Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-19 / 243. szám

V Homokvilág és az állattenyésztés A hajdani kapitányságok, majd Szeged város „felsőköz­pontja" 1950-ben lett önálló község. Igazi homokvilág, alacsony életnívó, szétszórt tanyák jellemezték ezt a vi­déket. Az elmúlt két évtized annyira megváltoztatta a helyzetüket, hogy a mai fia­talság alig hiszi el a régi mostoha sorsot. Néhány mai adat: a község területe 19— 20 ezer hold, amelyből négy termelőszövetkezet 14—15 ezer holdon gazdálkodik. Az elmúlt húsz év során új ut­cákkal és 2—250 családi házzal gyarapodtak. Több a személygépkocsi (300—320 darab), mint a motorkerék­pár, s ahol villany van, ott televízió és villamos meghaj­tású háztartási gép is talál­ható. A tíz külterületi isko­lából hétben villanylámpa ég. A tanácsházán alkalmi vi­Beszélgetés a ba'ástyai tanácsházán zik, az általában 19 ezer fo- nem lehet állattenyésztéssel rintot keres a tsz-ben. Je- foglalkozni, lentős a háztájiból származó A tanács elnöke a község jövedelem is. gondjait említi. A vízellá­Az elnök térképet terít az tás megoldatlan. Szeretnék a asztalra. A gazdaságukat áb- következő két-három év so­rázolja. Ceruzával mutogat rán felépíttetni a törpevíz­rajta és kijelenti: művet. — Megbukott az elmélet, — A belterület egyre bő­hogy a homokon nem lehet vüL A vízprogramhoz 6—7 állattenyésztéssel foglalkoz- millió forintra lenne szük­ni. — Meséli, hogy nemrégi- ség. Ha a lakosság felét fe­ben Salgótarjánban járt ro- dezi, akkor juthatunk állami konainál, s kisétáltak a tsz támogatáshoz. Ez is nehéz, birtokára. — Fájt a szívem, mivel a tanyai ember kö­amikor láttam, milyen szép zömbös a belterület kommu­legelőterületek vannak a hegyoldalon. Mondtam is, ha én itt lennék, azonnal tízezer tának lehettem fültanúja. £irkft*Uítanék ^ a szövet­Partnereim: Keresztúri Jó- kezetben. zsef tanácselnök, Nagy Sán­dor, a Móra Ferenc Tsz el­nöke és Balázs Endre főag­ronómus, valamint Grotzl Dénes tudományos kutató a piaci és az árviszonyokról be­szélgettek. Kérdezik a tsz el­nökét, hogy mi a helyzet a kombináttal. — Nem csinálunk — mondja Nagy József —, csak egy szarvasmarha-telepet építünk. Nem lehet „nagy ugrásokba" bocsátkozni, csak a reális anyagi alapok­ra építhetünk. Egyszerű vagy bővített újratermelés? Egyelőre csak az előbbit tudjuk megoldani. Pontos tényeket sorakoz­tatnak: a gyümölcsárak mérséklődnek, csak az állat és a hústerméke árai tartják a szintet. Mintha közgazdá­szok beszélgetnének. A kül­ker munkája merev, körül­ményes és lassú. Az itthoni piac telített, a külföldit job­ban ki kellene használni. A bolgárok „rajtunk keresztül" jutnak ki, s leköröznek min­ket. A- Móra Ferenc Termelő­szövetkezet 5291 hold földet birtokol, amelyből a szántó 2815, a rét és a legelő 1533, szőlő és gyümölcsös 617, er­dő 167, míg a nádas, vizes, nem hasznosítható terület 160 katasztrális hold. A ta­gok száma 606, de közülük 173-an már nyugdíjasok. A szövetkezet összes vagyona 26.7 millió forintot ér, amelyből a tiszta vagyon ér­téke 19.5 millió. Egy évben 30 millió forint a bevételük. A tagok keresete elfogadha­tó, az egy napra eső kereseti átlag 75 forint 45 fillér. Aki egész évben 250 napot dolgo­A balástyai határban ls jelentős a legelők nagysága, de a szántóföldeket is fel lehet használni takarmány nális gondja iránt, mivel ő nem élvezi azt, legfeljebb csak akkor, ha épít a falu­ban és beköltözik. A másik gond, hogy három külterü­leti iskolába be kellene ve­zettetni a villanyt. Kisebb gondnak számít, hogy a régi tanácsháza he­v­jjjMjj termelésére. A tsz vezetői azt lyett is jó lenne egy új épü­mondják, hogy ahhoz meg let. Néhány területen az el­keli teremteni a körforgást — Az állattenyésztés visz­szahat a takarmánytermelés­re és fordítva. Ez a két ága­zat csak együtt képzelhető el gazdaságosan. A tudományos kutató is helyesel, támogatja, segíti a tsz gyepprogramját Az agronómus a térkép zöld szí­nű foltjain mutatja, hogy hol mennyi birkát tartanak majd. összesen 3000 darab lesz a juhállomány, amely­nek tartására, nevelésére egészen aprólékos és precíz elképzeléseik vannak. Egy juhász télen 250, nyáron 500 darab állatot gondoz. A he­lyet is úgy választották meg, hogy a birka gyapja a leg­kevésbé koszolódjék, ne jár­ja le a „húsát". A háromezer darabos juh­állomány haszna kézzelfog­ható: a bárány jó export­cikk, a birkatej keresett a gyapjú is, a húsa is, a trá­gyája pedig kitűnő a gazda­ságnak. A sertésállományt ugyancsak megduplázzák. 150 kocát tartanának, s évente 3000 darab hízott ser­tést adnának el a hazai pia­con. A szarvasmarha-állo­mányból a tehenek száma 100-ról 200-ra emelkedne, s így összesen 5—600 darab szarvasmarhát nevelnének a szövetkezetben. Kitűnő prog­ram, érdemes megvalósíta­ni még akkor is, ha valami­kor tartotta magát az az ál­láspont hogy a homokon múlt években szépen fejlőd­tek a balástyaiak. Korszerű iskolát és egészségházat épí­tettek és elfogadható az üz­lethálózatuk is. Az építési kedv továbbra ls megvan, a tanyákról egyre többen ori­entálódnak a faluba. Minden felparcellázott házhely gaz­dára talált Ha Így haladnak, egyszer valóra válhat a szó igaz értelmében is, hogy a nagyváros felsőközpontja lesz Balástya. Gazdagít István GÁZFŰTÉSŰ SERTÉSTELE P. A Tápéi Tiszatáj Termel őszövetkezet egy tömbből épülő 7700 négyzetméter ala pterületű sertéskombinátján ak tetejét díszítik ezek a — sertéstelepen még szokatlan — szellőzőnyllások. A föld gáz szomszédságából már következtethet a látogató arra, hogy a távfűtés szerves tartozékai. Európai újdon­ságnak számít ez a korszerűnek ígérkező hatalmas létesítmény, évenként 65 vagon hízott sertés jön ki belőle. Szakemberek falun C Legfőbb kincsünk az "" egészség, bár nem vi­gyázunk rá mindig. Annyit azért elkövetünk érdekében, hogy sietünk orvost szerezni, hacsak lehet, hogy legyen, ha esetleg kell. Mivel talán mindenki személyes kapcso­latba került egy-egy orvos­sal, népszerű téma róluk beszélni. Másképpen látja munkájukat a beteg, és sok­szor másként vélekedik ró­luk ugyanaz az ember, ha Mihálytelek fejlődése egy kiállítás tükrében Az elmúlt heti. megkapó- leírások, fényképek, tablók an szép szegedi felszabadulá- mindent elmondanak arról, Falusi udvarok si ünnepségsorozat szerves kiegészítőjeként a „nagy vá­ros" tőszomszédságában, Mi­hályteleken megrendezett ki­állítás, a falu életének, múltjának és jelenének be­mutatója is számottevő ese­mény volt. Igaz, Mihályte­lek — legalábbis közigazga­tásilag — Szeged „tartozéka", a III. kerületi tanács közve­tett irányítása alatt. Mégis: ki tagadhatná, hogy sok sa­játos szint és eredetiséget képvisel a Szegedtől néhány kilométerré levő két és fél ezres település. Annyiban hasonlít Sze­gedhez. pontosabban Alsó­városhoz, hogv jó néhány, országút menti és beljebb fekvő ház tornácán paprika­jüzérek piroslanak. De az­után? A művelődési ház, mozitermével. ízléses és a követelményeknek igényes szinten is megfelelő. 5270 kötetes könyvtár, végül tele­víziós és tanácskozó helyi­ségekkel még a belvárosban is „jól mutatna". S a kiál­lítás? Nem hiába dolgoztak megrendezésén annyira szív­vel-lélekkel a mihálvteleki vezetők és pedagógusok: a grafikonok, rövid és tömör milyen sokat ért el az utób­bi negyedszázad alatt Mi­hálytelek. A szegediek leg­többje tudja, hogy a város egyik legszámottevőbb „pri­mőr kerülete" a mihályteleki rész: az országban kora ta­vasszal innen szállítják a melegágyi retket, sárgaré­pát zöidséget az ország minden részébe és természe­tesen exportra is. A kiállítás azonban nem­csak ezt hangsúlyozta ki, hanem az egészségügy ma­gas színvonalát is. A mi­hálytelekiek népszerű és köz­tiszteletben álló főorvosa. dr. Fülöp Pál szervezésével és lelkes irányításával 1955. szeptember 6-án társadalmi munkával felépült egészség­házban már több mint egy­millió rendelés, illetve or­vosi kezelés „zajlott le' Ugyancsak messze földön ismert és híres, szakértők által sokszor megdicsért és az egészségügyi delegációk által szinte minden alka­lommal felkeresett a nap­közis gyermekotthon, ame­lyet társadalmi munkával teremtettek. Pcrényl István Vannak ugyan adatok ar- férőhelyének a megteremté­ról, hogy tíz évvel ezelőtt se, legfeljebb az állagmeg­mennyi és milyen gazdasági óvást és az esetenkénti ta­épületek voltak a falusi por- tarozást kell kalkulálni a ki­tákqp, az udvarokban, de adásokba, már csak azért sem hivat- A falusi, tanyai udvaro­Y Y,.mert * k«>n mindig is jelentős volt yalfeágban jóval kevesebbet az állattartás, ami nemcsak találunk. A fejlődes terme- a család szükségletelt elégí­szetes yelejarója, hogy a fa- tette ki, hanem annak na­lusi porták külleme is meg- gyobb része eladásra, piac­valtoak. A most épülő csa- ra került. Ma is számottevő ladi házak olyanok, mint a a háztájiban nevelt szarvas­városiak. Kívül is, belül is, marha, sertés és baromfi környezetében is, legfeljebb száma, de ugyanakkor fi­nagyobb területen fekszik, gyelmeztető is, hogy az ott nagyobb az udvara és a kert- levő állatmennyiség egyre je. De alig lehet olyan falusi mérséklődik. Ennek több oka portát találni, ahol ne len- van: csökken az öreg házak ne valamifele gazdasági épü- száma is, ahol még voltak is­iét: disznóól, tyúkól, vagy tállók, a fiatalabb korosz­valami mas. tály nem akar bajlódni az A régi falusi házak udva- állatokkal, inkább hízott ser­rán azonban nagyobb épüle- tést is vásárol, vagy nem is teket is láthatunk. Istálló- vág, de legalább ennyire az kat, raktárakat Sajnos na- okok közé tartozik, hogy né­gy on sok ezek közül az üres hézkes a takarmány beszer­és pusztulófélben levő. Az zése. igaz, hogy a végső kifejlő- A falusi udvarok sokféle deseben kár hadakozni és és fajta állat tartására alkal­visszasirni őket, de hol van masak. Több lehetne pél­meg az az idő, amikor az dául a kacsa, a liba, a összes körülmények olyanok gyöngytyúk, a nyúl a ga­lesznek, hogy semmi szük- lamb, a juh és a kecske is seg a falusi udvarokban rej- a sertésről és a szarvasmar­lo lehetőségekre. S ha volt is háról nem is beszélve. Az olyan időszak, amikor sür- érdekeltséggel, a jobb takar­gettuk a portakat, mint gaz- mányellátással lehetne vala­dasagi tényezőknek a funk- mit lendíteni az üresedő ud­cionálását, most. gondosab- varok helyzetén. Odahaza ban vizsgálgatva, érdemes még munkaerő is jobban számításba venni és számi- akad. a gyermekek és az tani is rá. öregek is komoly segítséget Rengeteg előnye van an- nyújthatnak a háztáji állat­nak, ha a falusi portákon, tenyésztésben. Ezt a lehető­udvarokon gazdálkodnak is. séget még nem érdemes el­Az udvar, gazdasági épüle- hanyagolni, hiszen ebben ta­teivel együtt, adva van, te- lálkozik a családok egyéni hát egyetlen fillér beruhá- érdeke és a közösség érdeke zást sem igényel az állatok is. ha elnevezése egy kicsit fur­csán is hangzik. Két körzeti orvosi rendelő, tanácsadó, fogorvosi rendelő, gyógy­szertár található benne majd szolgálati lakással együtt. Sándorfalván, Mórahalmon is épül ilyen, de kész ter­vekkel rendelkezik Szatymaz is. Előrelátók mindenütt az építésnél, úgy tervezik, hogy legalább 50 évre megoldott­nak tekinthető majd a kor­szerű orvosi ellátás épület­adta kerete. Szívesen pályáznak az or­vosok a szegedi járásba, és többségük szívesen is marad hosszú időre körzetében. Az említett kedvező körülmé­nyek mellett bizonyára so­kat nyom a latban Szeged — az egyetem és a kultúrcent­rum — közelsége, és — gon­dolom ez is közrejátszik —, a lakosság többségének anya­gi megelőzöttsége. Téved­nénk, ha azt hinnénk, csak ezek kötik helyhez az or­vosokat Ezek azok a ténye­zők ugyanis, amelyek tőbb­már meggyógyult. Ki tudja, mikor van igaza? Hideg fej­jel igazságtalanság lenne azokról beszélni, akik na­ponkénti tevékeny kapcso­latban vannak az életek in­dulásával, és sokszor tehe­tetlen szemtanúi a végső pillanatoknak is. Ezért kerestem fel hiva­talában dr. Vratán Györ­gyöt a járási tanács egész­ségügyi osztályának vezető főorvosát, hogy szerencsére még hiányos tapasztalatai­mat az ő tájékoztatásával egészítsem ki. Legalább egy... Előnyös helyzetiben van a szegedi járás. 30 községében összesen 40 orvos őrködik embereinek egészsége felett Ez a szám természetesen n^re más is nem vigasztalhatja például tAh .... . _ „ ticTOc-ipptif.Wf.t hiszem nekilr • tettót könnyen vándorol­a uszaszigetieket niszen nekik hatnának ik községből ­még nincs állandó orvosuk. másikba öttomoson is csak a kovet­a kező hónapokban lesz. A többi község példája azon­ban elhihetővé teszi az ígé­retet: fő törekvés, hogy min­den községnek legalább egy orvosa legyen. Kedvező a járás szakor­vosi ellátottsága is. 2 gyer­mekgyógyász, 2 nőgyógyász, onkológus, ideg- és elme­gyógyász, szemorvos szerepel a listán a fogorvosok egyre gyarapodó száma mellett másikba, ha okuk lenne rá. Az emberekkel való jó kap­csolat mellett a tanácsokkal fenntartott hivatalos kapcso­latok is olyanok, amelyek képesek megteremteni az eredményes munka pszicho­lógiai feltételeit is. Sokat dolgoznak a falusi orvosok. Talán nem is a be­tegek száma, inkább a tá­volság jelent fáradságos munkát Igaz, sokan köl­töznek be a faluba, de az egyre több orvosi gondozást SlICSH^±átáSSalH igény]6 öregek többsége még ték, hogy minden községbe marad ^f^iÍL * i^TÜ Gyógyszertár és gyógysze­utján előre jehak erkezésu- rész ^g nincs mindenűtt °°r ^"rf" kezfi<r- Átmeneti megoldást ezekben sukre szorulo beteg talál- a községekben is találtak, kozhasson velük. Móraha- kézi gyógyszertárból a lég­lom követendő példával szükségesebb orvosságokat maga a körzeti orvos is nyomban a beteg rendelke­Növekszik a kereslet a házhelyek iránt. Egymásután jelentkeznek a községi taná­csok az OTP-nél a kisajátí­tott házhelyek értékesítése ügyében. Mindenütt nagy a kereslet, néhány nap alatt gazdára találnak a telkek. Az OTP Csongrád megyei fiókjában kapott tájékozta­tás szerint Algyőn is. Tá­pén és Szőregen is portához juthatnak az érdeklődők a közeljövőben természete­sen beépítési kötelezettséget kell vállalniok —, de jövőre Szegeden is várható újabb házhelyek árusítása. A köz­ségi tanácsok tapasztalata szerint az igénylők többsége eddig tanyán élt. rukkolt elő: körzeti gyer­mekgyógyász működik itt szeptember 1-től. Csecsemők, bölcsödés, óvodás és iskolás­korú gyermekek gyógykeze­lése, egészségügyi felügyele­te kerülhetett szeptember óta szakorvos kezébe. Az anyavédelem érthetően központi helyet foglal el minden községünkben. Saj­nos Röszkén, Forráskúton és Pusztaszeren inkább panasz­kodni lehet, mint dicseked­ni. Alapvető probléma, hogy magánházban van a rendelő, beruházással korszerűsíteni a törvények érdelmében nem lehet. Üj objektum építése szükséges — Röszkén és Forráskúton védőnői szol­gálati lakással. 50 évre előre zésóre tudja bocsátani. Falun más Kedvező a kép, ha az egészségügyi középkáderek­kel való ellátottságot figyel­jük is. A városi gyógyinté­zetek ilyen problémái mint­ha nem hatnának a faluig. Említhetjük a járás három tüdőgondozóját és a kisteleki szülőotthont is — természe­tesen megfelelő szakorvosok­kal. Azok, akikre közvetlenül is hárul felelősség a falu tö­kéletes egészségvédelmi el­látottságáért, mégsem nyu­godtak. Egyre több orvosi állást, még korszerűbb ren­delőket szeretnének, szakor­vosokat, gyógyszerészeket ke­resnek, illetve a működésük­höz szükséges feltételeket Orvoslak szinte minden községben van, általában megfelelő. Algyőn ezt a gon- szTretnTk^bSŐsítani.' dot az egeszsegugyi kombi- Példamutató igyekezet. nat oldja majd meg. Erde­áes, szép terv ez a kombinát, Horváth Dezső VASÁRNAP, 1969. OKTÓBER 19. DÉLMAGYARORSZÁG 9 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom