Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-28 / 250. szám
Névadó az olaj Huszonnégy gyermek egy sorban Vasárnap délelőtt a Tisza Szálló koncenttermében 24 Szegedre települt olajbányász család bensőséges ünnepség keretében adott nevet gyermekeinek. A papák és mamák — mérnökök, kútfúró munkások, geológusok, karbantartók —, régóta tervezték, hogy „trónörököseiknek" korszerű módon választanak utónevet; törekvésükhöz segítséget kaptak a szegedi kőolajfúrási üzem párt- és szakszervezetétől, melyek magukra vállalták a vendéglátó — s kicsit a „keresztapa" szerepét ls. Nem sokkal fél tizenegy után dr. Nóvák Antal anyakönyvvezető és két segítőtársa bejegyezte a gyermeSomogyi Károlyné {elvétele kek neveit az anyakönyvbe. Csontos Szabolcs, az üzem szakszervezeti titkára — az üzemi szakszervezet nevében 500 forintról kiállított betétkönyvet nyújtott át a szülőknek. A népes „olajos család" körében megjelent Kovács Attila, a Szeged városi pártbizottság tagja, aki gratulált a boldog szülőknek. Dr. Fux a rádióban Bárdos Pál magántudósa megszólalt. Eddig csak néhány folyóiratközlemény fakó soraiból értesülhettünk dr. Fux létéről, valamint az agya vulkánjaiból feltörő gondolatokról, vasárnap este azonban vokálisán is érzékelhetővé vált, figyelmet érdemlő személyisége. A Petőfi rádió ismert hullámhosszain beszélt hallgatóihoz a feltalálók feltalálója. Ezen ismert hullámhoszszak közvetítették a nagy hírt, miszerint legfrissebben egy bizonyos hivatal légbeszippantásának titkára döbbent rá, s hogy élt is evvel a titokkal. Persze, dr. Fux találmányainak legfrissebbike — mármint az a bizonyos légbeszippantás — ismét csak kívül rekedt a sorsáról dönteni hivatott személyiségek tudatán, s így magántudósunk megint nekiláthat, hogy valami még eredetibb dolgot feltaláljon. Reméljük is, hogy feltalál, mert ahogy ő döbben rá valamire, nem döbben úgy senki... S ezzel — komolyra fordítva a szót — máris kiállítottunk Bárdos Pál dr. Fuxának a jeles bizonyítványt. Jó figura ez a magántudós! Akár azt is mondhatjuk rá, hogy hivatalokban és hivatalnokokban oly gazdag korunknak valami intellektuális Svejkje, aki jól megvont határainkon belül kerülgeti a maga Ceske Budejovicéjét. Különösen így. hallgatva jó figura! A Fux-történetek olvastán ugyanis itt-ott erőltetettnek. itt-ott kevésb" szellemesnek tűnt Bárdos Pál „k'fordítós" stílusa, a rádióelőadásban viszont sokszoro san felerősödött az írásokbar rejlő groteszk humor, s fel tétlenül élesebbé és fanva rabbá vált az egyáltalár nem poén rangú poéneke nyugtázó nevetés. Az. hogy dr. Fux végül'*ennyit nyert a „rádiósítással". mind az eredeti históriát újradolgozó szerzőnek mind a még kitűnőbb szereplőknek köszönhető. Marton Frigyes, Fux doktor mikrofon elé terelője elsősorban a rádiójáték stílusának „eltalálásában" jeleskedett — nem feledkezve meg természetesen a jó ritmusról —, a közreműködő színészek pedig abban, ahogy ezt a magántudóshoz illő stílust a maguk tehetségével jobbnáljobb alakításokká váltották Szinte lehetetlen választani, ki volt jobb, s ki kevésbé jó a felvonultatott Érdemesművészek és Kossuth-díjasok közül. Pécsi Sándor dr. Fuxa, Mezei Mária Adélja, vagy az az Ajtay Andor, akit már hosszú ideje nem hallottunk ilyen jókedvűnek? S persze, minden Gugyerákok Gugyerákja, Bárdy György, aki néhány jó mondattal is tökéletesen képes felidézni a konyak- és pálinkakínálgatók nagyon is mai típusát. Egy dolog volt csak bántó dr. Fux rádióközvetítésében Az, hogy az egyik legkevésbé hallgatott terminusra időzítették. Ráadásul egy olyan terminusra, amikor egy nagyon is közönség-vonzó krimi ment a tévében. Emiatt aztán feltétlenül jogos a kérés: tűzzék ismét műsorra Fux urat! Akácz László Olasz műszaki hét Hétfőn délelőtt Budapesten, a Technika Házában ünnepélyesen megnyílt a november 3-ig tartó olasz műszaki hét. A megnyitón, ahol megjelent többek között Szilágyi Béla külügyminiszterhelyettes és Ludovico Barattieri dl San Pietro. az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete is, dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes mondott üdvözlő beszédet. majd Luigi Caiazza professzor, az olasz Külkereskedelmi Minisztérium államtitkára mondta el megnyitó szavait. A kiállítás az olasz műszaki hét tartama alatt — november l-e kivételével — naponta 10 és 18 óra között tekinthető meg. Az olasz iparnak a kiállított tárgyakkal Illusztrált fejlődéséről pedig 35 előadás hangzik el, ugyancsak a Technika Házában. (MTI) Posta múzeum Nagyvázsonyban felavatták az egykori Zichy-kastély felújított neobarokk épületében berendezett új turistaszállót és újból megnyitották a Kinizsi-várat, amelynek tövében egy parasztházban postamúzeumot létesítettek. Nagyvázsonyi a XVII. században fontos postai központként tartották nyilván, itt volt a vidék egyik legnagyobb lóváltó állomása is. A múzeum egyik érdekessége a Kocs község hírneves kocsikészítőinek munkáját szemléltető anyag. Kiállították a többi között a Mátyás király idejében készült és postai szolgálatra is használt hármasfogatú könnyű futókocsi modelljét ls. Kiss Lajosemléktábla Vasárnap a nyíregyházi Jósa András Múzeum falán leleplezték Kiss Lajos Kossuth-díjas néprajztudós emléktábláját. Az avatóünnepségen Eördögh János, a nyíregyházi városi tanács vb. elnökhelyettese méltatta a harminchat évig SzabolcsSzatmár megyében munkálkodó Kiss Lajos életútját. Tíz év - ffz hónap alatt Szegedi vendégjátékra készül a Pécsi Balett Az idén éppen tíz esztendős Pécsi Balett nagyon sokfelé vendégszerepelt már. Felléptek külföldön, tizenhat európai ország 55 nagyvárosában, jártak Észak-Amerikában. Szíriában. Libanonban, valamint természetesen itthon, Magvarországon, s nemcsak Pesten, hanem olyan kis falvak összetákolt színpadán is, mint — mondjuk — Kétegyháza, Elek, Battonya. Kunágota, Csorvás, Ibrány, Csenger. Az a vállalkozás azonban, amibe most kezdett az együttes, még a mozgalmas múltú balett történetében ls páratlan. A jubiláló csoport ugyanis a szegedi szinház felkérésére elhatározta, hogy az idei évadban havi egy előadásban bemutatja tízesztendős munkájának legszebb, legjellemzőbb darabjait. Ez a nagyszerű vállalkozás nemcsak azért jelentős és érdekes, mert a Pécsi Balett, a magyar táncművészetnek ez a gyorsan mozgó alakulata, emlékezetes szabadtéri vendégjátékát kivéve Szegeden sohasem járt, hanem főképpen azért, mert alkalmat ad a mi közönségünknek arra, hogy mindannak, ami Pécsett tíz év alatt történt, legfontosabb eredményeit tíz hónap alatt megismerje. Annyit minden színházkedvelő tud. hogv Pécs a modern magvar balett szülővárosa, s hogv a pécsiek — Eck Imre társulata — tíz esztendővel ezelőtt tel lesen váratlanul, meglepetésszerűen jelentkeztek a magvar színházi életben. Az egvüttes 1060-hnu alakult, s már 1961 januáriéban megtartotta első. országos feltűnést keltő bemutatólát. A gvorsan mozeó alakulat gyorsan ls indult. Most, tiz évvel az első bemutató szenzációja után. a pécsi színház balettigazgatóiának parányi szobájában beszélgetünk az akkori együttes ecvik legtehetségesebb szólótáncosával. Tóth I Sándorral, az együttes jelenlegi igazgatójával. Eck Imre, a balett megteremtője ugyanis, hogy minden idejét koreográfusi munkájának szentelhesse. átadta tanítványának az igazgatást. Eck ezután mint művészeti vezető dolgozik a csoportban. — A Pécsi Balett — mondja Tóth Sándor — kísérletező szellemű együttes; s feltűnéstkeltő sikereit egyebek közt azért és azzal aratta, mert tevékenységével megcáfolta azt az előítéletet, hogv mai zeneszerzőink nem írnak balettzenét. A tíz év alatt szinte minden jelentős fiatal zeneszerzőnk írt muzsikát az együttesnek, Szokolav Sándortól és Petrovics Emiltől Vujicsics Tihamérig. A negyven bemutatott balett közül 21 mai magyar szerző munkája volt. A modern műveken kívül elsősorban preklasszikus szerzők érdekelték ai eevüttest, s műsorunk e kétféle, időben messze, de szellemben egymáshoz közelálló zenékre írt egvfelvonásosokból állt. Később háromfelvonásos baletteket is bemutattunk. A Don Jüant Gluck, és a Pofcoljárást Székely András zenéjére. — Szegedi vendégszereplésünk egyrészt folyamatosságában tükrözi munkánkat, másréstt tartalmában. A mi balettjeink ugvanis Ilyen szempontból három csoportra oszthatók: szimfonikus táncokra, háborúellenesszellemű balettekre és mai emberi problémákat elemző darabokra. Már az első. október 31-i szegedi fellépésünk is ezeket a törekvéseket dokumentálja. Az Etüdök kékben — Vivaldi zenéiére — szimfonikus balett, Szokolav Az iszonj/at balladám háborúellenes. Vujicsics Változatok egy találkozásra "'mű balettje pedig mai emberi problémákat dolgoz fel. A Pécsi Balett perszö nemcsak a szegedi vendégszereplésre készül most. hanem budapesti és külföldi fellépésekre. Elsősorban éa legfőképpen azonban mégis arra a mozgalmasnak ígérkező ünnepi hétre, amelyet a tízesztendős balett jubileu* ma alkalmából jövő tavasz* szal rendeznek Pécsett Ökrös László ÚJ LÁNY A CSAPATBAN Új filmek Pavel Ljubimov, a film rendezője kitűnően ismeri a modern film formanyelvét struktúráinak rendszerét, ;mponáló a stiláris biztonsága. Mégis a lényeget illetően, a mondanivaló, a prob'ómák felrajzolasa és elmé'yítése tekintetében filmje alig nyújt valamit. Hősei tornászlányok, s velük kapcsolatban a sport és a magánélet. valamint a nemzedékváltás problémáiról akar közölni valamit De nem mond semmi lényegeset. Tulajdonképpen és valójában még a problémák közelébe sem ér. Nem elemzi, hanem csak sejteti őket, s amit esetleg elmond, néhol az is átcsap az érzelgősségbe. A film egy fiatal lány történetét meséli el, aki sportol, de közben úgy él, mint a többi lány. Egészen addig, amíg be nem kerül a válogatott keretbe. A tulajdonképpeni film innen kezdődik. Nemcsak az a baj a nagyon hosszúra nyúlt bevezetéssel, hogy terjedelmes, sőt terjengős, hanem hogy valójában érdektelen. Semmi figyelemre méltó nem történik az expozícióban, illetőleg, ami történik, az is sután, felemásan hirtelen abbamarad, pedig a rendező sokat sejtetően bontja ki ezeket részeket (például a fiatal tornászlány szerelme). A második rész, pontosabban a folytatás már elevenebb. Érdekes emberek, jellemek kerülnek elénk. De itt is zavar a tartalom, a mondanivaló lényegbeli érdektelensége.' A kontraszt a modern filmnyelv és az érdektelen mondanivaló között még erőteljesebbé válik. Egyetlen példa erre a nemzedékváltás problémájának ábrázolása. Nem egyszerű dolog ez a sportban sem, különösen annak nem, aki kilép a buliból. De azért még sem olyan ez, mint ahogyan itt a filmben látjuk. Aki föiptt elszálltak az évek, annak abba kell hagynia, s aki a helyére lép, annak nem kell szégyenkeznie. Nem „fúrás" történt. A fiatal hősnő szerepét Irina Jeliszejeva alakítja Az utat, amelyet a filmben látunk, a művésznő annakidején a valóságban ls végigjárta. Arról, hogy ennek az útnak a fordulatai nem mindenütt hitelesek, nem ő tehet. Teljes egészében a rendező, hibája ez. Ö. L. tizrged szobrai ;s wmmm Juhász Gyula (1883—1937) (84.) Segesdi György mészkőtalapzaton álló bronzszobra a Tisza-parton idézi fel Szeged nagy költőjének alakját. A realista ihletésű alkotást 1957-ben állították fel a Roosevelt téren. KEDD, 1969. OKTÓBER 28. DFLMAGYARGRSZÁG'P