Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-23 / 220. szám

Tabi László: Jba/iás idők Felszabadulási pályázat Négy kis lelenc A SORS AKARATA Lakáspöröm egyeszten­dős évfordulóján felkeres­tem ellenfelemet, vitéz Ke­levény Ervint s homlokomat ráncokba vonva. így szóltam hozza: — Uram, kerek egy éve verekszünk, s a lakás még ma sem az enyém, de nem is az őné. A népjóléti mi­nisztertől a kerületi rendőr­örszobátg megjártunk min­den fórumot s hol maga járta meg, hol én jártam meg. Innen fellebbeztünk oda, amonnan emide, emin­nen amoda és amonnan emide. Am senki sem élhet őrökké s egyszer önt is, engem is beutalnak majd az örök vadászmezőkre. Rút öregségünk lesz, ha perle­kedéssel töltjük. Azt aján­lom, döntsük el a dolgot ha­tározottan, férfiasan és egy­szersmindenkorra. — Mit óhajt tenni? — kérdezte fagyosan. — Amerikai párbajt javal­lok. Két golyót hoztam ma­gammal. fekete nz egyik, fehér a másik. Beleteszem ezt a két golyót a kalapom­ba, azután húzunk. Aki a feketét, húzza, 24 órán belül fóbclövi magát s ennek kö­vetkeztében a lakás a mási­ké lesz. — Komolyan beszél? — kérdezte izgatottan és fel­ugrott a helyéről. — Komolyan. Ez így to­vább nem mehet s ha ön olyan vitéz, mint ahogyan a névjegyén áll, az jánlato­mat elfogadja. Ez némiképpen hatott rá, mert néhány percnyi gon­dolkodási időt kért. Mielőtt visszavonult volna, még azt mondtam neki. — ön vagy a fehéret húz­za, vagy a feketét. Ameny­nyiben netántán a fehéret húzná, a lakás az önéi lesz s a legrövidebb időn belül meghitt családi körben ke­gyelettel áldozhat az emlé­kemnek. Ha viszont a fe­ketét húzná, hát Istenem... Egy golyó a homlokba s nem kell többé protekció után járnia, nem kell beadványt szerkesztenie, semmi gond, semmi izgalom,.. — Igen, igen... — felelte —, de ön? Ügy tudom; hét gyereke van. — Mindegy. Ha én húzom a fekete golyót, nem fogom megszámolni őket. Tudni fo­gom a kötelességemet. Néhány percig sápadtan nézett maga elé, aztán így szólt: — Noshát rendben van. . Most mindjárt? — Igen. Elővettem a két golyót és beledobtam a kalapba. Lát­tam. hogy vitéz Kelevény szájaszéle remeg, de magam is izgatott voltam. Június van — gondoltam —, arány­lag fiatal vagyok, s jön a forint... Mégis csak szép az élet... No de, ne érzeleg­jünk .,. Letakartuk a kalapot egy kendővel, s azután remegő kezekkel egyszerre nyúltunk bele mindketten. Azután ki­húztuk kezeinket — Nyissa ki az öklét... — mondta Kelevény halkan. — Nyissa maga. Farkasszemet néztünk, az­után mély lélegzetet vettem, és kinyitottam az öklömet. Tenyeremen ott pihent a fe­hér golyó. Üveges szemmel meredt rá, aztán kinyitotta az övét. A fekete golyó volt nála. — Uram — mondtam —, sajnálom. De higyje el, ez a fehér golyó sem főnyere­mény ... Még sok szalad­gálni valóm lesz. az ügyben. Megyek is. Nyugodjék bé­kében. És eltávoztam. Másnap délután izgatot­tan futottam át a lapokat. Megírja-e valamelyik rend­őri riporter az öngyilkosság hírét? De nem írta meg. örültem. Magánügy volt. Férfiak személyes ügye, nem tartozik a nyilvánosságra. Harmadnap reggel éppen a lakáshivatalba akartam bemenni, amikor csengettek. Kimegyek, ajtót nyitok. Vi­téz Kelevény Ervin áll ott. — Hogy-hogy? — kérde­zem. — ön még él? — Igen. — Hát akkor? Zsebébe nyúlt és egy ira­tot vett ki. Átnyújtotta. Ki­nyitottam. A központi lakáshivatal, mint harmadfokú bíróság, úgy dönött, hogy lőjje főbe magát, aki a fehér golyót húzta. (Folytatjuk.) I. KERÜLET Házasság: Dr. Presser Tibor és dr. Földessy Zsuzsanna, Sza­nlszlő Antal és Szikom Mária, Kiss Oyöray éa Csimpolyás •Julianna Kozálla. Nagy János és Balogh Jolán Erzsébet, Kön­-se Tamás és Madár Emília An­na, Bolbu József János és Ko­vács Katalin Erzsébet, Czabal Ferenc ás Kocsis Margit, Kis Sándor és Zsemlye Márta Mag­dolna. Savanya János és Husz­ka Tlona Vllctórla. Brandt János ós Savanya Katalin. Guganovlcz Imre Sándor és Mtrzsay Márta Leilla. dr. Faragó József István és dr. Horváth Adél. Simon Oszkár és Harajkn Mónika. Bo­ros Miklós Ijászló és Hajdú Zsuzsanna Mária. dr. Bíró László Csaba <-s dr. Gyurkó Bva Terézia, dr. Bíró Balázs Dezső és dr. Szabó Irén. Osótl Tibor András es Pósa Katalin, Hódi János István és Török Ilona, Kozenkay János és Bnma Éva Rózsa. Tóth Gyula Zoltán es Szögi Mária. dr. Laczl Ferenc és dr. Szász Anna Éva. dr. Szeles Jenő és dr. Virág Erzsébet Ju­lianna, Mondovita László és Be­rényl Ftelka Hona, Polgár Sán­dor György és Porok Mária. Oyólny István és Koltai Mamit. Putzkó Oyörgy és Kakuszl Éva Anna. Csömör Zsigmond és Dékány Anna házasságot kö­töttek. Születés: Pszota Istvánnak és Gellér Juliannának József, Mé­száros Istvánnak és Palócz Ju­liannának Julianna Terézia, K.a­rnncsl Sándornak és Hambelc Katalinnak Tamás, Barna Vil­mosnak és Gyuris Erzsébetnek Mária, Tóth Péternek és Nagy Juliannának Melinda, Csiszár Imrének és Pnpdi Máriának Má­ria, Beder Lászlónak és Sári­dorfl Teréziának László János, sztanojev Péternek és Rosztiy Zorkának György. Lltauszki Já­nosnak és Lomjánszkl Ilonán.'ix Zsolt János. Kiss Janosnak os Vercz.el Margitnak Szilvia Zsu­zsanna. Kató Istvánnak és Papp Máriának Tünde. Szabó Eleknek és Dávid Erzsébetnek Elek. Farkas Gábornak és Gyoval Erzsébetnek Márta Krisztin*. Frlttmann Imrének és Papp Máriának Tamás. Dudás József­nek és Németh Krzsébetne* Edit. Kazl Istvánnak és Ktspé­ter Irénnek Irén, Árva Pálnak és Soproni Annának Anna. Vln­oze Jánosnak és Cseh Etelkának Csaba, Szalma Ferencnek és Fazekas Katalinnak Csuba. Ke­rekes Imrének és dr. Nagy Má­riának Nóra, Bakos Ferencnek és Oraveez Máriának Zsolt László, Komár Istvánnak és Dudás Piroskának Zsuzsanna. Túri Józsefnek és Soós Máriá­nak Tibor, Császár Sándornak és Gajdács Katalinnak Ágnes. Ambrus Andrásnak és Csernus Klárának Judit, Prágai András­nak és Gyoval-Döme Rózsának Edina Zsófia. Domokos Sándor­nak és Zsuppány Saroltának Sándor. Tembel Pálnak és Dan­csó Klárának Orsolya. Kormá­r.vos Sándornak és Miklós An­nának László, Turzó Zoltán­nak és Fodor Viktóriának Ottó, Dedovlcs Andrásnak ós Báníl Irénnek Tünde, Kónya József­nek és Nagy Máriának Mária nevü gyermekük született. Halálozást Sutkn György. Tóth László, Pördi Julianna, Lovas Sándor. Klr.pál József. Márton János. Fülöp Béla Ferenc, Zom­borl György, Strell Laiosné Ballá Etelka. Boldizsár Antal. Kurolyt Ferenc, l'aop László. Papp Gyula. Bujtó Ernő. Tóttl­Kása Mlhályne Kasa Erzsébet. Kerttsr Sándorní Módi Ilona, dr. Lakatos Emiiné He rezeg Pi­roska meghalt. Anyakönyvi hírek H. KERÜLET Házasság: Klubicza József és Erdélyi Maria. Konya András és Jaksits Piroska Hona, Sánta András és Aekerman Julianna. Berta Vendel Vilmos és Locsk.ti Anna, Vlda István Béla és Sze­keres Mária, Károlyi Ferenc és Varga Mária Anna. Csonka An­tal és Besenyel Ilona, Máté Ár­pád és Csányi Julianna, Szakács József és Demeter Erzsébet. Tó­mö3Vári András József és Vidács Klára házasságot kötöttek. Halálozás: Kálié György, Hor­váth Antal, Bognár Ferenc. Tóth Józsefné Asztalos Etelka meghalt. m. KERÜLET Házasság: Virág János és Vi­rág Ilona, Vlgh István és Dunai­Kovács Margit, Szűcs János és Perecz Rózsa. Balázs József és Juhász Katalin házasságot kö ­töttek. Születés: Nagy-György János­nak és Takács Gabriellának Attila, Fekete Józsefnek és Farkas Máriának Mária. Kozma Istvánnak és Móricz Teréznek Ildikó Teréz, Ordögh Imrének és Jéger Erzsébetnek Imre. Sza­bó Józsefnek és Árva Gizellá­nak Andrea Csilla, Lőcsei Sán­dornak és Rékasi Ilonának Sán­dor József, Pintér Józsefnek és Berényl Juliannának Gabriella Judit, Szirovlczy Ernőnek és Bologh Ilonának Csaba Jenő, Vlasits József Bélának és Ma­csánszky Máriának Andrea Etelka. Gáspár János Györgynek és Kasza Piroska Margitnak Pi­roska Judit. Kormos Istvánnak és Míg Zsuzsanna Juliannának Zoltán. Mező Mihály Lászlónak és Kátal Zsuzsannának László Mihály, Bodó Zsolt Imrének és Vass Annának Zsolt, Tóth Imre Mátyásnak és Fehér Mária An­nának Tünde, Kolompár Gyögy­nek és Kovács Ilonának István. Rácz Lajosnak és Asztalos Anna Máriának Gabriella Ágnes. Tóth Andrásnak és Beréti Máriának Andrea Mária. Csúrl Antalnak és Hanuska Máriának Edit. Fe­hér Gyulának és Király Erzsé­betnek Gyula, Lakatos Ferenc­nek és Szabó Franciskának An­tonlette Aliz, Vass Jánosnak és Szél Ilonának Ilona nevü gyer­mekük született. Halálozás: Mengel Flóra Zsu­zsanna, Molnár Imre Gergely, Szabó Sándorné Csányi Erzsé­bet, Papp Ferenc, Pál Sándor, Rőmer Miklósné Jakobi Mária, Négyökrű Mátyásné Miskolci Piroska, Német Jánosné Rácz Julianna, Frányó Ferenc, Ördög Jánosné Bite Rozália, Tanács Illés meghalt. Beküldte: Kádasi Ferenc, Makó, Hunyadi Vastag, szürke felhő bo- nya gazdája már jó előre rul a Viharsarok e kis vá- hazahordott minden jószá­rosára. Olykor az eső is sze- got. terményt városi házá­merkél. 1944. szeptember 24. ba. gondolván, ott nagyobb Meddig tart még? — sóhaj- biztonságban lesz minden, toznak az emberek? A rém- Kinn a tanyán csak egy hírek szájról szájra terjed- kutyáját meg a négy lelen­nek, s egyik borzalmasabb, cet. a munkásait hagyta, mint a másik. Az emberek Ezek a gyerekek voltak a izgatottak, félnek. A front napszámosai, a béresei és zaja, mint múló égzengés, mindenesei, ide hallatszik a városba. A A front egyre közeledett, főbb utvonalakon mindenütt a gyerekek sápadtan a féle­visszavonuló német harcko- lemtől, az istállóajtóból esik. Az aznapi újságokban kémleltek ki az esős reggel­mégis győzelemről írnak: A be. Félelmükön enyhített, makói újság 1944. szeptem- hogy András bácsi, a csősz, beri számában jelent meg: megjelent a tanyaudvaron, s „Sikeres elhárító harcok átvitte őket a kunyhójába. Arad. Nagyvárad és Kolozs- Itt-ott már egész közelről vár térségében. A honvéd hallatszott a puskaropogás. vezérkar főnöke közli: a A csőszkunyhó kicsiny szo­fent említett térségben sú- ba-konyhója már jól meg­lyos harcok folynak túlere- telt a menedéket kereső jű orosz-gépkocsizó és harc- szomszédokkal. Nem csoda, kocsi alakulatokkal. A har- a környéken mindenki And­cok folyamán a német és a Fás bécsi és felesége, Kati magyar páncélos elhárítás néni védőszárnyai alatt ke­igen kitűnt. Ezen harcoknál resett oltalmat. Ugyanis személyes vitézségével külö- András bácsi annak idején nősen kitűnt vitéz Hetelényi megjárta Galíciát, még fele­József altábornagy... Ugyan- séget is Oroszországból ho­csak jelentékeny erőkkel tá- zolt. madolt az ellenség a Ta- Szeptember 25. éjszakája tárhágó ellen. A támadáso- elég csendes volt. Hajnalban kat sikeresen visszavertük... a kutyák szokatlan csaholó­Az arcvonal többi részén sára, majd egy harckocsi csak alárendeltebb harci dübörgésére figyeltek fel. események folytak..." Hamarosan idegen hangok „Makó megyei város pol- hallatszottak. András bácsi gármesterétől. Kijárási tila- kinyitotta e pitvarajtót, s lom 19 órától reggel 6 óráig" egy magas orosz katonával stb. találta szemközt magát. „Felhívás az önkéntes ki- — Szoldát? ürítésre! A legfelsőbb kato- — Nincs — felelte And­nai vezetés: a harctéri hely- rás bácsi. Itt csupa gyerekek zelre való tekintettel kény- meS asszonyok vannak. Köz­télén a keleti határ mentén ben már jöttek többen is. A húzódó sávnak önkéntes ki- kisebb gyerekeket felkapták ürítését elrendelni, mielőtt és körülcsókolták, s a reme­arra a hadi helyzet rákény- SÓ asszonyokat is meg­szeritené a lakosságot. Ezen nyugtatták. Miután a pa­kiürítéseknél a vasút hasz- rancsnok is megérkezett, nálatára senki ne számit- András bácsitól kapott tá­son. A kiürítés vagy gyalog, jékozódás után V. J. szom­vagy jármüveken történhe- szédos tanyájára irányította tik. Felhívom továbbá a fi- az embereit és a harckocsi­gyelmet arra. hogy a főút- kat. A katonák főztek, tisz­vonalak használatát lehető- tálkodtak a tanyán. Miután leg mellőzni kell. mert azok az asszonyok rájöttek, hogy a hadvezetés céljaira szük- nincs mitől félni, készsége­ségesek." Csoda, ha ily hfrek hal­latára városszerte nagy a pánik? A város „nagyjai" már elmentek, dc a kiürítés­re vonatkozó hír sok kisem­bert felzaklatott. S meg­indult az emberáradat. Ho­va, merre, meddig, miért? A város tanyavilágában is bo­lyongott. izgult, félt a nép. Ezen a tájon, a tanyák közt volt egy nagy tanya. Már messziről is kimagas­lott a környékbeli kis ta­nyák közül, hatalmas fáival, nagy gazdasági épületeivel. A tanya környéke igen csön­des volt. csak egy páva ri­koltott olykor. V. J.. a ta­u. 2 a. sen segítettek az ebéd elké­szítésében. s amit tudtak nélkülözni, szívesen hozták, hogy ízletesebb legyen az ebéd. Az élelmes Jóska gyerek észerevette, hogy a katonák nem nagyon bővelkednek élelemmel, s gondolt egyet. Megkereste András bácsit, s elmondta: a szalmakazalban vun egy csomó élelem el­rejtve, biztos jól jönne a katonáknak. Hamarosan fel­tárták a rejtekhelyet. Ta­láltak is jócskán lisztet, zsírt, szalonnát. A parancs­nok kissé tétovázott, de mi­kor András bácsi tájékoztat­ta, hogy milyen eredetű ez az élelem, aggályai eltűn­tek. | A katonáknak rövid Időt szabtak a pihenésre, ez volt a jelszavuk: „Majd Berlin után". 27-én reggel eldü­börögtek a harckocsik, ma­gukkal vive egy önkéntes új kis katonát. Még nem volt egészen 15 éves a Jóska gye­rek, de tettre kész, mert korához képest már szenve­dett eleget. András bácsi évelt meg­cáfolva, felfrissülve tevé­kenykedett ettől kezdve. Kü­lönösen szívén viselte az ár­vák sorsát. Mikor eljött az ideje, intézkedett is. Hama­rosan otthont nyújtott az ár­váknak a debreceni gyer­meknevelő intézet. Ott is­merték meg a tej és a húa ízét. S hogy milyen érzés ünnepelni vagy tisztán beül­ni egy tanterembe — ezek ia mind ismeretlen fogalmak voltak a felszabadulás előtt az ő számukra. Huszonöt év után is hálá­lelencek: Idák, Jóskák, Pis­san gondolnak az akkori kis tálc arra a szeptemberi haj­nalra, mely az 6 kis életük­ben oly nagy változást ho­zott. S Ida mindezt már történelem formájában ta­nítja a mai gyerekeknek. Á kis tizenöt éves egykori ka­tona pedig ma magas rangú katonatiszt. Szemérem Az igényes SZAMOS RUDOLF: A maffia 2. OMEKTA — A HALLGATÁS PARANCSA A mafia kezdetben az idegen hódítók ön­kényuralma elleni önvédő szervezet volt. A szi­cíliaiak nagy családi szövetségekben harcoltak az adószedők, a Bourbon-poroszlók és az elnyo­mókkal együttműködő árulók e'.len. A sziget lakói nem ismerték el az idegen hatóságokat és társadalmi életüket, ha titokban is, a mafiák keretén belül élték, a mafiák vezetői voltak pol­gármestereik, papjaik, hivatalnokaik. Sajátos földalatti állam jött ezzel létre és mint valaha az őskeresztények a katakombákban, olyan ti­tokban élték állami életüket a szicílialak. A szi­get XIII. századtól választott vezetői döntöttek még iiázassági kérdésekben is, és tanácsaikat minden szicíliai kötelezőnek tartotta. A mafia szervezte az idegen hódítók elleni felkeléseket, szabadságharcokat. A maffia vezetőit, a „Tiszteletreméltó Társaság", olaszul Onorata Societa, ahogyan önmagukat még ma is nevezik — létjogosultságukat tulaj­donképpen a Garibaldi mozgalma nyomán meg­született olasz egységgel, a sziget felszabadulá­sával, már egy évszázaddal ezelőtt elvesztették. Minthogy nemzedékek éltek erőszak alatt, na­gyon sok szicíliai felszabadulásuk után is meg­maradt mafiatagnak. Többségük mindenek­előtt az úgynevezett gabelottikbó! verbuváló­dott. A szó maga bérlőt jelent es ez egyúttal meghatározza a mafia jellegét is. Ugyanis a gabelottik a szicíliai bárók szolgálatában állot­tak, akik birtokaikon korlátlanul uralkodtak és minden ellenállást könyörtelenül eltapostak. A bárók eszköze a gabelotti volt, mint birtokának tisztviselője, felvigyázója vagy személyes test­őre. Természetszerűleg az erőszak erőszakot szül, és akik a szegényparasztok és a nép fel­keléseit elfojtják, előbb-utóbb maguk is bandi­tákká válnak. A gabelotti szolgálata után a feu­dális úrtól földbérletet kapott. Szicíliában így sajátos középosztály alakult ki a bárók és a parasztok között. Ezek a középkori viszonyok szinte változatlanul élnek még a XX. század harmadik harmadának Szicíliájában is. Teliát a mafia az úgynevezett szicíliai középosztály ille­gális szervezete. Jelszava az Omerta, vagyis a Hallgatás parancsa. Ezért hihetetlenül nehéz a római kormány helyzete még olyan esetben is. amikor a mafia több száz ember szemeláttára, fényes nappal gyilkol, mert egyetlen szemtanú se akad, aki a bíróság előtt el merné mondani azt, amit látott. Jól tudják, Szicíliában íratlan törvény: aki nem hallgat, annak meg kell halnia. Honnan ered a mafia elnevezés? Jó ideje vi­tatkoznak már erről az olasz történészek. Egye­sek szerint eredete „a szicíliai vecsernyét" kö­vető testvéri szövetségig vezethető vissza. An­nak idején a palermóiak így köszöntötték egy­mást: „Morte Alla Francia, Italia Anela". Ha­lál a franciákra, éljen Itália! Állítólag a köz­mondás szavainak kezdőbetűjéből származott a mafia elnevezés. A nyelvészek a mafia szó eredetét a legkülönbözőbb nyelvekben kere­sik. így többek között a toszkán eredetű moffa szóból, amely nyomorúságot, szerencsétlenséget jelent, vagy a francia mauvas-ből, amely ugyan­csak ,.rossz"-at jelent Egyesek szerint a maafir nevezetű néptörzs a szó szülőatyja. Ez a törzs az arab uralom idején Pulermóban telepedett le. Vannak, akik az arab mahias. vagy mahtaa — szakadék, barlang jelentésű szavakból ere­deztetik, ám a szó minden bizonnyal a mu'afah jelentését tükrözi, amely arabul erőt, biztonsá­got, védelmet jelent. A szó először 1868-ban szerepelt egy olasz­szicíliai szótárban. Jelentése: bandita. Tény azonban, hogy a mafia ősidők óta bűnügyi szer­vezet. A délolasz területek parasztsága évszázado­kig védtelen kiszolgáltatottja volt a földesurak Önkényének. Ezért segítségért és védelemért a banditákhoz fordult, akik így két urat szol­gáltak. egyrészt a földesurat, másrészt saját ér­dekeiket, és a paraszt háromfelé adózott. Egy­szer a királynak, egyszer a földesúrnak és egy­szer a maflába tömörült „érdekvédőinek". Ez a furcsa helyzet szinte legendás glóriát vont a banditizmus köré és ennek a glóriának köszön­heti például egy közismert calabriai bandita, Giuseppe Mussolini (Benito Mussolini bátyja), hogy a szegény nép megváltójaként és védel­mezőjeként léphetett fel bandájával. 1909. áp­rilis 14-én ez a rabló, akinek fejére a rendőrség magas jutalmat tűzött ki — de elfogni még­sem tudta — nyílt levelet írhatott III. Victor Emánuel olasz királynak, amelyben követette, hogy szociális változtatásokkal békítse ki a lá­zadó maffiát a rendszerrel. Mint később kide­rült, ez a „kibékítés" az olasz nép tragédiájá­hoz vezetett. A hivatalos Olaszország ma is nagyon jól tudja, annyi sikertelen kísérlet után, hogy rend­őri intézkedésekkel nem lehet a maflát felszá­molni. A mafia mélyen gyökerezik Szicília feu­dális társadalmában. A sziget nyugati részén található a fellegvár, ahol a mafia fővárosa, Palermó fekszik. Ezen a területen a legtöbb ház állandó vendége a nyomor. Itt a sokgver­rnckes családok hihetetlen szegénységben ten­gődnek Napjainkban is uralkodik az analfa­bétizmus. Az 1960-as hivatalos olasz statisztika szerint az atomkorszakban, a világűr meghó­dításának időszakában, a szicíliaiak mintegy .30 százaléka se írni. se olvasni nem tud. további húsz százalék cuit a tna vei tudja leírni. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom