Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-15 / 239. szám

yiLAG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! 6YAR0RSZAB A MAGYAR SZOCIALISTA M U N K Á S P A R T L A P J A 59. évfolyam, 239. szám 1969. OKTÓBER 15^ SZERDA Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Magyar—tanzániai tárgyalások Losonczi t»ál fogadta Julius Nyererét Kedden délelőtt az Or­szágházban az Elnöki Tanács tanácstermében megkezdőd­tek a magyar—tanzániai tár­gyalások. A magyar delegá­ciót Losonczi Pál, az Elnöki Tar ács elnöke, a tanzániai küldöttséget dr. Julius K. Nyerere a Tanzániai Egye­sült Köztársaság elnöke ve­zeti. A tárgyalásokon átte­kintették a fontosabb nem­zetközi kérdéseket, a kétol­dalú kapcsolatokat és a két fél tájékoztatást adott orszá­ga helyzetéről. Megállapítot­ták, hogy azonosan, vagy ha­sonlóan ítélik meg a legfon­tosabb nemzetközi kérdése­ket. Nyerere kedden dél­előtt az Országházban láto­gatást tett Fock Jenőnél, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökénél. A tanzá­niai elnök és kísérete kedden délben az Ikarus Karosszé­ria- és Járműgyárba látoga­tott el. fl DVK küldöttsége Csepelen Magyar—dél-vietnami delegáció a tárgyalóasztalnál Kedden délelőtt az Ország­ház delegációs termében megkezdődtek a magyar— dél-vietnami tárgyalások. A magyar tárgyaló küldöttség vezetője Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés elnöke, a dél-vietnami de­legációt Tran Buu Kiem, a DNFF Központi Bizottsága elnökségének tagja, az ideig­lenes forradalmi kormány államminisztere vezeti. A DNFF és DVK ideigle­nes forradalmi kormány Tran Buu Kiem vezette küldöttsége kedden délután Csepelre látogatott. Útjukra elkísérte őket Kállai Gyula, és más politikai személyisé­gek. A Csepel Vas- és Fém­művekben Csató László ve­zérigazgató és Molnár Ernő, a gyári pártbizottság első titkára, valamint a gyár más vezetői fogadták a vendé­geket A gyárlátogatás során a dolgozók mindenütt szívé­lyesen, nagy szeretettel fo­gadták a dél-vietnami dele­gációt. A nagyfontosságú üzem egyik brigádja, amely nemrégiben vette fel Ho Si Minh nevét arra kérte a küldöttség vezetőjét, fogadja el a brigád tiszteletbeli tag­ságát. Tran Buu Kiem me­leg szavakkal köszönte meg a megtiszteltetést, majd a küldöttség nevében elismerő baráti sorokat írt a brigád­naplóba. A gyárlátogatás után a Vendégek a társaságukban levő magyar vezetőkkel együtt a Csepeli Munkásott­honban lelkes hangulatú nagygyűlésen találkoztak a magyar munkásosztály egyik fellegvárának dolgozóival. A nagygyűlésen Kállai Gyula és Tran Buu Kiem mondott beszédet flz íírtrió manőverei További tudományos program A szovjet űrhajók kötelé­ke a kitűzött programnak megfelelően egész sor műve­letet hajtott végre, amelyek­re az irányított kozmikus rendszer kidolgozásához van szükség. A Szojuz—7 és Szojuz—8 több manőver után megkö­zelítette egymást, megfigye­léseket végzett, fénykép- és filmfelvételeket készített egymásról azzal a céllal, hogy meghatározzák az ob­jektumok láthatóságát kü­lönböző távolságokban. Eközben azt is kivizsgálták, hogy van e lehetőség az in­formációcserére fényjelek és vizuális optikai eszközök se­gítségével. Ezekre az adatokra feltét­len szükség van azoknak a feladatoknak a megoldásához, amelyek keretében kidolgoz­zák a hosszú időtartamra szánt orbitális laboratóriu­mok megalkotásakor alkal­mazandó autonóm művelete­ket Az említett kísérletek mellett a Szojuz—7 és a Szo­juz—8 legénysége sokféle tu­dományos vizsgálatot foly­tatott. A Szojuz—6 legénysé­ge szintén egész sor kísérle­tet és vizsgálatot végzett Az űrhajók fedélzetéről több alkalommal közvetítet­tek televíziós adást, amelyek bemutatlak a legénységet a kísérletek és vizsgálatok vég­rehajtása közben. Az űrhajók és a földi köz­pont között megbízható rá­dió-összeköttetést tartanak fenn. Az űrhajók összes rendszerei kifogástalanul működnek. Az űrhajósok közérzete változatlanul jó. A magyar idő szerint 19 óra 50 perckor kiadott TASZSZ-jelentés szerint a következő időszakban, ami­kor az űrhajók a Szovjetunió területén elhelyezett rádió­megfigyeló-állomások ható­körzetén kívül folytatják útjukat, az űrtrió legénysége pihenőre tér. „Szorgos munkanap" —, így jellemzik a szovjet fővá­rosban kedden este az „űr­"kiküldetésen" levő Szojuz­személyzet tevékenységét. A tudományos kommentátorok mindamellett felhívják a fi­gyelmet arra. hogy a „sima munkaórák" is újabb és újabb lépéseket jelentenek a legbonyolultabb tudományos és műszaki feladatok megol­dásában. Az űrhajósokra magától értetődően a műszaki-tudo­mányos program szerint a feladatok széles köre vár még. Különös érdeklődés kí­séri a súlytalanság és a sza­bad vákuum feltételei kö­zepette történt hegesztést. Viktor Sztyepanov, a TASZSZ különtudósítója je­lenti, hogy a Szojuz-űrhajók főkonstruktőre újságírók előtt ismertette a három szovjet űrhajó útjának cél­jait. Az egyik legfontosabb cél az űrhajó-berendezések, a kormányzási módszerek, a parancsnoki mérőkomplexek további tökéletesítése. A há­rom űrhajó csoportos repü­lése gondos előzetes szervező munkát és edzést igényelt —• hangsúlyozta a főkonstruk­tőr. — Ez a kísérlet nagy jö­vőt jósol az űrrepülésnek. Eljön az idő, amikor az űr­ben az űrhajók nagy cso­portjai folytatnak majd tu­dományos kutatásokat. Nyikolaj Kazakov profesz­szor, a TASZSZ tudósítójá­val folytatott beszélgetésben ismertette az űrhegesztés felbecsülhetetlen jelentőségét a modern technikában. Az október 11-én a föld kö­rüli pályára bocsátott Szo­juz—6 programja előirányoz­za a hegesztés különböző fajtáinak kikísérletezését a teljes vákuum és súlytalan­ság állapotában a legfejlet­tebb technológiai berende­zések segítségével. A világűr — hangsúlyozta Kazakov — ideális feltéte­leket jelent a különböző technológiai folyamatok vég­rehajtásához. A szovjet tudós véleménye szerint a földet körülvevő légburok határain kívül rendkívül eredményesen le­het felhasználni a napener­,giát a különböző hegesztési folyamatoknál. Ebben az esetben a két különböző fé­met a molekuláris erők tart­ják össze. Kazakov rámutatott, hogy a légüres térben teljesen hermetikusan zárt űrhajó­kat és különböző rendelteté­sű orbitális állomásokat le­het építeni. Inter­kozmosz A Szovjetunióban október 14-én felbocsátottak az In­'erkrzmosz—1 mesterséges holdat, a szocialista orszá­gokmk a kozmikus térség békés célú kutatása és fel­használása területén való együttműködési programjá­nak megfelelően. Az Interkozmosz—1 mes­terséges hold rendeltetése: kutatni a nap ibolyántúli ép röntgen kisugárzását és e kisugárzások hatását a Föld felső légkörének struktúrá­jára. Az Interkozmosz—1-en való mérésekkel egyidejű­leg a Bolgár Népköztársa­ság. a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság, a Lengj-el Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köz­társaság és a Szovjetunió obszervatóriumai rádió­asztronómiai, ionoszferikus és optikai megfigyeléseket folytatnak az egybehangolt programnak megfelelően. A szputnyikon elhelyezett tudományos berendezés sza­bályszerűen működik. A közös kísérletben résztvevő országok tudományos szer­vezetei feldolgozzák az ér­kező információikat Munkakörülmények az olajmezőn Nem az égből, hanem a földből „pottyant" elénk az a felmérhetetlen értékű kincs, amelyre a szegedi me­dencében bukkantak. A kör­nyezetünkbene folyó kőolaj­és földgázprogram megvaló­sítása népgazdaságunknak elsőrendű érdeke. Ezen a területen — algyői centrum­mal — két év múlva jelen­tős kitermelést valósítanak meg: egy esztendei produk­tum kőolajból l millió ton­na, földgáztól 2 milliárd köbméter lehet, amely ha­zánk szénhidrogénre épülő energia bázisának 20, illetve 40 százalékát adja. Építő katonák Sok a gyerek a nemrég benépesült és ma is gyors ütemben épülő új városré; szen, a szegedi Tarjántele­pen. Iskola azonban nincs. De előreláthatólag nemsoká­ra lesz, hiszen a Csongrád megyei Építőipari Vállalat már építi a lakónegyed új iskoláját. Katonák dolgoz­nak az építkezésen, a Pol­gári Védelem egyik műázaki alakulatától. Igyekezettel teljesítik azt a vállalásukat, hogy hazánk felszabadulásá­nak 25. évfordulója tiszte­letére az új iskola tantermi szárnyát 1970 február l-ig átadják rendeltetésének. lutrin felvétele Az előbb említett számok önmagukban is jelentősek, de különösen azza' válnak, ha figyelembe vesszük, hogy a szegedi medencében alig öt esztendeje kezdődött meg a feltárási munka hét be­rendezéssel. Az eltelt négy év során gyors ütemű a fej­lődés, jelenleg már félmil­lió tonna kőolaját termelnek és a földgázból mintegy 100 millió köbmétert hasznosíta­nak az idén. Szinte egyidejűleg folyik a tervezés, a termelés, az épít­kezés, a szállítás és a min­den irányba kiterjedő szer­vezés. E sok irányú feladatok miatt különösen érdemes megvizsgálni, hogy milyen körülmények között dolgoz­nak és élnek az olajmező munkásai, akiknek a száma meghaladja a háromezret. Ezt tette legutóbb a Szak­szervezetek Csongrád megyei Tanácsa és a Csongrád me­gyei és Szeged m. j. városi Népi Ellenőrzési Bizottság. Vizsgálatukról szóló jelen­tést az SZMT elnöksége is megvitatta tegnapi, keddi ülésén, amelyen részt vett dr. Németh Lajos is, az MSZMP Csongrád megyei bi­zottságának osztályvezetője. Az algyői és a kiskundo­rozsmai ipartelepek egyelőre barakkokban vannak elhe­lyezve, s így alig felelnek meg a követelményeknek. Különösen rossz a helyzet az algyői telepen, ahol a ba­rakkok természetes megvilá­gítása, az ablakok kis mé­rete miatt nem kielégítő, de több helyen a mesterséges megvilágítás sem rendes. Ezek a barakkok nem ilyen célra lettek eredetileg konst­ruálva. Ugyancsak az algyői barak­kokban tapasztalták, hogy műhelyekben levő gázkon­vektorokat elhanyagolják, a hibásak nem javítják meg. A hegesztőműhelyben nincs elszívóberendezés, s így a té­li időszakban, amikor a te­remben hegesztenek, ólom­gőzzel szennyeződik a levegő. A műhelj'ek és laboratóriu­mok olyan zsúfoltak, hogy veszélyes a munkavégzés. Az eredetileg 70 fős munkahe­lyen jelenleg 260-an dolgoz­nak. Az ottani laboratóriu­mokban egészségre ártalmas anyagokkal is dolgoznak, így az izotóp laboratóriumban ionizáló sugárveszély lehető­sége áll fenn. A vizsgálatot végzők meg­állapították, hogy — legaláb­bis akkor, amikor ott jártak — tiszta benzin helyett, fe­leslegesen ólomtartalmú tet­raetil benzint használtak, s fennállt az ólommérgezés veszélye is. Mivel az iparte­lepek ideiglenes jellegűek, alig lehet beszélni megfelelő szociális, vagy kommunális ellátottságról. A fúrótornyok és a tank­állomások a szabad ég alatt vannak, s e berendezéseknél nehéz munkát -1611 végezni. Egy-egy fúróberendezés 2—3 hold területet csíp el a me­zőgazdaságtól. Bár ritkaság, ha így rendezik el a beren­dezések környékét, a gyakor­latban csak 300 négyzetméter a munkahely. A legmosto­hább helyzetben a feltáró munkások vannak, mivel ők valóban ideiglenesen birto­kolnak egy-egy pontot, mert két-három hétig tartózkod­nak a fúrási ponton, mivel ma már ennyi idő is elegen­dő a 2000—2200 mélységű fú­rásokhoz. A jelentés összeállítói itt­ott talán túlzott igényeket sorakoztatnak fel. de az vi­szont igaz, hogy az olajipar többet is tehetne a medencé­ben dolgozó emberek mun­kakörülményeinek érdeké­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom