Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-23 / 246. szám

Dr. Beretzk Péter Hátizsákját még senki nem vitte helyette, úgyszintén va­dászpuskája is mindig a sa­ját vállát húzza. Pedig az ő korában már legfeljebb, ha egy karcsú utazótáskát emel­getnek nagy sóhaj tozások kö­zepette a férfiak. Dr. Beretzk Péter c. egye­temi tanár, a biológiai tu­dományok kandidátusa, nyu­galmazott főorvos azonban csak úgy tudja elképzelni a mostanában ráköszöntött „nagyobb számjegyű" éveket is, ahogy a túlhaladott esz­tendőit megérte: mindent a maga erejéből elérni, min­dent a saját vállán horda­ni. Enélkül az erős szándék nélkül ma, 75. születésnap­ján nem is tisztelhetnénk úgy, mint a világhírű fe­hértói rezervátum megte­remtőjét, máig „első számú" gazdóját. — Hogyan figyelt fel a szárnyasok Szeged határá­ban húzódó paradicsomára? — Hermann Ottó munkái szerettették meg velem a madárvilágot — mondja dr. Beretzk Péter, aki a kolozs­vári diákoskodás és a szá­mára is nehéz katonaévek után kezdte meg Szegeden orvosi praxisét. — Az ő ta­nulmányai említettek olyan északi fajokat, amelyekre én itt, Magyarország legdélibb sok szárnyas ritka találka- leg úttörő vagyok. Régi jó szögletében leltem rá. Ez a helye. Leica gépemmel én kezdtem felfedezés érttette meg ve- Az annyi évtizede fáradha- madárportrékat csinálni, s lem, hogy valami egészen totlanul járt szikes-zsombé- nem másért, mint azért, különleges madárbirodalmat kos madárorszóg egyébként hogy inkább egy gépkattin­rejt Fehértó, s ettől kezdve már nemcsak „élő", de szak- tással bizonyítsak, mint egy igyekeztem megmenteni, vé- szerűen megörökített „holt" életet kioltó puskadörrentés­detté nyilváníttatni a szi- változatában is felellhető: dr. sel. Ma is azt vallom, hc-gy kes-zsvnbékos tájat. Beretzk Péter ugyanis szám- inkább tízszer vigyem hiá­Ez a mentés, védetté nyil- lálhatatlanul sok madarat, s ba a vadászfegyvert, mint­vánítás hosszú évekbe telt. egyéb, a Fehértón honos ál- hogy egyszer is gyilkoljak Először a birkanyájak taro- lat°t gyűjtött be, s ezeket vele... lását kellett megakadályozni, e§y dicsérnivalóan szép Minden bizonnyal ez a majd a vadászok puskáinak gesztussal a szegedi Aíora korszerű szemlélet és nemes szapora durranásai ellen kel- Ferenc Muzeumnak adomá- gondolkodás is indokolja, lett meghozatni a szigorú nyozta. Az o „kollekcióié- hogy lelkes h(veij tehetséges tilalmat. Végül is 1935-ben bó1 » 8 természetesen, lel- tanítványai mindig bőven kapta meg Fehértó a rezer- kes közreműködésével ké- voitak dr. Beretzk Péternek, vátumi rangot, s lényegében szult az a híres — tíz éven Vele kezdte taposni Fehér­ettői kezdve szárnyalt fel át nyitvatartott — kiállítás, tó 8arát az a dr Homoki híre is, együtt a földjéről amely a négy évszak jegye- Nagy István is akib61 ké_ útnak induló madarakkal. be*1 mutatta be Feherto ku- söbb a természetfilmezés vi­— Tulajdonképpen miért lon°* élővilágat lóghírű mestere lett — Vod­olyan különleges vidék ez a A muzeumi anyag mellett vizország című remeke ép­Egy régi kirándulás a Fehértón. Dr. Beretzk Péter mö­gött az időközben elhunyt „személye körüli miniszter", Tóth János pen a Fehértót mutatja —, néhány száz holdnyi táj? természetesen még a Kdro­— Azért, mert a madár- M utcai otthonban is nagyon s éppígy sokat tanult tőle az vonulósok határán fekszik. sok érdekes állat, s ugyan- a dr Keve Andras is aki ma Ide még ellátogatnak azok a csak számlólhatatlan feny- egyike legnevesebb 'ornito­szárnyasok, amelyek a tő- képfelvetel őrzi a Szeged lógusainknak, s akivel... lünk délebbre fekvő medi- „feletti"' tájat éppen most indu­terran videkeken ismertek, — Madarfotóimra kölönő- iunk egy pár napos fehértói és éppígy szívélyes otthon- sen büszke vagyok — mond- táborozásra — mondja ne­ra lelnek itt a már említett ja a tarka lapokat válogat- vetve dr Beretzk Péter — északi fajok is. Egyéb tájak- va dr. Beretzk Péter. - An- Kint ieszünk az 6szi hoz aligha hasonlítható at- nál ls inkább, mert ebben ke figyeijük az érkez6 bú_ meneti állomás Feherto; sok- a megórökitési módban tény- csúzó madárvendégeket. En­im^MiMMm^m^^^m nél szebb és számomra ked­vesebb környezetben nem is ünnepelhetném meg a csü­törtökön „esedékes" 75. szü­letésnapomat. E jeles dátum alkalmá­ból mi is erőt, jó egészséget kívánunk a sokak által tisz­telt és szeretett orvosnak, or­nitológusnak, az értékes ta­nulmányok szerzőjének, több kitüntetés — köztük az ér­demes orvosi cím, a József Attila Emlékérem, a Munka­érdemrend birtokosának —, s azt szeretnénk, ha gyűjte­ményének további gazdago­dását, újabb tudományos eredményeket hoznának szá­mára az elkövetkező évek. Biztosítani kell a zavartalan fogász! eSEátás anyagait Az Egészségügyi Miniszté- A minisztérium azt is rium megállapította, hogy megállapította, hogy a ma­több rendelőintézetben a gánrendelökben működő felnőtt- és a gyermek-fogá- fogorvosok, vizsgázott fogá­szati rendelők anyagszük- szok anyagátalónyát szabá­ségletét még mindig a né- iyozó rendelkezés elavult, hány évvel ezelőtt érvényes ezért előtérbe kell helyezni normák alapján tervezik, a természetbeni anyagellá­holott egy múlt évi rendel- táat, még pedig a rendelő­kezós értelmében a normák intézetek fogászati szakren­Y'W^JÍÍ^ ^ 3 tervezésben deiéseihez hasonló mérték­a tényleges szükségleteket kell figyelembe venni. En- ben. nek a hibás tervezésnek a következménye azután, hogy ha a korona- és hídmun­kákra, valamint a fogszabá­lyozásra előirányzott fedezet kimerül, az intézet különféle jelzésekkel igyekszik rábírni a fogorvosokat ezeknek a Utcák gázügye Akácz László Autósok a pácban Finoman talán így lehet nevezni azt, amire a Szent István téri autóbörze láto­gatói panaszkodnak. Nevük­ben írt levelet Mészáros András (Petőfi Sándor sugár­út 21.), s azt kifogásolja, hogy a piactéren az utóbbi időben kibírhatatlan bűz és szemét várja az eladókat és a vásárlókat. Mivel ebben valószínűleg nem az autók a hibásak, hanem a lovak, joggal kérdezi, miért hogy nekik kell ezt „élvezni". A városi tanács szolgál­tató üzeme maga sincs meg­elégedve a piacok takarítá­sával, amelyet a városgaz­dálkodási vállalatra bíztak. Havonta 12—20 ezer forin­tot fizetnek ki a két piac tisztántartására, mégis sok a panasz. Véleményük szerint azonban nem a lovas kocsik a hibásak abban, hogy fel­gyülemlik a szemét, hanem a bérmunkát végző vállalat, mert szinte mindig a szom­batról ott maradt piszok há­borítja fel az autóbörzére já­rókat. Javulást tehát csak az jelentene, ha a város többi tisztasági problémájával együtt ezt is megoldaná majd az új, kommunális vál­lalat. Szaporodnak a zebrák Több levélírónk, így pél­dául K. Z.-né is kifogásol­ja; egyes utakon elfeledkez­nek a gyalogosok védelmé­ről, nincsenek zebrák. Jó ideje már, hogy áthelyezték az újszegedi gyermekkórház bejáratát, de a zebrát nem, s így a nagy forgalmú úton illegálisan kell átkelniük az autóbuszmegállótól azoknak, akik a kórházba igyekeznek. Az I. kerületi tanács épí­tési és közlekedési osztályá­nak tájékoztatása szerint je­lenleg az a helyzet, hogy az Univerzál Ktsz-nél megren­delték az Odesszai körút „zebrásítását" a Népkert sor­tól egészen a szőregi ország­útig. így hamarosan csíkok kerülnek a gyerekkórház be­járata elé is. Az ősz folya­mán a kerület egész terüle­tén megcsináltatják egyéb­ként a zebrákat, ott is, ahol eddig esetleg még nem volt, de szükség lenne rá. Így ke­rült szóba az is, hogy a Ta­nácsköztársaság útján is meg­oldják a gyalogos-átkelőhe­lyek problémáját. özvegy vagy csak szalma? Ezt nem tudják a Szövő ut­caiak. Nem kell persze rossz­ra gondolni, csupán azon töprengenek, hogy végleg öz­vegyen maradnak-e a sok spórolgatós árán beszerzett gázfűtőtestek, vagy csak né­hány hónapot kell várni, amíg a szőregi Egyetértés Tsz befejezi a vezetékek leraká­sát. A határidő ugyanis szeptember 15. volt, majd az Újabb október 31. Még sze­rencse, hogy szép napos az idő, egyelőre kl lehet bírni fűtés nélkül is, de mi lesz a télen? Hiszen, úgy vették észre, nem halad a munka. Dombovárl László, a sző­regi tsz melléküzemág-veze­tője olyan választ adott, amitől ősz ide, ősz oda, va­lamivel derűsebbé válhat a Szövő utcaiak kedve, Ha ki­csit meg is késnek, novem­ber 15-re készen lesznek a Szövő, az Egressy Béni utca és a Közép fasor vezetékei­vel. Az eddigi késedelmet az okozta, hogy a szövetkezet csupán a beszerelést vállal­ta, a földmunkákat társa­dalmi munkában kellett vol­na elvégezni. Ez nem sike­rült, ahol ástak, ott sem a szabványnak megfelelően, így nem haladhatott a mun­ka. Végül a DÉGÁZ foga­dott kubikosokat, hogy le­hessen használni is a fűtő­testeket, mielőtt az egyéves garancia lejár. Meddig szöknek még? Mármint a kutak, ame­lyekről egy régebbi Gyors­posta rovatunkban megírtuk, hogy október közepén befe­jezik ez évi miiködésüket. Most több olvasónk érdek­lődik, hogy mi kaptunk, vagy mi adtunk téves információt, hiszen mindenki nagy örö­mére a szökőkutak még most, október végén is ontják su­garaikat? Hadd válaszoljunk tréfá­san: a „főbűnös" ezúttal az I. kerületi tanács rugalmas­sága volt. Bár az, hogy a szökőkutak idén tovább mű­ködnek, mint általában, bi­zonyára többletkiadást jelent, a szegedi ünnepi programra való tekintettel és a hosszú vénasszonyok nyarát figye­lembe véve, addig akarják a szökőkutakat üzemeltetni, amíg csak lehet. Az biztos, hogy a Móra parki és a Szé­chenyi téri legalább novem­ber 7-ig gyönyörködteti né­zőit, de a többi sem áll le,' hacsak hirtelen változás nem következik be az Időjárás­ban. Csak dicsérni lehet ezt a nagyvonalúságot, azt is, hogy ugyanígy határoztak a korzói székek további klnt­tartásáról is. Fényár és cement 2. V.-nek is feltűnt az, amiről írásban és telefonon már sokan érdeklődtek, hogy miért nem folytatják a Szé­chenyi téren. a megkezdett munkát a DÁV dolgozói: mi­korra lesz meg a tervezett fényárvilágítás, amelyről la­punk is olyan sokat írt. Jo­gos a kérdés, hiszen a lám­pákhoz szükséges kábeleket már lefektették, az óriás ref­lektorok is készek már. Az I. kerületi tanácstól kapott információ szerint akár két hét alatt is elké­szülhetne a DAV a lámpák felállításával. Az egyetlen akadály, ahogy arról az épí­tési osztályt tájékoztatták, az, hogy nincs cementjük. Mintegy 300 mázsa 500-as cementre lenne szükségük, de ezt, mivel a cementnlány országos probléma, nem tud­ják beszerezni. Amennyiben ez valamiféleképpen sike­rülne, akkor még a kemény fagyok beállta előtt kigyul-i hatnának az új lámpák a té­ren. munkáknak a csökkentésére Ez semmiképp sem szolgálja a betegek érdekét. Ez az eljárás helytelen, hangsúlyozza a minisztérium közleménye. A költségvetést mindenkor a ténvleges szük­séglet figyelembevételével kell megtervezni. Rigoletto-felújitás Minden héten csütörtökön disznótoros vacsora a Móra Ferenc Mgtsz ÉT­TERMÉBEN. Termelői borok, Ízletes ételek. „Valósággal letepert ben­nünket az újdonság, a zené­nek, a stílusnak, az egyes számok megformálásának új­szerűsége ... ez a zenekar beszél, sír, átönti a szenve­délyt a hallgatóba". Ezekkel a szavakkal lelkesedett a Gaz­zetta di Venezia Verdi ope­rájának 1851. március 11-i velencei ősbemutatójáról. S ha azóta több mint évszá­zadnyira haladt el a zenetör­ténet, s ha az akkori újsze­rűség fogalma a ma embe­rének már klasszikus kövü­letnek tetszik, ugyanazzal a gyönyörűséggel hallgatjuk a Rigoletto csodálatos muzsi­káját. Nincs operaház a vilá­gon, melynek ne tartozna gyakori repertoár-darabjai közé: a Szegedi Nemzeti Színház operatársulata is — kedd este — vele nyitot­ta idei évadját. Az előadás lényegében az évekkel korábbi premier felújítása volt. A rendezés maradt, csupán a kisebb szerepekben mutatkoztak be néhányan, és persze a Sza­latsy István vezette zene­kar is először játszott ope­rát új, „szimfonikus minő­ségben". S bár erre az együttesre az eddigi opera­előadásoknál sem lehetett panasz, hangzáskultúrája most patinásabbnak, tel­tebbnek, kiegyensúlyozottabb­nak tűnt. Berdál Valéria Gilda szerepének azt a kis­lányos romantikát adta vissza, amitől más szoprá­nok nem ritkán megfosztják — jóllehet nála ez alkati kérdés. Legtalálóbban így jellemezhetnénk: könnyen és nagyon szépen énekelt. Gyimesi Kálmán Rigolet­tójában már a korábbi (ak­kor még kiforratlanabb) szerepformáláskor érezni lehetett: benne van a nagy alakítás minden ígérete. Kedd este ehhez a csúcshoz nagyon közel jutott. Hason­lóképpen Réti Csaba herce­ge, mely érett, hangilag fé­nyes, tiszta produkció volt. Réti nyílt tenorját lehet sze­retni és nem szeretni — annyi viszont bizonyos, ilyen diszpozícióban még sok kellemes estét szerez a szegedi operabarátoknak. Halmi László Monteroneja kellően súlyos, Unger Ibo­lya Giovannája egyelőre nem tudott feloldódni a pre­mier lámpalázától. Sinkó György basszusa különösen a mély regiszterekben meg­győző, s említést érdemel a fegyelmezetten, így hatáso­san éneklő kórus is. N. L Szeged szobrai • „ , '^dfflffili; Tisza Lajos (1833—1898) (80.) Szeged árvíz utáni újjáépítésének volt kormány­biztosa a konzervatív politikus Tisza Lajos. Kétszeres élet­nagyságú bronzszobrát Fadrus János után Szécsi Antal fe­jezte be. A Széchenyi téren álló szobornak különösen a mellékalakjai sikerültek szépre. CSÜTÖRTÖK, 1969. OKTÓBER 23. Ml)

Next

/
Oldalképek
Tartalom