Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-29 / 277. szám

Szabó Miklós A tanács vb vezetőinek, a raktárakat kell erre szabad­népfront városi bizottságá- dá tenni, nak, több kereskedelmi és Tárgyalt az állandó bi­ipari vállalat képviselőjének zottság a Szent István téri részvételével tárgyalt a sze- piac korszerű kialakításáról, gedi í. kerületi tanács ke­A keretes cím most az egy- aztán — már a felszabadu- fejezésként a Szegedi Nem­szer nem igaz: Szabó Mik- lást követően — az akkor zeti Színház volt tsgjanak, los már megszűnt szegedi alakult Vígoperához. később az Érdemes Művész cím iga­művésznek lenni. Tizenkét pedig az Országos Filharmó- zán jogos birtokosának bú­évvel azután, hogy a vá- niához, amely ma, operai csúvallomása: ros operatársulatához szer- búcsúja, nyugdíjba vonulása — ,4Z. hogy megváltam ződött, elénekelte még egy- óta is igen gyakran foglal- Móra, Tömcrlény, Juhász szer a mantvai herceg áriá- koztatia. A már emlegetett Gyula, Radnóti városatol, gedi I. kerületi "tanács ke- Az építési osztály tájékozta-j a területre szcenikai rendel­it. majd. hogy megs/.abadí- szegedi évekkel együtt nagy- számomra csak fizikai, de reskedelmi és ipari állandó tása alapján javasolta, hogy tetésü epületet emelnek, totta magát jelmeztől, fes- jából ennyi Szabó Miklós nem lelki távollétet jeleni, bizottsága a lakosság ellátá- a kerületi tanács végrehajtó hogy a Szegedi Nemzeti föietAi _ a biográfiaja. Azokat az embereket, akik- . , „ bizottsága készíttessen ta- Színház újjáépítésnek ide­Raktárakat a burgonyának! I Bővítik a kamara­színházat Lebontották az Arany Já­nos utcában a kamaraszín­ház mögött álló házat. Erre sának javításáról. Megália­nulmánytervet a piacnak ál- I jén a kibővített kamaraszin­Wezö ötéves tervben. nek. téktől — emlékezetében búcsúszavakkal, kezében egy Ennyi? Dehogyis ennyi! tői tettekkel és maga tar­csokor virággal — felszállt Mert hogyan maradhatna tással bizonyított — barát- Pította> h°Sy zöldségből és talános rendezésére"a dovet- i ház megfeleljen az igények­a pesti gyorsra, és hazauta- például említetten az a ságot kaptam, soha nem fe- gyümölcsféleségekből elégsé­zott- számlálhatatlanul sok dal- lejtem el. Egyben nekik ígé- t ges az ellátás. Az árak meg­szórtan rmarn1nrriitns amelír i _....„J.-JI A a keres ­kedelem az év végi ünne­pekre is. Az állandó bízott­Haza — Pestre, ahonnan szöveg, operaforditás, amely rem, hogv nyugdíjba vonu- f , 1A . _ ... még 1957-ben Szegedre hív- ugyancsak kiszakithatatlan íásom csak formális; ahogy elkészül ták, s ahonnan tulajdon- része életművének. eddig, úgy továbbra is dói­képpen egész pályája elin- Azt mondja ezekről a dal- gozni' fogok. Sőt, most fő­szövegekről, operaforditá- gok csak igazán dolgozni: dult. Hogy miképpen sodródott sokról Szabó Miklós, hogy korlátok és megkötöttségek a pódiumok, operaszinpadok — ötvösmunkák; egyszerre nélkül, hogy igazoljam azo­reflektorfényes világába? irodalmi és zenei ötvösmun- kat, akjk hittek bennem, sóg javasolta, hogy a tanács | végrehajtó bizottsága a vá­rosi tanács illetékes szak­Szépen énekelt már székes- kák, amelyek rengeteg fá­fehérvári diák korában is, radsággal, de legalább any­és amikor a pesti egyetem nyi örömmel is járnak, bölcsészkarára került, nem És szerepeinek, dalainak kellett sokáig hívogatni, sokasága? Azokról viszont a hogy különböző ismeretter- rádióhallgatók, operabarátok, jesztő művészi műsorok da- hangversenyvendégek tízez­los résztvevője legyen. Egy rei mondhatják, hogy — ilyen fellépése után biztat- ugyancsak ötvösmunkák: egy ták meg, hogy keresse fel nagy műveltségű, önmagá­Max Herzberget, a jeles val szemben szakadatlanul énekmestert, s tőle, az iga- igényes, a dalnoki mestor­zán hívatottól kérjen taná- ség minden csínját-bínját csot: maradjon-e a tanári felső fokon értő művész öt­pályán vagy legyen belőle vösmunkái. énekes? Az V. László például Er­Max Herzberg nagyot bő- kel operájában? Színészi és linthatott a próbaéneklés énekesi képességeinek legja­után, mert Szabó Miklóst vából csiszolta, díszítette 1 nemcsak a dalos pálya meg- feledhetetlenné Szabó Miklós kezdésére buzdította, de még ezt a szerepet; olyanná, azt is vállalta, hogy a te- amelyhez hasonlót még hosz­hetséges fiatalember hang- szú időn át hiába keresünk jának pallérozója lesz. majd hazai színpadokon. Az­Gyorsan követték egymást tán az ő, szintén feledhetet­az énekórák, és gyorsan len Hermannja a Pikk Dó­megérkezett az a szerződés mában, amelynek operaszö­is, amelyet a bécsi-párizsi vege ugyancsak a saját tolla Pathe Gramaphon hangié- nyomán szólalt meg magya­mezgyár kínált fel a pálya- rul. kezdő Szabó Miklósnak. A Ha azt mondjuk, ezért a megtisztelő szerződés teljesi- tucatnyi évért — meg azért tése azonban elmaradt: vá- a ki tudja hány tucatnyi ratlan és súlyos betegséget szép estéért — hálásak va­kapott a hanglemezgyár ma- gyünk neki, keveset mon­gyar kiszemeltje. Nem ke- dunk. És éppígy nagyon sok vesebb, mint hét éven át szó kellene ahhoz, hogy a tartott ez a betegség, s esu- régi trubadúrok mai őrökö­pán akaratereje, meg nem sét a saját — gyakran elvi­töretett énekesi ambíciója selhetetlenül nehéz — sorsát segítette vissza Szabó Mik- is javíthatatlan poétaként lóst pályatársai közé. szemlélő Szabó Miklóst a Gyógyulása után a rádió- hozzá illő sok színnel meg­hoz került, majd tagjai so- idézzük. rába hívta a Magyar Állami Ez eleve kudarcra fteTt kí­Operaház. Innen szerződött serlet helyett állton rtt be­A gabona öntözése akiknek jelentett valamit, igazgatási szerveivel közö­hogy hosszú esztendőkön át sen segítsen a kereskedelem­együtt énekelhettünk. ; nftk egyes cjkkek pé,dául „ A. L. 'burgonya téli tárolásában; Előirt minőség Tegnap a Csongrád me- totta meg azt az értekezle-í gyei tanács épületében dr. tet. amelyet a Magyar Szab­Paczuk István, a megyei ta- vánvügyl Hivatal, az Alla-' nács vb elnökhelyettese nyi- mi Kereskedelmi Felügyelő-; ség megyei szerve és a ta­Vita nacs kereskedelmi osztálya rendezett a fogyasztók jobb minőségű árukkal való ellá­tásának feladatairól. Az ér-j tekezleten a nagy- és kiske-; reskedelmi, a vendéglátó-; ipari, a lakosság részére közvetlenül termelő vállala-; tok, szövetkezetek és a mi-j nőségvizsgáló intézetek kép-­viselői vettek részt. Dr. Ratkóczi Tibor, a Ma­gyar Szabványügyi Hivatal főosztályvezető-helyettese Felgyorsult korunk egyik számára, nkik a közszolga- tik alapvetőnek a reklám- [ tartott előadást a szabvány-: a varos­esztétika kérdéseiről Hivatal és közvélemény fő jellemzője a világméretű urbanizálódás, az, hogy az emberek a nagyobb telepü­lések felé vonzódnak, egyre növekszik a nagy- és közép­városok száma. A mennyi­ségi fejlődés ebben a szá­zadban feltétlenül magával latban dolgoznak. Megem- kérdést, csak egynek a sok üthetjük példaként azt az közül. Anélkül tehát, hogy örömmel felfedezett köz- rosszindulatot vagy nemtö­igényt, ami az utcai sorfák rődömséget feltételeznénk, telepítésében mutatkozott, arra kérjük a vállalatokat, Tanácsunk építési és közle- hogy mielőbb találják meg kedési állandó bizottsága és az esztétikailag is szép rek­szakigazgatási szervei is lámhoz az utat, hogy mi­hozza a minőségit is: az em- érezték és érzik e komoly, nél többször éljenek annak ber lakóhelyét, városát mindenkit érintő feladat sú- kereskedelem-politikai le­igyekszik olyanná tenni, lyát, olyannyira, hogy a gya- hetöségével. Egy-egy jól eh hogy az ne csupán az élet- korlati szakembereken ki­feltételeket jelentse, de ki- vül a parkfejlesztő munká­ba bevontuk a Tudomány­elégitse szépségigényét is. S máris elértünk a városeszté­tikához. helyezett, szép és céltudato­san megtervezett reklám, ha nem is azonnal, de néhány egyetem értő tudósait és tu- év alatt bizonyára meghoz­dományos munkatársait, za gyümölcseit. Szentesen tanácskozást és bemutatót rendezett az Al­sótiszavidéki Vízügyi Igazga­tóság és a területi tsz-szö­vetseg. A hazánkban még újdonságnak számító öntő­gabonatermesztés ta­pasztalatairól hangzottak el beszámolók: az idén a szen­tesi Termál és a Felszaba­dulás Tsz-ben, valamint a Pankotai Állami Gazdaság­ban 1500 holdon öntözték a gabonát, ősszel és tavasszal összesen nyolcvan millimé­ter mesterséges csapadékot kaptak az intenzív búzák, amelyek „meghálálták" az öntözést. Holdanként 450 kilóval termett több kenyér­gabona, mint a száraz mű­velésű földeken. Képernyő Halálnak halála Elválasztás és megkülőn- lesokkoló miiitalizmus el­böztetés, a jó megdicsőítése, len. A kisfiú gumibottal a a rossz elkárhoztatása. íme Sánta Ferenc csütörtöki szerzői estjének írói alap­állása. Emberi alapállása. Ma az irodalom fő funkció­ja — mondta bevezetőjében — a kételkedésre serkentés. Persze nem a puszta taga­dás; a kételkedés itt folyto­nos készenléti állapotot je­lent, a rosszat meg kell kü­fején rávall a kecskére: az a kutya — és fordítva. Az őrmester, ha kibillen az ön­tudatlanul elfogadott töké­letesség harmóniájától, fél­ni kezd, ha az élet banáli­san csekély kiszámíthatat­lanságával kerül szembe, elbizonytalanodik, mert életritmusát nem maga vá­lasztotta, de a ráparancsol­lönböztetni a jótól. Pártos tat gondolkodás nélkül elfo­lsételkedés ez: humanizmus. g3dta. Sánta Ferenc egészen Soha sem gondoltam, sót SS^a Halálnak halála című epi­zódban (milyen szép a cím alliterációját átlengő időt­lenség is: virágnak virága — halálnak halála) a gon­dolkodó ember, az intelli­gencia fölényéről énekel. Lehet, a csütörtök esti öt­ven percre sokan elzárták a készüléket: aki viszont , . ... ... végig 'nézte, később is em­radsagot kikövetkeztetni az lélfeJk rá. Emlékezik és a csütörtöki novella adap­tációk láttán kezdetben sem hittem, hogy Sánta írásai­nak eszmeisége, a leírt szó utóélete teljességében újra fogalmazható a tévéjáték eszközeivel. Pedig újra fo­galmazható, csupán a nézőt készteti a szokásosnál na­gyobb elhatározásra: fordít­sa le magának, vegye a fá­aesopusi mesékre emlékez­tető egyszerű szinopszisok­ból. Ezek a novellák ősi lá­zadásra serkentenek az em­beri természetet kifacsaró, beprogramozó, motorizáló, gondolkodik felőle. Mert ez az utóélet Sánta Ferenc írá­sainak nagy ereje, ebben az utóéletben van a hatása. A szerzői estet Szinetár Miklós rendezte. N. L Az igényekhez közel Ebben a vitában az ra­A vitaindító cikkben és az azt követő írásokban na­gyon sok praktikus javaslat­ra figyeltünk fel, olyanokra hogy tevékenységünknek tu­dományos megalapozottság legyen. Alföldi városunk nagyon lényeges problémája a fá- mint pl. a város központi sítás. Az utóbbi időben eh- dekorációjának korszerűsíté­hez a tudományt is segítse- se, nagyvonalúbb fejlesztése, m __ __ gül hívtuk. Hiába dolgozunk vagy éppen arra, hogy szob­gadött meg bennünket" a leg- azonban, ha nem tudjuk raink. emléktábláink kar­jobban hogy az a törekvés, megfékezni a vandál erő- bantartására kisebb képző­mely az I kerületi tanács ket, azokat a felelőtlenkedő- művészeti tárgyak alkotása­politikai és szakigazgatási ket, kik a kiültetett fiatal ra is alkalmas műhelyt hoz­szerveinek munkáját jellem- fakat derékban eltördösik. zi, sok vonásában egyezik Ezért voltunk kénytelenek azzal, amit a vitapartnerek, °'yan megoldást találni ami e város társadalma különbö- "8yan költségesebb, de egy­ző rétegeinek képviselői val- ben biztonságosabb is: 10- köztargyak formáját ls min­lottak magukénak. Nyugod- 15 éves fákat telepítünk ut- dig,a magas esztetiKai ige­tan mondhatjuk tehát, hogy cáinkra és tereinkre. Az nyeknek megfelelően alakít­a közigényhez ebben a vo- eddigi eredmények olyan suk zunk létre. Ez az elgondo­lás, ami nagyon közel áll törekvéseinkhez, lehetővé tenné azt is, hogy a korszerű natkozásban törekvéseink biztatóak, hogy a jövőben is rendkívül közel állnak. ezt a megoldást tekintjük Tisztában vagyunk azzal példamutatónak, is: úgy végezni munkánkat, A vitában sokan emleget­hogy az mindenkinek egy- ték azokat a köztárgyakat, formán tetsszen — nem lehet, amelyekben kerületünkben Azért sem, mert minden tö- is gyakran gyönyörködhet­rekvés ízlésformáló tett is. nek az emberek. Ezeknek Mindennapos harcot kellett formatervezésére gyakorlott vívnunk akkor is, amikor az gzakembereket kérünk fel. Aradi vértanúk terének épí- s a jövőben is csak olyan tését készítettük elő (a kerí- virágtartók, szemétgyűjtők, tések eltávolításáért) és an- jvókutak kerülhetnek a te­nak ellenére, hogy a sok-sok rekre és utcákra, amelvek­vélemény teljesen megosz- nek fziéses kiviteléért fele­lott, e kerítés lebontásából lősseget vállalunk. De szói­László Iván előírások alkalmazásáról, il­letve annak a legfontosabb árucikkeknél kötelező hasz­nálatéról. Ismertette, hogy az eddigi 10 ezer 500 szabvány felülvizsgálata után 1500 szabvány maradt meg köte­lező érvénnyel. Ezek az alapvető élelmiszerekre, a lábbelikre, a bútorokra, a kézi szermámokra, az elekt­romos felszerelésekre, és a textiliák egy részére ls elő­írják a minőségi követelmé­nyeket. Az évi összes áru­forgalom mintegy 80 száza­lékára vonatkozik minőségi előírás. Az előadáshoz dr. Selme-3 czi György, a Minőségvizs­gáló Intézet igazgatója monr dott korreferátumot, mely-; ben — egyébként a felszóla­lókkal egyetértésben — hangsúlyozta az ipar és a kereskedelem szoros együtt­működésének fontosságát, s a kereskedelemnek a fo­gyasztók érdekeitől el nem választható felelősségét. adódó ellenszenvet is vállal nunk kellett. Vállalt hiva nunk kell arról a vandál pusztításról is, amelynek cél­talunktól, hivatásunktól az pontjai éppen ezek a drá­ilyen veszélyek vállalása sem idegen, hiszen előbb-utóbb beigazolódik, hogy érdemes. Ahogy ebben az esetben is: ma már a kerítés legmaka­csabb védelmezői is elisme­rik, hogy az újonnan kiala­kított tér esztétikusabb és célszerűbb lett Fatelepítés A közvélemény alakító ta­tásának igen nagy jelentősé­ge van, alapos ismerete fel­tétlenül szükséges mindazok ga közszükségleti tárgyak — védelmüket tehát mielőbb közüggyé kellene tenni. Jó javaslatok Az esti városkép pillanat­fogó kialakítása is igen ha­tásos lehet városesztétikai szempontból, túl a reklám törvényein és igényein. Saj­nos, ebben még a hasonló nagyságrendű városok ls messze elhagytak bennün­ket. A vállalatok nem tekin­Londonban a zsűri igényes és fürkésző szemei a felvonult ötven lány közül az osztrák Éva Rü­ber-Steinert ta­lálták a legszebb­nek, s így ó lett az 1969-es „világ­szépe". A 20 éves ma­neken megválasz­tása után azonnal sietett megnyug­tatni a szenzá­ciókra éhes újság­írókat afelől, hogy Szeged szobrai elődeivel ellentét­ben, nem kívánja „rangját" kétes üzletekben kama­toztatni, hanem „férjhez akar menni, és két vagy három gyermeket j akar szülni". Rapaics Radó (1848—1907) (111.) A földművelésügyi minisztérium vízügyi fő­osztályát vezette két évtizeden át Rapaics Radó. akinek bronzporlréja az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság épületének falában kapott helyet. Készítőjének nevét egyelőre nem sikerült kideríteni. SZOMBAT. 1989. NOVEMBER 39. 8 DÉLMAGYARORSZÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom