipari produktumhoz nem Illő „barkács" meg oldásokat, amelyek a lema radásról tanúskodnak. Jó lenne idejében felfigyelni a szakiparosok szerszámaira és több korszerű, a fizikai igénybevételtől megkímélő. munkát gyorsító kis géppel felszerelni a mestere ket. Menetvágó berendezé sekkel, fűrészgépekkel, kézifúrókkal stb. Az eredmény annál inkább megerné. hiszen ezek a kisgépek — ha nem Í6 olcsóak —. de össze hasonlíthatatlanul kevesebbé kerülnek, mint a milliós értékű nagy testvéreik. M. L Szabó Miklós kiliinletése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki Szabó Miklós Érdemes Művészt, a Szegedi Nemzeti Színház nemrég nyugalomba vonult tagját. A kitüntetést tegnap, szómba ton délelőtt dr. Biczó György a Szeged m. j. városi tanács vb-elnöke adta át hi VASÁRNAP, 1969. NOVEMBER 30. Somogyi Károlyne felvétele vatalában. A kitüntetés átadásánál jelen volt dr. Ozvald Imre, a Szeged városi pártbizottság titkára, Lendvay Ferenc, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója, valamint Vaszy Viktor, a Szegedi Nemzeti Színház zeneigazgatója. Képünkön: Szab" Miklós átveszi a Munka F r'emrend ezüst íokozatá!