Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-25 / 273. szám

A Szovjetunió ratifikálta ' Harmadik munkaülés az atomsorompó-szerződést Ntxon la aláirta a nemzetközi egyezményt O Moszkva (MTI) A. Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége hét­főn ratifikálta az atomfegy­verek ' továbbterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést. Az erre vonatko­zó határozatot a Kremlben Nyikolaj Podgornij elnök­leiével megtartott ülésen fo­gadták el. A Legfelső Ta­nács elnökségének ülésén jelen volt Leonyid Brezsnyev. az SZKP főtitkára. Alekszej Koszigin miniszterelnök, va­lamint több más szovjet párt- és állami vezető. Az atomsorompó-szerző­dést 1968. július 8-án írták alá egyidejűleg Moszkvában, Washingtonban és London­ban, eddig mintegy 90 állam csatlakozott hozzá. A .szerződés rendelkezése értelmében az atomhatal­mak vállalják, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nepi adják át más ország­nak atomfegyvereiket, nem nyújtanak segítséget ilyen fegyverek előállításához vagy megszerzéséhez, ugyanakkor viszont az atomfegyverekkel nem rendelkező országok kötelezik magukat, hogy nem állítanak elő és nem szereznek be ilyen fegyve­reket. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, az atomso­rompó-szerződést méltatva az ülésen megállapította, hogy a szerződés az egyik legfontosabb nemzetközi jo­gi normát önti rendelkezés fői-májába. A szovjet külügyminiszter egyebek között felhívta a fi­gyelmet a szerződésnek ar­ra a cikkelyére, amely le­szögezi, hogy az atomfegy­vert nem lehet továbbadni sem egyes államoknak, sem államcsoportulásoknak, így katonai szövetségeknek sem. Gromiko ugyanakkor felhív­ta a figyelmet arra, hogy a szerződés nem fogja korlá­tozni az atomenergia békés felhasználását, sőt lehetővé teszi a szerződést aláíró or­szágoknak a széles körű együttműködést ezen a terü­leten. Az elnökség tagjai egy­hangúlag jóváhagyták az atomsorompó-szerződés rati­fikálásáról szóló rendeletet, majd Nyikolaj Podgornij aláírta a rendeletet és a ra­tifikációs okmány három példányát # Washington (MTI) Nixon elnök — egyidőben a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa elnökségének aktusá­val — hétfőn, a Fehér Ház­ban aláírta a nukleáris fegy­verek továbbterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi egyezményt. Az egyezményt az amerikai Bze­nátus még március 13-án fo­gadta el, hosszas vita után. Az atomsorompó-szerződést eddig 22 — köztük hazánk — ratifikálta. A szerződés hatályba lépéséhez legalább 40 állam ratifikálása szüksé­ges. Az elnök rövid nyilatko­zatában kijelentette: remé­li. hogy erre rövid időn be­lül sor kerül. Helsinkiben Hírügynökségi értesülések a szovfat—amerikai megbeszélésekről Hartllng Moszkvában • Helsinki (TASZSZ, UPI. Reuter) Második hetébe léptek a stratégiai fegyverek korláto­zásáról folytatott szovjet— amerikai tárgyalások. A két. küldöttség — az előzetes programnak megfelelően — hétfőn délelőtt, újra össze­ült az amerikai nagykövet­ség épületében, hogy a há­romnapos hét végi szünet után folytassa a megbeszélé­seket. A harmadik munka­ülés kettő óra nyolc percig tartott. , A tárgyalófelek közötti megállapodás alapján az előzetes tanácskozások szi­gorúan bizalmas jellegűek. Erősödő meigalom i VDK elismeréséért # Oslo (MTI) Norvégiában erősödik a VDK kormányának diplo­máciai elismerését köve­telő mozgalom. Mint isme­retes, az év elején Svéd­ország felvette a diplomá­ciai kapcsolatokat Hanoi­val. s már akkor szó volt arról, hogy Norvégia és Dánia is követi a stock­holmi példát. Minthogy azonban Oslo és Koppen­hága a NATO-hoz tartozik, az USA-nak ezt sikerült megakadályozni. Most azonban az ellenzékben levő Svéd Munkáspárt is­mét felvetette a kérdést, s erős nyomást gyakorol a kormányra, amelynek egyébként mindössze 2 fő­nyi többsége van a parla­mentben. Földközi-tengeri konferencia TU.STKTfcS Es NAGYGYŰLÉS LONDONBAN. Vasárnap angol l>< ki-harcosuk nagy vietnami beketUntetást tartottak a Hydu Parkban, majd a Trafalgár térni rendőreit nagvgvúlésen vettek részt, ahol tübbek ItftzüH Tran í'ong Tnon, a VDK képviselője mondott beszédet nőkkel és Stewart külügymi­hetfön niszterrel, látogatást tesz II. bocsá- Erzsébet angol királynőnél, tották a Kozmosz—311 mes- Ez az első román miniszter­terseges holdat. A szputnyik elnöki látogatás Nagy-Bri­fedélzetén tudományos be- tanniában a második világ­Moszkva A Szovjetunióban Föld körüli pályára rendezést helyeztek el a koz­mikuB térség további kuta­tására. Teherán Ludvik Svoboda, « Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság elnöke hétfőn hatna­pos hivatalos látogatásra Te­heránba érkezett. A repülő­téren a vendéget és kísére­tét Mohammad Reza Pahlavi iráni sah fogadta. Bern A svájci kormány hétfőn bejelentette, hogy aláírja az alomsorompo-szerződéet, Moszkva A magyar, a román cs a jugoszláv mezőgazdasági kttl. döttség hétfőn megérkezett Moszkvába, hogy részt ve­gyen a kolhozparasztok no­vember 25-én megnyíló or­szágos kongresszusán. A ma­gyar küldöttség vezetője dr. Soos Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe. lyettes. London Ion Gheorghe Maurer ro­mán miniszterelnök és Cor­rteliu Manescu külügyminisz­ter hétfőn hivatalos látoga­tásra Londonba érkezett. Maurer megbeszéléseket foly. tat Wilson brit miniszterei­háború óta. Párizs Charles De Gaulle tábor­nok 79 éves. A volt köztár­sasági elnök emlékiratainak negyedik kötetén dolgozik. • Konut (TASZSZ) Vasárnap este veget ért a „Földközi-tengeri térség országaiban működő nemze­ti felszabaditási mozgalmak vezetőinek értekezlete". Az I olasz baloldali és demokra­tikus csoportok képviselői, Algéria, Líbia, az Egyesült ; Arab Köztársaság, Szíria küldöttei, valamint a pa­lesztinai felszabadító moz­galmak a görög és a portu­gál antifasiszta szervezetek vezetői vettek részt az érte­kezlet munkájában. A konferencia főbb témái ^oltak: a Földközl-tenger­nek a béke tengerévé, vál­| toztatása; harc az amerikai imperializmus ellen; a kö­zel-keleti kérdés megoldásá­i nak útjai. Lombardi, az | Olasz Szocialista Párt veze­tőségi tagja az értekezleten megállapította, hogy az utóbbi években fokozódik a Földközi-tenger térségében élő népek antiimperialista harca, lényegesen leszűkült e térségben a NATO-t tá­mogató erők bázisa. Pajetta, az Olasz Kommu­nista Párt Politikai Bizott­ságának tagja követelte, hogy Olaszország az Egye* sült Államok és a NATO diktátumától függetlenül új külpolitikát folytasson. Ezért e finn fővárosban tar­tózkodó újságírók még a ha­gyományos rövid napi ösz­szefoglalók keretében sem kaphatnak semmiféle tájé­koztatást. A tárgyalások iránti ér­deklődés azonban nem csök­kent. K. C. Thaler-nek, a UPI kiküldötf tudósítójának értesülése szerint a két kül­döttség kölcsönösen kifejtet­te a későbbi érdemi tárgya­lásokkal kapcsolatos elgon­dolásalt és körvonalazta azt, hogy milyen fegyverrendsze­reket iktatna be az érdemi tárgyalásokon folyó, meg­beszélésekre. Amerikai részről a straté­giai nukleáris fegyverek címszó alatt a következő fegyverfajták korlátozásáról kívánnak tárgyalni: a több, külön-külön célbajuttatható töltetű rakéta, az úgyneve­zett Mirv; az interkontinen­tális ballisztikus rakéták, a középhatósugarú rakéták; az atombombázók, a Poláris tí­pusú tengeralattjárók; és a rakétaelhárító rakéta-rend­szerek. Az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője a múlt héten bejelentette, hogy az Egyesült Államok valószínű­leg javasolni fogja a Mirv típusú rakéták kikísérletezé­sének leállítását. Nyugati hírügynökségek ezt úgy ér­telmezik, hogy az Egyesült Államok a tárgyalások tar­tamára a fegyverfajtával kapcsolatos kísérletek ön­kéntes moratóriumát indít­ványozza. A UPI úgy ér­tesült, hogy amerikai rész­ről ezt az elgondolást már múlt héten ismertették a szovjet tárgyalópartnerek­kel. A Time című amerikai magazin ugy tudja, hogy Gerald Srpith, az amerikai küldöttség vezetője tájékoz­tatta a szovjet küldöttséget az amerikai atomütőerő részleteiről. ^i Poul Hartllng dán kül­ügyminiszter a szovjet kor­mány meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Moszk­vába érkezett. A vendéget a seremetyovói repülőté­ren Andrej Gromiko szovjet i külügyminiszter és más hi­I vatalos személyiségek fo­gadták. A dán külügymi­í niszter először tesz látoga­tást a Szovjetunióban. Ké­| pünkön: Hartling elutazása előtt, a koppenhágai repülő­téren. flngol—NDK tárgyalásoEí % London (MTI) A múlt héten az NDK parlamenti küldöttsége tel t eleget angliai meghívásnak, most hétfőn pedig az NDK kereskedelmi kamarájának képviselői kezdtek el Lon donban tárgyalni a Brit Gyáriparosok Szövetségének képviselőivel. Függetlenül a diplomáciai elismerés kérdé­désétől, újabb bizonyítéka ez az NDK gazdasági-keres kedelmi tekintélye növekedé­sének a nyugati világban, annál is inkább, mert pél • dául a brit pénzügyi körök lapja, a 'Financial Times kifejezetten elmarasztalja Nagy-Britanniát, amiért ke­reskedelmi kapcsolatai a/ NDK-val még nem érik utol Franciaország, Olaszország, vagy Finnország és az NDK gazdasági csereforgalmának volumenét. Rí port úton a Szovjetunióban Moszkva mindig új A két Kongó viszálya 0 Brazzaville—Kinshasa (Reuter, UPI AFP) Válságos ponthoz érkezett n két Kongó, Brazzaville és Kinshasa viszálya. Mobutu. K'nshasa-Kongó elnöke beszédet mondott hatalomra jutásának negye­dik évfordulója alkalmából. A beszédben felszólította a szomszédos Brazzaville­Kongót, hogy hagyjon fel a Kinshasa elleni támadások­kal. Brazzavllle-ben ugyan­is számos esetben azzal vá­dolták meg a másik Kongót, hogy támogatja, illetve tá­mogatta a fennálló rendszer megdöntésére irányuló kí­sérleteket Mobutu ezt cá­folta es a következő kijelen­tést tette: „Ha valóban el DtLMAÜYARORSm KEDD, 1969. NOVEMBER 85. akarnánk foglalni Brazza­ville-4. ehhez nem volna szükségünk többre, mint két órára". Válaszul Mobutu harcias kijelentésére, Brazzaville­Kongó lezárta u két ország határát; riadókészültségbe helyezte fegyveres erőit és bejelentette: ha levegőben vagy vízen bárki megsérte­né az ország felségterületét, azonnali ellencsapásra szá­mi that. A november 7-i elvetélt puccskísérlet után Brazza­ville-Kongó megszüntette a kompíorgalmat a Kongó folyón, majd november 15­én Kinshasa azzal válaszolt, hogy a légitranzit utasok számára nem tette lehetővé az átkelést a határfolyón. A két főváros — Kinshasa es Brazzaville — ugyanis a Kongó folyó jobb-, illetve balpartján egymással szem­ben fekszik. Azt mondják, hogy a re­pülést is meg lehet szokni. Ez valószínűleg igaz, már ami a „felhők fölött" járást illeti. A felszállás és a le­ereszkedés élménye viszont mindig új, különösen a TU 104-es géppel: a felemel­kedés pillanatait nem lehet izgalmak nélkül átélni, mint ahogyan a földre érést is „komplikáltabb műveletnek" képzeljük el. Csak amikor két-háromszáz métert már „biztonságos talajon" fut a gép, térünk ismét magunk­hoz és az utolsó szorongás ls eltűnik a két fs fel órás, kilencezer méter átlagma­gasságban megtelt repülőút után. S amikor kiszállunk a seremetyevói repülőtéren, már az a gondolat foglalkoz­tat bennünket: milyen is lesz Moszkva ÚJ arca? Mert Moszkva mindig új, mindig változik, méghozzá hatalmas méretekben. Aki például tíz évvel ezelőtt járt a szovjet fővárosban, az ugyancsak elcsodálkozhat, amikor a repülőtérről rátér a városba vezető 40 kilomé­teres útra. Az ugyanis csak az első 15 kilométeres sza­kaszán országút jellegű. Az­után már épülő, illetve csak­nem teljesen felépült 8—10— 12-r-lS—Itt emeletes épiilet­óriás-sorok között halad és hosszú percek múlva érke­zünk csak el a Lenin-hegv első há/.tömhipihez oda. ahol egy évtizeddel ezelőtt a fő­város kezdődött a repülőtér felől érkezők számára. Ilyen változás láttán alkothatunk magunknak képel a moszk­vai lakásépítkezés meretei­ről. Tavaly ugyanis nem ke­vesebb, mint 127 ezer lakás készült el, jelentős részük éppen a Lenin-hegytől dél­keletre, t> a hírek skerinl eb­ben az esztendőben is kö­rülbelül ennyi lakást adnak át a rászoruló családok ré­szére. A Lenin-hegy után már hatos sorokban haladnak a gépkocsik a város központja felé. S amikor odaérkezünk, megállapíthatjuk, sokat vál­tozott a Vörös tér közvetlen környezete is. A jó 'néhány hagymakupolájáról híres Bíazsennij-székesegyház mel­lett két kisebb, de sokszáz éves templomot is restau­rálnak. £ két templom ara­nyozott tornya és a mellet­tük most már csaknem tel­jesen felépült, négy utcára nyíló, 21 emeletes Rosszija­szálló teljesen új — és hadd tegyük hozza: jellemző — színfoltja Moszkvának. Erről a szállóról, amely valószínűleg a legnagyobb ilyen létesítménye Európá­nak, csak felsőfokú jelzők­kel lehet leírni a lényeget. 3172 szobájában egyszerre 6000 embert lehet elhelyezni. Valamennyi szobája légkon­dicionált és természetesen minden kényelemmel fel­szerelt, illetve berendezett. 1967 első felében fiztak hozzá a felépítéséhez és 1966 második felében már az épület felét üzemeltették. Most már csaknem teljesen kész, amennyiben csupán az udvari rész kiképzése, va­gyis a szökőkutak és az uszoda építésének befejezé­se van bátra. Kilenc étterme van. két, egyenként 500 fé­rőhelyes mozi-ín és egri há­romezer személyt befoandó hanfjversevyterme. továbbá eev külön postahivatnia. Hétfáz alkalmazottja vau és dolgozóinak nagv részét külön technikumban képez­ték, illetve képezik ki fel­adataik ellátására. Ez év el­ső kilenc hónapjában mar valamivel több, mint 190 ezer vendéget fogadott, akik közül 62 ezer külföldi volt. Az elszámolási rendszer tel­jesen automatizált, ameny­nyiben az előre közölt tar­tózkodás időpontja alapján szinte pillanatra kiszámítot­tan leltet tudni a rendelke­zésre álló szobák számát. A számlát is automata állítja ki. Mondani sem kell, hogy maga a Rosszija és még né­hány, szintén új, nagy be­fogadó képességű hotel sem tudja megoldani Moszkva vendégelhelyezési igényeit. Ugyanis nem kevesebb, mint 750—800 ezer vendég érke­zik naponta a szovjet fővá­rosba és körülbelül ugyan­ennyi is távozik el. Az október végi Moszkvá­ban reggelenként már mí­nusz tíi fokot mutatott a hőmérő és a hőmérséklet nappal sem volt lényegesen magasabb. Ez azonban ke­vésbé befolyásolta a város mindennapi képét: kora délelőttől a késő esti órákig hullámzott a tömeg az ut­cákon, elsősorban a város legforgalmasabb pontjain: a Vörös téren, a Gorkij utcán, a Moszkva folyó partjain és az össz-szövetségi gazdasági kiállítás területén. Az üzle­tek zsúfoltak, különösen a késő délutáni és a kora esti órákban. Az árúválaszték a legtöbb üzletben nagy. de még így is csak nehezén le­het kielégíteni a mecmöveke­dett és az v.i gazdaságirá­nyítás eredményeként sok vonatkozásban a minőségi árukra koncentrált igénye­ket. Perényi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom