Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-05 / 231. szám

VASÁRNAP, 1909. OKTÓBER 5. 12 DÉLMAGYARORSZÁG Piros szövetkezet Aki Ismert a mihálytelM Oj Élet Termelőszövetkeze­tet az tudja, hogy jó néhány évvel ezelőtt még alig volt egy-két valamire való épü­lete a gazdaságnak. Azóta kialakult a központi major, új épületek sorakoznak egy­más mellett. A fejlődést mi sem bizonyítja jobban, a bruttó termelési érték ala­kulásánál. 1 691 OM Ft 10 034 000 " 11 805 000 " 21 812 000 " 21 687 000 " 24 647 000 " 30 332 000 " 32 604 000 " 42 308 000 » Az Üj Elet Termelőszö­vetkezet is minőség válto­zásra, minőség ugrásra ké­szül. Jelenleg a 4000 holdból 2700 szántóterülettel rendel­keznek a gazdaközösség tag­jai — ha csupán ezt nézzük — nem valami nagy pers­pektívával. Ugyanúgy, mint a Móra Ferenc Tsz-nél, az ő területükön is „.fenyegető rém" az ipartelepítés. Nem is azért, mert a város jövő ipara nagy területet elvesz a közös gazdaságéi, hanem inkább azért, mert a legjobb paprikatermő területeket, a mezőgazdaság művelés szempontjából a „legfájdal­masabb" területeket kéri el az iparosítás. Arról nem is beszélve, hogy kártalanítást ezért senki sem hajlandó fi­zetni. Mi lesz a jövó? Ho­gyan tud versenyben ma­radni a közös gazdaság mi­lyen elképzelései vannak a jövőre nózve? Nagy István tsz-elnök és Árendás Józseí párttitkár vázolta ezt: — Mindenképpen számí­tunk területi növekedésre. Igaz, ez még nem egyértel­mű, nem tisztázott dolog. A gyálaréti Komszomol Tsz tagjai két vasat tartanak a tűzbe, csatlakozhatnak a Móra Ferenc Tsz-hez is. Mi szívesen vennénk, ha velünk lépne házasságra, úgyszintén azt is, ha a röszkei Petőfi Terpielőszövetkezet csatla­kozna. Mi nem ellenezzük. Dehát ez még hosszú nóta. Más lehetőségünk viszont nincs területnövekedésre, mert n domaszékl szakszö­vetkezetek nem igen „moz­dulnak maguktól". Az elért eredményekből viszont nem engedünk. Ezért fejlesztet­tük a segéd-, melléküzemág tevékenységünket, amelyből a közelmúltban igen élénk vita alakult ki. Jó néhányan túlzottnak tartják, azt mond­ják, hogy a termelés rovásá­ra megy. Mi úgy véljük, hogy a bővített újraterme­lést csak úgy tudjuk meg­valósítani területünkön, ha az alaptevékenységen kívüli jövedelem nagy részét a gazdálkodás bővítésére for­dítjuk, ami kamatozik. Az idén a tervezett hal­mozott termelési érték 47 millió 700 ezer forint. Ez az alábbiakat is jelenti; szán­tóföldi növénytermesztésből 9 millió 572 ezer forintot, zöldségermelésból 2 milliót, állattenyésztésből pedig 7 millió 589 ezer forintot pro­dukál a közös. Ez tehát majdhogy 20 millió forint Ugyanakkor az alaptevé­kenységen kívül (segéd-, melléküzemág, szolgáltatás stb.) a tervezett évi bevétel 21 millió 423 ezer forint. Igaz. ebben szerepel a tag­ság háztájijából az áru bevé­tel, árubegyűjtés, ami 7 mil­lió forintra rúg. A közelmúltban az Üj Élet Termelőszövetkezet 2 millió forintos költséggel felépített egy kétalagutas szárítóbe­rendezést, amely lehetővé teszi a saját termelésű nyersáru félkésztermékké való feldolgozását. Társakat vár az üzlethez a szövetke­zet Ügy gondolták a tagok, hogy a paprikafeldolgozóval közösen üzemeltetik a be­rendezést és a tiszta hasznon 50—50 százalékban megosz­toznak. Ha deficites lenne, akkor a ráfizetés is 50—50 százalékban történne. De eddig a vállalat nem lelke­sedett. Kár. — A szárítóval mi szolgá­latot teszünk a tájnak, a szövetkezetnek. Fő profil a fűszerpaprika-termesztés, a szövetkezet több mint 600 holdon termeszti ezt a fű­szernövényt, a háztájival együtt 700 holdon. A minő­ségi követelmények nőnek, a további haladást csak ezzel a szárítóval tudjuk elkép­zelni. Persze azt sem bán­juk, hogy ha más segítőtár­sat kapunk, mondjuk a MÉK képviseletében. A jövő év­ben kezdődik a termál prog­ram. 30 millió forintos beru­házásról van szó, úgy gon­doljuk. hogy az öregek, akik már „beleszülettek a papri­kába". megmaradnak e Pén­zes növény mellett, a fiata­lok pedig szívesen kertész­kednek. 50 000 négyzetmé­ter fólia borítást akarunk fűteni, 5000 négyzetméteres hajtatóházat és 600 négyzet­méteres szaporítóházat. Ugyanakkor a meglevő léte­sítményeket ls bekapcsol­nánk ebbe a termál-prog­ramba. Egy 120 vagonos hűtőház is szerepel a tervben. Most már csak a „társ" hiányzik, s a közös gazdaság megala­pozza további boldogulását, a minőségi ugrást. Hiszen nem arról van szó, hogy eddig nem tartozott a jó szövetkezetek sorába az Üj Élet. Az elmúlt esztendőben 180 munkanapra vetítve az egy tagra eső átlagjövede­lem 15 ezer 691 forint volt, az egy napi kereset a közös­ből 89 forint. Persze, lénye­ges a szorgalmas mihálytel­kiek háztájiból összegyűj­tött. összekeresett pénze is. Újabb lépésre, nagyobb lépésre készülnek a szegedi termelőszövetkezetek. Élnek az új gazdasági irányítás ad­ta lehetőségekkel. S a mi­hály telki Űj Élet Tsz sem a gazdálkodásban, sem a lehe­tőségek kihasználásában nem akar a negyedik lenni. Sz. Lukács Imre Mezőgazdasági gépkutatás A magyar mezőgazdasági gépkutatás idén ünnepli fennállásának 100. évfordu­lóját Az első Ilyen kísérle­tekkel foglalkozó intézet 1869-ben alakult Mosonma­gyaróvárét! A neve; Gazda­sági Eszköz- és Gépkísérleti Állomás volt. Az első kísér­letek során a különféle eke­fajtákat próbálták ki, ezek közül számos változat el ls terjedt a hazai mezőgazda­ságban. Jelenleg a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben dol­goznak azok a kutatómérnö­kök. akiknek feladata: új konstrukciókat adni az ipar­nak és ezzel elősegíteni a mezőgazdaság fejlődését Az Intézet egyik ilyen eredmé­nye a rotációs fűkasza, amellyel az öntözött dús alj-füvekkel benőtt kaszálók­ról ls betakaríthatják a ter­mést. Ezt a műveletet a ha­gyományos fűkaszákkal nem lehetett elvégezni. Az intézet kutatási feladatkörébe tarto­zik még egyebek között a gabonatermesztés új gépei­nek konstruálása is. Milliós ajánlások Az újszegedi Haladás Termelőszövetkezetben szeptember 26-án párt­taggyűlést tartottak. Ezen megemlékeztek Szeged felszabadulásá­nak közelgő 25. évfor­dulójáról. Annál in­kább szívesen gondol­tak vissza az elmúlt két és fél évtized ese­ményeire, jelentőségére, a történelmi sorsfordu­lóra a szövetkezeti gaz­dák, mivel ez a közös gazdaság nem sokkal a felszabadulás után kezdte meg működését A szövetkezet fejlődése párhuzamosan haladt a társadalom fejlődésé­vel. A taggyűlésen meg­jelent kommunisták mérlegelve az időjárás okozta nehézségeket is, a felszabadulás tiszte­letére jelentős felaján­lásokat tettek. A hajta­tóházi dolgozók 700 ezer forinttal teljesítik túl bevételi tervüket, a traktoros birgád határ­idő előtt befejezi az őszi vetéseket és a mély­szántást, ugyanakkor az agrotechnikai kö­vetelmények megtartá­sával, jó minőségben. A lakatos melléküzem­ágban dolgozók sem akarnak lemaradni a szövetkezeti gazdák versenyében. Alapos fontolgatás után a mun­ka intenzitásának nö­velésével vállalták, hogy 700 ezer forinttal többet hoznak a nagy kasszába. A felajánlá­sokhoz csatlakoztak a virágüzletben dolgozók is, akik forgalmi ter­vük 10 százalékos nö­velését vállalták. Már a gólyamese speciáli­san magyar változata is így hangzik: vidékre pedig nem megyek. Bankovics Attila mégis azt kérte az egyetemi államvizsga előtt néhány hó­nappal, hogy Pusztaszerre helyezzék vagy Bugacra. Pe­dig lehet, hogy friss, bioló­gia-földrajz szakos középis­kolai tanári diplomával el­helyezkedhetett volna na­gyobb Iskolákban is. Ennyit tudtam róla, ml­x vidéken előtt meglátogattam volna tanári pályája kezdő állo­másán, Pusztaszeren. A ta­nítás már nem jelent szá­mára feltűnően új dolgot, a gyakorló ötödik év bőven elég arra, hogy ne kezdő­ként lépjen a katedrára, az első hónap önállósága pedig kevés, hogy iskolai munká­járól dicsérő mondatokat ír­jak. Azt akartam csak meg­tudni tőle, miért akart ő Pusztaszeren tanár lenni. Gyerekkorát a felvidék he­gyei kőzött erdőben élte le. Középiskolásnak azért jött Szegedre, mert erdész akart lenni. Sem hegy, sem na­gyobb erdő nincs Pusztasze­ren. Van viszont néhány, Dongérre fűződő tavacská­ja. A Büdösszéktó és a Pé­teri tó kezdi átvenni a Fe­hértó hajdani vadvízország­funkcióját. A halastó ide szorítja a madarakat, Ban­kovics Attila pedig jött a madarak után. Tanár és or­nitológus akar lenni egysze­mélyben. A madarak hamar megér­zik, hogy védik őket. Akár­melyik kacsatenyésztő telep­nek díszére válna ennyi há­pogó jószág. A fiatal orni­tológustanár 12 ezerre be­csüli a tőkésrécék számát. Most vedlenek. Az öltözé­kükre kényes hímek most kezdik magukra ölteni sok­szor megcsodált színes-tarka nászruhájukat. Amikor föl­röppennek, valóban elsötétül az ég egy darabja, a föld fölött pedig hóesést utánoz­nak a fehér tollpihék. Lá­tunk kiskócsagot, gémeket, kékvércséket, halászsasokat, bíbiceket, sirályokat, hideg elől vándorló szebbnél szebb költöző madarakat. Érkez­tek már nyári ludak, nem­sokára jönnek a vetési lu­dak is, a nagylilik is. téli vendégként sok más társával ellátogat majd a bukóréce és a keceréce is. Miközben hallgatom kép­zett idegenvezetőm tájékozta­tását, azon jár az eszem — visszagondolva persze a ma­gam egyetemi éveire és meg­erősítve évfolyamtársaim ta­pasztalataival —, hogy ha valóban akarunk tanárokat képezni a vidéknek ls, ak­kor a diákokat meg kell is­mertetni a vidék olyan ol­dalaival is, amiért képesek lemondani a talán éppen ta­nulóéveikben megismert vá­rosi élet igazi és vélt elő­nyeiről. Az a bölcsész, aki népnyelvvel és néprajzzal sok helyszíni gyűjtés részt­vevőjeként ls foglalkozott, vagy éppen szociológiai fel­méréseket végzett, nem te­kinti természeti csapásnak a faluban vagy kisvárosban va­ló tanítást ugyanúgy, ahogy életelemére talált ez a fia­tal tanár is. Biztosan többet ér ez, mint a társadalmi munkában szervezett répa­szedés. Ahogy egymás mellé ra­kosgatom gondolataimat, mo­torkerékpár zaja hasít bele a rezervátum természeti csend­jébe, és megjelenik előttünk „a birodalom" éber őrzője. Szász bácsi. Első mondatából kiderül, hogy ő és a tanár nem először találkoznak, ép­pen ezért ingerült. Hozta is magával a feljelentő füzetél; és tudtunkra adta, hogy il­letékes hely szigorú eljá­rását fogja kérni, és felszó­lítja annak rendje — mód­ja szerint a tanár urat, hogy ne látogassa addig egyszer se a területet, amíg a leg­főbb hatóság írásbeli enge­délyét fel nem mutatja. A kezdő tanárnak egyelő­re rengeteg dolga van az iskolában, de a madarakat sem szeretné elszalasztani. Megbízása van a Madártani Intézettől is a nemzetközi biológiai program keretében — csak éppen Szász bácsi­nak tetsző írása nincs. Sze­rencsére józan ítélőképesség­gel rendelkezik, bár a para­dicsomból tiltják ki, nem ál­talánosít belőle. Tudja, hogy a falunak szüksége van rá. Horváth Dezső Felszabadulási Somogy! Károlyné felvétele Horváth Dezső felvétele SZÜRET. A szeptemberi napos idő jóvoltából még mindig a szüret elején tartunk — mondják az állami pincegazdaság domaszéki átvevőhelyén. A napi forgalom még csak száz mázsa. Elsőso rban kadarka érkezik, egyre javuló minőséggel, 17—18 cu korfokkal. ünnepségek a járásban A szegedi Járás községeiben gondosan, alapos munkával ké­szülnek, hogy ebben a hőnapban méltóképpen megünnepeljék fel­szabadulásuk 25. évfordulóját. A községek vezetői, párttitkárok, tanácselnökök, tanárok, fiatalok, öregek mind-mind összefogtak, hogy minél szebbé, tartalmasabbá, színesebbé tegyék a negyed­százados jubileumot. A történelmi sorsforduló tiszteletére egyre Szélesebb munkaverseny bontakozik ki, amelyben részt vesznek ipari üzemek, mezőgazdasági termelőszövetkezetek és általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek. A fiatalok is kitesznek magukért, szellemi vetélkedőket, sporteseményeket rendeznek, helyi és községek közötti ki mit tudón mérik össze erejüket. Va­lamennyi községben megemlékeznek, s tisztelettel adóznak a felszabadulásnak. A járásban három községben rendeznek „kiemelt" ünnepsé­get, Így Kübekházán, Ullésen és Kisteleken. A feketeföldi falu­ban, Kübekházáu már október 9-én is zenés ébresztő köszönti a dolgozókat. Ugyanis ezen a napon több szegedi járási község felszabadult. Szombaton, október 11-én tartják a járási szintű ünnepséget, egész napos programmal. Zenés ébresztő, koszorúzás a szovjet emlékműnél, nagygyűlés, kulturális műsor szerepel a kűbekházi programban, este pedig a kiskunhalasi határőr kerü­let parancsnokságának tánczenekara ad műsort. Ullésen október 17—19-én tart a felszabadulási ünnepségsoro­zat. A falunapok keretébei, több érdekes kulturális rendezvényén szórakozhatnak öregek, fiatalok, kl-kl kívánsága szerint. író­olvasó találkozót is rendeznek Somogyi Tóth Sándor közremű­ködésével. A koszorúzási ünnepségekre október 19-én 9 órakor kerül sor, 10 örakot pedig az ünnepi nagygyűlésre, amelynek szónoka dr. Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront fő­titkára . Ugyancsak október 19-én Kisteleken is nagy ünnepélyességgel emlékeznek meg a legszebb jubileumról. Lényegében már októ­ber 13-án megkezdődik a felszabadulási ünnepségsorozat ebben a nagyközségben, s minden napra esik valamilyen jelentősebb esemény. így például október 13-án dokumentum kiállítás nyílik a pártházban, amely a szovjet—magyar barátságot ábrázolja. Egy nappal később szovjet és magyar fiatalok találkoznak. Nagy ér­deklődés előzi meg Kistelek fejlődésének dokumentálását, a 15-én megnyíló kiállítást. Ugyszinién a Szovjet—Magyar Barátság Ter­melőszövetkezetben megrendezendő előadást, amelyet dr. Olt­ványi Ferenc levéltáros tart Csongrád megye felszabadulásáról. Október 19-én zenés ébresztő köszönti a „majdhogy várost". A koszorúzás után 10 órakor ünnepi nagygyűlést tartanak, ame­lyen rés Ti vesz Komócsin Zoltán, az MSZMP PB tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Színvonalas sportműsor szovjet—magyar sportolók részvételével, kulturális és egyéb rendezvények teszik színessé a kisteleki megemlékezést. Folytatódnak a falunapok is. Tegnap és ma Ottömösön emlé­keznek meg a felszabadulásról, Forrásltúlon és Pusztamérgesen október 11—12-én. Mindkét faluban Író-olvasó találkozót tarta­nak, kiállításokat, különböző rendezvényeket, amelyek méltó­képpen egészítik ki az ünnepi nagygyűléseket. MÉLYSZÁNTÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom