Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-26 / 274. szám

Fehér Lajos előadása időszerű kérdésekről Fehér Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese tegnap, kedden az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiáján agrár- és szövetkezeti politikánk időszerű kérdéseiről tartott előadást. A Zeneakadémia nagytermében megrendezett előadáson, amelyet Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese vezetett be, megjelent az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak több tagja. Jelen voltak a politikai, társadalmi és a gazdasági élet több más vezető képviselői is. Fokozott terelés a családokkal, az iiegekkel A városi Vöröskereszt 113 alapszervezete sokrétű munkát végez Politika és gazdaság A Magyar Vöröskereszt III. kongresszusa nemcsak új lendeltitet adott a szervezet munkájához, de meghatározta a legfontosabb további feladatokat is. Elsősorban az emberekkel való törődés a feladata ezután is ennek a nemes szervezetnek, s ez igen sokoldalú munkát igényel. Mint azt a városi Vöröskereszt szervezet titkárától, Kenéz Antalnétól megtudtuk, a város 113 alapszervezetének 12 ezer tagja az idei feladatok nagyrészét szinte naprakészen teljesítette. Az idei munkatervben is a legfontosabb volt a családvédelem. Rendszeresen látogatják azokat a családokat, amelyeknél anyagi, nevelési gondok vannak, esetleg a szülők alkoholisták. Ha már intézkedésre is szükség van, a kerületi tanács szociálpolitikai és gyámügyi előadójához fordulnak. Azt is jelenti ez, hogy kettőjük munkájával sok család sorsa fölött őrködnek. De rendszeresen látogatják az idős, elhagyatott embereket is a Vöröskereszt aktivistái, alkalmanként csomaggal segítik a nehéz anyagi helyzetben levőket, s az ágyban fekvő betegek ápolásáról is gondoskodnak. Az idén a III. kerület vöröskeresztesei felmérést végeztek, hány hatvan éven felüli ember él a kerületükben. Névsort állítottak öszsze, s az ő gondjaikat nyilvántartó füzetbe minden adat belekerül, ami életkörülményeiket jellemzi. Így pontosan figyelemmel kísérhetik sorsukat, azonnal tudnak segíteni a rászorulóknak. Most a másik két kerületben is átveszik ezt a módszert: összeállítják az öregek névsorát. A szociális otthonban elhelyezett idős emberek sorÁtadták az ezredik tévét zákányszéki kisdiákoknak Nem mindennapi módon kezdődött tegnap délután Zákányszéken a bogárzószéli iskola televíziókészülékének ünnepélyes átadása. Az iskolatelevízió műsora előtt Kudlik Jutka kedves szavakkal éppen ennek az iskolának a tanulóit köszöntötte. Akik tehát most láthattak először tévéműsort, magukról hallhatták az első mondatokat. Nem is mindennapi esemény az, hogy az utóbbi évek egyik legegészségesebb társadalmi összefogásával rövid néhány hónap alatt az ezredik mindentől elzárt iskola kapta a nagyvilág eseményeit házhoz szállító és a korszerű oktatás egyik legkorszerűbb segédeszközének elismert televíziót. Ami az országnak ezredik, az a bogárzószélieknek egyetlen és első. Hiába volt tele idegennel a tanyai tanterem, a népes közönséghez nem szokott 42 diák mo6t ügyet sem vetett rájuk. Kíváncsi tekintettel mindent magukba szívó igyekezettel csak a Berek Kati vezette harmadik osztályosoknak szóló olvasás órát figyelték A szerkesztők munkáját dicsérheti— vagy talán a véletlen hozta így? —, hogy Zákányszék egyik legszegényebb határkörzetében Petőfi és József Attila verseivel köszöntött be a televízió. Itt fölösleges volt a képernyőben tanító néni intő szava, hogy 'maradjatok csendben, pisszenés nélkül hallgatták az Altatót is meg a Füstbe ment tervet is, és ha választ kértek a stúdióban, kaptak is feleletet azonnal. A jelenlevő vendégek beszédes bizonyítékát láthatták annak, mit is jelent valójában a televízió tanyán. Az ezredik készüléket Zele Ferenc, a Népszava helyettes főszerkesztője adta át az iskolának, a járási tanács művelődésügyi osztálya pedig magnetofonnal, lemezjátszóval és diavetítővel egészítette ki a szegedi járás hatvanharmadik villannyal rendelkező iskolájának ajándékát. H. D. sával továbbra is törődnek. A felsővárosi szociális otthon vezetője panaszkodott, hogy sok idős embert senki nem látogat, pedig kellene, fontos lenne számukra is a külvilággal a kapcsolat. A vöröskeresztes aktivisták a napokban felkeresik a szocialista brigádokat, s kérik őket, vállalják el, hogy pár jó szóval, látogatással szebbé teszik az elhagyatott öregek hátralevő napjait. Mert az embernek kevés az állami, hivatalos gondoskodás is — emberi melegségre van szüksége az élethez. A családvédelmi munka egyik fontos oldala a törődés a gyermekekkel. Szerencsére a családban élő kicsik legnagyobb . részével nincs gondjuk, de akad nem egy bejelentés mégis, hogy a szülők rosszul táplálják, gondozzák, vagy éppen bántalmazzák gyerekeiket. Ilyenkor megjelenik a vöröskeresztes aktivista, s ha kell, szüleitől védi meg a gyerekeket. Az állami gondozott gyerekekre is kiterjed figyelmük. A véradásszervezés közismert feladata a Vöröskeresztnek. A városban az idén is igen sok áldozatkész ember volt: már szeptember végére teljesítették a véradási tervet. Az ifjúsági vöröskeresztes munka talán a leghálásabb munkaterület: gyors eredményeket hozhat az egészséges életmódra való nevelés. Az idén az általános iskolások számára 50 — elsősegélynyújtó, házi betegápolási és csecsemőgondozási — tanfolyamot szerveztek, a középiskolákban 24 csoport tanulta az elsősegélynyújtást, illetve vett részt a nagylányok iskolája előadássorozaton. A felnőttek számára megszámlálhatatlan sok tanfolyamot, előadást tartottak üzemekben és a körzetekben a körzeti orvosok, illetve a klinikák orvosai. Sok szép eredményt ho zott a városi Vöröskereszt idei munkája. A közeli hetekben készülnek az alapszervezetek munkatervei a jövő évre, s ezeknek sarkalatos feladatai ismét az egészségügyi felvilágosító munka és a családvédelem. Az új évben is sok alapszervezet nevez majd be a versenybe a minta alapszervezet címért, amelyet az idén a város 13 üzemében nyertek el. P. Sz. M. N

apjainkban egyre töbo 6zó esik a szakszerűség fontosságáról. Társadalmunk minden dolgozója — vezető és beosztott egyaránt — szüntelen ösztönzést kap ahhoz, hogy sajátít, sa el, emelje magasabb szintre munkájának elméleti, szakmai alapját. Altalános tapasztalat, hogy életünk valamennyi területén a fejlődés kulcskérdése lett a nagyobb hozzáértés, az alaposabb szakmai felkészültség. Azonban mint minden újszerű követelménynek, ennek is megvannak a maga árny. oldalai; e téren is találkozunk értetlenséggel, helytelen állásponttal. Mindenekelőtt azzal a nézettel, amely szerint a szakmai hozzáértés ösztönzése valamifajta ellentéte lenne a politikai munka fejlesztésének, általában a politikai munkával szemben támasztott követelmények emelésének. Mivel a szakmai és politikai követel, menyeket nem lehet egymástól elválasztani vagy szembeállítani, a kérdés egyetlen helyes elvi megoldása csakis a politikai és gazdasági munka komplex módon történő fejlesztése lehet. Logikus következménye ez a politikai fogalmak marxista—leninista magyarázatának. A politika Lenin szerint mindenekelőtt az állami, tár. sadalmi, pártfeladatokban való' tevékeny részvételt jelent és magában foglalja a felsorolt területek irányításának tartalmát, formáját, módszereit. A politika továbbá az egyes társadalmi osztályok egymáshoz való viszonyát is kifejezi, valamint ezek kapcsolatát az államhoz, a párthoz, az adott tár. sadalmi rendszerhez. Lenin arra a tényre is felhívta a kommunisták figyelmét, hogy általában, de különösen a szocializmus viszonyai között a politika és a gazdaság elválaszthatatlan kapcsolatban áll egymással. A politika — állapította meg — a gazdaság sűrített kifejezése. Ez utóbbi meghatározás kifejezetten arra utal. hogy a gazdaság és a politika viszonyában mindig elsőbbséget élvez a politika a gazdasággal szemben. A politika tükrözi a társadalom objektív viszonyait és meghatározza a megoldandó feladatokat, köztük a gazdasági vonatkozású célkitűzéseket is. Ezért meghatározó szerepet játszik az állami, a gazdasági és a társadalmi élet valamennyi területén egyaránt. A politika szerepének helyes megítélésénél még egy fontos momentumra rá kell Zele Ferenc átadja a Népszava ajándékát Elsősök az első adást figyelik A szövetkezetek állami felügyelete Tanácskozás a témáról Tegnap a Csongrád megyei tanács épületében megbeszélést tartottak a megyei tanács, a járási és a járási jogú városok tanácsainak vbelnökei, a Szövetkezetek Csongrád megyei Központja és a Kisipari Szövetkezetek megyei szervezetének vezetői a fogyasztási és a kisipari szövetkezetek állami felügyeletének időszerű kérdéseiről. Dr. Paczuk István, a megyei tanács vb elnökhelyettese adott tájékoztatót a Parlamentben november 14-én erről a témáról tartott tanácskozásról és a tanácsi szerveknek a felügyelet gyakorlásával kapcsolatos feladatairól. A gazdaságirányítási reform bevezetésével kapcsolatban az új szövetkezetpolitikai elvek új helyzetet teremtettek a szövetkezetek belső önkormányzatában az önálló, vállalatszerű gazdálkodás feltételeiről, a szövetkezetek és a szövetségek kapcsolatában, valamint a szövetkezet és az állam viszonyában. A szövetkezetek belső önkormányzatának és önálló gazdálkodásának fejlesztésével összefüggő követelmények a most készülő alapszabályokban jutnak kifejezésre. Az új alapszabály egyértelműen tükrözi, hogy a szövetkezet gazdája, tulajdonosa a tagság és a szövetkezet egész tevékenysége a tagok érdekeit szolgálja. A szövetkezetek és a takácsok kapcsolata minőségi változáson megy keresztül azáltal, hogy a szövetkezetek allami felügyeletét a jövőben közvetlenül a tanácsok látják el. A tanácsok felelősek a lakosság ellátásáért, ehhez a szövetkezetek sokrétű tevékenységgel tudnak segítséget adni. Az újszerű kapcsolatok első gyakorlati megnyilvánulása lesz a szövetkezeti tagság által alkotott alapszabályok törvényességi megerősítése a ta-\ nácsok által. Az alapszabályokat a megyében az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek tagsága 380 részközgyűlésen, a KISZÖV tagsága 54 közgyűlésen tárgyalja meg. Ezek a részközgyűlések és közgyűlések már elkezdődtek, s valamennyi befejezése után december 31-ig küldik meg az alapszabályokat a tanácsok végrehajtó bizottságainak, amelyek azt követően 60 nap alatt hagyják jóvá azokat, illetve döntenek felőlük. világítani. Ez pedig politikánk demokratikus jellege és e vonásának szüntelen fejlődése. A demokratizmus ebben az összefüggésben nemcsak a célokat, tartalmi kér. déseket. hanem a módszereket. a politika érvényesülésének. végrehajtásának formáját is magában foglalja. Mindez azt jelenti, hogy a szocialista országokban a politika nem egy szűk társadalmi réteg ügye csupán, nem valamiféle „úri huncutság", hanem széles néprétegeket átfogó társadalmi^ügy. kezdve annak kidolgozásától egészen a végrehajtásáig. A politika tehát csak akkor lehet igazán célravezető, ha demokratikus, vagyis tükrözi a tömegek véleményét, mindennapos tapasztalatát és legfontosabb igényét. Az ilyen politikát úgy kell végrehajtani, hogy abban részt vegyenek a széles néptömeggek. Természetesen ezt sem szabad mechanikusan felfogni. A szocialista társadalmon belül is vannak és lesznek politikailag rendkívül aktív és kevésbé tevékeny közreműködők. Viszont, hogy melyik réteg növekedik, az aktívak vagy a passzívak, az leginkább a kis és a nagy politikától függ. M

ég egy fontos tényező is döntően befolyásolja a politikai munka jelentőségét. Az elmúlt tizenhárom év fejlődésének irányát vizsgálva — legyen az társadalmi, gazdasági élet bármelyik területe — egy általános, közös vonást találunk benne. Ez pedig a különféle helyi szervek önállóságának, felelősségének növekedése. öntevékenységüknek kiszélesedése. Akár az állami, a párt- vagy a gazdasági területeket vizsgáljuk, . mindenütt erősödött a helyi szervek hatásköre. A nagyobb jogkör, a fokozottabb felelősség viszont törvényszerűen megköveteli a magasabb szintű politikai munkát. Ez a magasabb szint a magasabb követelményekből következik. Hiszen ma már a gazdasági és politikai életben nemcsak az a helyi szervek feladata, hogy következetesen végrehajtsák a központi útmutatásokat, előírásokat, hanem egyre inkább az is hivatásuk, hogy az általános politikából adódóan kidolgozzák a hosszú távú helyi koncepciókat, politikai feladatokat, vagyis megtanuljanak helyi politikát folytatni. Ez pedig minőségileg magasabb követelményt, nagyobb politikai hozzáértést követel minden egyes helyi vezetőtől, legyen az gyárigazgató, vagy párttitkár. főmérnök vagy tanácselnök. szakszervezeti bizalmi. vagy 1 sz-brigádvezeiő. A felkészültség ez esetben is csak az előfeltétel. Eháez kell, hogy társuljanak személyes vezetői tulajdonságok. Vagyis nemcsak tudásra, hanem politikai bátorságra, új jelenségek ;ránti fogékonyságra, friss és korszerű gondolkodási módra, egészséges belső türelmetlenségre is szükség van a politikai munkában. A

fejlődésnek ezt az irányát és ennek nyomán a növekvő követelményeket világosan felismerte pártunk IX. kongresszusa is. A kongresszus jól látta, hogy az elkövetkezendő években minden területen, de különösen a helyszínen végzett politikai tevékenység mind nagyobb szerepet kap. következtetésként a kommunisták mind szélesebb rétegét kell mozgósítani, méghozzá állandó jelleggel politikai feladatokra. V. I. SZERDA, 1969. NOVEMBER 26. DELMAGYARORSZÁG