Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-03 / 229. szám

Múzeumi hónap Az Orosháza nyolc nemzedéke című kiállítás megnyitásával szombaton Orosházán megkezdődik a múzeumi hónap eseménysorozata. Tizenegy új állandó és több mint száz időszaki kiállítás nyílik a következő hetekben, s a tárlatok jelentős része kapcsolódik a felszabadulási évfordulóhoz. Számos helyen az adott város, illetve megye történetének elmúlt negyedszázadáról adnak áttekintést. Emlékkiállítás nyílik egyebek között Makón, Csongrádon és Egerben. Emlékülés Akadémián Csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében ünnepi ülésen emlékeztek meg az indiai nép nagy fiáról. Mahatma Gandhiról, születésének 100. évfordulója alkalmából. Részt vett a megemlékezésen Sumal Sinha indiai nagykövet is. Az emlékülést Ligeti Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke nyitotta meg. majd Bognár József levelező tag, a Gandhi-centenárium magyar bizottságának elnöke méltatta Gandhi küzdelmeinek és eszméinek jelentőségét India és a világ történelmében. Egyebek között rámutatott: — Mahatma Gandhi. a XX. század világtörténelmének egyik legmegragadóbb és legvonzóbb egyéniség, aki korunk követelményeit sajátos módon kötötte össze az indiai társadalom és az emberiség hagyományos értékrendszerével. Alakja ma is egyik ihletője az éhség ellen vívott drámai küzdelemnek. , „Vörös lobogónk színében..." Szirmai István elvtárs temetésére (1.) A társadalmi munka lényegét tekintve általában díjazás nélkül végzett szellemi vagy fizikai tevékenység, végső eredményében a társadalom javára szolgáló önkéntes munka, amely számos részterületen kifejthető, s ezért megnyilvánulási formái alakulnak, fejlődnek. Ide tartozik — bár egyesek ezt vitatják — az önkéntes, a köz javára kifejtett tevékenység is, amelyért lehetőségéhez mérten csekély mértékű eszmei díjazást kapnak, s az is, amelynek rugója a személyes érdekeltség, ez azonban tökéletesen egybeesik a társadalmi érdekekkel. Az előbbire példaként szolgálhat egy tervezési munka tiszteletdíjazása, az utóbbira a lakóházak előtti csatorna-, vízvezetéképítés stb. Szeged I. kerületi tanácsnál kezdettől fogva, 1955. évtől megvan s formálódik a társadalmi munka tervezése és igénybevétele. A kezdeti kísérletezések után az J957-es évtől kezdődően vált sikeressé e mozgalom. Eleinte azokra a feladatokra mozgósítottunk, amelyekben a lakosság közvetlen érdekeltségére is támaszkodhattunk, mint például gyalogjárdaepités. vízvezetékhálózat-fejlesztés stb. Gyarapodó tapasztalataink később arra ösztönöztek bennünket, hogy nagyobb feladatokra is mozgósítsunk, s most már nem is csak a közvetlen érdekeltségre támaszkodva, hanem a társadalom összérdekeinek propagálásával hassunk az aktivizálandó lakosságra. Ilyen volt a Bérkert utcai körzeti orvosi rendelő 1956. évi építésének társadalmi támogatása. Változott az aktívák köre is. A feladatoknak megfelelően növekedett az a bázis, amelyre a végrehajtásnál számíthattunk. Fejlesztési lehetőségeink is növekedtek, s néhány közcélú. társadalmi támogatással kivitelezett létesítmény javára szolgált a társadalmi munka szervezésének. Az új gazdasági mechanizmus a társadalmi munka szervezésének feltételeit jelentősen megjavította azzal, hogy a várospolitika szervezőivé és irányítóivá ténylegesen a helyi tanácsokat tette, és ehhez a költségvetési és fejlesztési tervek az anyagi lehetőségeket is megteremtették. A társadalmi munka jelentős tényezőjévé válhat egyes felújítások és beruházások megvalósításának. Azok meggyorsításában hitelkiegészítő szerepet tölt be, vagy a fejlesztési alapban jelentkezve összegszerűségében egy újabb beruházás fedezetéül szolgál. A társadalmi munka forintösszegének megtervezése minden évben előre megtörténik, s az elmúlt öt év teljesítési eredménye az I. kerületben a következőképp alakult: erővs! célokért len vállalat sem utasította el kérésünket, s dolgozóik lelkesen vállalkoztak a társadalmi munkára. Általában már az év elején megkezdődnek a tárgyalások a középiskolák igazgatóival a társadalmi munkaórák, vállalások lekötésére. Tájékoztatjuk őket arról, hogy milyen munkálatokhoz szeretnénk megnyerni diákjaikat, s nyilatkozatukat kérjük vállalásaikról. Sajnos, ez nem teljes mértékben történik meg, s így időközben is gyakran kérünk segítséget. Ez magában rejti a kapkodás, a tervszerűtlenség veszélyét, különösen akkor, ha nem biztosítunk kellő felkészülési időt sem a tantestületeknek a szervezésre. Ezért a legminimálisabbra kell csökkenteni a diákok tervszerűtlen igénybevételét társadalmi munkára. A tantestületeknek a szervezéshez való hozzáállása kifogástalan. Különösen lelkesen vállalkoznak a pedagógusok és diákjaik a gyermekek vagy fiatalok részére készítendő létesítmények elkészítésére. Gazdag fantáziával, sokszor öntevékenyen, maguk is kezdeményezve segítik munkánkat. Ez. kifejezésre- jutott az elmúlt évben például a Szent György téri játszótér és -szerek létesítésében, az újszegedi napközis tábor építésében, aminek értéke 100 ezer forint fölé emelkedett. A tirud&lml munka Ft Értéke teljesített A teljesítés százaléka 1964 1965 UfS 1967 1968 3X0 000 410 000 140 000 300 000 300 000 432 680 435 088 549 000 399 000 537 000 136 106 125 199 179 Munkánk eredményességére utal, hogy 1964. évben első, 1965. évben harmadik helyezést értünk el a városi tanács által meghirdetett versenyben, s fejlesztési alapunkat. a helyezési díjként juttatott 400 ezer majd 150 ezer forinttal is növelni tudtuk. A tervek készítésekor Igyekeztünk reális helyzetből kiindulni, s tervszámainkat adott körülményeinkhez igazítani. Ennek ellenére az 1967, majd az 1968. évi magas tényszámok a tervezés lazaságára is utalnak. Ez főként abból ered. hogy a tervezéskor nincsenek felmérve még megközelítő pontossággal sem, melyek azok a költségvetési, vagy fejlesztési feladatok, amelyeket társadalmi munka hozzájárulással vihetünk sikerre. Megállapítható az is, hogy eltolódás van az egyéni társadalmi munka, a lakosság közvetlen részvételi formájától a kollektíván végzett társadalmi munka irányában. Az elmúlt években bizonyos mértékig csökkenő tendenciát mutat a társadalmi munkában részt vevő azon választópolgárok száma, akiket közvetlenül mozgósítani tudtunk a lakókörzetüket érintő közérdekű feladatok végzésére. Az egyén társadalmi munkáia általában csak akkor található meg. ha ehhez közvetlen érdeke fűződik, például lakóháza előtti járdaépítés, vízvezeték fejlesztésnél a munkaárok kiásása stb. Nem sok sikerrel járt a járda melletti parksávok virágosítására, gondozására indított mozgalmunk, a köztisztaság érdekében a közterület, utca gaztalanítására vonatkozó felhívásunk. A társadalmi munkák jellegéből adódóan tehát egyéni társadalmi munka főként Üjszeged lakosai körében szerveződött sikeresebben. Tapasztalataink azt bizonyítják. hogy szükség van a társadalmi munka végzésnél előre kidolgozott, pontos és részletes tervekre, az elvégzendő munkafajták normatíváinak ismeretére, továbbá az elvégzendő munkával elérni kívánt cél színes, meggyőző, lelkesítő ismertetésére. Ennek szükségességét az öregek napközi otthonának kialakítására szervezett társadalmi munka szemléltetően bizonyítja. Előre kidolgoztuk a műszaki terv alapján az anyagszükségletet, a szakipari munkák sorrendiségét. s azt is. hogy hány szakmunkás hány munkaóra teljesítésére van szükség. A mozgósítást azoknak a munkahelyeknek igazgatóinál, párt- és szakszervezeti vezetőinél kezdtük, ahol számíthattunk a szakmunkásokra. Nem volt nehéz meggyőzni őket a kitűzött cél hasznosságáról és közérdekűségéről, s előzetes megbeszélések már alapot szolgáltattak ahhoz, hogy dolgozóikat megfelelő tájékoztatással lelkesíteni tudják a kívánt feladatok végzésére. Erinek következtében egyetSzirmai István 1944. november végén érkezett Szegedre s mint a munkásmozgalom régi harcosa, publicistája, azonnal bekapcsolódott a Délmagyarország munkájába. December 3-án jelent meg a lapban első írása. Mint felelős szerkesztő, neve csak 1945 március 23-án kerül az impresszumba, mivel előtte — a népfront-politikából következően, és a lap régi munkatársa iránti gesztusból — e tisztséget korábban Magyar Lászlónak engedte át. Júles 24-től a lap főszerkesztőként jelzi Szirmait, felelős szerkesztőként pedig régi küzdőtársát, az erdélyi munkásmozgalom másik kiváló publicistáját, Gárdos Sándort. Szirmai neve 1946. március 33-ig áll a lapon, ekkor távozott a fővárosba, hogy a pártközpontban a tömegszervezeti osztályt vezesse. Gárdos Sándor 1947. május 11-én szívrohamban elhunyt. Temetésén a régi barát és harcostárs, Szirmai István mondott beszédet. A beszéd — éppen munkásmozgalmi pályájuk színterének azonossága, a közös erdélyi harcok révén — pontosan illik magának Szirmainak sorsára is. A közös vég, a harcokban és üldözésekben elfáradt szív kimerülése, ezt a magában ís ritka párhuzamosságot még csak fokozta. Huszonkét évvel később Szirmai István sírjánál majdnem szó szerint elmondhatjuk azt a beszédet, amelyet ő tartott Gárdos Sándor koporsójánál. Mintha a saját végzetét jövendölte volna meg. Alább idézünk Szirmai István sírbeszédéoől. Kedves Sándorom! Kedves harcostársam! Nem kötnek már szerénységed szelíd, elhárító mozdulatai. Elmondhatom szegedi barátaidnak, Szeged dolgozóinak, kit temetnek. Kevesen ismertek, kevesen ismerték sorsodat. Kevesen tudták, hogy a mosolygó, bácsis külsejű, bohémkedő újságíróban miért dobog betegen a szív. Most elmondom mindazoknak, akik elkísértek utolsó utadra, lássák egy jó magyar sorsát, lássák, mennyit szenvedett az, ki szerette népét, ki ragaszkodott emberi szabadságához, aki mert hűséges maradni minden időben elveihez. Mit tudják azok, mi a szenvedés, akiket nem rugdostak meg csendőrcsizmák? Mit tudják azok, mi a szenvedés, akiket nem vertek véresre Hov'hy pribékjei? Mit tudják azok, mi az elvhűség, mi az igazi hazaszeretet, akikből nem akarták még kiverni azt? Mit tudják azok. mit jelent magyarnak lenni, akiket nem úl Jözött ei hazájukból a rájuk leselkedő bitófa? Mit tudják azok, mit jelent magyarnak lenni, akik nem ették az emigráció kenyerét, Mit tudják azok mit jelent magyarnak lenni, akik nem élték annak idején az utódállamok magyarságával azok kisebbségi sorsát. A román bojárok elnyomása sem volt ír beteg szívednek. Együtt dobogott az az erdélyi parasztok és munkások szívével, gondból, bajból, harcból mindig sok akadt. Most érnek gyakorlattá, valósággá, Sándor, az erdélyi magyar és román parasztokkal, munkásokkal, az erdélyi szellemben mindig szabad értelmiséggel közös gondolataid: az erdélyi népek békés együttélése, közös szabadsaga. íme, egy szabadságharcos magyar élete. Egy magyar kommunista élete, aki egy emberöltőn keresztül állta a harcot a durva, keményöklű hatalommal. Ez a hatalom nem kímélte a rádmért ütéseket. Csoda-e. hogy beteg volt a szív, mely minden elnyomottért dobogott? Te tudtad, mi a szabadság, ezért volt türelmed a tanításhoz, volt öklöd a harchoz, és volt beteg szivedben néped és hazád iránti mélységes, áldozatos szeretet. Minden erőddel dolgoztál, mert ismerted és akartad, a célt: a szabad, demokratikus népi Magyarországot. Tudom, hogy halálod hírére Erdélyben is sírnak. Elbúcsúzom tőled az erdélyi barátok, a régi harcos magyarok nevében. Beteg szívednek a halál az erdélyi havasok örök nyugalmát hozza sírba. g És végül, drága elvtársam, elbúcsúzom pártod nevében, a Magyar Kommunista Párt központi vezetősége nevében, a központi sajtóosztályban dolgozó munkatársai nevében, ezek közös üzenetével. Folytatjuk a harcot, Gárdos elvtárs, nélküled, tetőled is tanult töretlen hittel. Folytatjuk, amíg meg nem valós il közös akaratunk: a boldog magyar nép szabad országa. Magasan lobog pártunk vörös lobogója, színében a te lelked szabadságvágyát, a te beteg szivednek vére színét is örökké szeretjük. Szükséges tehát a társadalmi munkával kapcsolatos terv végrehajtásának tervszerűségét biztosítani. Számba kell venni már az év elején, hogy milyen munkára kiket kívánunk mozgósítani. A kijelölt munka és az aktivisták közötti összhang megteremtésével el kell érni, hogy ak- 1 tivistáink a képzettségüknek , leginkább megfelelő munkaterületen fejtsenek ki tevékenységet. ' Éltünk az úgynevezett szellemi társadalmi munka igénybevételének lehetőségével is. így készült el a Csanádi utcai és a Juhász Gyula utcai óvoda belső átalakításának műszaki terve. A napközis tábor építésvezetése és műszaki ellenőrzése is társadalmi erővel történt. A József Attila-telepi iskola óvodává történő átalakításának, az öregek napközi otthona kialakításának, s a múlt évben a Tolbuhin sugárúti kábelfektetés terve (20 ezer forint értékben) készült társadalmi munkában. A tapasztalatok arra ösztönöznek bennünket, hogy bátrabban éljünk a jövőben az ilyen, s ehhez hasonló műszaki-szellemi társadalmi munka igénybevételével is. Dr. VARGA JÁNOS, a szegedi I. kerületi tanács vb elnöke (A befejező rész következik.) Sszak selyme Hófehér lepedővászon, különböző asztalterítők, szalvéták, a legkülönfélébb női és férfi ruhaanyagok sok színben és mintával — nehéz lenne a Szovjetunió leniparának minden termékét felsorolni. Jó minőségével, finom kidolgozásával nemzetközi elismerést vívtak ki Dr. Bfczó György Bolognában Tegnap, csütörtökön Bolognába utazott dr. Biczó György, a Szeged m. j. városi tanács vb elnöke, a Testvérvárosok Világszövetsége végrehajtó tanácsának tagja, hogy Reile Gézának, a Kecskemét városi tanács vb elnökének társaságában részt vegyen a világszövetség háromnapos bolognai konferenciáján. Bolognában az európai városok küldöttei arról tárgyalnak, hogy városaik miként segíthetik elő a világ békéjének és biztonságának további megerősítését. maguknak. A Szovjetunió márkájával jelzett lenkészítményeket szívesen vásárolják Franciaországban, Kanadában, Svédországban, Finnországban, Angliában és még nagyon sok országban. A termelés növekedésével szélesedik a lenkészítmények választéka is. Növekszik a férfi és női lennel kevert szintetikus anyagok gyártása. Belorussziában a közeljövőben speciális üzemet építenek a batiszt gyártására. 1975-re a Szovjetunióban még néhány hatalmas lenfeldolgozó üzemet terveznek és jelentősen növelni kívánják a vásznak gyártásának mennyiségét. Képünkön: Észak selyméhez készül a fonál. Európa-rekord csapadékban Északnyugat felöl hatalmas arányú hideg betörés változtatta meg az időjárást egyik napról a másikra, pontosabban szerdáról csütörtökre. Így aztán október 2án már a hó közepének megfelelő hőmérsékleti értékel; alakultak ki gyakorlatilag az ország minden részében. Ez a sarkvidéki eredetű hideg légtömeg igen gyorsan érkezett hozzánk. Az eredmény a hőmérsékletben 6—10 fokos csökkenés, a csapadékban pedig Európa-rekord: a csütörtök reggelt megelőző 24 óra alatt nálunk, pontosan a Vas megyei Csehimindszenten hullott a legtöbb eső. kereken 40 milliméter. A hideg uralma azonban még nem ígérkezik tartósnak. Csütörtök reggelre ugyanis kelet felé tolódott el az a pálya, amelyen a hideg légtömegek Európa közepe felé áramlottak, s így megnyílt az út hazánk fölé az enyhébb levegő számára. A csütörtökön készített távolabbi előrejelzés szerint a hétfőig terjedő időszak első felében a hőmérséklet még 1—6 fokig hűl le hajnalban és csak 10—15 fokig melegszik fel nappal, később azonban hajnalban sem lesz hidegebb 7—12 foknál, nappal pedig ismét 15—20 fokig emelkedik a higanyszál. PÉNTEK, 1969. OKTÓBER 3. DÉLMAGYARORSZÁG 3