Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-22 / 245. szám

Esti búcsú — Jó éjszakát, szerelmem. Űfabb szkíta kincsek Egy ukrajnai szkita kur­gánban ezüstből és aranyból készült tárgyakat találtak, amelyeket a tudósok az év legjelentősebb régészeti le­leteinek tartanak. A tárgyak az időszámításunk előtti IV. századból valók. Az anyagi kultúra emlékei közt egy aranyszegélyű ezüst edényt is találtak. A rajta levő emberi figurák újabb ada­tokat szolgáltainál; a szkiták öltözködésére vonatkozóan. A kurgánban azonkívül ló­szerszámot. bronzból készült szénserpenyőket, fogókat, egy üstöt és agyagamforákat találtak. A tárgyakat a leningrádi Ermitázsha szállították res­taurálásra. A kurgán tanulmányozása tovább folyik. Villanások Dombóvártól Miskolcig Ezen a héten a Tolna me­gyei Néplapból, a Szolnok megyei Néplapból, az Észak­magyarországból és a Mis­kolcon megjelenő Déli Hír­lapból állítottuk össze a hír­anyagot Nyomda Dombóváron A Pátria nyomda Dombó­várra telepíti egyik részle­gét A községi tanács bizto­sított helyiséget melynek átalakítását már megkezd­ték. Az üzem indulásához 20 szakmunkásra van szükség. A Pátria öt nyomdászt ad, Tallózás a megyei lapokban ságos élet-halál versenyzés van. melyben az utóbbi gyorsabb üldözőjénél. Zacskógyár Elkészült a szolnoki pa­falburkoló mozaiklapot ké­szítenek. Az üzem építését jövőre kezdik. Napi 150 ezer liter tej Miskolcon 131 millió fo­rint költséggel felépítették a korszerű tejüzemet, amely naponta 150 ezer liter tejet dolgoz fel. A tejet a hagyo­mányos palackokban és kan­nákban, valamint fél literes pírgyárban az új zacskó űrtartalmú műanyag zacs­gyártó üzemrész. Ebben fő- kókban, úgynevezett poli­leg nőket foglalkoztatnak pack-ban hozzák forgalom­majd. A teljes üzemeltetés- ba. Ez a csomagolás jelenleg a hiányzó" létezámőt "a ka- ^ STmunk^e^ a legkorszerűbb. Azúj^ár­posvári és a pécsi vállala­toknál más munkakörben dolgozó nyomdászokból pó­tolják. Az új nyomda ja­nuárban kezd dolgozni. Éhezik a süllő Kutatják a Balaton repre­zentatív halfajtájának, a süllőnek az életmódját. A kutatók megállapították, hogy mostohább körülmé­nyek között él ez a balatoni halfajta, mint korábban, mert az úgynevezett vágő­durbincs nevű takarmány­hal — amellyel korábban táplálkozott — nagyon meg­ritkult a tóban, ezért nincs elegendő megszokott táplá­levő erőmű már nem tudja kielégíteni a gyár eriergia­szükségletét, ezért új kazán és turbinarendszer építését ls megkezdték. Ez a munka 57 millió forintba kerül. A gyártelep mögötti 9 ezer négyzetméteres területen 37 millió forintért már felépí­tett részleget november 4-én Szolnok felszabadulásának 25. évfordulóján adják át Színes mozaiklapok A sárospataki téglagyár bányájában a felső rétegek alatt olyan minőségű anya­got találtak, amely az eddi­lék a süllőnek. A kényszerű- ginéi értékesebb termék elő­ség étrendváltoztatásra állításéra alkalmas. A nagy­ban a közismert tejtermé­keken kívül az arab eredetű üdítőt a kefirt ls gyártani fogják. A termelést 1970. márciusában kezdik. IDEGENBŐL 1 Mestrében, Velence elővárosában kaptunk egyszerűen berendezett, de nagyon tisztán tartott szo­bát. S mivel vasárnap dél­után futottunk be ide, otthon volt a férj is. ö mondta ki aztán a végső szót, hogy a szállás fürdőszoba-használat­tal mennyibe kerül egy nap­ra. A házigazda, Famiglia Guzzo (Via E. Wolf Ferrari 20.) barátkozó természetű. Az egyezség után pohár vörös borral kinált, amit kupica kecskeméti barackpálinkával viszonoztunk. Aztán hétköz­napokon, amikor a munka után hazaért, újból többször találkoztunk és beszélgettünk vele, s természetesen felesé­gével is. Középkorúak, gyer­mekük nincs, ezért hát ki­adják a nagyobb szobát, hogy könnyebben éljenek. Nemcsak beszédtéma Szállásadóink nem hallgat­ták el, hogy nehezült Olasz­országban az élet, drágaság van és az árak egyre emel­kednek. Ez egyébként nem­csak beszédtéma az olasz la­kosság körében, hanem a munkások bérkövetelési har­cát is fokozza sz^kszcrvczc­teik útján, a tőkések ellen, között, mint a megelőző év- „leckét adjon", a híres Hé­A munkások valamivel több ben, a termelékenység vi- vizről tudva, megkérdezi: bért akarnak, mert életkö- szont (ami a tőkés több hasz- _ Ft Hévizén is vannak rülményeik évről évre rom- nát jelenti) 7,2 százalékkal beutaltak? lanak. Nem is beszélve a nőtt." Ezért ottlétünkkor is, _ Természetesen munkanélküliek igen nagy szerte Olaszországban milli­számáról. Olasz lapokban ók és milliók sztrájkoltak. közzétett adatokat idézek: Még a „közalkalmazott" ve- ffléft valamit „1969-ben Olaszországban a lencei gondolások is, akik létfenntartási költségek több nagyszélű, piros szalagú ka- Ezután mint 5 százalékkal növeked- lapban járnak, és egyikük, moncjjá­ték, s ha nem tesznek intéz- másikuk még gitárt is pen- _ mdr beszélgetünk kedést, a növekedés az év vé- get, ha megfizetik. ­gére megközelíti a 10 száza­Sztrájkoló milánói munkások udvariasan azt lékot. Tavaly az Iparban a munkabérek 1,8 százalékkal alacsonyabb aránnyal szere­peltek a termelési költségek akkor kérdezek még valamit — Tessék. — Vannak-e munkanélkü­liek Magyarországon? — Nincsenek. Az újságok hirdetési rovataiban napról Festészet és anatómia Egy hirea francia orvos az ön festményein az embe­meglátogattá Pablo Picassot rek orvosi szempontból ki­és festményeit megtekintve fogásolhatók. megjegyezte: — Ez lehetséges — vála­— Nem vagyok túlságosan szólta nyugodtan Picasso, járatos a művészetben, de az Mégis meggyőződésem, hogy anatómiát ismerem, s így ezek a festmények túlélik meg kell állapítanom, hogy az ön betegeit. A fájós váll Egy este házigazdánk el­panaszolta, hogy rettentően napTa rok' üzem,' vá'ílalat ke­fáí a, V?n!: gyotrl a reuma res munkásokat már évek óta. Megint kétkedik::: - Gyógyfürdőbe kellene KÖ2ben Pamiglla Guwzte­menm; lesége csomagot készít. Oi — Az bizony — felelte — csóbb cigarettát is tesz a do­nem lenne rossz, de cseppet bozba. A csomagot férje test­sem egyszerű, meg sok pénz- véreinek viszik, ők a hegyek­be kerül. ben élnek, és — amint az Mondom, hogy nálunk, asszony természetes egysae­Magyarországon a gyógyfür- rűséggel közli — igen sze­dőkben az SZTK útján keze- gény emberek. így hát a sze­lik a mozgásszervi megbete- rér|y ajándék ls nagyon jói gedéseket. Nem akarja ezt számukra. először hinni. Aztán, hogy Morvay Sándor kényszeríti: helyett a balatoni küszre fa­nyalodott A halak gyomor­vágódurbincs mennyiségű nyersanyag gaz­daságos felhasználására a Hajdú—Szabolcs megyei tartalom vizsgálatánál arra Tégla- és Cserépipari Válla­a megállapításra jutottak, hogy a küsz népesebb állo­mánya sem oldja meg a lat fióküzemet épít az ipari­lag szegény városban. Az új gyárban mintegy 200 nő fog süllők táplálékgondjait, mert dolgozni, akik olasz gyárt­a küsz gyorsúszóhal. A süllő mányú gépekkel évente 1 és új tápláléka között való- millió négyzetméter színes KeklámPobbaMáé K reklám, amely koráb- saság forgótőkéje eléri a 156 bon csupán a fejlett ipari millió dollárt a legkisebbé országokra korlátozódott, pedig 17 millió dollár. A manapság világszerte igen nagy méreteket ölt. S noha a reklámozás terén az Egye- vei. Ezután a „Lonsdale­sült Államok, Európa és Japán még vezet, már az olyan országokban is mű­legnagyobb a „Lintus Natio­nal". 156 millió dollár tóké­Hands Organlzation" követ­kezik több mint 45 millió dollár tökével, a „Dorland ködnek reklámügynökségek, Compnay" csaknem ugyan­mint Zambia. Kuwait Taj- ennyi, a „Hobson. Bates and Co" több mint 26 millió, a „Horneblow Cokes-FYee­men" több mint 24 millió és a ..Callet Dickson Pears and van. Malaysia és Thaiföld. Mintegy 700 nemzetközi reklámügynökség tevékeny­ségének részletes vizsgálatá­ból kitűnik, hogy a reklám- Co" több mint 17 millió célokra költött összegek dollár tőkével, együttvéve az 1967. évi 3670 A világ három legnagyobb millió dollárról 1968-ban reklámügynöksége amerikai: 4820 millió dollárra emel- a „Walther Thomson" (6.38 kedtek. Nemrég közzétettek millió dollár), a „Mackón egy adatot, amely szerint a világon 38 nagy nem amerl- ós a kai reklámügynökség műkő- ham" dik, közülük 32 európai. Erickson" (478 millió dollár) „Young and Rubbik­(472 millió dollár tő­kével). Az „Emtsu Adverti­A tíz legnagyobb európai sing" japán reklámügynök­reklámtársaság közül hatnak ség (csaknem 3.37 millió dol­Nagv-Britanniában van a lár tőkável) a világ negyedik székhelye. A legnagyobb tár- legnagyobb reklámozója. 4 DÉLMAGYARORSIÁG SZERDA, 1969. OKTÓBER 22. 7. Gallai szuszogva nyakalta a konya­kot — Sorki sem azért lőtt? — mondta dühösen. — Te is tudod! Deső vállat vont. — Lőtt Ez a lényeg. Méghozzá el­sőnek. KI sem adtam a tűzparancsot kilőtte géppisztolyából az egész tárat, aztán a pisztolyát kapta elő. és mikor az is kiürült, teljes erejéből belevágta a szemközti ház ablakába. Furcsa. . Két év alatt, sokféleképpen láttam őt engedelmeskedni. Így őrjöngve, a sze­mélyes bosszúnak ilyen bősz indulatá­val még nem. — Elege volt. ez az egész! — Nagyon jól emlékszem rá — foly­tatta Deső, ügyet sem vetve a közbe­szólásra —. amikor a Sepetovka alól csürhemód visszaözönlő század megpróbált feljutni a német teher­autókra. és a németek csizmasarok­kal rugdosták a kapaszkodók kezét, a törzsőrmester is megkapta a ma­gáét. Gémberedett ujjairól letapos­ták a körmét. Lehuppant a hóba vérző ujját szopta. Aztán feltápász­kodott. köpött egyet, mindenki nem férhet fel. De még akkor orosz föl­dön járt a század. A Kárpátokkal mintha valami érzelmi választóvo­nalat is átlépett volna, Sorki min­den közvetlen ok nélkül átkozni kezdte a németeket. Ez a lomha eszű, nyers paraszt a maga módján érti a világot. A haza sokáig, kivált idegenben nem jelentett neki mást, mint engedelmességet és az engede­lem feltétlen megkövetelését. De mi­kor már itthoni földön folytatódott a visszavonulás, fájlalni kezdte a talpát. Fizikai kint érzett, amiért földet és megint földet kellett áten­gedni. tíz várost nem sajnált annyi­ra. mint egyetlen barázdát. Háti­zsákjából apránként kidobált min­dent, holmija helyét megtömte földdel, melyet útközben fel-felmar­kolt. Mindenféle földet összeszedett, erdei humuszt, nyíri homokot, biha­ri agyagot, kunsági feketeföldet, mit tudom én... a fél ország földjei ke­veredtek zsákjában. Cegléd alatt há­romnapos eső áztatta a századot, ak­kor sárrá vált, majd egyetlen tömb­bé száradt az egész gyűjtemény. Kü­lönös földgömb lett belőle, a törzs­őrmester véletlen glóbusza, amely­ben jelzéstelen masszává gyúródott össze a hazai táj. Sorki aligha gon­dolkozik ezen. szimbólumokról ha­rangozni se hallott, csak cipeli a föl­det. én ... Tíz óra elmúlt. Fut az idő. — Ne haragudj, hagyjuk a törzs­őrmester megindító históriáját. Ró­lad kell gondoskodnunk. — ö is itt van — mondta Deső — Itt? Hol? — Az előszobában. Nem maradha­tott a századnál, ugyanis ... Gallai kiitta a konyak utolját, csö­römpölve csapta le a tálcára az üve­get — A szaros gatyájúak mind Itt vannak — mondta röhögve, a képe vörös volt, nyála szanaszét fröcsö­gött. Hentes lehet civilben vagy fu­varozási vállalkozó. — Ki vele. fő­hadnagy úr, tisztelettel, miért nem azzal kezdted, hogy itt az egész ban­da? — Dehát... hányan vagytok? — Négyen — mondta Gallai. Ked­vem lett volna rászólni, a szőnyegre köpködött. — Tarba a negyedik, a géppuskás raj parancsnoka, ö is gyűjtő, ha már mesélünk, ne sze­gy cl j ük! Négyünket rendeltek kihall­gatásra, vagy együtt döglünk meg, vagy együtt pucolunk, másként nem lehet. Tarba remek géppuskás, lát­tam én. futó rókát kaszált le egy so­rozattal. az istenit aki utána csinálja, kinyalom a fenekét Hát amikor a fél­karú klarinétost játssza, főhadnagy úr, mi? Ha jókedve van. Balkezét el­rejti, zubbonya ujja üresen lóg, va­lóságos rokkant hajlongva elfúj egy nótát, aztán a nadrághasítékon kidu­gott ujjával tartja a klarinétot, mintha a nemi szervével fogná, jobbjával meg kunyerálva hordja kö­rül a sapkáját. Óriási. Dőlni kell a röhögéstől. De ritkán csinálja. Ko­misz kedvű fickó, egyedül alszik mindig, nem mer a közelébe feküdni senki. Nem csoda. Eleshetett volna, az lett volna neki a legjobb, de az ilyen nem esik el. Kőműves korában szakszervezeti bizalmi volt, megfi­gyelendő minősítéssel került a front­ra. ott meg a marha jártatta a szá­lát. az orosz is ember, meg efféle, a bolsevikoknál nincs úr meg szolga, és így tovább: nincs a nyavalyát, ahol főnök van, meg beosztott, az egyik parancsol, a másik befogja a pofáját. De ez az isten barma csak pofázott, át is tették egy partizénvadász alaku­lathoz. ahol, hogy megbízhatóságát, bizonyíthassa, vele akasztatták fel a foglyul ejtett partizánokat. Na, nem ment ez simán, emlékszem rá. Tar­bát eleinte szuronyvéggel piszkálták oda az akasztófához egyszer úgy a seggébe szúrtak, elöntötte a nadrág­ját a vér. Egyszer meg őt is az utol­só pillanatban vágták le, felakasz­totta magát a szálláshely gerendájá­ra. De aztán elrúgta magát a parttól. Nagy dolog a diszciplína, kivált a fronton vagy a pofádat tartod becs­ben, vagy a tyúkszaros életedet. Hát Tarba elkezdett akasztani, bele ls vadult, mire visszakaptuk, már egész vadember volt. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom