Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-22 / 271. szám

törtenelmi DÉLMAGYARORSZAG 1944. november 21., kedd A NAP HlREI: GYÖNGYÖS FELSZABADULT — BUDAPEST ÉS MISKOLC ELŐTT AZ OROSZ CSAPATOK HATVANT HARAPÓFOGÓBA FOGTÁK — TITO HADSEREGE TOVÁBB NYOMUL ELŐRE SZKOPJETOL ÉSZAKRA — NÉMETORSZÁG UTOLSÓ OLAJFORRÁSÁT BOMBÁZTÁK BÉCS KÖRNYÉKÉN — AZ OROSZ HADSEREG 12 KILOMÉTERRE KÖZELÍTETTE MEG BUDAPESTET. A makói helyzet Makó volt az első magyar város, ahonnan a szovjet hadsereg kiverte a német és a német bérenc magyar csalitokat, s ahol a város régi uraitól megszabadulva kezdhette újra községi életét. Majdnem két hónalja már ennek, s azóta, ha ezer háborús nehézséggel küzdve is, de a nép kezében van a város vezetése, s egy demokratikus önkormányzat dolgozik azon. hogy a város élete rheginduljon a fejlődés útján. A gazdasági élet megindulását azonban súlyos nehézségek. akadályok hátráltatják. Az üzemek és vállalatok vezetői éppen úgy, mint a gazdák ós a hagymakertészek korábbi vezetői legnagyobb részt elmenekültek és magukkal vitték a kezükben levő pénzkészletet és Iratokat. A termelő munka és a város gazdasági vérkeringése azonban .mégis hamarosan megindult. A város otthon maradt lakói- minden háborús nehézség ellenére óriási erőfeszítéssel fogtak a munkához, s az orosz katonai parancsnokság is hatalmas segítséget nyújtott, hogy az élet meginduljon a városban. Ki tud róluk.7 Bercy Géza. lapunk volt felelős szerkesztője, október 3-án írt utoljára Bácstopolyáról — dr. Dettre János ny. szegedi főispánt április végén elvitték Topolyáról — Ver György szegedi hírlapíró. mint' munkaszolgálatos, Ukrajnában eltűnt — Róna Istvánt, a Délmagyarország tisztviselőjét még áprilisban elloloncolták — Hartmann Mihály hírlapíró, a Délmagyarország munkatársa szeptemberben még a Garami Internáló táborban volt — Sebes Tibor, előbb Csrngerben 113. népf. munkásszár zadnál, később, szeptember eleje óta az L. 243. tábori szam alatt volt — Vermes Tibor a'oaújszántól születésű C 809. tábori szám alatt volt. (Minden értesítést kérünk a lap kiadóhivatalába.) Elekre üzeni hozzátartozóinak Ruck György: jól van. Nyíregyházára. Chriszt Aladárnénak és édesanyámnak: Magdus jól van. Nagybecskerekre. Fesztalics Béláné fia jól van. Guci József Röszke. Bába János, Feketeszél. Rózsa Illés és Papp Antal Csórva, dr. Fajka Lajos. Felsőtanya, ha bejönnek a városba a jövő hét szerdáján vagy csütörtökén. látogassanak be kiadóhivatalunkba. (Kérjük olvasóinkat, hogy az üzeneteket a címzettekhez való továbbításában közreműködni szíveskedjenek.) Mozi, hangverseny Egy orosz hangverseny és két orosz film Szegeden. A múlt héten két orosz filmet .láttunk és egy katonai dzsesszegyüttes hangversenyét hallottuk Szegeden. A filmek propaganda célra készültek, „Szivárvány" volt a címe az egyiknek, a másiké ..A kerületi párttitkár". A leselső, amit velük kapcsolatban meg kell állapítanunk ez: a Szovjetunióban úgy látszik nem Ismernek külön propaganda minőséget a művészetben, a film náluk művészet, és ha propaganda céljára készül, akkor is művészet rfiarad. Mozik műsora: Korzó mozi. 3 órai kezdettel Behajtani tiíos. Szereplők: Latabár, Bilicsi. Simor Erzsi, Kiss Manyi. Vaszarv Piri és a két Pethes. Belvárosi mozi 3 órai kezdettel. A 28-as. Szereplők: Uray Tivadar, Máv Gerő. Mészáros Ági, Hajmássy Miklós Széchenyi mozi. 3 órai kezdettel. Szeptember végén. Szereplők: Szörényi Éva, Horváth László. Delly Ferenc. Mihályi Ernő. Makiári Zoltán. Vita a varosesztétika kérdéséiről A közvilágításról A közvilágítás is egyik meghatározó tényezője a vá. rosesztétikának. Feltétlenül szükséges, hogy e kérdéssel is bőven foglalkozzunk, hiszen a,város nappali látványossága mellett az esti időben elsődleges látvány a fény, amely a város képét meghatározza. A kirakat, reklám és közvilágítás a város esti képét jellemzi több funkcióban. A szerepe Közvilágításunk fő funkciója a közbiztonság emelése. főleg a város külső területén. A forgalmasabb utakon viszont emellett a közlekedés biztonságát is elősegíti. A városok belső területén pedig, az előbbi funkciókon túl, a szinte luxusszámba menő fényhatás már a várog esti képét igyekszik meghatározni. Az esti fény mennyisége tulajdonképpen jellemző a város nagyságrendjére. Kisebb városok szerényebben, nagy városok már korszerűbben, bővebben alkalmazzák a köz. és reklámvilágítást a nagyvárosi megjelenés jellemzőjeként. Magyarországon mintegy 10 évre tehető a várc«i — beleértve a fővárost is — közvilágítás fejlesztése. Szegeden eleinte szerényen indult ez, később mind erőteljesebben. A városi és kerületi tanácsok vezetői, az illetékes szakemberek sokat tettek azért, hogy városunk közvilágítása általánosságban meg. feleljen a hasonló nagyságrendű városok követelményeinek. Tíz év alatt mintegy 12 millió forintért épült ki a jelenlegi berendezés. út, Széchenyi tér), de vannak még olyan utak. melyek ma már több fényt kivánnak. mint amennyit jelenleg kapnak. (Ilyenek pl. a Tanácsköztársaság útja. a híd, a Lenin krt. régi része, a Lenin krt-on belüli és a két körút közötti terület,, a bevezető országutak: Dorozs. mai út. Algyői út, Szőregi út, Tolbuhin sgt., Petőfi sgt. külső részei és a külső területek 'forgalmi útja és a közlekedési eszközökhöz vezető gyalogosutak.) Kedves színfoltjai a városnak a meg\ ilágított virágágyak, virágfák és a Móra-park szökőkútja, amely országosan is nevezetes, mert hasonló vagy szebb megoldásban csak 4—5 másik üzemel. Az utóbbi időben megfelelő fejlődés tapasztalható a fényreklámok létesítésében. A-nagyváros esti képéhez sok és változatos fényreklám szükséges. Különösen a Kárász utca, a Széchenyi tér. az áruház .környéki üzletközpont. a nagy átmenő forgalmú Marx tér környékén szükséges a jövőben fokozni a fényreklámok felszerelését és üzembiztos működését. ra, hogy az eddigihez hasonló ütemben a következő tíz évben ezek az elgondolások is megvalósulnak. Mindenesetre megnyugtató, hogy városunk közvilágítása mind a funkcionális, mind az esztétikai követelményeknek már jelenleg is megfelel országos szinten, de még külföldi szemmel nézve is. sőt egyes fentemlített útvonalak világítása már az átlagos követelményeknél is jobb. A további problémák megoldását éppen az elmúlt tíz év nagy fejlődése, az itt elért sikerek feletti öröm és megelégedettség sürgeti. Hörömpő József Edzett fa Ha a fát nagy nyomás alatt műanyaggal átitatják, majd különféle radioaktív anyagokkal besugározzák, minősége lényegesen megjavul. Az egyik angol eég juhar-i fából különféle alkatrészei ket készített, azokat műanyaggal átitatta, és a Brit Atomenergiai Bizottság egyik berendezésében besugározta. Az alkatrészek meglepő ellenállóképességűnek bizonyultak. Három hónapon át egyfolytában mosógépben áztatták őket. majd a vízbe lúgot kevertek, később pe« dig az alkatrészeket ismételten forró vízbe tették és forró légsugárral kiszárították. A „kínzások" az alkatrészeken jóformán semmi ' nyomot sem hagytak. (MTI) Mi sürgeti i? Fejlődés A kiépített közvilágítás általánosságban megfelel. Vannak igen jól sikerült megoldások (pl. Tisza-part, Kárász utca, Petőfi, Tolbuhin, József Attila, Kossuth Lajos sugárutak. Nagykörút, az átépített Lenin krt.. Április 4. Feltétlenül szükséges az esti fényben is jól mutató épületek megvilágítása. Ilyen pl. a tanácsháza, a MÁV igazgatóság, a DÉMÁSZ igaz. gatósági épülete, a múzeum, a Sellő-ház, a színház, a Dugonics téri egyetem, a Fogadalmi templom, a Kálvária téri kistemplom, a HŐ6Ök kapuja, az alsóvárosi templom. A megyei tanács épületének belső kivilágítása lenne szükséges, legalább ünnepélyes alkalmakkor. Szükséges lenne a híd funkcionális világításán kívül annak díszvilágítását is megoldani. Mindezek a kívánalmak durva számítás szerint újabb 10—12 millió forintot Igényelnek, és remény van arVillamoson A Schwelzer Illustrlerte karikatúrája — Nem tudna hangosan olvasni? Sajnos, otthon felejtettem a szemüvegemet. Az „édes titok" dinasztiája Fennállásának 100. évfordulójára készül az Ácsi Cukorgyár, az ország legöregebb cukorgyára. A gyár régi dolgozói megírják az üzem történetét. Az eddig összegyűjtött anyag érdekes megvilágításba helyezi a cukorfőző dinasztiákat. A cukorgyártás ugyanis féltve őrzött titok volt annak idején. Idegennek nem adták át a különleges tudományt, csak apáról fiúra szállhatott a mesterség. így alakultak ki valóságos cukorfőzó dinasztiák Ácson is. üancs Mihály, a dédnagyapa, a dinasztia alapítója, mint kovács került az épülő gyárhoz, amelyet Lichtenstein herceg egyik birtokának két bérlője, báró Berg Gusztáv és báró Berg Vilmos hozott létre. A cukorfőző mestereket Csehszlovákiából hozatták. Az ezermester kovács utt maradt a felépült gyárban, jól kinyitotta a szemét, és hamar elleste a cseh mesterek tudományát. Fia. ifjabb Dancs Mihály az 1890es években, fiatal gyerekként került cukorfőzö apja mellé. A dinasztia következő tagja, Dancs Zsigmond is édesapja mesterségét folytatta. ö már megérte a gyárban a felszabadulást, amikor a titkot nem kellett őrizni, hiszen szükségtelenné vált a kenyérféltés. Mire 1960-ban nyugdíjba ment, több kiváló szakember került ki a keze alól. Az ő fia s^m maradt hűtlen a családi hagyományokhoz. Dancs László cukorfőző ma a gyár egyik legkiválóbb munkása, szocialista brigádtag. kiváló dolgozó jelvény tulajdonosa. A modern berendezések persze korántsem hasonlítanak dédapja cukorfőző „üstjéhez". A műszerek azonban ma is csupán segítik, de nem helyettesítik a cukorfőző mester munkáját. A vizes üveglapra csöppentett barna szirupból neki kell megállapítania. mikor „fog szemet" a cukor, vagyis mikor kell befejezni a főzést. Ehhez pedig jó megfigyelő képesség. a szakma nagy szeretete és nagy felelősségérzet kell. Míg az 1870-es években szezononként 2000— 3000 tonna répát dolgoztak fel, a legutóbbi szezonban 207 000 tonna répából 26 000 tonna cukrot állítottak elő az ácsiak. 4 DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT. 1969. NOVEMBER 22. 33. Gallai felugrik. t — Hátul is van kijárat?* — Nincs — mondja Géza. Száraz a szája, nyelvével nedvesíti. — Csak ablak... de apám vasrácsot tétetett rá. — Akárhogy is, de ki innen! Deső félreáll. Zsebkendőjével gondosan megtörli száját, mintha enélkül szembe se nézhetne azzal, ami történni fog. * — Az a legrosszabb — mondja halkan —, fővesztve menekülni. A dűlőút felé nem mehetünk, az oldalban leszednek bennünket, mint a nyulakat. De talán nem is ide jönnek. * De igen. A járőrvezető lelép az útról, be Bartalék szőlejébe. A szélső diófánál megáll, hallgatózik, aztán int, a két csendőr követi, lövésre készítve fegyverét. Úristen, hát csaii erre volt jó az egész? Megfogjanak ebben a rohadt présházban, akar egy ketrecben? De ki köphetett be minket? Csak úgy, maguktól, egyenesen ide... ez lehetetlen. De mindegy, itt vannak, és nincs egérút semerre, én marha, Tárász Bulybán és Karenina Annán töröm a fejemet, a szemem tartottam volna nyitva inkább,. ' de már előbb is kötnivaló bolond voltam, bebújni ebbe a lyukba, micsoda őrültség, és öt katona közül egynek se volt annyi esze, hogy figyelőt állítottunk volna. Csupa üres tekintet, elfehéredő szájszél az egész társaság. Fésűs Járó a veranda ajtajához támasztott fejszét kapja fel, szerencsétlen, tele lesz golyóval a ' hasa, mielőtt egyet üthetne. Gallai beugrik a szomszéd szobába, géppisztolyt hoz ki. hátrarántja a fegyver zárát, ne lőj, az istenedet, a Cseresznyés tele van némettel, idecsődül mind. — Tedd le — mondja Deső. Gallai ránéz, engedelmeskedne. Amint leteszi a fegyvert, mintha vére folyt volna el. összelottyad az egész ember, kövér arca tele kékeslila szarkalábbal. Agyon ette-ltta magát huszonöt éves korára, békés időkben nemsokára szépen megütné őt a guta. — Ki van ott bent? Ritkás szádafüggöny lóg az' ablakon, a nyilas terpeszállásban, tíz lépésre az ajtótól. — Ne szóljatok — súgja Géza, — hátha elmennek. . Mindnyájan tudjuk, hogy nem mennek el. Látszik rajtuk, biztosra jöttek, a bajbajutott ember vakságánál csak ostoba csodavárása képtelenebb s dühítőbb. Deső az ajtóhog lép. kitárja. — Tessék — mondja, mintha a postás jött volna. — Egyenként kifelé! Kezet az égre, és semmi finesz, nem teketóriázunk! Hát persze. Mindent tudnak. Deső mozdulatlan, hangját sem emeli feljebb. — Mi lesz a tisztelgéssel? Nem látja a rendfokozatomat? A nyilas legyint, mivel azonban a két csendőr tiszteleg,' ő' is meglóbálja a kezét,' föl-le. Most már nem bírom. Ordítani kell. Vagy futni, durrafitsanak belém. bánom is én, de ezt nem bírom,' játszadozni a vég előtt. Elrendelem, hogy a szökevények a helyszínen felkoncolandók... Kifelé jövet is láttam a falragaszt. Beregffy vezérezredes aláírásával, felül háromszínű szalagnyomás, középütt halványzöld nyilaskereszt, a Vibaldi-ház falán láttam, szent János szobra alatt. Akarok uralkodni magamon, iszonyúan akarok, nem szabad lazítani a gyeplőt rakoncátlan idegeimen, de nem, nem ... — Kifelé, főhadnagy úr! Odabent a parancsnokságon már úgyse tisztelegnek magának, az szent! — Azonnal, bajtárs. Hozom, a köpenyemet irataimat. — Eszébe ne jusson marháskodni! Felszólítás nélkül tüzelek! Deső befordul. Gallai hebegve könyörög. — Vágjuk ki magunkat. Ha nem sikerül... az se rosszabb... Deső nem felel. Sima mozdulattal fordul vissza, a kezét se láttam, hogy a fegyverért nyúlt volna, csak: a sorozat ropogott az ajtóban, darabokra tördeli a csendet, mintha a fejemben ropogna, a három ember odakint egymásnak dől. Deső áll egy pillanatig, aztán bejön, az asztalra helyezi a géppisztolyt, odébb tolva a tányérokat, bal karja meglebben, ezzel a kis mozdulattal jelzi, nem volt más megoldás. Gallai kérdi, megbicsaklik a hangja, de már szolgálatkész, parancsra vár. Géza felkapja a táskáját. — Megnézem őket, hátha csak megsebesültek. — Felesleges — mondja Deső. — Egyik sem él. (Folytatjuk.) •