Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-07 / 232. szám

tr Öttömösi találkozó Az öttömösi falunapok sokban különböznek a széltében-hosszában elterjedt és egyre terjedő városi napokhetek alapkoncepciójától. Ennek is célja ugyan a bemutatkozás. a magamutogatás, de saját falujának akar elsősorban — különösebb pózolás nélkül, mégis ünneplőben — bemutatkozni. Egyféle tükörbenézés ez inkább: milyen is vagyok? A tükör nem görbe, a kép kedves, világos, tiszta. Nem Öttömösön rendeznek előszőr falunapokat. Annyira hozzátartozik az ünnepségsorozathoz az íróolvasó találkozó, mint a városihoz a szimpozion. A rossz találkozó jellemzője, hogy ben Péter bácsi. (így szólította kezdettől fogva mindenki.) Az asszony, akivel éppen kezet fogott, a tszben dolgozik. — Jól van! Az enyémek között is van, aki ott dolgozik. Szokásos, de a szokásosnál talán nagyobb forgalmú dedikálással kezdődött a találkozó, és egy kis zsörtölődéssel, hogy könyvkiadásunk a valóban értékes könyvekből annyit sem ad ki, hogy minden könyvtárnak jusson belőle legalább egy. Nem tudom, szabad-e különválasztanom a hivatalos részt a nem hivatalostól, a beszélgetéstől. Értékét, hasznát tekintve felesleges lenne. mert ugyanúgy tapadtak a szavak. — Nem nagyon tudnak különbséget tenni az emberek az olvasnivaló és az irodalom között . . . Divatos, nagymenő most az ismeretterjesztés másik ága, az audió-vízuális közlés ... Tartalmas, kerek műveltséget csak olvasással lehet szeretni. Ezek a gondolatok többször is visszatértek, egyre jobban hangsúlyozódtak, ugyanúgy, mint ez a közbeszúrás: ahogy ezt valahol már megírtam. Jó volt ez a találkozó azért ls, mert a résztvevők kapásból mondták, hol és mikor írta azt meg Veres Péter. Itt ugyanis valóban Ismerték az író életművének javát, valóban olvasók találkoztak az Íróval. A falunapok gazdag programjából meg kell említenem a mezőgazdasági termékek szép kiállítását, az úttörők szakköri munkáinak bemutatóját, a népművészeti és a Rúzsától kölcsönkért képzőművészeti tárlatot és a vasárnap délelőtti jubileumi ünnepi nagygyűlést. Az utóbbin Tóth Szilveszterné országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet. Horváth Dezső Kiállítási napló Őszi tárlat Vásárhelyen Veres Péter dedikál nehezen indul, de könnyen fejeződik be. Az öttömösi valójában akkor kezdődött, amikor Veres Péter a falu földjére lépett, és tartott hosszú órákon át. — Maguk pedagógusok? — kérdezte üdvözlés közMagyar siker a nemzetközi könyvkiállításon A vásárhelyi ünnepi hetek keretében és a múzeumi hónap Csongrád megyei rendezvénysorozatának első eseményeként nyílt meg vasárnap délben a Tbrnyai múzeumban a XVI. őszi tárlat. Képzőművészeti életünk e hagyományosan és most is rendkívüli érdeklődéssel fogadott, országosan is rangos eseményén megjelent dr. Ágoston József, a Csongrád megyei pártbizottság titkára és Szabó G. László, a Szeged városi pártbizottság osztályvezetője is. A megnyitón a múzeumi hónap jelentőségét Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese méltatta, majd dr. Supka Magdolna művészettörténész megnyitotta a XVI. őszi tárlatot. Ezután Sajti Imre, a városi tanács vb elnöke Somos Miklós festőművésznek átadta az idei Tornyai-plakettet, és kiosztotta a városi tanács az Alföld ma címmel meghirdetett pályázatának díjalt. A 12 ezer forintos első díjat Szalag Ferenc, a 10 ezer forintos második díjat Németh József, a 8 ezer forintos harmadik dijat Hézső Ferenc kapta. Ezenkívül munkajutalmat kapott Kurucz D. István, Ligeti Erika és Rékassy Csaba. Az ünnepi eseménysorozat folytatásaként délután a Szántó Kovács János Termelőszövetkezet kultúrtermében vásárhelyi művészek munkáiból nyílt tárlat, a Petőfi művelődési házban pedig Picasso-kiállitás nyílt. Ezen a tárlaton a nagy francia művésznek azok a grafikái és kerámiái léthatók, amelyeket Vásárhely francia testvérvárosától, Vallaurtstól — Picasso ennek a városnak díszpolgára — kapott kölcsön bemutatásra. Szám szerint 24 grafika, 19 plakát és 14 kerámia látható a kiállításon. A múzeumi hónap alkalmából a művelődésügyi miniszter a Csongrád megyei múzeumok több dolgozóját kitüntette. Többek közt Szocialista kultúráért jelvényt kapott dr. Marion Miklós, a szegedi múzeum kutatója és Jaksa János a szegvári falumúzeum vezetője ls. Börcsök Pál a szegedi múzeum dolgozója Kiváló dolgozó kitüntetést kapott Biennálé Pécsett A napokban véget ért XIV. belgrádi nemzetközi könyvkiállításon a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat mintegy 700 magyar és idegen nyelvű könyvvel reprezentálta legújabb könyvkiadásunkat A kötetek tartalmi színvonalukkal, sokrétűségükkel, szép kivitelükkel egyaránt nagy sikert arattak. Á látogatók közül sokan éltek a lehetőséggel és helyben megvásárolták a nekik tetsző könyveket, s még többen voltak azok, akik magyar kiadványokat rendeltek az újvidéki Fórum cég közvetítésével. A Kultúra Külkereskedelmi Vállalat és a Corvina könyvkiadó képviselői több jugoszláv és más külföldi kiadóval folytattak sikeres tárgyalásokat. (MTI) A terhes nők átlag keresete T. J.-né szegedi olvasónk negyedik hónapos terhes. Munkatársaitól úgy hallotta, hogy a fizikai munkakörben dolgozó terhes nőket a terhesség negyedik hónapjától kezdve könynyebb munkára szokták át. helyezni, s átlagbért számolnak el részükre a terhesség végéig. Mivel érdekelt, kérdezi: az átlagbért hogyan számolják ki. illetve azt melyik rendelkezés szabályozza? A Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a terhesség megállapításától kezdve nem szabad a kismamát az egészségre káros munkakörben foglalkoztatni. Továbbá a dolgozó nőt terhességének negyedik hónapjától a szoptatás hatodik hónapjának végéig kérelmére — és az orvos véleménye alapján — egészségügyi szempontból állapotának megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni. Az áthelyezett terhes nő keresete nem lehet kevesebb, mint amennyi elő. zőleg az átlagkeresete volt. Az átlagkereset kiszámítáKözlekedési balesetek Kisteleken, a Kossuth utcában az úttesten feküdt részegen Krizsán Lajos, Kistelek, Tanya 548. szám alatti lakos az esti órákban. Nem vette észre és áthajtott rajta személygépkocsijával Sáfrány Ferenc jugoszláv állampolgár, horgosi lakos. Krizsán a helyszínen meghalt. Az ügyben a vizsgálat folyik. Ittasan vezetett erőgépet Algyő és Tápé között Török Lajos Algyő. Rákóczitelep 50. szám alatti lakos. Egy kanyarban a nehéz géppel az árokba borult. Török a helyszínen meghalt. Műszaki hiba miatt történt baleset Szegeden, a József Attila sugárút és a Dankó Pista utca kereszteződésé, ben. Két motorkerékpár ütközött ősze, s egyikük utasa megsérült Gyermekbaleset történt Tápén a Dózsa György utcában. Török Zoltán 8 éves tápéi kisfiú szülői felügyelet nélkül játszott az utcán, majd hirtelen átszaladt az úttestre, ahol egy gépkocsi elütötte. A gyermeket lábtöréssel szállították a kórházba. Nem tartotta be a kellő oldaltávolságot a személvgépkocsival haladó Győri Imre Károly, Budapest, XIII kerület. Újpesti rakpart 8. szám alatti lakos Balástya és Kistelek között. Olyan közel haladt el egy motoros mellett, hogy azt magával sodorta. A motorkerékpár vezetője, Jamniczki Jenő. Szeged. Kazinczy utca 6 és Péter Éva, Korányi-rakpart 5. szám alatti lakos sérülést szenvedtek, 6akor a bérköltség, valamint a részesedési alap terhére pénzben kifizetett minden díjazást kell alapul venni. így például a teljesítménybért, a bérpótlékot, a prémiumot, az év végi részesedést. Nemszámíthatók be az átlagkeresetbe a szociális juttatások, a segély, az előleg, a hűségés a jubileumi jutalom. A harminc napnál kevesebb időre történő átlagkereset számításónál az utolsó negyedévben kifizetett összeget kell alapul venni. A harminc napnál hosszabb időre szóló elszámolásnál pedig az utolsó négy negyedévben kifizetett összeg az alapja az átlagbérnek. Tehát az. átlagbér feltételeit a vállalati kollektív szerződés szabályozza részletesen, valamint a 7/1967. (X. 8.) Mü. M. rendelet 7. és 8. paragrafusa. A fentiek alapján olvasónk keresete a terhesséf? negyedik hónapjától kezdve nem lehet kevesebb, min? amennyi előzőleg volt. Dr. V. M. Szegeden pénteken jelentek meg a II. országos kisplasztikái biennálé Pécsre invitáló plakátjai. Maga a tárlat vasárnap délelőtt bensőséges hangulatú ünnepségen nyílt meg — a városi madrigálkórus Laasus és Kodály-műveket énekelt — és ekkor adták át a kiállítás díjait is. A három nagydíjat Borsos Miklós Kossuth- és Munkácsy-díjas érdemes művész, Herényi Jenő Kossuth- és kétszeres Munkácsy-díjas kiváló művész és Vilt Tibor Munkácsy-díjas művész kapta. A biennálé három díját Sehaár Erzsébet Munkácsy-díjas, Kis Kovács Gyula Munkácsy-díjas és Asszonyi Tamás, a szegedi nyári tárlat egyik díjazottja kapta. A rendező szervek mindent megtettek mind a kiállítás értékes anyagának újszerű elhelyezésével, mind a propagandával a sikerért, mégis meg kell mondani, hogy a nagyszabású rendezvény szinte kinőtte a tudomány és technika pécsi háza nagytermének falait. A hazai szobrászművészet 96 alkotója közel félezer művével vesz részt a tárlaton. A szegedi Tóth Sándor tíz éremmel és egy szoborral szerepel. E kiállítás megint csak azt bizonyltja, hogy a magyar éremművészet különleges helyet foglal el jelenkori képzőművészetünkben. Éppen ezért ideje lenne már tudományos igénnyel elemezni e nagy lendületű fejlődést és kiállításokon bemutatni egy-egy alkotó életművét. Kár, hogy mestereink, a magyar kisplasztika klaszszikusai közül nem szerepel a tárlaton Pátza Pál. Mlkus Nándor. Somogyi József. Tar Ts?ván és mások. Kétségkívül ve'ük és a fiatalokkal — ^nyal Benesik. Paál István, Samu Katalin műveivel — lenne teljes a névsor és az anyag. De a biennálé így is a magyar szobrászat legrangosabb seregszemléje. O. A. Történelemtanítás! szimpozion A Magyar Tudományos Akadémia épületében hétfőn délelőtt megkezdődött a III. nemzetközi történelemtanítási szimpozion. Az október 10-ig tartó tanácskozáson a történelemoktatás, a történelemtudomány neves hazai és" külföldi képviselői vesznek részt. Eddig hat baráti államból érkeztek vendégek. Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes a tanácskozást megnyitó beszédében a Művelődésügyi Minisztérium nevében üdvözölte a résztvevőket. Egyebek közt hangsúlyozta: — A történelem az a tantárgy, amely, ha helyesen oktatják, a legtöbbet adhat a mai társadalmi, politikai problémák, harcunk mai feltételeinek és perspektívájának megértéséhez. A történelem törvényszerűségének feltárása adja meg a kulcsot a mai feladatok megértéséhez. Ennek jelentősé-' gét általában sem lehet lebecsülni, még kevésbé korunkban, amikor a két világrendszer, a múlt és a jö-; vő, a szocializmus és az imperializmus harca eddig nem látott élességgel, eddig nem tapasztalt bonyolultságjgal folyik. Olyan nemzedék kekre van szükség — folytatta —, amelynek tagjai értik a harc törvényszerűségeit. mert megtanulták a történelem, a múlt törvényszerűségeit. A történelmet oktatóknak jól meg kell érteniök, hogy e harc élenjáró osztagainak — a proletariátusnak, a kommunista pártoknak — nem arra van szükségük, hogy a múlt törvényszerűségeit alakítsák a mai feladatokhoz, hanem arra, hogy azokat igazi mivoltukban. objektíve feltárják. Hallásra, látásra alapozott nyelvtanítás „Sajátja" volt a bolt Tízhónapi szabadságvesztésre, szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyre, és teljes kártérítésre ítélte a szegedi járásbíróság Czékus János 20 éves. eddig büntetlen, Üllés, Árpád dűlő 152. szám alatti lakost, az üllési általános szövetkezet karahomoki vegyesboltjának volt vezetőjét. Sikkasztás miatt ültették a vádlottak padjára Közvetlen az üzlet mellett lakott, családtagja: csak átszaladtak „vásárolni". Mint a vizsgálat kiderítette: Czékus családtagjai fizetség nélkül hordták el a boltból az árukat. Mint a rendőrségi vizsgálat kiderítette, s ez bebizonyosodott a bíróság előtt is, három hónap alatt 15 ezer forintot sikkasztott el. A fellebbezéseket a szegedi megyei bíróság elutasította. Vasárnap befejeződött Pécsett az első országos audiovizuális nyelvtanítási konferencia. A háromnapos tanácskozás részvevői kedvezőnek ítélték a Guberinarendszerű, hallásra és látásra alapozott nyelvoktatás eddigi tapasztalatait, » egyetértettek abban, hogy a nemrég még kételyekkel fogadott módszer az idegen nyelvek oktatásának nélkülözhetetlen módsaere. Szeged szobrai Vajda János (1829—1897) ... (68.) A 19. század második felének egyik legnagyobb lírikusa volt Vajda János, akit Ady Endre előfutárának tekint a szakirodalom. A szegedi panteonban látható szobrának szerzője — sajnos — ismeretlen. KEDD, 1969. OKTÓBER X DÉLMAGYARORSZÁG i