Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-25 / 248. szám

November: fl híd próba* terhelése Mintha az időváltozást előre megérezték volna, rohammunkában végezték el a szegedi hídépítők az eddigi legfontosabb munkát. Szerdán reggel kezdtek neki a pályalemez betonozásának, csütörtök este lettek készen, s így másfél nappal megrövidítették a határidőt. Mive! a beton kötési ideje 28—30 nap, december elsejére minden valószínűség szerint átadják a forgalomnak a szegedi hídfő most felújított szakaszát. Míg ugyanis a beton megköt, apróbb munkákat el tudnak végezni: a szigetelést, a védőbeton fölterítését és a bitumenréteg kiöntését is Ezután vizsgázik majd az új híd: november utolsó hetében kerül sor az úgynevezett próbaterhelésre. A brigád tehát megtartotta az ígéretet, még tán néhány napal hamarabb is végezték el a munkát. Most már csupán azon sajnálkozhatunk, hogy ha ezzel egyidőben az újszegedi oldalon is ugyanezt meg tudták volna csinálni, akkor nem kellene a jövő év végéig lassítani a forgalmat. így ugyanis a kész szakasz átadása után télen csupán a Móra-park felőli oldal bontását tudják elvégezni. U| módszer az állami $(jg||f||( ft jpZfjatÖHOk? tárgyálcBsaban Módosítani kell több gazdasági, pénzügyi szabályozót Dr. Bognár József elnökletével pénteken a Parlament Gobelin-termében ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. Az ülésen — a Pénzügyminisztérium előzetes munkaanyaga alapján — az 1970-es állami költségvetés irányelveit vitatták meg a képviselők. A tanácskozásnak az a tény ad különös fontosságot/ hogy a jövő évi költségvetést már az országgyűlés által elfogadott új módszer szerint tárgyalják a Parlament állandó bizottságai. A korábbi években kialakított gyakorlat szerint a következő évi költségvetés egésze csak a tárgyévet megelőző év utolsó hónapjában került az országgyűlés fóruma elé, annyira lezártan, hogy a képviselők beleszólási joga meglehetősen szűk körben érvényesülhetett csak. Ezt a rendszert joggal kifogásolták az országgyűlés tagjai. Az új rendszer szerint a képviselők az eddiginél jóval szélesebb körű, s főként korszerűsített tartalmú információkat, folyamatos tájékoztatást kapnak a költségvetés összefüggéseiről. A költségvetés irányelveit — amelyet a Pénzügyminisztérium készít el —, az országgyűlés bizottságai ezentúl már a költségvetési törvényjavaslat napirendre tűzését megelőző időszakban megtárgyalják, természetesen a plenáris ülést annyival megelőzve, hogy a bizottsági üléseken felmerülő esetleges módosítások még bőven helyet kaphassanak a törvényjavaslatban. Az elmúlt hetekben az országgyűlés állandó bizottságai sorra megvitatták az 1970-es költségvetés irányelveit: az ott felmért észrevételekre, javaslatokra a pénteki ülésen Vályi Péter pénzügyminiszter válaszolt. A miniszteri referátumot követően a korábbi bizottsági ülések tapasztalatai összegezték. Dr. Gonda György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke elmondotta, hogy a képviselők örömmel fogadták a költségvetés tárgyalásának Szeged/ tudósok Wiltman Tibor Professzori szobájába mindannyiszor kicsit a kétkedés, a csodáló hitetlenség izgalmával nyitottam be, hogy észrevétlenül tovaszaladt órák szellemi izgalmával távozzak. Ritka beszélgetéseink egyodalúak voltak — én hallgattam; legfeljebb az egyetemi évek kollokviumai módosítottak ezen a gyakorlaton. A vizsgalegendák nem kímélték Wittman Tibor személyét sem, valami furcsa bódulatban távozott a hallgató, az elégségest éppoly angyali meggyőződéssel fogadva el. mint a jelest. Az előadó és vizsgáztató egyetemi tanár rendkívüli tudása, széles látótávolságú, elegánsan-tudományos szelleme megfogta, lebilincselte és felszabadította növendékeit. Szegeden 11 esztendeje dolgozik, a fővárosi latin intézetből kifejezetten a kutatómunka nyugalmát ígérő vidékre akart jönni: a szegedi tudományegyetem megüresedett középkori egyetemes történeti tanszékét vette át. Az 1955-ben megvédett kandidátusi disszertációja még a 30 éves háborúval, a cseh—magyar szövetséggel foglalkozott, de már ekkor egyetemes kérdések izgatták, mint a világpiac kezdetei, Nyugat- és KeletEurópa strukturális összefüggése. A magyar történelem talajából jutott el a 30 éves háború jellegének vizsgálatához, tehát már összeurópai ügyhöz, amiből a kelet és nyugat közti egyenlőtlen gazdasági fejlődés problematikája került felszínre. Így vezetett az út tovább az árforradalomhoz, az első győztes polgári forradalomhoz.: Németalföldre, majd — még mindig szoros logikával — a spanyol abszolutizmushoz és gyarmati világhoz. Wiltman Tibor egységes, univerzális világfolyamat feltárásának igényével fogott hozzá latinamerikai kutatásaihoz is, amelyre immár • három tagú kistanszék épült egyetemi intézetén belül: speciális területével nemcsak az országban, de a szocialista táboron belül is egyedülálló. — A nagy nyugat-európai manufaktura kapitalizmus profitjának kialakulásában két segítségre támaszkodott a XVII. század közepéig: a keleti gabona- és állatexportra, valamint a latinamerikai nemesfémre. Amikor a mi nagybirtok-gazdálkodásunk már nem bírt lépést tartani az igényekkel, került az érdeklődés reflektorfényébe Latin-Amerika, a kakaó és a kávé. Ekkorra harmadik tényező is jelentkezik, az afrikai emberanyag — ezzel már nem tudunk foglalkozni. A harmadik világon belül tehát Latin-Amerika sajátos szerepét, sem feudálisnak, sem rabszolgatartónak nem nevezhető társadalmi formációját vizsgáljuk, melyet most bomlaszt fel lassan a kapitalizmus. A tanszék így három kutatási területen dolgozik: a nyugat-európai tőke-akkumuláció és a spanyol—amerikai gyarmati korszak problematikája, az Andok térség: Bolívia, Peru, Equador XIX. és XX. századi történelme, valamint LatinAmerika magyar kapcsolatai. — Számunkra rendkívül izgalmas az indián többségű Andok gazdasági, társadalmi, politikai helyzete. Miért éppen itt alakult ki két progresszív, jenkiellenes katonai diktatúra, miért itt legnagyobb a gazdagság, ugyanakkor a nyomor is, hogyan integrálódnak a nemzetek, miként történik a nemzettéválás folyamata, melyből a lakosság fele, az indiánok tömege kiesik (és hogyan kerülhet mégis bele), az etnikai-nyelvi különbségek dacára miként válnak nemzetté az antagonisztikus osztályok, etnikumok? Az európai modelltől eltérő vonásokat vizsgáljuk tehát, a beskatulyázás, a kategóriák átruházásánál szándéka nélkül. A magyar történettudomány jeles hagyománya, finom érzékenysége, a magyarság átélt elmaradottság-élménye (mint lelkialkati tényező) ritka lehetőséget garantál nekünk Latin-Amerika jellegeinek felismerésére. Amiből akár napi politikai fejlemények indokolásáig is seregnyi hasznos következtetés származik. Sajnos, kis kapacitással dolgozunk. Küszöbön álló nyugati meghívásaimat nem tudom vállalni, terhesen nagy tudósforgalmat bonyolítunk le az egyetemen, 60—80 levelezőpartnert tartunk, publikálunk, figyeljük a világon folyó kutatások eredményeit; kutatunk és oktatunk, írunk és adminisztrálunk, opponensi véleményt adunk idevonatkozó dolgozatokhoz — ennyit csak spártai fegyelemmel lehet vállalni. Nem emlékszem, mikor voltam szabadságon ; ekkora komplexitás mellett, a kubai vietnami és dél-amerikai utak mellett ez elképzelhetetlen. Mit tehetnénk még hozzá? Wittman Tibor több mint 80 könyvét, publikációját, népszerűsítő dolgozatait, spanyolul, franciául, oroszul, németül, angolul és magyarul irta. Panaszkodik, hogy a flamand nyelvet lassan már elefeljti (?), de olaszul még jól elcseveg. Jelenleg Kölnből, Prágából, Venezuelából és a testvérvárosi egyetem színheyéről, a bolíviai Potosiból várja megjelent könyveinek tiszteletpéldányát. Nikolényi István új módszerét. A jövő évi költségvetés tárgyalásának új módszerét. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban szóvá tették, hogy — véleményük szerint — kevés pénz jut a kommunális, egészségügyi fejlesztésre, s e célokra a költségvetés végleges összeállításakor több pénzt kell biztosítani. Dr. Pesta László, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke ugyancsak az egészségügyi feladatok ellátására sürgetett nagyobb anyagi fedezetet. Nagy József a mezőgazdasági bizottság ülésén elhangzottakat vázolta. Elmondotta, hogy a bizottság felmérte a közgazdasági tényezőknek a mezőgazdaságban gyakorolt hatását, s úgy vélekedett, hogy az alapjában véve helyes, a végtermékdotációs rendszer teljes bevezetésének idejére is fenn kell tartani a jelenlegi támogatási rendszert. Végül — egyetértve a takarékos hitelpolitikai elvekkel — úgy foglalt állást, hogy a mezőgazdaság fejlesztése érdekében a mezőgazdasági hiteleket expanziós módon kellene kezelni. Benke Lajosné, a kulturális bizottság titkára a bizottság tagjainak állásfoglalása alapján szorgalmazta a gyermekjóléti intézmények élelmezési normáinak emelését, hangsúlyozta, hogy ez semmiképpen sem történhet a szülők pénztárcájának rovására. Riss Jenő az ipari bizottság képviseletében a mezőgazdasági szubvenciók felülvizsgálatát sürgette. Molnár József a kereskedelmi bizottság titkára rámutatott: az államnak feltétlenül el kell vonnia a többletnyereséget azoktól a kereskedelmi vállalatoktól, amelyek indokolatlanul tettek szert hatalmas többletjövedelemre. A beszámolók felett kialakult vitában kifejtette vé'eményét Fegyveres István, Kurucz Márton, Lévai Sándor, Marton János, Nics János, Ollári István és Szőke Antal országgyűlési képviselő. Az ülés dr. Bognár József zárszavával ért véget A

z igazgató, bár egyszemélyben felelős a vállalat gazdálkodásáért, mégsem érthet mindenhez. Nem is tudhat mindenről. Ezért szüksége van a vállalati apparátus, a társadalmi szervek tájékoztatására, véleményére, tanácsaira, esetenként az egyetértésére. Természetes tehát, ha az igazgató fontos döntései előtt személyi, gazdálkodási, szervezeti ügyekben tanácskozik munkatársaival. Nemcsak a körültekintés, a szakszerűség, hanem a vezetés demokratizmusa is azt igényli. Egészen másról van szó, viszont amikor arról suttognak a folyosón vagy nyíltan beszélnek az irodákban, hogy „súgnak az igazgatónak". Ilyenkor tulajdonképpen szubjektivizmusra. részrehajlásra gyanakodnak, arra célozva, hogy a vezetői döntést illetéktelenek, „titkos tanácsadók" befolyásolják. A súgás természetéből adódik, hogy ez az eszmecsere nem az írott ügyrendi szabályosnak és az íratlan szocialista vezetési normáknak megfelelően zajlik. Általában nem is bírja el a munkaértekezletek, a vélemények sokoldalú összecsapásának nyilvánosságát. A súgó lehet szürke eminenciás és dolgozhat a vállalat valamelyik vezető posztján, lehet az igazgató földije vagy régi szaktársa, barátja, befolyása mindenképpen egyoldalú, sérti a kollektíva igazságérzetét. És joggal sérti azokat a véleménynyilvánításra illetékes vezetőket, társadalmi munkásokat, akiket az igazgató nem. vagy csak formálisan hallgat meg. Még a leglelkiismeretesebben előkészített vezetői döntés után is adódhat félreértés, sértődés. Hiszen a vezető végül is a sokoldalú eszmecsere nyomán, a nézetek összecsapásából kialakítja saját véleményét és eszerint dönt. Egyesek ilyenkor úgy érezhetik: hiába beszéltek, nem hallgattak rájuk, mert tanácsaikkal ellentétes elhatározás született. A jó vezető persze komolyan vesz minden véleményt, nyílt vitában foglal állást és nyomós érveivel képes meggyózni, vagy leealábbis megingatni az övével ellentétes álláspont képviselőit. A vezetői elhatározások persze óhatatlanul szubjektív mozzanatokat is tartalmaznak, mégha ez a szubjektivizmus nem is a véleményezők iránti rokonszenvből vagy ellenszenvből táplálkozik. Ez a szubjektivizmus egyrészt úgy csökkenthető, hogy a vezető döntéseit minden esetben kellő információi birtokában a műszaki, termelési, értékesítési, pénzügyi, személyzeti szakapparátussal egyetértésben igyekszik meghozni. Ha szükséges nem sajnálja az erőt, az időt a vitától, a meggyőzéstől sem. Másrészt a vezetői szubjektivizmus, s az ebből adódó félreértés úgy csökkenthető, hogy a hatásköröket elosztó ügyrend nem csupán a döntésre jogosult vezetőt nevezi meg. hanem a véleményezésre, egyetértésre jogosult személyeket, szerveket is. Előfordulhat, hogy a véleményezésre jogosult személynek nincs, vagy használhatatlan a véleménye, s a vezető ezért kénytelen az ügyrendtől eltérni, „illetéktelen tanácsadókra" hallgatni. Az ilyen ismétlődő esetek viszont arra vallanak, hogy a vezető nem jól választja meg munkatársait. A következtetés magától adódik: kerüljön minden posztra a legrátermettebb ember. Aki tájékozott, hozzáértő, aki bonyolult ügyekben is képes helyesen állást foglalni, bátran véleményezni, feletteseinek ls ellentmondani, és nem utolsósorban akiben megbízik, akire hallgat az igazgató, a vezető. S

a szocialista normák, a demokratikus játékszabályok betartására tehát csak az a vezető alkalmas, aki nyílt, őszinte és következetes a döntést előkészítő vitában csakúgy, mint a személyzeti munkában. A demokratizmus, a beosztottak véleményének, szókimondó bírálatának őszinte igénylése és meghallgatása viszont a vezető számára nem frázis, hanem belső szükséglet. Mert csak úgy születhetnek jó döntések, s a helyes elhatározások végrehajtása is akkor lesz sikeres, ha a vezető összhangban és egyetértésben dolgozik az irányítása alá tartozó kollektívával. Az eredményes együttműködés alapja pedig, hogy a vezető képes — és ez bizony már rátermettséget igényel — a kollektíva érdekeit felismerni, megértetni, elfogadtatni és érvényre juttatni. Kovács József II vidék „elsőszülöttje" Húszéves az MTESZ Csongrád megyei szervezete Két évtized telt el azóta, amely a hazai tudományos technikusok, egyetemi, középegyesületek tradícióinak mél- iskolai tanárok, agvonómutó folytatója, s egyben a sok, közgazdászok és más mű hogy Csongrád megyében, Szegeden is megalakult a műszaki-tudományos értelmiség szervezete: a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. Budapest után — szinte a vidék íűszaki haladás előharcosa szakemberek százai fogtak kívánt lenni. A megyei szervezet 20. születésnapját köszöntötték tegnap Szegeden, a Tisza- .. szálló tükörtermében a juhi- „,„,„,.„ „ „i.uj,a„i. , elsőszülöttjeként - itt leu7ni választmányi ülés ^ a össze a tagegyesületekben —, s olyan kérdésekel tűztek napirendre, mint a gazdasági reform, az iparirányítás, a vezetés, az üzemszervezés, az is létrejött az a szervezet, TizMilliomodik tonna nyersvas Nem mindennapi ünnepség ósgyőri kohó 43 évvel ezelőtti j volt pénteken, tegnap a Di- indulása óta termelt tízmilósgyőri Lenin Kohászati liomodik tonna nyersvasat. Müvekben: lecsapolták a di- (MTI) résztvevői. Megjelent az ülésen Papp Gyula, a Szeged m. j. városi tanács vb elnökhelyettese is. Dr. Kovács Kálmán elnöki megnyitója után dr. Baross Zoltán, a Központi Fizikai Kutatóintézet igazgatóhelyettese adott tájékoztatást Tudománypolitikánk és az MTESZ tevékenysége címmel. Ezután dr. Erdélyi Ferenc titkár fűzött néhány szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz. Sokrétű tevékenység jellemzi az eltelt húsz esztendőt. A szakmai nevelést éppúgy feladatának tekintette a megyei MTESZ, mint a tudományszervezés tennivalóit. Olyan fórummá fejlődött az eltelt időszakban, ahol — társadalmi együttmunkálkodással — formálódik a megye nosítása, a műszaki fejlesz tés. Egész sor rendezvény — elég, ha csak a műszaki hónapra utalunk — eredményessége dicséri törekvéseiket. Több mint húsz egyesületben, az élet legkülönbözőbb területein szerzett társadalmi rangot, megbecsülést a megyei szakembergárda Ennek az elismerésnek adott hangot Horváth János is, amikor az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága nevében méltatta az MTESZ tevékenységét. A fontos szerepnek megfelelő otthonról is szó esett ez alkalommal; ugyanis ki-ki megismerhette a szegedi Technika Háza terveit. A kivitelezéshez jövő év elején látnak hozzá, s remélj hogy 1972 áprilisára elkészül az MTESZ négyemePÚRAZON Selmeczl Túth János ielvétele iparának jövője. Mérnökök, letes új otthona. SZOMBAT, 1969. OKTÓBER 25. DÉLMAGYARORSZÁG r