Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-21 / 270. szám

Gondok a fűszerpaprikával1 Agyáram~ Magas önköltség, elégtelen festéktartalom Csütörtökön ülést tartotta Mezőgazdasági- és Élelme­zésügyi Minisztérium tudo­mányos tanácsa. Dr. Ger­gely István miniszterhelyet­tes a tárca tudományos ku­tatási irányelveivel kapcso­latos teendőkről szólt A hazai kutatás elsősorban a korábban is eredményes területeken akar előbbre lépni, figyelembe véve a speciális népgazdasági szük­ségletek kielégítését. A ha­zai kutatóközpontok mun­katársai bátran nyúlnak külföldről átvett eljárások­hoz és elősegítik a legjobb külföldi növényfajták meg­honosítását. Ennek eredmé­nyeképpen az ország szántó­területének több mint felén külföldi vagy külföldi ere­detű fajtákat termesztenek. A miniszterhelyettes beje­lentette, hogy megkezdődött a tízéves mezőgazdasági ku­tatási terv előkészítése. A terv az 1975—85-ös évekre egységes fejlesztési elveket tartalmaz majd. A Keszthelyi Agrártudo­mányi Főiskola kutatói rész­letesen kidolgozzák, hogyan használhatja fel a mezőgaz­daság a műtrágyát a lehető leggazdaságosabb módon. Az országban 26 helyen kezdtek szabadföldi kispar­cellás kísérleteket, különfé­le talajerőpótló anyagokat és keverékeket próbálnak ki."A szakemberek az inten­zív trágyázás alapjául szol­gáló kutatási eredményeket három év alatt akarják ki­dolgozni. A tudományos tanács megvitatta a magyar fű­szerpaprikával kapcsolatos kérdéseket is. Megállapítot­ták ,hogy a magyar papri­ka a festékanyag-tartalom tekintetében versenytársai­hoz képest hátrányos hely­zetben van, és ez csökkenti az export lehetőségeket is. Az önköltséget is csökken­teni kell, mert több -nagy terméshozamot elérő papri­katermelő ország a miénk­nél olcsóbban kínálja az árut. Hazai termesztőknek a kutatók segítségével — min­dent meg kell tenniük, hogy a jelenlegi 35-ről 50 mázsára növeljék a holdankénti ter­mésátlagot. vizsgálók Az Elektronikus Mérőké­I szülékek esztergomi gyárá­| bál csütörtökön szállítottak első ízben Brazíliába: tizen­hat 8 csatornás elektronikus agyáramvizsgálót és ugyan­ennyi hozzátartozó fono-, illetve fotóstimulátort indí­tottak útba. a modern ideg­es elmegyógyászat e legfon­tosabb vizsgáló berendezését már hatodik éve sorozatban gyártja a fiatal üzem. Eddi­gi legnagyobb vásárlója a Szovjetunió volt, ahová ez év nyarán szállították el a 300. elektronikus agyáram­vizsgálót. Húszmillió forint belvíz­r a n A te r A c Tiszasziget megszabadul I ClfUC^CM c a káros Yizektö| A Maros bal partjától el- alföldi Mezőgazdasági Kísér- mázsás átlagtermést mértek, terülő terület Újszegedtől leti Intézet, az Alsótisza- A fejlesztési terv reális mér­kezdve rontáli az úgynevezett to- vidéki Vízügyi Igazgatóság legelése alapján a komplex részig, a magyar— és a Búzakalász Tsz, vala- vízgazdálkodás eredménye­jugoszláv határszakaszig, mint az állami segítség ként a jövőben évi átlag­nagy károkat szenved a bel- olyan összefogást eredmé- ban 4—5 millió forint jö­vizektől az erősen csapadé- nyezett, amely néhány esz- vedelemtöbblettel —, illet­kos esztendőkben. A mint- tendőn belül megszabadítja ve az eddig kísérő károk el­egy 60 négyzetkilométeres Tiszaszigetet és a nagyüze- maradásával — lehet szá­területen két község, Űj- mi gazdaságot az eddigi ká- molni. Ez azt jelenti, hogy szentiván és Tiszasziget fek- ros vizektől. Nieszner Fe- az üzemi beruházás 6—7 év­szik. A tiszaszigeti Búzaka- renc, a tsz elnöke arról tá- alatt, a teljes, az állami be­lász Tsz-hez 3500 hold tar- jékoztatott, hogy a mintegy ruházással növelt érték, il­tozik, s a nagyüzemi mód- 20 millió forint beruházást letve az állami befektetés szerrel kialakított és meg- igénylő és több ütemben 11—12 esztendő alatt megté­múvelt táblák nem egyfor- megvalósuló kivitelezés rül. ma értékűek. A vizes esz- nemcsak belvízrendezést je- A gazdaság területére mé­tendőkben a mélyen fekvő lent a gazdaság életében. A retezett komplex belvízren­részeken hosszan áll és ne- lapos, mélyen fekvő terüle- dezési tervnek, illetve kivi­hezen tűnik el a víz. teket ugyanis feltöltik a ma- telezésnek eddig egyharma­Közös összefogással már gasabb részek termőtalajé- da valósult meg. Á már 1967. végén hozzákezdtek ból úgy, hogy a megnye-ett mérhető, összehasonlítható egy komplex belvízrendezési földdarab lényegében nem termelési eredmények azt bi­terv elkészítéséhez, majd an- szenved károsodást. Termé- zonyítják, hogy az előzetes nak kivitelezéséhez. A Dél- szetesen számoltak a kémiai- számítások helytállóak vol­lag ellentétes adottságú ta- tak. Boldizsár László, az Al­lajok „összebékítésével", sótiszavidéki Vízügyi Igaz­amely egy-két évig is el- gatóság mérnöke — aki a tart. A termőképességek ja- tsz belvízrendezési munká­vításával azonban — és ez latait is irányítja a terüle­a legfontosabb — a tsz nagy ten — arról tájékoztatott, eredményeket produkál. A hogy nemcsak Tiszasziget­20 milliós beruházásból — nek kedvez a 20 milliós be­amelynek 70 százaléka vég- ruházás, hanem Üjszent­leges állami segítség — ed- ivánnak is, noha az ott el­dig 9 millió forint értékű terülő földek kevésbé mély­munkát végeztek el, azaz fekvésúek. Viszonylag nem 1200 holdon építenek csa- sok rendezéssel Üjszenliván tornákat és helyeznek el vízkormányzási műveket. A tsz nagyarányú belvíz­rendezési tervének kivitele­zésével lépést tart ezen a részen a maga területén az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság is. A szóban forgó 60 négyzetkilométeres területen átfutó állami fő­csatornákat is korszerűsítik, a meglevő szivattyútelepek Szegeden Enyedi Zoltán felvétele V gép első nyilvános próbája Az ország sok városából, megyéjéből jöttek össze a víz-, csatornaművek, talajerő­gazdá'kodási vállalatok és az olajtermelő vállalat kép­viselői tegnap Szegeden a városi Víz- és Csatornamű Vállalatnál. Itt mutatta be a Hódmezővásárhelyi Mező­gazdasági Gépjavító Válla­lat — a HÖDGÉP — a Cse­pel Aautógyárral kooperá­cióban gyártott tartályos iszapszippantó gépkocsit, amelyből az első példányt a szegediek vásárolták meg. Különösen hasznos ez a konstrukció azért, mert az emberi munkaerő megkírrvé­lésével, teljesen gépesítve iphet^v* v*Hk a ("•.oi-rnív üledékeinek, iszapjának, a szennygyűjtő gödröknek a tisztítása. A HÓDGÉP ta­valy készítette el a gép első példányát, több kiállításon bemutatta, jelentős megren­deléseket kapott rá külföldi országokból. A Szegeden rendezett bemutatóval, szak­mai megbeszéléssel akar vásárlókat szerezni az or­szágon belül is. A 4500 lite­res tartályú s óránként 250 köbméter iszap szippantásá­ra alkalmas kompresszorral ellátott konstrukció iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. káros vizeit is be lehet majd kötni a fő- és mellékcsator­nákba, A tiszaszigeti belvízrende­zési munkálatoknak különö­sen kedvezett a mostani tartósan száraz ősz. A ter­vezettnél jóval nagyobb te­rületen tudják elvégezni a gépek a tereprendezést. A számítások szerint mintegy félmillió köbméter földet kapacitását pedig megnőve- mozgatnak meg 1050 ka­lik. E munkákra az elő­irányzott összeg 29 millió tasztrális holdon. Tiszaszi­get 1972-re egyszer s minden­forint. Jövőre kezdenek korra megszabadul a súlyos hozzá az állami főcsatornák belvízkároktól, korszerűsítéséhez. A már rendezett terüle­ten kialakított táblákon kéz­zel fogható termelési ered­mények is bizonyítják, hogy az eddig befektetett munka nem volt hiábavaló. Molnár Imre főmezőgazdász ismer­tette a beruházás eredmé­nyeként produkált idei ter­mésátlagot az alacsony, de már feljavított, „összebékí­tett" talajról. Azelőtt négy év átlagában a lapos része­ken 4,9 mázsa gabona ter­mett. Az idén már 20,3 má­zsa az átlagtermés. Kukori­cából azelőtt a ts?, átlagter­melése 16 mázsa volt, az idén már az új táblákról 26 Lődi Ferenc iskola és könyvtár A felismerés riadalmat keltett. Korántsem olyat, mint egy gázkitörés, az emberek nem szaladtak fede­zékbe, de a statisztika hírért- szétfröccsent a mítosz, melybe oly előszeretettel kapaszkodtunk, hogy lassan megfeledkeztünk szakítási szilárdságáról. Az „olvasó nép" volt ez a mítosz, s amióta tudományos alaposságú tájé­kozódásra kiderült, az illúziók hamisak (ennek már több esztendeje), s amióta az írószövetség kezdeményezésére hozzá is kezdtek lenni valamit (ennek éppen másfél esz­tendeje), azóta némiképp tisztázódtak az erővonalak. A helyzet azért nem olyan súlyos. Tény. hogy a 15 éven felüliek, tehát több mint hétmillió ember, fele nem ta­lálkozik a könnyvvcl, de olvashat és részben olvas újsá­got — ugyanakkor az olvasói táborból is legfeljebb 25 százalék tekinthető rendszeres könyvbarátnak. A határok tehát erre is, arra is elmosódnak. A valós úr inkább a falusi, tanyai lakosságnál ijesztő, itt élnek azok az em­berek, akik hiányosan, vagy egyáltalán nem tudnak ol­vasni, nincs könyvélményük, nem lehet hiányérzetük — őket talán a legnagyobb erőfeszítéssel sem lehet rendsze­res olvasóvá tenni. (Tanyai iskolák diákjai járnak ki itt-ott felolvasó körútra hozzájuk — tudósított a minapi tévériport, dehát a szórványos akciókból korántsem vá­lik gyakorlat.) Szakemberek szerint legalább három évti­zed kell, hogy mindenki eljusson az általános iskolai végzettségig — akkor a „fehér foltokra" is több eséllyel pályázik a könyv. Más kérdés, hogy az általános iskola után sem tartós még az olvasási kedv, helyesebb a kö­zépiskolára számítani: ha majd elméletileg mindenki el­végezte a középiskolát, az olvasó népből valóban olvasó nép lesz. Idő és iskola. Ez a két bűvös tényező tehát, ami ge­nerálisan megoldhatja az olvasó nép ügyét. Dehát az időnek nem árt elébemenni: ezt teszi és teheti a könyvtár. Az első kérdés tehát: könyvtárszolgáltatásunk jelenlegi formája megfelel-e a korszerű követelményeknek. Ám a válasznál objektív feltételek korlátfáiba ütközünk, amit kötelezően és egyszersmind tudomásul kell venni. A vá­rosi Somogyi Könyvtár, mely mai napig az utcáról beté­rő, különösebb szakmai parancstól nem irányított embe­rek kiszolgálására hivatott, 1965-ben 12 ezer 235 új kö­tetet vásárolhatott, 4066-ot selejtezett, gyarapodása tehát 8 ezer 129 kötet volt, így a 14 ezer 400 beiratkozott olva­sóra egyénenként átlagosan 0,57 könyv jutott. Idén eddi& 9730 könyvet vehettek, 3045-öt törölni kellett, tehát 6685 kötettel gyarapodtak (ami azt jelenti, hogy az idei ter­mést legfeljebb egy példányban vehették meg), a beirat­kozott 14 ezer 300 tagra 0,47 kötet maradt. A visszaesés szembeszökő, annak ellenére, hogy „csak novembert" írunk még. Ugyaricsak tény: 1964 óta, amikor a könyv­tárak beszerzési lehetőségei optimálisak voltak, 1968-ig 6 millió forinttal csökkent a vásárlási keretük — csök­kent az olvasótábor is. Az anyagi okok meghatározóak: ráadásul a könyvtár elvesztette korábbi partnereit is. melyek a tanácsi juttatások mellett segítették állományát bővíteni. A megoldás? Előkeresni újólag a módszereket, hogy a lezárult zsilipek ismét kinyíljanak. (Nem könnyű, művelődési otthonoknál hasonló cipő szorít.) Másrészt: a könyvtár jószerivel csak az ajtaján belépőkkel foglalkoz­hat, hogy odáig eljussanak, a társadalom (a KISZ. a tö­megszervezetek stb.) segítsége kell hozzá. (Miként a nép­front és a nőtanács szervezete korábban a háztól házig könyvterjesztést.) E z lenne az olvasó népért mozgalom egyik kulcs­feladata. A tengerré halmozódott írások, cikkek, vélemények szorgalmazzák: a munkát érdemes már a legfiatalabbaknal elkezdeni. Az általános iskolák pedagógusai ezentúl többet fordítanak majd az olvasás technikájának megtanítására, a könyv megszerettetésére. Hanem ehhez is könyvtárak kellenének, s az általános iskolai hálózatok köztudomásúan gyengék. Ezért indul akció a Somogyi gyermekkönyvtár, az úttörőházi és a Béke utcai iskolai könyvtár együttműködésére: ezek az intézmények területileg nyitják ki kapuikat a környékbeli kisdiákoknak, akikkel gyakrabban foglalkoznak, könyve­ket ajánlanak nekik, korszerű kölcsönzési és helyben­olvasási feltételeket biztosítanak számukra. A kezdemé­nyezést más körzetek is átvehetnék. Azt tartják, az olvasó népért mozgalom tulajdon­képpen nem mozgalom: a társadalom tágabb értelmezésű reakciója az emberek műveltségi szintjének emelésére. De ha csupán a benne fogalmazódó mozgalmi feladato­kat oldjuk meg, akkor is léptünk előre. A kevesebb rea­litása ezúttal tán többet ígér a nagyobb ábrándjánál... Nikolényi István Újabb mosóporok Óriás kandeláber a téren Ujabb nagyhatású mosó­porok készítését kezdték meg a Tiszamenti Vegyimű­vek új mosószergyárában. A már népszerű Tomi mo­sószercsaládot bővítik vele A „család" két új tagja — a Tomi autómat és a Bio Tomi — decemberben kerül az üzletekbe. A Tomi autó­mat főként gépi mosásnál lesz előnyös, elsősorban a Hajdúsági Iparművek új forgódobos mosógépeihez. Tizenhárom méter magas reflektoros higanygőzlámpás kandelábert állítottak fel A Bio Tomi előmosópor lesz. | tegnap, csütörtökön a Klau­Hatásfoka felülmúlja az ed- I zál téren az áramszolgál­dig forgalomban levőkét. ! tató vállalat dolgozói. Ebből­Enzim tartalma révén bio- j a Szegeden még sosem lá­lógiailag távolítja el a szeny- , tott korszerű óriáslámpából nyeződést s igy mind a ru­haneműt. mind pedig a ke­zet óvja. A tavasszal jelenik meg a piacon a gyár általá­nos háztartási tisztítószere: szőnyeg, bútorszövet és edény, továbbá csempekő és egyéb tárgyak tisztítására lesz kiválóan alkalmas. i még tizenegy vár elhelye­zésre. Ezek a SzéchenyL tér­re kerülnek, ha a vállalat be tudja szerezni a szüksé­ges 300 mázsa cementet. A lámpában nyolc négy­száz voltos higanygőzös izzó varázsol este nappali vilá­gosságot a térre. PÉNTEK, 1969. NOVEMBER 21. Somogyi Károlyné felvétele DÉLMAGYARORSZÁG 3 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom