Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-31 / 253. szám

Hazaérkezett parlamenti küldöttségünk Csütörtökön hazaérkezett Párizsból az a parlamenti delegáció, amely a francia nemzetgyűlés küldöttségének 1967-es magyarországi látogatását viszonozta. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke fogadta, ott volt a francia köztársaság budapesti nagykövetségének képviselője. Bencsik István, az országgyűlés mezőgazdasági állandó bizottságának elnöke, a delegáció vezetője megérkezése után egyebek között megállapította: — Mindenütt rendkívül szívélyesen fogadtak bennünket, látható volt, hogy nagy gondot fordítanak a két parlament baráti kapcsolatainak elmélyítésére. A város térképei Néha „önreklámra" is szükség van Potom 5,50-ért miénk lehet a város: ennyibe kerül a Kartográfia Szeged-térképe. Hogy megéri-e? Hát persze. Még az ősszegedi sem ismerhet minden utcát, minden zugot, hát még a látogató, az idegen. Könyvesboltban, trafikban megveszi, s máris úgy jár-kel a városban, mintha itt született volna. Eligazít és gyönyörködtet A térkép olyan, mintha több ezer méter magasságból, repülőgépből néznénk alá. Ilyesmire ugyan csak keveseknek. s ritkán van alkalmuk, de ez mit sem zavar bennünket az eligazodásban. Főképp, ha még egy kicsit segítenek is. Ügv, mint Miskolcon. ahol két belvárosi utca. a Széchenyi és a Szemere utca keresztezésében, ahol egy ház tűzfalán majolika mozaikból rakták kl a várostérképet. Utat mutat és megszépíti a kőrengeteget egyszerre. Még az is megáll alatta és elgyönyörködik benne, aki nem keres semmit. Aki a debreceni nagyállomáson kiszáll a vonatból, a Petőfi téren, az l-es villamosra várva egy üvegvitrint talál. Akkora legalább, mint egy újságospavilon. Benne semmi más, csak a város térképe, mégpedig úgy, hogy a nevezetes épületeket, a Nagytemplomot meg a többit, élethű makettban is megformálták rajta. Szép is. jó is. praktikus is. olyan mintha készséges szóval fogadnák a vendégeket Debrecenben. Biztosan nem volt olcsó mulatság felállítása, de hát egy rangos város- enynyit igazán megengedhet magának. Mi tud;a, nem mérgelődik Lipcse még többet is. Persze az már külhon, más szokásokkal. De jó szokák '" r i Somogyi Károlyné felvétető PANELLSZEKELÉS. Szeged építőiparában új „szakma" honosodott meg, az elemekből való panellszerelés. A Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat legnagyobb létszámú, 42 fős komplex brigádja Terhes Mihály vezetésével Kelenföldön tanulta meg az új építési technológiát, amelyet most a tariántelepi tízemeletes házak készítésénél alkalmaznak. Képünk Terhes Mihály brigádjának munkáját mutatja be, az egyik most készülő. 10 emeletes, ház ötödik szintjén. A panellszerelők az egyik lakás oldalfalát illesztik helyére Hetvenöt éves a gépipari technikum sokkal: a sok évig elhúzódó építkezések mellett — mert ott is akad azért olyan is, amelyik két-három évig tart — elhelyezik a városrész, az utca látképét, de úgy, hogy értő szakeníberek belefestik már a készülő épület befejezés utáni „arcmását" is. Lássa és örüljön minden arrajáró. milyen szép lesz ez a vidék maid. ha elvonulnak az ,építők. Nem haragszik úgy az ember a kerülő, a szálldosó por. a zaj miatt, ha tudatják vele. miért van rá szükség. A Kari Marx tér sarkán, ahol egy pompás toronyház épül. legalább emeletnyi magas táblán állították ki a megújuló környék par.orámáiát. Hát mi itt Szegeden egy kissé másként élünk mindezzel. Annyira szerények vagyunk, hogy még azzal sem dicsekszünk, amivel kötelességünk lenne. A város térképei ugvan nálunk is egyre rajzolódnak, de az idegent jobbára mégis ráhagyjuk a Kartográfia térképére. Az Idegenforgalmi Hivatal csak néhány bádogra festett térképet, meg a Klauzál téren egy hol világító. hol sötétbe burkolózó táblát reszkírozott meg néhány évvel ezelőtt, s e ..tájékoztatáshoz" csupán a Tervező Vállalat járult hozzá azzal, hogy — szintén a Klauzál téren — egv kirakatba kitette az énüíő Tarján modelljét. Egyébként nagyon helyesen tette. Mintha szégyellenék De igazán megkapó, figyelemfelkeltő városreklám nincs sehol. Építkezéseinket is inkább mintha szégyellnénk egy kissé. Ugyan ki tudja, ha véletlenül a Délmagyarország valamelyik számában nem bukkan rá, hovy mi épül maid a Roosevelt tér és az Oskola utca sarkán, a Deák Ferenc utcában — a Nemzeti Bank mellett — a Kígyó utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán ... és még lehetne sorolni hosszasan „inkognitóban" bujkáló építkezéseket. Van drága propaganda, de létezik olcsó is. A pénz gyakran akkor is elmegy, ha semmire sem ' fordítják. Az anvagiak nemigen lehetnek akadályai annak, hogy Szeged is többet fordítson önmaga propagálására. Inkább talán az ambíció, az elhatározás hiányzik, de hát ezt olvan félve írom le, talán magam sem hiszem ... Fehér Kálmán Az ellenőrzés irányai Szép jubileumához érkezett el Szeged egyik legrégibb oktatási intézménye: tegnap, csütörtökön ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját a Déri Miksa Általános Gépés Erősáramúipari Technikum. Az 1894-ben alapított iskola jubileumi ünnepségén — amelyre délelőtt 11 órai kezdettel a Szegedi Nemzeti Színházban került sor — Páldy Ferenc, a technikum igazgatója köszöntötte a megjelenteket, köztük az elnökségben helyet foglalt dr. Koncz Jánost, a Csongrád megyei. Szabó G. Lászlót, a Szeged városi pártbizottság osztályvezetőit, dr. Szalontay Józsefet. a Csongrád megyei. Kovács Józsefet, a Szeged m. j. városi tanács vb művelődési osztályának vehetőit. Bódi László országgyűlés képviselőit. Hever Lászlót, a KISZ Szeged városi bizottságának titkárát, valamint az iskola szabadkai tes*-"érintézményének képviselőit Az üdvözló szavak után Karcai Ferenc, a Kohó- és Gépioari Minisztérium főosztályvezetője dr. Horgos Gyula miniszter köszöntö levelét ismertette, majd ünnepi beszédében elmondotta: az iskola 1894-ben megalakult elődie a harmadik volt a hasonló jellegű intézmények között. Kezdetben a fa- és gépipar számára képzett középszinten irányító szakembereket, majd —1908tól — felsőipariskolává alakult. Jelenlegi épülete már 1914-ben tető alá került, ám részben a háborús évek, részben a kolozsvári egyetem Szegedre költözése miatt a szakoktatás csak 1937 őszén kezdődhetett meg a ma is otthont adó falak között. A szegedi gépipari technikum igazi felvirágzása 1945 után kezdődött: 1946-ban már a felnőttek oktatását is vállalta az intézet, s 1953-tól megkezdte munkáját a levelező tagozat. 1962 óta már kihehelyezett központjai is vannak a technikum levelező tagozatának. Beszéde végén Karsai Ferenc átadta a kohó- és gépipari miniszter emléklapját. Az ünnepi beszéd után IIku Pál művelődésügyi miniszter köszöntését tolmácsolta dr. Medrjyes Béla minisztériumi főosztályvezetőhelyettes. maid Papp Gyula, a Szeged, m. j. városi tanács vb elnökhelvettese. Hofaesana Péter, a Hazaf'as Népfront Szeged városi bizottságának titkára. Bozóky János, a Kohó és Gépipari Minisztérium Közúti Járműfejlesztési Főosztályának csoportvezető-főmérnöke, az iskola öregdiákjait képviselő Sarnyai Vencel, a XI. sz. Autójavító Vállalat igazgatója és Fülöp János, a technikum KISZ-titkára mondott köszöntő szavakat. Ezután a kitüntetések és díjak átadására került sor. A „Gépipar kiváló dolgozója" lett Bráda Ferenc mérnök-tanár. Rigó László technikus-tanár, Németh Zoltán tanár. Pintér Kálmán technikus-tanár; elismerő oklevelet kapott dr. M ilassin Gyuláné tanárnő és Vas István DAV-dolgozó. az iskola szülői munkaközösségének elnöke. Az iskola számos dolgozója pénzjutalmat kapott. A jubileumi ünnepség második részében művészi műsor következett, amelyben az ipart és a munkát dicsérő művek hangzottak el. Az iskola irodalmi színpadának tagjain kívül a Szegedi Nemzeti Színház művészei — Berdál Valéria, Gregor József, Karikó Teréz. Kovács János és Váradi Zoltán — működött közre a műsorban. Fellépett még az építők Ladt-ónszky-kórusa is. Kertész Lajos vezényletével. A Ganz Villamossági Gyár egykori tudós-igazgatójának. Déri Miksának nevét viselő technikumban a jubileum alkalmából kiállítás nyílt, amely az intézet háromnegyedszázados történetét mutatja be Paprikavita A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesületben tegnap vitaülés kezdődött a fűszerpaprika nemesítéséről, termeléséről, a komplex kutatásról és a feldolgozás korszerűsítéséről. S

enki azok közül, akik a népművelés ellenőrzésével, irányításával foglalkoznak, a járási vagy a városi és megyei tanácsodnál, nincsenek irigylésre méltó helyzetben. Egyrészt ez a munka természeténél fogva önmagában sem könnyű, másrészt a népművelés öt-hat éve az állandó viták, a forrongás állapotában van. A szakigazgatás viszont világos, áttekinthető számokkal, adatokkal, menynyiségekkel szeret dolgozni. Csakhogy a népművelés lényege, jelenlegi állapota miatt pedig különösen nehéz számokkal, adatokkal hitelesen jellemezni. A számoknak persze itt is megvan a maguk szerepe, de a népművelés ellenőrzése tulajdonképpen és valójában az adatokkal nehezen kifejezhető minőség vizsgálata. A népművelés akkor színvonalas, ha hatékony. Egyetlen nagyhatású vállalkozás vagy produktum nyilvánvalóan többet ér, mint tíz rossz. Ám az ellenőrzés, a szakigazgatás — nem rosszindulatból, hanem jellegéből következően — hajlamos arra, hogy & nagyobb számot jelentősebb eredménynek tekintse, mint a kisebbet. A népművelés ellenőrzésének végül is ez a legfőbb problémája. Az ipar és a mezőgazdaság eredményei szabatosan számokba foglalhatók; aki ezekre a számokra rátalál, nyugodt lehet, jól dolgozott. A népművelés irányítói azonban ha csak számokkal operálnak, egyáltalán nem lehetnek nyugodtak, hogy hiteles helyzetkép van a birtokukban. A minőség számokkal általában nem fejezhető ki. Nyilvánvalóan, többet ér az olyan népművelési akció, amelytől tíz ember okosabb lesz, mint az olyan, amely száz embernek csak az idejét rabolja. A népművelés ellenőrzésének ezt a nézőt, hallgatót okosabbá vagy „butábbá" tevő minőséget kell figyelemmel kísérnie. S ez kétségkívül nehéz. Nem egyetlen ilyen akciót kell ugyanis elemezni, hanem nagyon sokat, és hosszú időn, éveken át, rendszeresen és következetesen, naponta, ráadásul nem egyetlen helyen, nem egy faluban vagy művelődési házban, hanem sokban. Mindenütt, minden megmozduláson, vállalkozáson és akción a népművelés irányítói nem lehetnek jelen, nem kísérhetik végig a folyamatokat. Mégis, ha jól akarnak dolgozni, elsősorban és mindenekelőtt a minőségre kell ügyelniök. Ez jóval nehezebb ugyan, mint néhány tetszetős számmal jellemezni az eredményeket, de igényes, színvonalas ellenőrzés enélkül nem képzelhető el. Nagy baj lenne persze, ha ezt a népművelés irányítói nem tudnák. Csakhogy más dolog ezt egyszerűen tudni, s megint más dolog e szerint dolgozni naponta. Annál inkább, mert a minőség mérésének módszerei nincsenek Kétszázezren az általános iskolai napközikben Nő az érdeklődés az általános iskolai napközi otthonok iránt: az otthont igénybevevő tanulók száma a legutóbbi oktatási évben megközelítette a 197 ezret és az idei tanévben — nem végleges adatok szerint — meghaladja a 205 ezret A napközikkel kapcsolatos néhány tudnivalóról a Művelődésügyi Minisztériumban elmondták: — Ha a szülő évközben indokolatlanul kiveszi gyermekét a napközi otthonból, arra a tanévre elveszti igényjogosultságát. A szorgalmi időben a napközi működési ideje napi öt óra. A foglalkozásokon időt kell biztosítani a gyerekeknek a tanulásra, a szórakozásra, a játékra. a kisebbeknél a pihenésre. Ha a szülők közül legalább tízen kérik a napközi otthon nyitvatartásának meghosszabbítását, akkor reggel 6 és 8, délután pedig 18 és 20 óra között ügyeletet kell tartani. A tapasztalatok szerint sok szülő kéri, hogy gyermekét rendszeresen korábban engedjék haza a napköziből. A minisztérium álláspontja az. hogy ez elől nem szabad mereven elzárkózni. tökéletesen kidolgozva, ráadásul, ne tagadjuk, a népművelés tekintetében még mindig jórészt a számok bűvöletében élünk. Ez PZ oka, hogy gyakran találkozhatunk a minőség elhanyagolásával, a népművelés egyoldalú mennyiségi szemléletével. Az ellenőrzés és irányítás nyilvánvalóan nem mellékes valami. Legfőképpen azért nem, mert az ellenőrzés mindig valamilyen irányba szorítja a front első vonalába dolgozó népművelőket. Ha az ellenőrzés számára a mennyiség kizárólagos, akkor a számszerű eredmények hajszolására, ha pedig a minőség, akkor az elmélyült munkára inspirál. A népművelés az ellenőrzés nélkül nem vizsgálható, a kettő szorosan és szervesen összetartozik. Az utóbbi esztendők vitáiban nagyon sok szó esett a változó népművelés új formáiról, s ehhez képest aránytalanul kevés az ellenőrzés és irányítás új lehetőségeiről, tennivalóiról, vagyis arról, hogy ennek a munkának a minőség felé kell fordulnia. Minden népművelőnek vannak megszabott, határidős, adminisztrációs feladatai. Ez természetes, de az is. hogy ezt a munkát nem szabad elhanyagolni, mert enélkül nem működik zavartalanul a népművelés apparátusa. De az is igaz, hogy az ilyenféle munkák az igényes népművelő számára a feladatok mennyiségében és értékben kisebb részét jelentik Az igazi népművelés ezekei; túl, ezek felett, a tartalmas, népre ható, tényleges munkában van. Az ellenőrzés viszont gyakran éppen a feladatok e kisebb, adminisztrációs részét tekinti elsődlegesnek — könnyebb vele a dolga —, s a másik, fontosabb felével szinte alig törődik. Ha elfogadjuk, hogy „amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten", vitathatatlan, hogy az ilyen irányítás felületességre, formális megoldásokra csábítja a népművelőt N

agyon sok panaszt hallottam már arról, hogy az emberek nem érdeklődnek a népművelési akciói iránt, hogy sok vállalkozás közönybe fullad. Tanúja voltam néhány ilyen kudarcnak. De ezzel párhuzamosan azt is tapasztaltam, hogy ahol valóban igényes és érdekes akciókat szervezett a népművelés, ott az érdeklődés, ha nem is az első pillanatban, de egy bizonyos idő, ha úgy tetszik, néhány kudarc után, feltétlenül megszületett és legtöbbször imponáló eredményekkel jelentkezett. Ezeket az imponáló sikereket minőig a minőség váltotta ki; anélkül ilyesmi nem jöhet létre, hatékony népművelés minőség nélkül nincs. Az irányításnak éppen ezért arra kell törekednie, hogy a minőség eredményeit ne csali egyszerűen tudomásul vegye — mint még sokszor tapasztaljuk —, hanem arra vezesse, arra biztassa-buzdítsa a gyakorló népművelőket. A minőségi normák kidolgozása önmagában sem könnyű. Még nehezebb gyakorlati alkalmazásuk a mindennapi munkában. Az országos népművelési konferencián, amelyre most készülünk, nyilvánvalóan erről is szó lesz, A népművelés az elmúlt esztendőkben sokat változott A vezetés ehhez képest keveset. A harmóniát itt és ebben is meg kell teremtenünk. Ökrös László PÉNTEK, 1969. OKTÓBER 31. DÉLMAGYARORSIÁG % 3