Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-31 / 253. szám

Papp Gyula: A várnsesztélika időszerű kérdései Szegeden O

Az elmúlt években egy-egy útfelújításnál vita volt azon, hogy mi legyen a fákkal, megmaradjanak-e vagy sem. A Tolbuhin sgt. kipusztított gyönyörű gesztenyefa-sora és a mai utcakép jó példa arra, hogyan nem szabad utcát felújítani. Mindenekelőtt teljesen megváltoztatta az utca képét. Mondjuk meg őszintén, hogy esztétikailag is lerontotta. A fák eltűnése nyomán egy jócskán elhanyagolt, jellegtelen, sivár kisvárosi utca képe tárul elénk. Ezt látni kellett volna a tervezőnek is. A megnövekedett járműforgalomra való hivatkozás, mely a tervezők szerint a Tolbuhin sgt. ilyen formájú felújítását szükségessé tette, szintén hamis felfogást tükröz, hiszen a technika fejlődését soha nem foghatjuk úgy fel és nem engedhetjük, hogy az emberi szempontoknak fölé nőjjön. Van jó példa is Ezt azért is szükségesnek tartjuk leszögezni, mert az elkövetkező években nyilván még sok hasonló problémát kell az út- és városrekonstrukció kapcsán megoldani. Természetesen előfordulhat, hogy fákat kell a városban kirágni, hiszen több helyen azok elöregedtek, de azokat lehet pótolni, mint ahogyan erre jó példát mutattak a Lenin krt. eddig felújított szakaszán. Városesztétikai szempontból is szükségessé vált, hogy az újszegedi ligetre kimondjuk a védettséget. A liget további beépítése nagy károkat okozna. A fák és növényzet védelmére is szükség van az eddigieknél lényegesen nagyobb mértékben. A meglevő parkokon túl újabb és újabb pihenő parkokat kell a város lakossága számára feltárni. Erre a város külső körzetében elhelyezkedő erdős, ligetes részek kiválóan alkalmasak. Tulajdonképpen igen közel vannak es mind gyalogosan, mind járművel többnyire megközelíthetők. Ilyen a Marostorkolat környéke, a Kállai liget, a szabad strand és az Odessza városrész körötti hullámtér, a Boszorkánysziget, a Makkos-erdő. a körtöltésen kívüli erdősáv, uz -ifjúsági liget, a Vöröskeresztes-tó környéke. A feltárás mindenekelőtt azt jelenti ezeken a helyeken, hogy a hely jellegének, karakterének megfelelő kirándulóhelyet képezzünk kijárható ösvényeket, játszótereket. gyalogkemping-helyeket, pihenőpadokat. főzőhelyeket, és ahol ez lehetséges, ivókutakat képezzünk ki. Mindez nagyon is beleillik a város üdülőhelylyé nyilvánításába. A közvilágítás és közbiztonság ezeken a helyeken történő biztosításával nagymértékben megnövelhető az az esztétikai környezet, amely a dolgozó embert nap mint nap körülveszi. Üzemek, intézmények, társadalmi szervezetek pedig ezeken a helyeken délutáni, hétvégi rendezvények szervezésével járulnának hozzá az emberek természettel való kapcsolatának megjavításához. Ilyen módon többszörösen megnövelhető a város jelenlegi parkosított felülete. S ha már nem is rendelkezik Szeged hegyi erdőségekkel, leealább a meglevőt használjuk kl ésszerűen. Mindez az Illetékesektől ötleteket, elképzeléseket, kezdeményezést és anyagi áldozatvállalást kíván. A szép és kulturált környezet biztosítása ma már éppen olyan fontos várospolitikai kérdés, mint mondjuk az útépítés. Ezt is a város lakói élvezik, jó közérzetükhöz szükséges. A város fényei A város szépségét, hangulatát nagymértékben befolyásolja, hogy milyen világítással rendelkezik. A ma emberének igen változatos életformája, munka megkövetelte életritmusa, de a munka utáni pihenés és szórakozás is magával hozza, hogy az esti és éjszakai órákban ls sokat tartózkodik a városban. Még inkább így van ez az ideérkező vendégek esetében, hiszen ők kifejezetten szórakozni akarnak. Nem mindegy tehát, hogy az esti és éjszakai Szeged hogyan tárulkozik elébük. A város megvilágításának három fő funkciója kell hogy kidomborodjon a tervezők és kivitelezők előtt. Ezek — mint ismeretes — a közvilágítás, a díszvilágítás és az üzleti reklámvilágítás, mely bizonyos vonatkozásban a díszkivilágítással közös funkciót lát el. A közvilágítás alapvető funkciója mellett szintén hatással van a város hangulatára. Jól emlékszünk még a 10 év előtti sötét Szegedre, amikor a közvilágítás ls alig felelt meg feladatának. A közvilágítás neonosltása minőségi változást jelentett, mert nagymértékben hozzájárult, hogy Szeged este is nagyvárosi képet kapott. Ahogyan azonban 10 év előtt még a neonosított utcák igen fényesnek tűntek, ma már azt tapasztaljuk, hogy újra kevés a fény. Ebből a szempontból különbséget kell tennünk a városcentrum — tehát ahol a város éjszakai forgalma bonyolódik — és az alvó város között. A városcentrum még több fényt kíván, az alvó városnak pedig elegendő a közbiztonságot elősegítő, a városrész hangulatához alkalmazkodó fényforrás. Ugyanez vonatkozik a terekre és parkokra is. Érdemes lenne azon gondolkodni, hogy a közvilágítást biztosító fényforrások (függesztett és ostornyeles lámpák) mellett milyen sajátosan Szegedre jellemző megoldást lehetne kidolgozni. Ha nem is az egész városban, de a város egy részén érdekes színfoltot jelentene egy ilyen sajátos megoldás. A díszvilágítás feladata, hogy a városkép egy-egy részletét emelje ki a tömegből. Az elmúlt években e téren is igen sok történt Szegeden. Néhány középület megvilágítása, parkok, szobrok. virágok kivilágítása mindig nagy sikert arat a sétálók körében. Díszvilágítás és reklám Tovább kell azonban lépni ezen a területen is és újabb objektumokat kell bevonni a díszvilágításba. Ott van például a híd, mint nagy lehetőség. Sötétedés után néhány száz méterről már csak éppen sejtetni engedi magát, hogy van. Vagy a Hősök kapuja szintén jó lehetőséget kínál a megvilágításra. Bátrabban lehetne élni a fák és a virágok megvilágításával. A Széchenyi téri tulipánfa megvilágításának sikere jó biztatást adhat erre az illetékeseknek.Végül a reklámvilágításról is szólni kell. A reklámvilágítás ma világméretekben tért hódít. Van ahol teljesen eluralkodott és van ahol eluralkodóban van. Szegeden is volt és van neonosítási program a kereskedelemben. Ilyen értelemben ma a közvélemény előtt a reklámvilágítás lényegében egy város nagyságát, lüktetését, nagyvonalúságát fejezi ki. Magyarországon szerény keretek között, de szintén verseny folyik, hogy melyik város mennyi fényreklámmal rendelkezik. A fényreklám tényleges városesztétikai hatását lehetne vitatni pro és kontra. Kétségtelen azonban, hogy a ma embere elfogadta, jól érzi magát az esti villódzások forgatagában, szükségtelen lenne tehát száműzni. Szegeden a viszonylag szépen szaporodó sok kis reklám (fény) mellett sokkal több lehetőség van néhány nagyhatású neon elhelyezésére. Csak a példa kedvéért említem a híd szegedi hídfőjét (a két háztetőt), az építőipari szálló tetejét, az Izabella-hídnál és egyáltalán a városkapuknál. A fényreklám semmit sem ér, sőt ront a városképen, ha használhatatlan állapotban van. Gondoskodni kell tehát állandó javításáról is. (A befejező rész következik) | Válaszol az illetékes Kézbesítés kis hibával Hét óra kellett ahhoz, hogy szeptember 27-én egy Budapesten feladott távirat eljusson a szegedi Bercsényi utcába. Október 2-i számunkban Lassan, de biztosan címmel erről jelent meg cikk. A Szegedi Postaigazgatóságtól most kapott válaszból kiderül, hogy a kézbesítés lassúságát ezúttal egy kis „sajtóhiba" okozta. A kiosztott táviratot ugyanis a kézbesítő a Bercsényi utca helyett a Berzsenyi utcában próbálta a címzetthez eljuttatni, ami éppen ezért nem sikerülhetett. Visszavitte a táviratot a postahivatalba, ahonnan, a hibát észrevére, már csak később tudták kiküldeni. Sajnos — ahogy a posta dr. Hódi István igazgatóhelyettes által aláírt levele tudomásunkra hozza — sokszor nem sikerül olyan távirat-kézbesítőket találniuk, akik ezt a munkát megfelelően el tudnák látni. Bár azóta újabb táviratügyről is írtunk, mégis örömmel vesszük tudomásul, hogy, amint a levélből kitűnik. a hivatal minden erejével arra törekszik, hogy a kézbesítést pontosan és megfelelő időben biztosítsa. Tanácsok és szé watk&zatak Kormányrendelet mondja ki. tanács két kisipari szövethogy a kisipari és a £o- kezet, a III. kerületi tanács gyasztási szövetkezetek álla- 7 kisipari szövetkezet felett mi felügyeletét az illetékes gyakorol felügyeletet, tanácsok látják el. Szegeden Az állami felügyelet rész26 kisipari, egy háziipari és ben jogi. szervezési, igazgakét fogyasztási szövetkezet tási. részben gazdasági, pénzműködtk. Közülük 13 kis- ügyi jeuegű. Ennek megfeipari és egy háziipari szövet- lelően a szövetkezeti alapkezetnek a megye más va- szabályok jóváhagyásának rosaiban és községeiben is döntésre való előkészítését, a van telephelye, de mivel te- működés engedélyezését, az vékenvségük nagyobb részét alapszabályszerű működés Szegeden fejtik ki. így álla- ellenőrzését és az alapszabá"zkSy1fertotiUátaeti értése * tanács végrehaitó bizottsága megfelelő törvényes követaz illetékes. Kivétel csupán kezmények alakalmazását a az Első Szegedi Járási Ksz. kerületi tanácsok ipari és melynek székhelye ugyan kere8kedelml csoportjainak; Szegeden van. de itt sem- a gazdálkodás ellenőrzését miféle tevékenységet nem pedig a kerületi Rácsok végez. Végül is az I. kerü- pénzügyi osztályainak hatós. leti tanács 17 kisipari, egy körébe utalta a Szeged m. j. háziipari és két fogyasztási városi tanács végrehajtó biszövetkezet, a II. kerületi zottsága. v Székházat cserélnek i ££e.g6di építőipari Vál- központi székházat, melynek lalat Dam János utca 14— következtében egyszerűbb 16. számú kozponti irodahá- lenne a telephely irányítása za már nem alkalmas a vál- ls. hiszen a vállalat kapacilalat számára, olyan új köz- lásának egyötödét ezen a tepontra lenne szükségük, lephelyen termeli A Keamely a várható fejlődés kö- nyérgyári úton építenék ki vetelményeinek is megfelel, a vállalat dolgozóinak szálláAz az elképzelés, hogy a sát és szociális berendezéKenyérgyári úton levő előre, seit is gyártó telepen építenek új Az ingatiankezelő Vállalat ___________ ugyancsak kinőtte már Jó. sika utcai központját. A műhelyek és a szociális helyivita így jár az ember. Roszszat ír, aztán egyszercsak képpé válik. Képpé bizony, mégpedig olyan különös képpé, amelynek legfőbb alkotórésze egy bizonyos tövisfajta. Nevezetesen az a tövisfajta, amit csak akkor minősítünk helyesen, ha hozzákapcsoljuk az e sorok alatt meghúzódó név első tagját is... A ... tövises, tehát egész testében szúrkáló figurát megvesztegető gyorsasággal Hemmert János festőművész készítette el, mégpedig abból a jeles alkalomból, hogy a József Attila Tudományegyetem. Liliom utcai klubjában megrendezett kiállítását az e sorok alatt meghúzódó név gazdája igencsak elmarasztalta. Meg kell mondani: nemcsak gyors, de szellemes, és főként stílusos volt ez a visszavágás. A festő saját, jól megbírált eszközeivel bizonyította, hogy azért az általa mostanság művelt — és errefelé meglehetősen idegen — képplasztikákkal is el lehet egyet-mást mondani. Gyorsan is, szúrósan is! A Liliom utcai házikiállítás kedd esti vitájának vezetője. dr. Tóth Miklós Hemmert János újabb képkísérleteinek éppen ezt a nálunk ritka kettősségét dicsérte. Azt. hogy az őt izgató kérdésekre valóban gyorsan és a szatírák élességével reagált. De ebben a kedd esti polémiában nemcsak az egyetemisták beszélgetését irányító esztéta mondott igent a tövisportré készítőjének munkálkodására, hanem a klubban összesereglett félszáznyi fiatal csaknem valamennyi szószólója is. Alkalmanként a parlamenti illemet messze odahagyva bizonygatták a festő s vele együtt a maguk igazát, mondván: a művésznek igenis joga van kifejezési segédeszközül választania a legkülönfélébb anyagokat, hogy az új matériákkal újabb korunk lényegét megközelítse. A lelkes helyeslés emellett a tárlat egész este kézben levő vendégkönyvéből is kitűnt. A véleményüket bejegyzők — egyetemi tanártól az apró gimnazistáig — egyetlen nagy rábóllntással meglepő szenvedéllyel monvállalták a festői kísérletek danak véleményt az egyetehitelesítőinek szerepét. misták, főiskolások egy ilyen Mit tehet ezekután a szú- művészi vitában. S persze, rós portréban megörökített arról is, hogy milyen erővel és szúrós megjegyzésekben követelik, védik az általuk ugyancsak részesttelt cikk- elképzelt újat. író, aki annak idején nem Hasznos lenne tehát gyakátallotta tollára venni az rabban teremteni ilyen al,.ellenszenves" meg a ha- kalmakat a Liliom utcában sonlóképp kompromittáló Reméljük, tudósíthatunk „bravúr" szót? még efféle, tüskés vitákról Szorongatott helyzetében Akácz László — jobb híján — elgondolkodik, s anélkül, hogy felségek sem felelnek meg a követelményeknek. A két vállalat úgy határozott, hogy kölcsönösen hozzásegítik egymást új vállalati központok kialakításához. Az ingatlankezelő megkapja az építőIpar székházát, és ennek ellenében 4 millió forinttal hozzájárul az új irodaépület felépítéséhez. Szerződésük értelmében 1971. március 31-ig bocsátja a Dáni utcai épületet rendelkezésre az építőipar. Az ingatlankezelő a Jósika utcában a központi műhelyeket és szociális helyiségeket szándékozik bővíteni. adná korábbi álláspontját, megpróbál népes ellentáborával is szót érteni. Amiben semmiképp sincs nézeteltérés; az efféle viták értelme. Az, hogy remek dolog néhány tucat képzőművészet-szerető nagydiákkal együtt ülni, és hallgatni hozzáértő, de legalábbis eleven gondolkodást mutató szavaikat. De még milyen remek dolog! Amiben a vita látszólagos: a különféle anyagok alkalmazása. A tövisekkel „lereagált" cikk sem azt mondta — vagy legalábbis nem azt akarta mondani —, hogy a nem hagyományos anyagok felhasználása elfogadhatatlan. Ezt — egyéb példák ismeretében — tagadni oktalanság volna. Amiben a vita tényleg vitathatatlan: a Liliom utcában falrakerült kísérletek hitele. Vagyis az a nehezen megfogalmazható valami, amire a vendégkönyv beíróinak és a vita résztvevőinek majd mindegyike ráérzett, s amit viszont a tüskés portré modellje a legnagyobb igyekezettel sem tud a munkák többségében felfedezni. Megeshet, a szűkebb országrészünkben divatos lassú gondolkodás, meghökkentő újdonságok iránti ösztönös ellenszenv a makacs akadályozó, mindenesetre, a modernebb ábrázolásoknak e fajtája már kívül van azon a határon, amelyen innen a teljes szívvel üdvözölt alkotások kapnak helyet. Jó megismételni: nem anyaguk, hanem az anyagokat egymás mellé soroló művészi hitel — azaz éppen: „hiteltelenség" — miatt. A kísérletek félsikere miatt! Nade — miként a minap este is — inkább arról essék még szó, hogy micsoda Szeged szobrai II. Rákóczi Ferenc (1476—1735) (87.) Az Aradi vértanúk terén 1912-ben felállított neobarokk stílusú brozszobor történelmünk jeles alakját, a kurucok vezérét, nemzeti függetlenségünk nagy harcosát mutatja. II. Rákóczi Ferenc mészkő talapzaton álló szobra ifj. Vatagh György tehetségét dicséri. PÉNTEK, 1969. OKTÓBER 31.