Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-12 / 237. szám

Közös kalap Beszélgetés a bardányi tanácsházán SőBf átér épül Sorozatunk végéhez közeledik. Egyre nehezebb olyan témát választani, amit ne érintettünk volna már valamelyik községgel kapcsolatban. Ez a puszta tény azért nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy ugyanannak a témának más vonatkozásait is megvizsgáljuk. Ásotthalmon a művelődésről beszélgettünk, ezt kérték a bordányiak is. A tavaly felépített új iskola jóvoltából csak délelőtt folyik tanítás. Saját erőből épült az iskola. Idén szeptemberben 40 diákkal megnyílhatott a napközi otthon is. A pedagógusok szolgálati lakása megoldódott. Van ugyan Szegedről kijáró nevelő, összesen kilenc, de őket családi körülmények (férjfeleség munkaköre) a városhoz kötik. Kapnának lakást, ha igénybe vennék. A könyvtár eredményes munkáját, az olvasóvá nevelést dokumentálja az a tény. hogy a takarékszövetkezet, a vasbolt és a cukrászda is árusít könyveket Űj mechanizmusban élünk, ez azt is jelenti, hogy veszik is a könyveket. Fél év alatt így is 9 ezer 588 kötetet adott kölcsön a községi könyvtár. A tanácsháza mellett téglarakások jelzik, hogy a közeljövőben megkezdik — szintén saját erőből — az új művelődési ház építését is. Ezt ls a helybeli Munkásőr Tsz építőbrigádja készíti el csak úgy mint az iskolát Mivel jövőre már készen lesz az új épület, talán nem korai a jelenlevő Gailai András tanácselnökkel Bodó Viola iskolaigazgatóval Búzás Emília könyvtárossal Mihályffy Lajos művelődési ház igazgatóval Simon Vilmos és Márta Péter szakszövetkezeti elnökkel és Dudás Imre tsz-elnökkel a népművelés és a termelő üzemek kapcsolatáról beszélni hiszen a szövetkezetek vezetői mondták, hogy a művelődési ház tevékenységének legalább 70 százaléka közvetve vagy közvetlenül érinti a termelőszövetkezetet is. Fel is veti Dudás Imre rögtön, hogy a 70 százalékot másutt is emlegethetjük. Ennyi támogatást kap az a tsz, amelyik korszerű szarvasmarha-telepet épít de a költségek jelentős részét az állam vállalja a sertéstelepek létesítésénél is. Ha az embereknek akarunk az igényeknek megfelelő művelődési házat építeni, arra marad a saját erőből való építés és vagy lesz kulturház, vagy nem. Ne azon meditáljunk most. hogy valójában mi. emberek járunk jól az állatistállókkal hiszen a több hús ígéretei ezek. Inkább azt ragadjuk ki a panaszból, hogy valóban kellene a művelődéri házak építéséhez is, fenntartásához is a nagyobb állami segítség. Nem kerüljük meg a meleg pontokat beszélünk arról is, hogy a termelőüzemeknek anyagilag is hozzá kellene járulniok az aligalig tengődő művelődési ház fenntartásához, hiszen valóban „részelnek" az itt folyó munka eredményeiből is. Jólesik tapasztalni hogy nem zárkóznak el a gondolat elől Gyors számítással az is kiderül, hogy a Munkásőr Tsz és a három szakszövetkezet évenként körülbelül 35—40 ezer forinttal tudná támogatni a művelődés házát A mostani, mindössze 12 ezer forintos biztos jövedelemmel szemben megbecsülendő összegről van tehát szó. De számolunk mi is: az új művelődési ház korszerű építmény lesz — a sok-sok fűtési panasz megelőzésére olajtüzeléses központi fűtésseL Egyszerű üzemben tartása és nagyobb költséget jelent tehát Művelődési házaink f» és nagyon ingatag bevételi forrásai a bálák. Ez a puszta tény reálisan értelmezve azt jelenti hogy egy divatos zenekar egyetlen tagjának sértődése vagy kiesése létbizonytalanságba sodorhatja a sokkal jobb sorsra érdemes intézményeket. A gazdasági szervek jól felfogott érdekeiktől vezéreltetve enyhíthetnek ugyan a gondokon, de ez a segítés még nem jelent teljes megoldást. A közös kalap, a fenntartási költségek egy részén való jószándékú osztozás még így is szép ígéret. Természetesen akkor reális, ha viszontszolgálatként a népművelés figyelemmel kíséri a szövetkezetek kulturális igényeit, és a rendelkezésére álló összes eszközzel igyekszik azt kielégíteni. A kerekasztal-beszélgetésen kívül hallottam ugyan, de ide kívánkozik a hír: a fogyasztási szövetkezet az országos kampány keretében televíziót ajándékoz az iskolának. Horváth Dezső Tápén, a Hajójavító közveti en szomszédságában a Tisza és a téli kikötő között közművesített, korszerű javítót elepet épít a Vízügyi Igazgat óság. Hajókat, úszó vízkivételi műveket és más úszó já rműveket javítanak majd itt. A földmunkákkal egyidőben bővítik a téli kikötőt is. CUKOR RÉPA-ÓRIÁSOK Aránytalanság a „mellékes" javára Tóth Béla felvétele Jól halad a cukorrépa-betakarítás Csongrád megyében. 18 százalékkal több termést szedtek fel mint a múlt év azonos időszakában. A terméshozamok is a legtöbb gazdaságban meghaladják a 220 mázsát. A képünkön látható répaóriások az idén nem számítanak ritkaságnak A gazdaságirányítás új rendszere a termelőszövetkezetekben is sokkal nagyobb lehetőségeket adott a gazdálkodás fejlesztésére, egyben a helyi erőforrások jobb, hatékonyabb kihasználásához. A szegedi mezőgazdasági nagyüzemekben is törekednek a vállalatszerű gazdálkodás feltételeinek megteremtésére. Igen fontos szerepet játszik a rendszeres árbevétel, a tagság rendszeres, lehetőség szerint egész évi foglalkoztatottsága. Az árbevételek nagyobb arányú növelésére és egész évben az egyenletes bevétel érdekében Igen jó lehetőség a tevékenységi kör kiszélesítése, vagyis az alaptevékenységen kívüli kiegészítő tevékenység. Ez lehet ipari tevékenység. ezen belül ipari termékek gyártása, a mezőgazdasági termelést kiszolgáló, élelmiszeripari feldolgozás, építőipari tevékenység, kereskedelmi tevékenység. szállítás, bérfuvarozás, mezőgazdasági melléküzemi szolgáltatás. A szegedi négy termelőszövetkezet is élt a lehetőségekkel. Bizonyítja ezt az is, hogy 1966-ban ezekben a gazdaságokban a kiegészítő tevékenységből az árbevétel 16 millió 436 ezer forint, 1967-ben 28 millió 381 ezer forint, tavaly pedig 52 millió 872 ezer forint volt Igaz viszont az is, hogy a szegedi üzemekben a kiegészítő tevékenység aránya, nagyságrendje, kapcsolata az alaptevékenységhez, vagyis a mezőgazdasági termeléshez, sok problémát vet feL A szövetkezetekben elhanyagolják a kiegészítő tevékenység jövedelmezőségének, munkatermelékenységi mutatóinak értékelését A négy közös gazdaságban általában jól kihasználják a város közelségéből adódó közgazdasági lehetőségeket. Jó az anyagi, műszaki ellátottság. hiszen a négy gazdaság mintegy 180 millió vagyonnal rendelkezik. Az egy hold mezőgazdasági termő területre eső vagyon összege 14 ezer 13 forint ez messze meghaladja az országos átlagot, hizen az mintegy 6 ezer forint Nincsen, nem lehet panasz a termelés színvonalára sem, hiszen az évi termelési érték 150 millió forint körül alakul. Mégis nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kiegészítő tevékenységből származó árbevétel tavaly 221 százalékkal haladta meg az 1966 évi szintet De az abszolút növekedés mellett figyelemre méltó, hogy a kiegészítő tevékenységből származó árbevétel sokkal gyorsabban emelkedett, mint a nagyüzemek összes árbevétele. Jellemző adat. a majd hogy 53 milliós árbevétellel szemben tavaly a halmozott termelési érték csak 33 millió 519 ezer forint volt. A kiegészítő tevékenység szerkezete a következőképpen alakult: kereskedelmi tevékenységből csaknem 17 millió forintot ipari tevékenységből 15 milliót szállításból mintegy 11 milliót építőipari tevékenységből 10 milliót, melléküzemi tevékenységből csupán 184 ezer forintot „termeltek" a szegedi szövetkezetek. Aránytalanság mutatkozik az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységnél. Eddig az ipari tevékenység konjukturális lehetőségei háttérbe szorították az élelmiszeripari termelést Kétségtelen, Szegeden a termelés bővítésére a jövedelem további növelésére újabb területek bevonásával nincs lehetőség. így tehát az alaptevékenységen belül a jövedelmet csak az önköltség csökkentésével az intenzív bővített újratermeléssel lehet növelni. Ehhez igen jelentős beruházások szükségesek. A kiegészítő tevékenység viszont minden jelentősebb beruházás nélkül lehetőséget ad a tagság foglalkoztatottságára és a jövedelem növelésére. Nyilvánvaló .a fellelhető aránytalanságok kijavíthatok. Senki sem tagadja, hogy a kiegészítő melléküzemági tevékenységre szükség van. Hiszen az elmúlt esztendőben Szegeden, a szövetkezetekben az évi tiszta jövedelem 18,9 százaléka származott kiegészítő tevékenységből. Ám. előbb, utóbb kárát látnák a közös gazdaságok annak, ha az alaptevékenységről tehát a mezőgazdasági termelésről elfelejtkezve csak „mellékesen" növelnék a tagság bevételét, szorgalmaznák a gazdaság további fejlődését L. L példaképek N

apjainkban ünnepeljük, köszöntjük a két évtizedet megélt közös gazdaságokat. Ezeken az ünnepeken eljönnek azok az idős szövetkezetiek is, akik húsa esztendővel ezelőtt vállalták az új utat alakítói lettek a gazdaságoknak, úttörői a szövetkezeti mozgalomnak. Megülnek az asztaloknál, kézbe fogják a kalapot az asszonyok ölükbe ejtik kezüket s csak figyelnek a beszédre; Nem vagyunk már mai gyerekek, az évek elmúlásával könnyebben elérzékenyedünk. Jó így figyelni őket ahogy a múló idő távlatából szó esik munkájukról elismeréssel köszöntik őket, s látni, ahogyan meghatódnak, jó szívvel köszönik a közös gazdaságnak a megemlékezést, a gondoskodást Ök tudják leginkább, mennyi minden történt kéfl évtized alatt, sok rossz Is, amit nem gondoltak először, amire nem számítottak, amire nem készülhettek fel. Ma-> guk sem tudták akkor még, hogy történelmet írnak, új történelmet. Egyikőjük sem lehetett meggyőződve arrólj hogy a szövetkezet az valóban egyedüli helyes út, hlszer* nagyon kevesen voltak egy-egy faluban, a többség gúnyolta őket, lenézte. Jószerivel akkor jutottak a földhöz,' altkor lett az övéké, az a föld, amelyért annyi verejtéket, vért és életet is áldozott ez a nép. A magyar nép történetében örök időkre fel lesz ea jegyezve. Hiszen, bár nem tudták, mégis nemzetközi jelentőségű tett volt. Az egész világon figyeltek ránk, mi történik nálunk, hiszen ez a kísérlet 1919-ben derékba tört. Most győzött. Ma már nincs ember sehol a világon* aki cáfolhatná mezőgazdaságunk eredményeit, az alapítói dicső példáját S egyben figyelmeztetés is ez, hogy mindenütt eredménnyel járhat a szövetkezeti mozgalom. Ezért ís tisztelni kell amit a hűsz év előtti alapítók tettek. Á becsület az elismerés nekik szóL Akik ma nap mint nap formálják az országot sohase feledjék, hogy a mai hazafiságról a mai internacionalizmusról példaképpen állhatnak előttünk azok a parasztemberek, akik alapítókként önmaguk legyőzésével vállalni merték az újat • forradalmit Igaz, sok megpróbáltatás érte őket Az ötvenes es»» tendők első felében gyakran jártak nehéz esztendők, amikor a szövetkezetek padlását is „kiürítették". De a történelem mindig igazságot szolgáltat Napjainkban soha nem remélt eredményeket produkál a mezőgazdaság. Még további küzdelem, idő szükséges, hiszen nagy út nagy jövő vár a szövetkezetekre. Annyi azonban mindenképpen bizonyos, hogy amit hajdanán az alapítók tettek, az most fordul igazán termőre, most hozza virágát. Két évtized munkáját becsületét nem is tudnánk jobban megköszönni, minthogy az elismerés mellé példaképül állítjuk ezeket az embereket Paraszt példaképpé. Sz. Lakács Imre Gyógyító szövetkezet Délután a főkönyvelöl szoba átalakul orvosi rendelővé. Dr. Gergely Győző főorvos fogadja itt a röszkei Kossuth Tsz betegeit. Nem nagy ideje annak, hogy a közös gazdaság vezetősége elhatározta, azokat az idős, munkában elfáradt embereket. akiket még a törvény nem talál alkalmasnak nyugdíjazásra, megvizsgáltatja és ahhoz igazítja házon belül a normát. Mert egyre másra panaszkodtak néhányan, elnök elvtárs, nekem ez fáj, higgye meg, hogy beteg vagyok. A szövetkezet saját portáján ezentúl többre becsüli az embert, nagyobb gondot fordít az idősebbekre. ezért ez a kezdeményezés. Lajos Mihály járadékos, 73 esztendős. Már több éve kapogatja havonta a 260 forintot. De a közösből el nem maradhatna Dolgozgat. Most bekopogtat a főorvoshoz. Tanácsot kér. Hogyan kaphatná a szövetkezeti nyugdíjat. Mindjárt egy kis tanácskozás kerekedik, a szövetkezet vezetői utánanéznek a kimutatásoknak, s az írások bizonyítják, hogy Mihály bácsi 1960. február elsején lépett be a közös gazdaságba. Azóta tisztességgel, becsülettel dolgozott. Ev végén tehát meg lesz a 10 éves tagsági viszonya. Nincs semmi akadálya annak, hogy január elsejétől havonta ne 260 forintot, hanem 400 forintot vigyen a postás. Igaz, visszamenőleg négy évre az SZTK járulékot meg kell fizetnie. — Hogy nem jött már korábban. Mihály bácsi ezzel a problémával? — kérdezték tőle az irodán. — Ami megilleti, azt szívesen adjuk és mi mindenkor segítünk. Sz. L. L VASÁRNAP, 1969. OKTÓBER 12. DÉLMAGYARORSZÁG 9 • 1