Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-16 / 240. szám

Szakemberek falun 2. a Szerencsém volt, a négy termelőszövetke­zet egy-egy vezetőjét — el­nökét vagy párttitkárát — egyszerie tudtam megkér­dezni : — Kell-e a szakember mezőgazdaságban ? — Természetesen. A négy szövetkezet nem egyformán áll anyagilag. Ki tudná elsorolni, mi minden kellett ahhoz, hogy valame­lyik megelőzze a másikat? A Móra Tsz a legjobb. Azt is mondják, előnyösen egye­sült más tsz-szel, azt is, hogy azon a területen szegényebb emberek laktak, tehát volt munkaerő bőven, de ezt is hozzáteszik: Ahol a tsz kez­dete óta helybenmaradt a jó vezetőgárda, az az erős szövetkezet A jó vezetőgár­dába a képzett szakembere­xket is beleértik. Egyetemi-főiskolai vég­zettségű embere, csak a Mó­rának van: üzemgazdásza, főállattenyésztője és párt­titkára. A főagronómus itt is technikumot végzett em­ber. Az egyetemi diplomások természetesen megnézik, ho­va mennek. Erős tsz-ben könnyebb boldogulni. Az erős tsz szolgálati lakást ls tud adni. Az állami támoga­tással működő Egyetértés emberfogása ott bukott meg, hogy nem tudott fürdőszo­bás, összkomfortos, két­szobás lakással előállni. A Felsőgalygonyai Tsz először az állatgondozóknak adná a lakást, mert anélkül ezt a munkát se vállalják. Még egyszer vőre még többen maradnak. | hallgató a gyengébb szö­vetkezettel is. meg is szeret­hetné, és később lendíthetne rajta, de csak oda mehet gyakorlatra, ahol már van legalább egy agrármérnök. ' Az első témához, a közép­káderek problémájához azt fűzik hozzá, hogy szükség lenne rájuk. Ha jönnének, tudnák fogadni őket. Vi­szonylag sokan vannak azonban, akik otthon is ka­matoztathatták eddig a tu­dásukat. nem is szeret mind emberekkel bánni. Mert a balástyai brigádvezetőnek egészen más természetű fel­adatai adódnak, mint a nagytáblás gazdaságban dol- H^H gozó Pályatársaknak, A köz- képesítő továbbképző iskolát ség 19 ezer holdján 14-50 szervezzék át szakmunkás­Egyre gyakrabban mondják: jobban keres, aki nem ta­nul tovább. Ezzel az 56 gyerekkel fog­lalkozni kell. Mert ugyan megtanulja a szakmát ta­lán mindenki otthon, hi­szen az apa — a többségre ez érvényes — gazdasági is­kolát végzett itt Balástyán. Megszerzett tudományát a maga gyakorlatával meg­toldva első kézből adhatja át gyermekének. De ez a tudomány és ez a gyakorlat a maszek gazdálkodásra van szabva. Sok pedagógus régi óhaja: az egy helyben topogó, csak kirakatba jó, semmire sem tanya van. A szétszórt tele­pülés a munkaszervezés át­ka. Tíz emberért száz házat is össze kell járni — mond­ják. Alsó fok Körforgás Ahhoz, hogy egy szövetke­zet megerősödjék, szakem­berre van szüksége. Ahhoz viszont, hogy a szakember odamenjen, erős tsz-nek kell lenni. Az állami támogatás nem a legjobb csalétek. Gyakorló ideje alatt megis­merkedhetnek az egyetemi Szakemberre nem ott van csupán szükség, ahol irányí­tani kell. Sokan azt hiszik, megy a dolog így is: meg­mutatja a brigádvezető, ho­gyan kell elvégezni a mun­kát, és a tagok úgy csinál­ják. Szakmunkás kell a met­szőollóhoz Is. a permetező­gépekhez ls — mindenhová. De szakmunkás nincsen! Az Iskolaigazgató azt mondja, idén 56 gyerek ma­radt otthon a nyolcadikosok közül. Az otthonmaradás azt jelenti, hogy a mezőgaz­daságban maradt. Ha az előző évek tapasztalatával vetjük össze ezt a számot, következtetni lehet, hogy jö­Semmiből milliók A MÉH az idén október 1- tonna papírhulladékot, és 12 tói november 9-ig rongy- ezer tonna rongyot adtak át gyűjtő heteket rendez. A az iparnak, s így — a be­gyűjtési kampányokkal lgye- gyűjtött fémhulladék értéké­keznek növelni az értékes vei együtt — 14 millió dol­hulladékok mennyiségét, lárt „mentettek" meg. Megállapították, hogy az ipar Tavaly a rongygyüjtő he­évente mintegy 2 ezer tonna tek idején 2050 tonna ház­géptisztító rongyot használ tartási rongyhulladékot szol­éi, a papíriparnak pedig több gáltattak be a felvevőhelyek­mínt 6 ezer tonna textilhul- re. Az Idei rongygyűjtő he­ladékra van szüksége. tek alatt ennél lényegesen Az ország lakossága éven- többet kell. Illetve lehet ösz­te 60 ezer tonnányi textil- szegyujteni, mert ha például árut vásárol, s a statisztika a géptisztító rongyszükségle­szerint ebből 40 ezer tonna tet importból kellene kielé­textil válik egy év alatt fe- gítenl, az másfél millió dol­leslegessé. Tavaly azonban lárba kerülne, csupán 22 ezer tonna textil- A MÉH-vállalat összes be­hulladékot gyűjtöttek be, gyűjtőhelyén átveszik a hul­ami korántsem jelenti a be- ladékokat, és minden 5 ki­gyűjthető mennyiség felső logramm rongy után aján­határát. déksorsjegyet adnak. A Az értékes hulladékrongy rongygyüjtő hetek után a feldolgozására Mohácson új sorsjegyek között Skoda sze­teldolgozóüzemet létesítettek, mélygépkocslt, külföldi uta­amely jövőre már 500 ton- zásokat, televíziókat és vá­na — export útján ls hasz- sárlási utalványokat sorsol­nosítható — fonalat készít, nak ki. A gyűjtésben élen Az üzem kapacitását a ké- járó iskolák úttörő-csapatai sőbbiekben 1000 tonnára nö- pedig külön pénzjutalmat vellk. A MÉH-vállalátok az kapnak, idei év első felében 30 ezer A. 8. Idepszeomlásos patkányok képző iskolává. A mostani állapot már csak azért sem ió Balástyán. mert előírás szerint az 5 km-en belülie­ket lehet kötelezni a tovább­képzőbe járásra, a széles határ átmérője viszont 30 kilométer. A falubeliek és a közellakók középiskolába igyekeznek, otthon elsősor­ban a tanyaiak maradnak Ha szakmát adhatna ez az iskolafajta, szívesen jönné­nek. Égető szükség lenne rájuk a szövetkezetekben. Kell a szakember A helybeliek szerint az át­szervezésen elsősorban elvi hozzájárulást kell értenünk. A közismereti tárgyakat a pedagógusok vállalnák, a szakmai részt pedig a jól képzett, erre a munkára sze­mélyenként is alkalmas, egyetemet végzett szakem­berek kezébe lehetne leten­ni, teljes bizalommal. Ezen a változáson jcsak nyerni le­het A termelőszövetkeze­teknek az is megérné, hogy anyagilag támogassák az ilyenfajta szakmunkáskép­zést Mert valóban kell a szak­ember a mezőgazdaságban. A legfőbb irányítóktól a két­kézi munkásig. Horváth Dezső Képtelen képernyők A Kállai Ödön utcában le- rádiókat javíthatják. Ezt a vő szegedi GELKA-szerviz- munkát eddig az utcán vé­ben a polcok zsúfolásig van- gezték. Az új helyiségbe köl­nak készülékekkel. Legtöbb tözik majd a Püspök utcá­garanciális javításra vár. A ból a háztartási gépeket ja­javítási idő rövid, általában vító részleg is. 48 órán belül hoznak rendbe Az átköltözéssel azonban egy-egy készüléket — ha van nem szűnik meg az alkat­alkatrész, de sokszor annak részhiány. Annak csökkenté­hiánya miatt hetekig kell sén az alkatrészelosztó tud várni, amíg végre megjavít- változtatni. A rádiók és a te­hatják a hibás rádiókat te- „.<„.,„• .,:„-„„„ levíziókat. Különösen a te- levizlók alkatrészel vtszony­levíziókészülékek javítása laS gyakran elromlanak, s akadozik, mert hónapok óta így az anyagok után esedé­hiánycikk egy 30 forintos al- kes eszközlekötési járulék katrész, az úgynevezett nagy- „„„,, . ^^TV-A —„I feszültségű szekunder te- pagy„ A tGELKA szo1" keres. galtató vallalat, s azért, mert Az alkatrészeket közvet- a raktárban levő alkatrészek lenül a gyártó vállalattól utáni összeg csökkenti a nye­rendellk, mert a központi reségett nem volna szabad elosztó nem akar raktarában ., ' , , , ,,, az alkatrészek után magas llyen szűkmarkúan gazdál­eszközlekötésl járulékot fi- kodnia. zetni. Így viszont általában kevesebbet küldenek, mint az igényelt mennyiség. Ugyancsak alkatrészhiány miatt nehézkes a külföldi rádiók, lemezjátszók és magnetofonok, valamint a hazai új típusú készülékek javítása. Az utóbbihoz az alkatrészeket csak több hó­napos késéssel szállítják, s addig a hibás készülékek ga­ranciális javítását sem tud­ják elvégezni. Átmeneti meg­oldásként másik rádiót vagy televíziót adnak használat­ra a megrendelőnek. Amint a GELKA vezetője, Szaniszló Béla elmondotta: az idén március óta vállal­ják a nagyothalló készülékek javítását is. amelyeket ko­rábban Budapestre küldtek. Ezeket a hallásjavítókat azonban nem kell alkatrész­hiány miatt raktárban tárol­ni: mind magyar, mind pe­dig külföldi készülékek al­katrészei rendelkezésre áll­nak. A GELKA még ebben az évben átköltözik a Károlyt utcai új lakóépület alatt ki­képzett üzlethelyiségbe. En­nek az alapterülete tízszerte nagyobb a jelenleginél. Tá­gas fogadóhelyiséget, ké­nyelmes műhelyeket, raktá­rakat képeztek ki. Két gép­kocsinak külön építettek egy zárt műhelyt, ahol az autó­Acs Sánta Sándor Hull a szilva a fáról... A Dél-Alföld legnagyobb szilváskertjében, a Derek­egyházi Állami Gazdaság gyümölcsösében száz száza­lékosan gépesítették a sze­dést. Erőgéphez kapcsolt vibrátorral rezegtetik meg a fák törzsét és a szilva pony­vára esik. Egy géppel na­ponta mintegy száz fáról tudnak leszüretelni. A termések az alacsony fákról nem esnek nagyot,1 úgy hullanak le az alattuk kifeszített rugalmas pony­vára. hogy egyáltalán nem sérülnek meg. A szedőknek ezután már csak annyi a dolguk, hogy a ponyva gyűjtőnyílásán keresztül lá­dákba ömlesszék a szilvát.' Három vibrátorral dolgoz­nak a gazdaságban s mintegy háromezer fáról alig két hét alatt kényelmesen tudnak leszüretelni. A gépesített szedés össze­hasonlíthatatlanul olcsóbb a kézi szedésnél. ' írófeleség A Pollsh Weekly karikatúrái* — Ki az a szőke dáma a fejed felett? 1 Londonban elekt­ronikus harci esz­közökkel indíta­nak támadást a káros rágcsálók ellen. Ehhez oly magas frekvenciá­jú hangokat elő­állító készüléket használnak, amely­nek hangjait az emberi fül már nem érzékeli, a patkányoknál azonban valami­féle idegösszeom­lást okoznak. és így könnyebben megfoghatók. Egy vágóhíd közelében kísérle­tet folytattak az új készülékkel, és két percen belül több tucat pat­kány rohant elő a pincékből és a kutyák könnyen elpusztíthatták őket. A kísérletek egyébként azt mu­tatták. hogy ez a készülék rendkí­vüli mértékben igénybeveszi a lo­vak. a tehenek és egyéb háziállato­kat is. 120 DÉLMAGYARORSZÁG 1960. CSÜTÖRTÖK. 1969. OKTÖBER 16. 2. Nem Igaz, hogy nincs fantáziája. Mindig volt. Akkor ls, amikor pe­dáns dolgozatait gyártotta. Tavaly tavasszal, húsvétvasárnap, első sza­badságán volt itthon, az Ájban sé­táltunk. a parkká szelídített gáldi kiserdőben (nyolcvan éve még be­tyárok ijesztgették itt. álljt kiabál­va. a Budára tartó vásárosokat, on­nan kapta a nevét), egyszercsak nyersen félbeszakította a háború alakulását variáló, tudálékos elme­futtatásomat. „Hagyd abba. majd a Polgári Körben, ott kedvedre fe­cseghetsz. Hát nem érted? Bennem is erős volt a kísértés, lengjek csak. mint az inga. tőlem független tör­vény szerint. Nem az enyém a fe­lelősség. Azé, aki elindított. Végig kell csinálni, parancs szerint, aztán jöhet, ha elkerülhetetlen, a szembe­néző eszmélés. Akár a frontregé­nyek ismerős és elmaradhatatlan fi­gurájáról. a gyanútlan katonánál, aki csak a végén érti meg. miféle disznóságokba vitték bele. Akkor az­tán felnyílik a szeme, és eltökéli, hogy soha többé. Ez a fickó rend­szerint megnyeri a tisztelt közön­ség tetszését. Jámbor tudatlansága felmenti a cinkosság gyanúja és a tagadás kötelezettsége alól. Kései lá­zadása is. a már megvert erőszak­kal szemben, oly megindító, hogy ünneprontóvá teszi az aggodalmas kérdést: mit cselekszik majtí ha az erőszak újból Jelentkezik? De én nem, ezt én így nem ... — A kísértéssel lépést tart a szé­gyen. Semmi sincs, amitől ennyire félnék: tudod, apámmal a szégyen végzett. Ha nem hiszek az eredendő bűnben, még kevésbé hihetek az ere­dendő tudatlanságban. Ne érts félre, ebbe a zűrzavarba nem könnyű be­lelátni! Végre is Trója óta sok min­den történt. Hogy mást ne mondjak. Heléna szép kezét felváltotta az igazság. Legalább annyiféle, ahány a küzdő felek száma. A korrekt töp­rengésnek nincs könnyű dqlga. ha tetten akarja érni a kendőzés mű­vészetét. De a háború nemcsak zűr­zavar. Tűz. Leégeti a legtarkább madár tollazatát is. Gyerehovóban vagoníroztak ki minket. Még jól kö­rül se néztünk, a menetbe készü­lődő zászlóalj tüzet kapott a falu széléről. Gyér tűz volt. néhány pus­pából. egy-két géppisztolyból, éppen­csak meglegyintett bennünket. Ijedt kiabálás: partizánok! Azok voltak, de lehet, csak közölni akarták velünk, hogy tudnak rólunk. Nem sebesült meg senki. Vazulay őrnagy, zászló­aljparancsnok azonban lelket akart verni a megszeppent társaságba, megtorló támadást rendelt el a falu ellen. — Emlékszel Fornai tanár úr Isz­tambuli anekdotájára? Emlékezned kellene, minden évfolyamnak elme­sélte. Leszakad egy erkély a Bektasi kapura nyíló utcácskában, agyonüt egy bámész járókelőt. A kádi maga elé viteti a háztulajdonost: felakasz­tatlak, gazember. hanyagságoddal megöltél egy ártatlan polgárt. A tu­lajdonos esküdözik, ő nem búnös. már két napja szólt a kovácsnak, csinálja meg az erkély kilazult tartóvasalt. Igen? Na. menj békén, hozzátok elém a kovácsot. Hozzák is a poroszlók rög­tön. A kovács nem tagad, a tulajdo­nos valóban szólt neki, csakhogy ó épp aznap házasodott, s amikor lei hántotta ifjú nejéről a köntöst, min* denről elfeledkezett, csak egyről nem: de mondd, kádi, te az én helyemben hivatali kötelességeidről elmélkedtél volna? A kádi nem is tud haragudni; elbocsátja a kovácsot, menj. jó em­ber. szeresd a feleséged, míg Allah' erőt ád hozzá. A poroszlók azonban morognak, ha elment a kovács, ki le­gyen a bűnös? A kádi legyint: ugyanj hát hozzatok egy másik kovácsot.. I Siralmas fészek ez a Gyerehovó. ha látnád. Harminc-negyven faház az egész, szétszórtan és ziláltan, a kes­keny patakvölgyre lejtő kertekkeL Lezárni az erdőre nyíló térséget — kiabálta Vazulay —. jó fegyveretek van. fiúk. előre! A faluból egy gép­pisztoly szólt még. rövid sorozatokat pökdösve a leszálló alkonvba. aztán csend lett. a partizánok odébb álltak. Nem baj, hozzatok egy másik ková­csot. Izgatottan bukdácsoltunk az ál­lomást környező répaföldön. Micsoda marhaság ez is: ló fegyver. Szava­inkat teljesen kiforgattuk alapértel­mükből. A fegyvernek sok tulajdon­sága lehet. Korszerű, pontos, fagy­bíró. nagy tűzgyorsaságú, mit tudom én. De jó? Mire? ölni. Hazudozásunk egyik legkörmönfontabb módja, hogy a dolgokra olyan minősítéseket ag­gatunk. amelyek valódi tartalmukkal és rendeltetésükkel végképn összefér­hetetlenek. A szélső ház előtt kecske legelt. Fekete foltos, duzzadt tőgyű kecske volt, mohón tépte a sárgás füvet, vonulásunkra fel sem emelte fejét. Gatsó százados adta ki a túzpa. rancsot. százötven lépésre vonultunk a falutól. A harmadik század laza lánca akkor bukkant kl az erdőből. Hirtelen végigrecsegett a tájon az össztűz. Egy asszony lépett ki a szél­ső házból, tétován Intett, mögöttem 'dította: ne rá, fö­mégis lerogyott a valaki rei léje! Az i küszöbre. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom