Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-02 / 228. szám

,VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! M ÍM G Y 59. évfolyam, 228. szám 1969. OKTÓBER 2^ CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR magyar—finn tárgyalások Kitüntetések átadása — Egyezmény a vízumkényszer megszüntetéséről — Kekkonen Prágába repült Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke átadja a kitüntetést Kekkonen elnöknek Losonczi Pál} az Elnöki Ta­nács elnöke és dr. Urho Ka. leva Kekkonen, a Finn Köz­társaság elnöke vezetésével tárgyaló magyar és finn kül­döttség szerdán délelőtt meg­beszélést tartott. A magyar—finn tárgyalá­sok befejeződése után Lo­sonczi Pál és dr. Urho Kek­konen kitüntetéseket nyújtott át az Országház Munkácsy­termében. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság Zászlórend­jének gyémántokkai ékesített 1. fokozata kitüntetést ado­mányozta — a nemzetközi béke és biztonság, a külön­böző társadalmi rendszerű országok együttműködése, a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság kapcsolatai fejlesztésében szerzett ki­emelkedő érdemei elismeré­séül — dr. Urho Kekkonen­nek. A Magyar Népköztársaság Zászlórendjének 1. fokozata kitüntetést adományozta a nemzetközi békés együttmű­ködés, a Magyar Népköztár­saság és a Finn Köztársaság kapcsolatai fejlesztésében ki. fejtett eredményes munkás­sága elismeréséül Ahti Kar­jalainennek, a Finn Köztár­saság külügyminiszterének és Mártii J. Ingmannak, a Finn Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalma­zott nagvkövetének. Az Elnöki Tanács a Ma­gyar Népköztársaság Zásaló­rendjének 2. fokozata kitün­tetést adományozta a Ma­gyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság kapcsola­tainak fejlesztésében kifej­tett munkássáPuk elismeré­séül Erkki Itkonen akadé­mikusnak. Heikki Hannikai­nen nagykövetnek, protokoll­főnöknek. Ilmo Nurmela bá­nyatanácsosnak. Ilmari Hus­tich professzornak. Urpo Le­vő ezredesnek, az elnök első 6zárnysegédjének, Risto Hyvá­rinen külügyminisztériumi politikai főosztályvezetőnek. Niilo Saksela professzornak és Arvo Hautala szakszerve­zeti alelnöknek. Kekkonen a finn Fehér Rózsa Érdemrend Nagyke­resztjét adományozta a lán­cokkal Losonczi Pálnak. A Fehér Rózsa Érdemrend Nagykeresztjével tüntette ki Fock Jenőt, a Minisztertanács elnökét és Kállai Gyulát, az országgyűlés elnökét. Az Orcezlán Érdemrend Nagykeresztjét kapta Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Cseterki La­jos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter, Czinege La. jos vezérezredes, honvédelmi miniszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter, Ilku Pál művelődés­ügyi miniszter, Péter János külügyminiszter, dr. Ortutay Gyula, az Elnöki Tanács tag­ja, Bugár Jánosné, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkár-helyettese és Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársaság helsinki nagy­követe. Szerdán délelőtt a Külügy­minisztérium Dísz téri ven­dégházában magyar—finn megállapodásokat — a ví­zumkényszer megszüntetésé­ről szóló egyezményt, továb­bá a gazdasági, ipari és mű­szaki együttműködési meg­állapodást írtak alá. A vízumkényszer megszün­tetéséről szóló egyezmény ér­telmében 1970. január 1-től a két ország érvényes útle­véllel rendelkező állampol­gárai kölcsönösen vízum nél­kül utazhatnak a másik or­szágba, s ott három hónapig tartózkodhatnak. A gazdasági, ipari és mű­szaki együttműködési megál­lapodás konkrét területeket jelöl ki, ahol — államközi síkon — a vállalatok koope­rációs tevékenységükhöz min­den segítséget megkapnak. A megállapodásokat ma­gyar részről Péter Jáno6 kül­ügyminszter. illetve dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter, finn részről Ahti Karjalainen külügyminiszter írta alá. Szerdán délután elutazott Magyarországról a Finn Köz­társaság elnöke és kísérete. A magyar és finn zászlók­kal díszített Ferihegyi repü­lőtéren több ezren gyűltek össze búcsúztatására. Loson­czi Pál mondott köszönetet a látogatásért, szavai után a finn vendégek szívélyes bú­csút vettek a megjelent ma­gyar közéleti személyiségek­től, a diplomáciai testület képviselőitől. A vendégek repülőgépét a magyar légierő vadászkötelé­ke a csehszlovák határig kí­sérte és a délutáni órákban négynapos hivatalos baráti látogatásra a csehszlovák fő­városba érkezett Kekkonen. Az ünnepélyes repülőtéri fo­gadás után a finn államfő és kísérete a prágai várba haj­tatott, ahol Svoboda elnök látja vendégül. Lengyel kíildöuség Moszkvában Az SZKP Központi Bizott­sága és a szovjet miniszter­tanács meghívására szerdán baráti látogatásra lengyel párt- és kormányküldöttség érkezett a Szovjetunióba élén Wladyslaw Gomulkával a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárával és Józef Cy­rankiewicz-csel, a miniszter­tanács elnökével. A Kremlben nem sokkal később megkezdődtek a szovjet—lengyel hivatalos tárgyalások, A tárgyalásokon részt vesznek Leonyid Brezs­nyev, Alekszej Koszigin, Wladyslaw Gomulka, Józef Cyrankiewicz. valamint más szovjet és lengyel párt- és kormány vezetők. A KGST-irszágok építésügyi tájékozlatási kgzpgn'jaiiiak ütése A KGST építésügyi állan­dó bizottságának határozata alapján szerdán Budapesten, az Ifjúsági Szálló különter­mében megkezdődött a tag­országok tájékoztatási köz­pontjai delegációinak 13. rendkívüli ülése. Dr. Kovács László, az Építésügyi- és Vá­rosfejlesztési Minisztérium tájékoztatási osztályának ve­zetője köszöntötte a tanács­kozást, majd Kékesi Nándor, az Építésügyi Tájékoztatási Központ igazgatója, a ma­gyar küldöttség vezetője ter­jesztette elő — az állandó bizottság megbízása alapján — azt a magyar javaslatot, hogy a KGST-nek nemrégi­ben megalakult nemzetközi tudományos és műszaki tá­jékoztatási központjához ha­sonlóan a baráti országok építésügyi tájékoztatásának fejlesztése érdekében is lét­rejöjjön ilyen tudományos és műszaki imformációs köz­pont. Ez a javaslat már kiter­jed az új központ legfonto­sabb szervezeti kérdéseire és munkájának leglényegesebb feladataira. A KGST-orszá­gok küldöttségei a magyar előterjesztés részletes meg­vitatása után szombaton ír­ják alá a jegyzőkönyvet, amelynek alapján az új köz­pont kialakítására vonatko­zó közös javaslatot továb­bítják a KGST építésügyi ál­landó bizottságának. (MTI) FejlSdnek a tanácsi vállalatok Építkezik a fonalfeldolgozó — Készül az új sütöde — 200 lakás évente Tanácsi üzemeink kevés kivételtől eltekintve mosto­hább körülmények között gazdálkodnak, mint a mi­nisztériumi vállalatok. Nem költhetnek annyit fejlesztés­re, dolgozóiknak rendszerint kevesebbet fizetnek, mint nagyipari versenytársaik. A reform azonban örvendetes változás hozott a tanácsi vál­lalatok sorsában is. Teret ka­pott a kezdeményezés, a bát­rabb kockázatviselés. Ennek köszönhető, hogy számos sze­Korszerűsítik a budapesti pályaudvarokat A Fővárosi Tanács végre­hajtó bizottsága szerdai ülé­sén megtárgyalta a budapes­ti vasúti közlekedés helyze­tét és a fejlesztési feladato­kat. Ezzel kapcsolatban dr. Telek János, a MÁV buda­pesti igazgatóságának he­lyettes vezetője az újság­íróknak elmondta: Nagy-Bu­dapest területéről csúcsidő­szakban naponta 644 sze­mélyszállító vonat indul, il­letve érkezik. A szállított utasok száma naponta meg­közelíti a 400 ezret. Emellett a budapesti vasúti közleke­désre igen nagy terhet ró a kétmilliós város és a nagyszámú ipari üzem áru­ellátása is. A budapesti vasúti közlekedés gondjait növeli, hogy a fontosabb személy-pályaudvarok régiek, korszerűtlenek, s többszöri kisebb átalakítás és bővítés után is csak korlátozottan tudják kielégíteni az utas­forgalom igényeit. Ezért a MÁV tervet dolgozott ki a főbb pályaudvarok fejlesz­tésére. Lenin-centenárium Szerdán Kazahsztán fővárosában, a Lenin-centenárium tiszteletére nemzetközi tudományos szimpózium kezdődött. A szimpóziumon ötven országból, több mint háromszáz tu­dós és társadalmi személyiség vesz részt, és jelen vannak a nemzeti felszabadító mozgalmak képviselői is. A szim­póziumhoz üzenetet intézett Leonyid Brezsnyev. Az Alma Ata-i találkozó nagy jelentőségéről beszélt Jusszef el Sze­bai, az afro-ázsiai szolidaritási szervezet főtitkára. gedi tanácsi vállalat most új erőre kapott Hárommilliós támogatással A Szegedi Fonalfeldolgozó Vállalat célüzem, főként csök­kent munkaképességűeket foglalkoztat. Az életrevaló kezdeményezés, s a tanács segítsége révén a szerény ke­retek között működő válla­lat az idén jelentős fejlő­désnek indult. Amint dr. Ják­só László igazgató elmondot­ta, összesen 3 és fél millió fo­rintos támogatást kaptak a Szeged városi tanácstól, meg a Vadász utcai megüresedett üzemépületet. A tervek sze­rint a rossz állapotban levő műhelyeket teljesen átépítik, a csökkent munkaképességű dolgozóknak megfelelő mun­kahelyeket alakítanak ki. Az építkezés most, ősszel kezdődik, és 1971-ig tart majd, de a leghasználhatóbb helyiségekbe már most be­állítottak orsózó gépeket, amelyeken a szegedi kender­fonónak előfeldolgozást vé­geznek. Az elképzelések sze­rint jövő év december 31-ig 400 csökkent munkaképessé­gű dolgozóval növelik meg az üzem létszámát, amely így ezerre egészül; mód nyílik újabb részlegek, újabb ter­melési ágak megindítására. Különösen a bedolgozói rend­szerben lát lehetőséget a fo­nalfeldolgozó vállalat, ezért konfekció és kézimunka rész­leget nyit új üzemrészében. A jó tapasztalatok alapján ruhaneműeket. bébi holmikat készítenek maid. A tavaly még 26 millió forintos ter­melési értékkel dolgozó üzem 1970 végén előreláthatólag 45 | millió forintos gazdasági évet „zár" majd. Gépesítés A Szegedi Sütőipari Vál­lalat — ha számos nehézség­gel küzdve is — eddig kielé­gítette a lakosság igényeit. A város fejlődése révén azon­ban egymás után szanálják a vállalat elavult pékségeit, amelyek helyébe új sütődét kell építeni. A kapott tá­jékoztatás szerint a tervek már régebben elkészültek, ennek megfelelően a Tavasz utcában 1970-ben mintegy 50 millió forintos költséggel hoz­zálátnak az új sütöde építé­séhez. A munka 1972-ig tart, a sütőipari vállalat a terve­zésnél figyelembe vette a jelenlegi és a várható mun­kaerő helyzetét is. Köztudomású, hogy kevés a szakképzett pék. és a vál­lalat nehezen talál embert a nehéz fizikai munkát jelen­tő többi beosztásokba is.' Ezért az új, 32 tonna kenyér sütését 16 óra alatt elvégző új üzemet nagymértékben gépesítik, fűtését, tüzelését földgázzal oldják meg. Kiegyen• súlyozotton Sok gonddal küzdött az elmúlt esztendőkben a Sze­gedi Építőipari Vállalat. Az új gazdasági mechanizmus másfél éve alatt, ez a kis ta­nácsi vállalat is élt a kez­deményezés, az újítás lehető­ségével, stabilizálta gazdál­kodását. Barna László igaz­gató tájékoztatása szerint 1969 első fél esztendejét már 508 ezer forintos nyereség­gel zárta a vállalat. Részben a Beruházási Bank rugalma­sabb ügyintézése, részben a jobb saját munka folytán megszűntek a pénzügyi ne­hézségek. A vállalat nemrég tízéves fejlesztési tervet dolgozott kl, melynek alapján 1971-től je­lentős mértékben emeli majd termelési értékét. Jövőre 85 millió forint értékű építési munkát kíván elvégezni. A tervek szerint a fontos hely­reállítási, felújítási munkák mellett 1971-ben 200 lakást épít az üzem. Természetesen a fejlesztéshez a tanács to­vábbi támogatására is szük­sége lesz a vállalatnak, hi­szen a jelenleginél több. kor­szerűbb gépre van szüksé­ge. j M. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom