Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-01 / 227. szám

59. évfolyam, 227. szám 1969. OKTÓBER 1, SZERDA Megjelenik bétM kivételével mindennap hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR i \ VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! Biztató jelentések a földekről Szeptember utolsó napján az őszi mezőgazdasági munkákról kedvező jelentések érkeztek vidékről. A hónap utolsó napjaiban már biztosra vehető, hogy a burgonya jó termést hozott A fontos növény összes termésének 75 —80 százalékát kiszedték a földből. A cukorrépa terméseredményeit is megjavította a szeptemberi nyár. A 170 ezer holdas vetésterület hoz. závetőleg 20 százalékáról takarították be eddig a répát és a termést a cukorgyárakkal kötött szerződések szerint folyamatosan adják át. A dohány törése is befejezéshez közeledik, a szakemberek szerint egy hét serp telik bele és a legtermékenyebb fajták már a szárítókban lesznek. Kitűnő termést ígér a kukorica is. A mezőgazdasági üzemek másik lényeges feladata: a jövő évi termés megalapozása. A gazdaságok jelentései szerint az őszi árpa és a rozs vetése a végéhez közeledik, a tervezett vetésterületnek már 80 százalékán földbekerült a szaporítóanyag. Szeptember utolsó napjaiban lát. tak hozzá a búza vetéséhez, egy héten belül valamennyi gazdaságban az egyik leglényegesebb munkának számít majd a jövő évi kenyér magjának elvetése. A szeptember végi mezőgazdasági jelentésekből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy az idei esztendő a hazai mezőgazdaság leg. sikeresebb éve lesz. Az iparban és az építőipaiban jövőre befejeződik a munkaidő csökkentése A munkaügyi miniszter sajtótájékoztatója Veres József munkaügyi miniszter a szakmunkásképző pedagógusok újonnan avatott budapesti klubjában kedden tájékoztatta az újságírókat a munkaidő csökkentés helyzetéről és a szakmunkásképzésről szóló törvény országgyűlési vitájának tapasztalatairól. Elmondotta, hogy a munkaidő részleges csökkentése már több mint 10 éve elkezdődött. 1957-ben a szombat éjszakai műszakok elhagyásával a textiliparban 45,3 órára csökkent a heti munkaidő, 7967-ben pedig a bányászok munkaidejét mérsékelték 44 órára. Munkaidőkedvezményt kaptak egészségre ártalmas munkakörökben dolgozók is. A párt IX. kongresszusának határozata értelmében 1968-ban nagy méretekben megkezdődött az ipari és építőipari dolgozók heti 44 órás munkaidejének bevezetése, amely 1968-ban 820 000, az idén pedig 850 000 embert érintett E nagy tömegeket foglalkoztató kategória dolgozói részére jövőre befejeződik a munkaidő csökkentés, ami azt jelenti, hogy 1970-ben további 80 ezer ember dolgozik a rövidebb munkaidőben. Az állami mezőgazdasági üzemekben, ahol a szokásosnál közismerten hosszabb a munkaidő, az a cél, hogy a munkával töltött időt heti 48 órára mérsékeljék, s ez a folyamat is jól halad. A közlekedési dolgozók számára irányelvként a havi 210 órás munkaidőt tűzték ki szokásos 250—260 óra helyett. A közelítés az alacsonyabb munkaidőhöz itt is megkezdődött A legtöbb vállalat önerőből megteremtette a munkaidő-mérséklés feltételeit, bár több helyen utólag kiderült, hogy a megalapozása nem kielégítő. Ilyen esetekben közbe kellett lépni és a régi munkaidőt kénytelenek voltak visszaállítani. Jelentós probléma, hogy azokon a heteken, amikor egy-egy vállalat csak öt napot dolgozik, többnyire a vasúti rakodásokat is szüneteltetik. A miniszter hangsúlyozta, hogv ezen a helyzeten mindenképpen változtatni kell. A belkereskedelem általában zavartalanul ellátta a többlet-szabadnapokból adódó hétvégi és üdülőhelyi forgalmat. s a személyszállításban péntek és vasárnap estenként viszont érződik a szabadnapok hatása. Hangsúlyozta, hogy a vállalatoknak az eddiginél többet kell tennsök dolgozóik szabadidejének racionálisabb kihasználásáért. Javasolja, hogy állítsanak össze vállalati kulturális programokat, segítsék a turisztika elterjesztését. Tanulmányi és vizsgaszabályzat a tudományegyetemen Az elméleti előadások látogatása általában nem kőtelező — Hetenként egy szabad démtán Dr Márta Ferenc rektor elnökletével tegnap délelőtt a József Attila Tudományegyetem rektori hivatalában megtartotta ez évi első rendes ülését a szegedi tudományegyetem tanácsa. Az ülés, amelyen részt vett Sípos Géza, a városi pártbizottság első titkára is, megtárgyalta és elfogadta a tanács munkatervét, majd dr. Kemenes Béla rektorhelyettes előterjesztése alapján megvitatta az egyetem tanulmányi és vizsgaszabályzatát. A szabályzat helyi összeállítását — mint ismeretes — a Művelődésügyi Minisztérium annak jegyében rendelte el, hogy az egyetemek önállósága ezáltal is tovább növekedjék. A szabályzatban sok olyan kérdésről és problémáról kellett dönteni, amelyet korábban központilag szabályoztak. A József Attila Tudományegyetemen különbizottság állította öszsze a szabályzat tervezetét, majd a tervet az egyes karokon megvitatták. A javaslatok összegezésére és vitájára, illetve a szabályzat elfogadására a tegnapi tanácsülésen került sor. Tanulmányi és vizsgaszabályzat természetesen az ország minden egyetemén és főiskoláján készül, s mivel az egyetemi tanácsok — a miniszteri utasítás keretein belül — önállóan döntenek, a különféle egyetemek szabályzatai között nagyok az eltérések. Jellemző példa erre az óralátogatások problémája. A szegedi tudományegyetem szabályzata szerint „az elméleti órákon való részvétel általában nem kötelező". Vannak azonban olyan egyetemek is, ahol nem mondják ezt így ki, sőt a budapesti műszaki egyetem szabályzata határozottan előírja, hogy az első két évben az óralátogatás kötelező. A tegnapi tanácsülésen is vita alakult ki ezzel kapcsolatban, de a tanács végül is az eredeti és előbb idézett tételt fogadta el. A jóváhagyott szabályzat hangsúlyozza a KlSZ-szervezetek beleszólási jogát az egyetem életébe, majd a tanulásra vonatkozó rendelkezéseiben egyebek között kimondja, hogy a fakultatív tárgyak félévenkénti óraszáma nem lehet több a kötelező órák egyharmadánál. Ez a rendelkezés is azt akarja segíteni, amit az előbbi, hogy tudniillik több olyan szabad ideje legyen a hallgatónak, amelyet alkotó módon használhat fel. Ugyancsak ezt szolgálja a szabályzatnak az a pontja is, amelyik előírja, hogy a hallgatóság részére hetenként egy szabad délutánt kell biztosítani. Intézkedik a szabályzat a vizsgaidőszakokról is. Ezek szerint a vizsgaidőszak december 20-tól január 31-ig, illetve május 20-tól július 5ig tart. A dékán engedélyezhet vizsgaidőszakot szeptember 1—10 között is. Erre az időszakra azonban tanulmányi ösztöndíj nem folyósítható. Kiemelten foglalkozik a szabályzat a gyakorlatokkal. rámutatva egyebek között, hogy ezeken, illetve a szemináriumokon a részvétel kötelező. A távolmaradást tehát minden esetben igazolni kell. A gyakorlatok fontosságát húzza alá a szabályzatnak az a rendelkezése is, hogy a gyakorlati jegy utólagos megszerzése, illetve kijavítása tárgyanként és félévenként csak egyszer lehetséges. Ha ez nem sikerül, a hallgatónak félévet kell ismételnie. Fontos rendelkezése a szabályzatnak — s ez különösen a levelező hallgatókat érinti — hogy évkihagyást —, ha az ezt indokló ok az első félévben merül fel — december 20-ig, a másodi* félévben viszont május 20-ig kell benyújtani. A később érkező kérelmeket nem fogadják el. A szabályzat a Művelődésügyi Minisztérium jóváhagyása után még ebben az évben hatályba lép. Rámutatott, hogy továbbra is önerőből kell megtelem teni a munkaidő csökkentesének feltételeit Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a munkaszervező több vállalatnál még ige.i alacsony ss.nvonalú, több nelven igen laza a munkafegyelem. A miniszter bírálta azokat a vállalati vezetőket akik a munkafegyelem lazaságát hamis érvekkel igyezeknek magyarázni, mentegetni. Gyakran hangoztatnak olyan érveket, hogy a fegyelem megkövetelése esetén a dolgozó megsértődik és otthagyja a vállalatot. A miniszter véleménye szerint ez legfeljebb a dolgczók elenyésző töredékére vonatkozhat s ezeknek az esetében helyesebb ha a vállalat mond fel. Ilyen intézkedés feltétlenül a becsületes dolgozók egyetértésével találkozik. A szakmunkásképzésről szóló törvényről Veres József elmondta, hogy az elmúlt húsz évben több mint 209 jogszabály jelent meg, és ez áttekinthetetlenné, több esetben pedig ellentmondásossá is telte a szakmunkásképzés joggyakorlatát i965-ben valamennyi szakmában bizottság alakult, amelyek előkészítették a szakoktatás korszerűsítését A szakoktatás nagy jelentőségére utalt az országgyűlés rendkívül intenzív vitája. Társadalmi ügy a fizikai munka nagyobb megbecsülése, s erre mind a vállalatok, mind a szülők figyelmét újra fel kell hívni. Az országgyűlés vitájában számos olyan javaslat is elhangzott, amelynek megvalósítása jelentős anyagi eszközöket kíván. Valóban szükség van újabb intézetek, kollégiumok létrehozására, valamennyi igényt azonban nem lehet kielégíteni. Elsősorban ott bővítik a szakmunkástanuló intézi és kolégiumi hálózatot, ahol az ipar a legnagyobb mértékben fejlődik. ' Javaslatok hangzottak el olyan ösztönző rendszer bevezetésére is, amely a vállalatokat a szakmunkástanuló műhelyek korszerűsítésére sarkallja. A Munkaügyi Minisztérium ezzel kapcsolatban is kidolgozza elképzeléseit és azokat Pénzügyminisztéiummal egyezteti. Somogyi Károlyné felvétele ÉPÜL A FÚRÓTORONY. A Gorzsai Állami Gazdaság földjén, a szikáncsi csárda közelében a román és a magyar szakemberek közös erővel 62 méter magas fúrótornyot építenek. A mintegy 500 tonnás berendezés már elérte a 40 méteres magasságot A szerelési munkálatokat irányító Marceu Virgil, a Ploesti Olajipari Gépgyár mérnöke szerint október 8-ig befejezik a szerelést, majd 10-ig a szükséges terhelési próbákat is elvégzik. Képünk a hatalmas torony egyik oldaloszlopát mutatja be Kekkonent díszdoktorrá avatták Dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke kedden délelőtt az Országházban látogatást tett Kállai Gyulánál, az országgyűlés elnökénél, és szívélyes, baráti eszmecserét folytattak. Bensőséges ünnepség zajlott le kedden a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen: dr. Urho Kaleva Kekkonent az állam- és jogtudományok díszdoktorává avatták. Az egyetem ünnepi közgyűlésén részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Péter János külgyminiszter és dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese. Jelen voltak az elnök kíséretének és a budapesti finn nagykövetségnek tagjai is. Dr. Nagy Károly rektor megnyitó beszédében bejelentette, hogy az elnököt kimagasló érdemei elismeréséül az állam- és jogtudományok díszdoktorává avatják. Ezután dr. Sárándi Imre dékán ismertette Kekkonen életútját, tudományos tevékenységét. politikai és közéleti pályafutását, majd a finn állanjelnök nagy tetszéssel fogadott előadást tartott, amelyben a finn—magyar kapcsolatokról, a jogtudomány. szerepéről, a béke iránti felelősségről szólt. Előadása után az ünnepi közgyűlés részvevői meleg ünneplésben részesítették a finn államelnököt. Losonczi Pál. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden az Országház Vadász-termében ebédet adott Kekkonen tiszteletére. Részt vettek az ebéden az elnök kíséretének tagjai is. Magyar részről jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, dr. Ajtai Miklós, Fehér Lajos, Timár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, a kormány tagjai, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet több más vezető személyisége. * A meleg baráti hangulatú ebéden Losonczi Pál pohárköszöntőt mondott. Kekkonen és kísérete kedden délután a Csepel Vasés Fémművekbe látogatott eL i I J