Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-29 / 277. szám

Az NSZK csatlakozott az atomsorompó-szerződéshez • Moszkva (MTI) Pénteken nagyjelentőségű diplomáciai esemény színhe­lye volt a szovjet külügymi­nisztérium Alekszej Tolsztoj utcai villája: Helmut Al­lardt. az NSZK moszkvai nagykövete kormánya nevé­ben és megbízásából aláírta ar. atomsorompó-szerződést. Ezzel a lépéssel az NSZK kötelezettséget vállalt arra, hogy nem állít elő és nem szerez be nukleáris fegyve­reket. Moszkvai politikai körök­ben kedvező visszhangot keltett, hogy az NSZK, ahol befolyásos militarista és re­vansista körök minden kö­vet megmozgatnak az atom­fegyver birtoklására, végülis csatlakozott a szerződéshez. Az atomsorompo-szerződé­sen levő nyugatnémet alá­írásnak — húzzák alá Moszk­Kefiis évforduló Albánia iinnepe Jugoszláviában Az ötödik munkaiilés • Hclsinlki (AP, UPI, Reuter) Helsinkiben pénteken is­mét összeült Szemjonov kül­ügyminiszter-helyettes ve­zetésével a szovjet és Ge­rard Smithnek, a leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési hi­vatal vezetőjének vezetésé­vel az amerikai küldöttség, hogy folytassa a stratégiai fegyverkezési verseny fé­kentartásával összefüggő kérdések megvitatását. A pénteki — sorrendben ötödik — munkaülésre a helsinki amerikai nagykö­vetség épületében került sor és közel 2 óra hosszát tar­tott. Az ülés ezúttal is a nyilvánosság teljes kizárá­lielmut Airardt, az NSZK szovjetunióbeli nagykövete Moszkvá­ban, Mnogradov szovjet külügy miniszter-helyettes (balról a második) jelenlétében Bonn ne vében aláírja az egyezményt vában — pozitív szerepe országokat, amelyek ezideig lehet abban is, hogy állás- különféle okokra hivatkozva pontjuk felülvizsgálására vonakodnak csatlakozni az késztetheti azokat a tőkés atomsorompó-szerződéshez. A pénteki aláírás kétség­telenül az új Brandt—Scheel kormány sikere és bizonyos mértékig jószándékának is bizonyítéka, habár szépség­hibának könyvelhetjük el, hogy a szerződés ratifikálá­sával még ők is várni akar­nak. mert úgymond az el­lenőrzés kérdésében még nem jött létre megegyezés. • Bonn (MTI) Brandt kancellár pénte­sával folyt, csupán annyit közöltek, hogy a legközeleb­bi találkozót kedden tart­ják. a szovjet nagykövetség épületében. A finn fővárosban tartóz­kodó újságírók továbbra is derűlátóan ítélik meg a tárgyalások kilátásait. Ar­ra számítanak, hogy a mos­tani előkészítő tárgyalások december közepéig tartanak, s esetleg olyan megállapo­dással érnek véget, amely intézkedik a stratégiai fegy­verek korlátozásával kap­csolatos konkrét kérdések érdemi megvitatására hiva­tott konferencia összehívá­sáról. A mai nap kettős ünnep Jugoszlávia népeinek életé­ben Még több százezer partizán harcolt a náci Német­ország hadusztályai ellen, amikor 1943. november 2í)-én megalakult a Népi Felszabadító Antifasiszta Tanács, hogy megjelölj az ország felemelkedésének útját. , u„ Két esztendővel később — ugyanezen a napon — a | f hitlerista hadeiőkre, partizán hadsereg és a Szovjetunió Vöiös Hadserege győ­zelmei után — kikiáltották a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztái saságot. Azóta ez a történelmi nevezetes­ségű nap Jugoszlávia nemzeti ünnepe. Mind az antifasiszta felszabadító háborúban, mind pedig az új szövetségi állam létrehozásában Jugoszlávia népeit a kommunisták vezették, ök teremtették meg a népi-nemzeti összefogást, ők mozgósították harcra, majd alkotásra a munkásokat. parasztokat, értelmiségieket. Mindez eleve meghatározza a felszabadulás utáni fejlő­dés útját, valamint Jugoszlávia helyét és szelepét a nem­zetközi életben. Az ilyen nagy évfordulók a visszatekintés napjai. E mostani számvetés alkalmával a jugoszláv dolgozók mél­tán állapíthatják meg. hogy a gazdaság, a tudomány, a technika és a kultúra fejlesztésében, a nép és az ország egyetemes érdekeit szolgáló nagy előrehaladást értek el. Amikor szívélyes barátsággal köszöntjük nemzeti ün­nepükön Jugoszlávia népeit, hadd állapítsuk meg. hogy hazánkat széles körű kapcsolatok fűzik déli szomszé­dunkhoz. Mindig szem előtt tartjuk, hogy mindkét ország — szocialista ország. Az a fontosabb. ami összeköt ben­nünket. s nem az ami elválaszt. Ebben a szellemben kí­vánunk további sikereket déli szomszédunknak szocialista építőmunkájukhoz. j ken, miután a miniszterta­nács meghozta döntését, saj­tóértekezleten jelentette be, hogy az NSZK kormánya csatlakozott az atomsorom­pó-egyezményhez. Brandt hangoztatta, hogy az NSZK addig nem ratifikálja a szerződést, amíg az ellenőr­zésről megfelelő megállapo­dás jön létre a bécsi atom­energia-ügynökség és az EURATOM között. A bonni kormány — vá­i laszolta a koncellár egy fel­' tett kérdésre — mindent el­követ, hogy jelentős többsé­get hozzon létre a parla­mentben a ratifikáláshoz, amint ez lehetővé válik. Államosítási rendedet Dél-Jemenben Új gazdasági szervezetet létesítenek Aden (MENA, AP, AFP, gi erők megszállták az érin­UPI) A Dél-jemeni Népi Köz­társaság elnöki tanácsa ren­deletet hozott, amelynek ér­telmében az országban mű­ködő összes külföldi bankot és társaságot államosítják. tett intézményeket, hogy ele­jét vegyék mindenféle szabo­tázsnak. A rendelkezés szi­gorú büntetést, kivégzést vagy életfogytiglani börtön­büntetést helyez kilátásba azok részére, akik szabotálni A rendelet 36 idecen ké- Próbáliák az új rendeletet, renaeiei JO íuegen «.e . ; Légitámadás a Tel Aviv — Kairó (Reuter, UPI, AP) Izraeli bombázók pénte­ken két hullámban intéztek támadást egyiptomi célpon­tok ellen a Szuezi csatorna térségében. Az egyiptomi szóvivő a Tel Aviv-i beje­lentést azzal a közléssel egészítette ki, hogy az EAK légvédelme az első, reggeli támadáskor lelőtt egy izraeli bombázót. zen levő céget érint, bele­értve 4 brit pénzintézetet és számos angol—amerikai olaj­társaságot. Szelim Rabia, az elnöki tanács elnöke bejelentette, hogy az országban új gaz­dasági szervezetet hoznak létre, amely az állami szek­tort és a központi tervezést fogja irányítani. A szerve­zet feladata az — mondotta Rabia —, hogy előmozdítsa a honi termelőerők fejlődését és biztosítsa az alapokat egy átmeneti társadalom szá­mára, amely a szocializmus felé halad. Miközben a rádióban az államosításról szóló rende­letet beolvasták, a biztonsá­Rádióbeszédében Szelim Rabia kijelentette: „Az ál­lamosításnak egyszer s min­denkorra meg kellett tör­ténnie' A Dél-jemeni Népi Köz- &zintén kívánunk sok Ma huszonöt éve, 184A, november 29-én fejeződött be az albán nép antifasisz­ta nemzeti felszabadító har­ca. Miután a háború fői frontjain a szovjet hadae-i reg döntő csapásokat mért ala­kulatai a Balkánon át al­bán területekig nyomultak előre, s itt egyesülve a sza­badságharcosokkal. a közöst harc eredményeként végle­gesen kiűzték a fasisztákat Albániából. Ez a nap azóta Albánia nemzeti ünnepe. A Szovjetunió nemcsak aa ország felszabadításához, hanem a háborús károk helyreállításához, majd az intenzíven meginduló építő munkához, a szocialista tár­sadalmi rendszer létrehozá­sához is folyamatos és hat­hatós segítséget nyújtott. Á későbbiekben n népi de­mokratikus országok is a testvéri albán nép segítsé­gére siettek. Mint ismeretes. Időközben az albán vezetésben sajnála­tos torzulások következtek be. ez volt az alapvető oka annak, hogy Albánia viszo­nya megromlott a szocialis­ta tábor azon országaival, amelyek pedig éppen a legtöbbet nyújtották a ko­rábbi évek fejlődéséhez. A magyar közvélemény; csakúgy, mint a többi szo­cialista ország közvélemé­nye. mindig azt a nézetet vallotta, hogy a szocialista tábor egysége, a nemzetközi munkásmozgalom egyetemes érdeke, az antiimperialista harc sok sürgető feladata a nézeteltérések felszámolása­ra irányuló türelmes, kitár-: tó munkálkodást kívánja meg. Ma is amellett va­gyunk. és nemzeti ünnepén. si­társaság vasárnap ünnepli függetlenségének második évfordulóját kert. az albán népnek hazá­ja építéséhez, boldog jövő­je megvalósításához. Rómában a Róma (AP, UPI, AFP) ötvenezer tüntető fém­munkás impozáns jnenete kígyózott végig pénteken délután Róma belvárosán. A tüntetők, akik az 1 300 000 tagot tömörítő fémmunkás szakszervezet felhívására árasztották el az olasz főváros utcáit erőt sugárzó menetben vo­nultak a Piazza del Popo­ló-ra. A téren nagygyűlést tartottak, s követelték, hogy a munkaadók egyez­zenek bele az új munka­szerződés aláírásába. PMBER A HOLDON — MÁSODSZOR. A houstoni űrkutatási központban hrmutatták az Apolló—12 űrhajósai által készített fénykép- éa filmfelvételek első sorozatát. A rendkívül érdekes felvételek kOzül az egyik film bemutatta Conrad elsfi lépéseit. A Holdon fehér ürruhája élesen vált kl a holdtalaj szénfekete hátteréből. Képünkön: az Apollo—12 egyik űrhajósa talaj- és kőzetmintákat gyűjt a Viharok Tengere térségében. VédftöltH­zetén, a térdeknél holdporszen nyezódés látható. Az elótérhen saját lábnyomaik Pakisztáni reformok • Karnchl (AFP. Reuter) Jahja Khan pakisztáni ál­lamelnök pénteken elhang­zott rádióbeszédében széles körű demokratikus alkot­mányjogi és közigazgatási reformokat jelentett be az ország lakosságának. Közöl­te az elnök, hogy 1970. ok­tóber 5-én az ország törté­netében elsőízben tartanak általános választásokat az egy ember — egy szavazat elve alapján. A megválasz­tandó nemzetgyűlés 120 na­pos türelmi Időt fog kapni az új demokratikus alkot­mány kidolgozására. Ez alatt az átmeneti Idő alatt továbbra is a fegyveres erők kormányoznak. Jahja Khán közölte, hogy a rendkívüli állapot ér­vényben marad az alkot­mány elkészítéséig, az al­kotmány pedig előjátéka lesz egy népképviseleti kormány megalakításának. Jahja tábornok közigazga­tási reformokat helyezett ki­látásba, amelyek elsősorban a kelet-pakisztáni követe­lesek kielégítését célozzák. A keleti és a nyugati or­szágrész az eddiginél lénye­gesen nagyobb autonómlát kap: ez ls a kelet-pakisztáni politikai feszültség lecsilla­pítására irányul. Ami Nyu­gat-Pakisztánt Illeti, az el­nök közölte, hogy négy új tartományra osztja fel, a nyelvi és a néprajzi meg­oszlás szerint. 8 DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1969. NOVEMBER 29. A „Béke A burstini elektromos vízierőmű­vet, amely a Kárpátaljai Gnyilaja— Lipa folyó partján épült, nemzetkö­zinek mondják. S valóban. Az ener­gia, amit kilenc turboaggregátorával termel, beleömlik a „Béke" transzeu­rópai fővezetékbe, s nem csak a szov­jet városokba jut el, de külföldre is: Csehszlovákiába, Magyarországra, Románlába, az NDK-ba, Bulgáriába és Lengyelországba. A Burstin városából fakadó enerr giapatak szakadatlan. Már az alatt a rövid idő alatt, mióta az állomás mű­ködik, a baráti országokba több ener­giát exportáltak, mint amennyit 1932­ben termelt a Szovjetunió összes elektromos erőműve, de az erőmű to­vább épül és ha valamennyi ener­giabloAkja működni kezd, annyi energiát fog szolgáltatni külföldi megrendelőinek, amennyit most ter­mel Görögország, Írország, Portugália és Dánia minden erőműve. Minderről F. T. Kornyejev beszélt, a lvovi energiakörzet fődiszpécsere; hozzá tartozik a burstini erőmű is. A lvovi „diszpécseri frontról" hatal­mas energiaforrást „dirigál". Ugyanis Nyugat-Ukajna több erőművének turbinája táplálja a nemzetközi fő­vezetéket. Munkácstól nem messze egy nemzetközi elosztó alállomást helyeztek el sajátos energetikai elő­őrsöt, az energiafolyó itt egyesül, hogy aztán a két baráti országba ömöljön. ... Munkácsi alállomás. Kétszintes, alacsony épület. „Szentek szentje" — II folyója az irányítás fő vezérlőtáblája. Vezer­Lötáblák szigorú sora számtáblács­kákkal, gombokkal, pislogó, felvillanó lángocskákkal hallgatag műszertáb­lákkal. Ezt a bonyolult gazdaságot egy kedves, szürkeszemű, elfogódott mosolyú asszony irányítja — Anna Matyikó, az állomás ügyeletes tech­nikusa. <5 vezeti az energiakapacitá­sok kimutatását, amelyek a „Béke" rendszerébe lépnek, figyeli a műsze­rek mutatóit, analizálja a leolvasott adatokat. Ha szükséges, bármikor összeköttetést lehet teremteni bárme­lyik ponttal, amelyet bekapcsoltak a rendszerbe. Ehhez rendelkezésre áll jó néhány telefon és a nagyfrekven­ciájú kommutátor. Csak egy fordulat, csak egy gombnyomás, és már is je­lentkezik Lvov vagy Munkács, Prá­ga vagy Sajószegedi, Dobrotvor vagy Burstin, Ludus vagy Lemesány... A csendet követelődző telefoncsengés töri meg. Anna felveszi a kagylót: — Halló, itt Munkács. Te vagy az, Irina? Jó napot. Milyen a nyomás sz első vonalon? Rendben? Kitűnő. És nálatok Sajószegeden? Értem. Jegy­zem. Köszönöm, feltétlenül átadom. Minden jót. u — Ez Újhelyi elvtársnő, az én sajó­szegedi. kollegám, — világosít fel Anna. — Magyarorszag kéri a napi adag emelését. Az utolsó mondat, egy odasiető ala­csony férfinak szól — az állomás ve­zetőjének, Jurij Fogéinak. Jurij meg­lehetősen szófukar. — Ez a szokás nálunk — mosolyog. — Csendes népek vagyunk, az állo­másunk sem lármás. Beszédéből lassan kirajzolódik a kép: az állomás kollektívájának égy pillanatra sem szűnő nyugodt mun­kája a hatalmas energia továbbításá­ért. Az alállomás dolgozói tevékenysé­gének legmélyebb értelme az, ameny­nylre csak lehet, minimumra csök­kenteni a zavarokat, az akadályokat, a baleseteket. A bonyolult energia­gazdaság műveletének maximuma az automatika és telemechanika vállain nyugszik. Az automaták, amelyekkel szó szerint is megtöltötték az állo­más helyiségeit, pontosan regisztrál­ják a munka ritmusának bármilyen zökkenőjét, és ahogyan itt mondják, szinte pillanatonként hárítják el a zavarokat. Azt, hogy az elektromos erőátvitel vonalában fenn tudják tar­tani az áram állandó teljesítmenyét, az ARPM figyeli, ez az éleseszű mű­szer, melyet szovjet mérnökök konst­ruáltak. Április közepén próbálták ki elő­ször feszültség alatt az alállomás ne­gyedik sorát, amelyet 400 kilowattos elektromos vezeték segítségével köt­nek be a Béke energia rendszerbe. Ez a vezetek, amely Burstintól Mun­kácsig húzódik, hamarosan teljes kapacitással fog működni. És bár az alállomáson minden rendbe megy, nem árt minden lehető alkalommal ellenőrizni az apparatúrát. ... Éjjel-nappal zúgnak az áramot szállító vezetékek. Gyors, szakadat­lan folyamként ömlik rajtuk keresz­tül keletről nyugatra az az energia, amely a szovjet erőművek turbináiban születik. A munkácsi nemzetközi ál­lomás energetikusai „zöld utat" ad­nák neki. Németh Magdolna

Next

/
Oldalképek
Tartalom