Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-23 / 220. szám
Tabi László: Jba/iás idők Felszabadulási pályázat Négy kis lelenc A SORS AKARATA Lakáspöröm egyesztendős évfordulóján felkerestem ellenfelemet, vitéz Kelevény Ervint s homlokomat ráncokba vonva. így szóltam hozza: — Uram, kerek egy éve verekszünk, s a lakás még ma sem az enyém, de nem is az őné. A népjóléti minisztertől a kerületi rendőrörszobátg megjártunk minden fórumot s hol maga járta meg, hol én jártam meg. Innen fellebbeztünk oda, amonnan emide, eminnen amoda és amonnan emide. Am senki sem élhet őrökké s egyszer önt is, engem is beutalnak majd az örök vadászmezőkre. Rút öregségünk lesz, ha perlekedéssel töltjük. Azt ajánlom, döntsük el a dolgot határozottan, férfiasan és egyszersmindenkorra. — Mit óhajt tenni? — kérdezte fagyosan. — Amerikai párbajt javallok. Két golyót hoztam magammal. fekete nz egyik, fehér a másik. Beleteszem ezt a két golyót a kalapomba, azután húzunk. Aki a feketét, húzza, 24 órán belül fóbclövi magát s ennek következtében a lakás a másiké lesz. — Komolyan beszél? — kérdezte izgatottan és felugrott a helyéről. — Komolyan. Ez így tovább nem mehet s ha ön olyan vitéz, mint ahogyan a névjegyén áll, az jánlatomat elfogadja. Ez némiképpen hatott rá, mert néhány percnyi gondolkodási időt kért. Mielőtt visszavonult volna, még azt mondtam neki. — ön vagy a fehéret húzza, vagy a feketét. Amenynyiben netántán a fehéret húzná, a lakás az önéi lesz s a legrövidebb időn belül meghitt családi körben kegyelettel áldozhat az emlékemnek. Ha viszont a feketét húzná, hát Istenem... Egy golyó a homlokba s nem kell többé protekció után járnia, nem kell beadványt szerkesztenie, semmi gond, semmi izgalom,.. — Igen, igen... — felelte —, de ön? Ügy tudom; hét gyereke van. — Mindegy. Ha én húzom a fekete golyót, nem fogom megszámolni őket. Tudni fogom a kötelességemet. Néhány percig sápadtan nézett maga elé, aztán így szólt: — Noshát rendben van. . Most mindjárt? — Igen. Elővettem a két golyót és beledobtam a kalapba. Láttam. hogy vitéz Kelevény szájaszéle remeg, de magam is izgatott voltam. Június van — gondoltam —, aránylag fiatal vagyok, s jön a forint... Mégis csak szép az élet... No de, ne érzelegjünk .,. Letakartuk a kalapot egy kendővel, s azután remegő kezekkel egyszerre nyúltunk bele mindketten. Azután kihúztuk kezeinket — Nyissa ki az öklét... — mondta Kelevény halkan. — Nyissa maga. Farkasszemet néztünk, azután mély lélegzetet vettem, és kinyitottam az öklömet. Tenyeremen ott pihent a fehér golyó. Üveges szemmel meredt rá, aztán kinyitotta az övét. A fekete golyó volt nála. — Uram — mondtam —, sajnálom. De higyje el, ez a fehér golyó sem főnyeremény ... Még sok szaladgálni valóm lesz. az ügyben. Megyek is. Nyugodjék békében. És eltávoztam. Másnap délután izgatottan futottam át a lapokat. Megírja-e valamelyik rendőri riporter az öngyilkosság hírét? De nem írta meg. örültem. Magánügy volt. Férfiak személyes ügye, nem tartozik a nyilvánosságra. Harmadnap reggel éppen a lakáshivatalba akartam bemenni, amikor csengettek. Kimegyek, ajtót nyitok. Vitéz Kelevény Ervin áll ott. — Hogy-hogy? — kérdezem. — ön még él? — Igen. — Hát akkor? Zsebébe nyúlt és egy iratot vett ki. Átnyújtotta. Kinyitottam. A központi lakáshivatal, mint harmadfokú bíróság, úgy dönött, hogy lőjje főbe magát, aki a fehér golyót húzta. (Folytatjuk.) I. KERÜLET Házasság: Dr. Presser Tibor és dr. Földessy Zsuzsanna, Szanlszlő Antal és Szikom Mária, Kiss Oyöray éa Csimpolyás •Julianna Kozálla. Nagy János és Balogh Jolán Erzsébet, Kön-se Tamás és Madár Emília Anna, Bolbu József János és Kovács Katalin Erzsébet, Czabal Ferenc ás Kocsis Margit, Kis Sándor és Zsemlye Márta Magdolna. Savanya János és Huszka Tlona Vllctórla. Brandt János ós Savanya Katalin. Guganovlcz Imre Sándor és Mtrzsay Márta Leilla. dr. Faragó József István és dr. Horváth Adél. Simon Oszkár és Harajkn Mónika. Boros Miklós Ijászló és Hajdú Zsuzsanna Mária. dr. Bíró László Csaba <-s dr. Gyurkó Bva Terézia, dr. Bíró Balázs Dezső és dr. Szabó Irén. Osótl Tibor András es Pósa Katalin, Hódi János István és Török Ilona, Kozenkay János és Bnma Éva Rózsa. Tóth Gyula Zoltán es Szögi Mária. dr. Laczl Ferenc és dr. Szász Anna Éva. dr. Szeles Jenő és dr. Virág Erzsébet Julianna, Mondovita László és Berényl Ftelka Hona, Polgár Sándor György és Porok Mária. Oyólny István és Koltai Mamit. Putzkó Oyörgy és Kakuszl Éva Anna. Csömör Zsigmond és Dékány Anna házasságot kötöttek. Születés: Pszota Istvánnak és Gellér Juliannának József, Mészáros Istvánnak és Palócz Juliannának Julianna Terézia, K.arnncsl Sándornak és Hambelc Katalinnak Tamás, Barna Vilmosnak és Gyuris Erzsébetnek Mária, Tóth Péternek és Nagy Juliannának Melinda, Csiszár Imrének és Pnpdi Máriának Mária, Beder Lászlónak és Sáridorfl Teréziának László János, sztanojev Péternek és Rosztiy Zorkának György. Lltauszki Jánosnak és Lomjánszkl Ilonán.'ix Zsolt János. Kiss Janosnak os Vercz.el Margitnak Szilvia Zsuzsanna. Kató Istvánnak és Papp Máriának Tünde. Szabó Eleknek és Dávid Erzsébetnek Elek. Farkas Gábornak és Gyoval Erzsébetnek Márta Krisztin*. Frlttmann Imrének és Papp Máriának Tamás. Dudás Józsefnek és Németh Krzsébetne* Edit. Kazl Istvánnak és Ktspéter Irénnek Irén, Árva Pálnak és Soproni Annának Anna. Vlnoze Jánosnak és Cseh Etelkának Csaba, Szalma Ferencnek és Fazekas Katalinnak Csuba. Kerekes Imrének és dr. Nagy Máriának Nóra, Bakos Ferencnek és Oraveez Máriának Zsolt László, Komár Istvánnak és Dudás Piroskának Zsuzsanna. Túri Józsefnek és Soós Máriának Tibor, Császár Sándornak és Gajdács Katalinnak Ágnes. Ambrus Andrásnak és Csernus Klárának Judit, Prágai Andrásnak és Gyoval-Döme Rózsának Edina Zsófia. Domokos Sándornak és Zsuppány Saroltának Sándor. Tembel Pálnak és Dancsó Klárának Orsolya. Kormár.vos Sándornak és Miklós Annának László, Turzó Zoltánnak és Fodor Viktóriának Ottó, Dedovlcs Andrásnak ós Báníl Irénnek Tünde, Kónya Józsefnek és Nagy Máriának Mária nevü gyermekük született. Halálozást Sutkn György. Tóth László, Pördi Julianna, Lovas Sándor. Klr.pál József. Márton János. Fülöp Béla Ferenc, Zomborl György, Strell Laiosné Ballá Etelka. Boldizsár Antal. Kurolyt Ferenc, l'aop László. Papp Gyula. Bujtó Ernő. TóttlKása Mlhályne Kasa Erzsébet. Kerttsr Sándorní Módi Ilona, dr. Lakatos Emiiné He rezeg Piroska meghalt. Anyakönyvi hírek H. KERÜLET Házasság: Klubicza József és Erdélyi Maria. Konya András és Jaksits Piroska Hona, Sánta András és Aekerman Julianna. Berta Vendel Vilmos és Locsk.ti Anna, Vlda István Béla és Szekeres Mária, Károlyi Ferenc és Varga Mária Anna. Csonka Antal és Besenyel Ilona, Máté Árpád és Csányi Julianna, Szakács József és Demeter Erzsébet. Tómö3Vári András József és Vidács Klára házasságot kötöttek. Halálozás: Kálié György, Horváth Antal, Bognár Ferenc. Tóth Józsefné Asztalos Etelka meghalt. m. KERÜLET Házasság: Virág János és Virág Ilona, Vlgh István és DunaiKovács Margit, Szűcs János és Perecz Rózsa. Balázs József és Juhász Katalin házasságot kö töttek. Születés: Nagy-György Jánosnak és Takács Gabriellának Attila, Fekete Józsefnek és Farkas Máriának Mária. Kozma Istvánnak és Móricz Teréznek Ildikó Teréz, Ordögh Imrének és Jéger Erzsébetnek Imre. Szabó Józsefnek és Árva Gizellának Andrea Csilla, Lőcsei Sándornak és Rékasi Ilonának Sándor József, Pintér Józsefnek és Berényl Juliannának Gabriella Judit, Szirovlczy Ernőnek és Bologh Ilonának Csaba Jenő, Vlasits József Bélának és Macsánszky Máriának Andrea Etelka. Gáspár János Györgynek és Kasza Piroska Margitnak Piroska Judit. Kormos Istvánnak és Míg Zsuzsanna Juliannának Zoltán. Mező Mihály Lászlónak és Kátal Zsuzsannának László Mihály, Bodó Zsolt Imrének és Vass Annának Zsolt, Tóth Imre Mátyásnak és Fehér Mária Annának Tünde, Kolompár Gyögynek és Kovács Ilonának István. Rácz Lajosnak és Asztalos Anna Máriának Gabriella Ágnes. Tóth Andrásnak és Beréti Máriának Andrea Mária. Csúrl Antalnak és Hanuska Máriának Edit. Fehér Gyulának és Király Erzsébetnek Gyula, Lakatos Ferencnek és Szabó Franciskának Antonlette Aliz, Vass Jánosnak és Szél Ilonának Ilona nevü gyermekük született. Halálozás: Mengel Flóra Zsuzsanna, Molnár Imre Gergely, Szabó Sándorné Csányi Erzsébet, Papp Ferenc, Pál Sándor, Rőmer Miklósné Jakobi Mária, Négyökrű Mátyásné Miskolci Piroska, Német Jánosné Rácz Julianna, Frányó Ferenc, Ördög Jánosné Bite Rozália, Tanács Illés meghalt. Beküldte: Kádasi Ferenc, Makó, Hunyadi Vastag, szürke felhő bo- nya gazdája már jó előre rul a Viharsarok e kis vá- hazahordott minden jószárosára. Olykor az eső is sze- got. terményt városi házámerkél. 1944. szeptember 24. ba. gondolván, ott nagyobb Meddig tart még? — sóhaj- biztonságban lesz minden, toznak az emberek? A rém- Kinn a tanyán csak egy hírek szájról szájra terjed- kutyáját meg a négy lelennek, s egyik borzalmasabb, cet. a munkásait hagyta, mint a másik. Az emberek Ezek a gyerekek voltak a izgatottak, félnek. A front napszámosai, a béresei és zaja, mint múló égzengés, mindenesei, ide hallatszik a városba. A A front egyre közeledett, főbb utvonalakon mindenütt a gyerekek sápadtan a félevisszavonuló német harcko- lemtől, az istállóajtóból esik. Az aznapi újságokban kémleltek ki az esős reggelmégis győzelemről írnak: A be. Félelmükön enyhített, makói újság 1944. szeptem- hogy András bácsi, a csősz, beri számában jelent meg: megjelent a tanyaudvaron, s „Sikeres elhárító harcok átvitte őket a kunyhójába. Arad. Nagyvárad és Kolozs- Itt-ott már egész közelről vár térségében. A honvéd hallatszott a puskaropogás. vezérkar főnöke közli: a A csőszkunyhó kicsiny szofent említett térségben sú- ba-konyhója már jól meglyos harcok folynak túlere- telt a menedéket kereső jű orosz-gépkocsizó és harc- szomszédokkal. Nem csoda, kocsi alakulatokkal. A har- a környéken mindenki Andcok folyamán a német és a Fás bécsi és felesége, Kati magyar páncélos elhárítás néni védőszárnyai alatt keigen kitűnt. Ezen harcoknál resett oltalmat. Ugyanis személyes vitézségével külö- András bácsi annak idején nősen kitűnt vitéz Hetelényi megjárta Galíciát, még feleJózsef altábornagy... Ugyan- séget is Oroszországból hocsak jelentékeny erőkkel tá- zolt. madolt az ellenség a Ta- Szeptember 25. éjszakája tárhágó ellen. A támadáso- elég csendes volt. Hajnalban kat sikeresen visszavertük... a kutyák szokatlan csaholóAz arcvonal többi részén sára, majd egy harckocsi csak alárendeltebb harci dübörgésére figyeltek fel. események folytak..." Hamarosan idegen hangok „Makó megyei város pol- hallatszottak. András bácsi gármesterétől. Kijárási tila- kinyitotta e pitvarajtót, s lom 19 órától reggel 6 óráig" egy magas orosz katonával stb. találta szemközt magát. „Felhívás az önkéntes ki- — Szoldát? ürítésre! A legfelsőbb kato- — Nincs — felelte Andnai vezetés: a harctéri hely- rás bácsi. Itt csupa gyerekek zelre való tekintettel kény- meS asszonyok vannak. Köztélén a keleti határ mentén ben már jöttek többen is. A húzódó sávnak önkéntes ki- kisebb gyerekeket felkapták ürítését elrendelni, mielőtt és körülcsókolták, s a remearra a hadi helyzet rákény- SÓ asszonyokat is megszeritené a lakosságot. Ezen nyugtatták. Miután a pakiürítéseknél a vasút hasz- rancsnok is megérkezett, nálatára senki ne számit- András bácsitól kapott táson. A kiürítés vagy gyalog, jékozódás után V. J. szomvagy jármüveken történhe- szédos tanyájára irányította tik. Felhívom továbbá a fi- az embereit és a harckocsigyelmet arra. hogy a főút- kat. A katonák főztek, tiszvonalak használatát lehető- tálkodtak a tanyán. Miután leg mellőzni kell. mert azok az asszonyok rájöttek, hogy a hadvezetés céljaira szük- nincs mitől félni, készségeségesek." Csoda, ha ily hfrek hallatára városszerte nagy a pánik? A város „nagyjai" már elmentek, dc a kiürítésre vonatkozó hír sok kisembert felzaklatott. S megindult az emberáradat. Hova, merre, meddig, miért? A város tanyavilágában is bolyongott. izgult, félt a nép. Ezen a tájon, a tanyák közt volt egy nagy tanya. Már messziről is kimagaslott a környékbeli kis tanyák közül, hatalmas fáival, nagy gazdasági épületeivel. A tanya környéke igen csöndes volt. csak egy páva rikoltott olykor. V. J.. a tau. 2 a. sen segítettek az ebéd elkészítésében. s amit tudtak nélkülözni, szívesen hozták, hogy ízletesebb legyen az ebéd. Az élelmes Jóska gyerek észerevette, hogy a katonák nem nagyon bővelkednek élelemmel, s gondolt egyet. Megkereste András bácsit, s elmondta: a szalmakazalban vun egy csomó élelem elrejtve, biztos jól jönne a katonáknak. Hamarosan feltárták a rejtekhelyet. Találtak is jócskán lisztet, zsírt, szalonnát. A parancsnok kissé tétovázott, de mikor András bácsi tájékoztatta, hogy milyen eredetű ez az élelem, aggályai eltűntek. | A katonáknak rövid Időt szabtak a pihenésre, ez volt a jelszavuk: „Majd Berlin után". 27-én reggel eldübörögtek a harckocsik, magukkal vive egy önkéntes új kis katonát. Még nem volt egészen 15 éves a Jóska gyerek, de tettre kész, mert korához képest már szenvedett eleget. András bácsi évelt megcáfolva, felfrissülve tevékenykedett ettől kezdve. Különösen szívén viselte az árvák sorsát. Mikor eljött az ideje, intézkedett is. Hamarosan otthont nyújtott az árváknak a debreceni gyermeknevelő intézet. Ott ismerték meg a tej és a húa ízét. S hogy milyen érzés ünnepelni vagy tisztán beülni egy tanterembe — ezek ia mind ismeretlen fogalmak voltak a felszabadulás előtt az ő számukra. Huszonöt év után is hálálelencek: Idák, Jóskák, Pissan gondolnak az akkori kis tálc arra a szeptemberi hajnalra, mely az 6 kis életükben oly nagy változást hozott. S Ida mindezt már történelem formájában tanítja a mai gyerekeknek. Á kis tizenöt éves egykori katona pedig ma magas rangú katonatiszt. Szemérem Az igényes SZAMOS RUDOLF: A maffia 2. OMEKTA — A HALLGATÁS PARANCSA A mafia kezdetben az idegen hódítók önkényuralma elleni önvédő szervezet volt. A szicíliaiak nagy családi szövetségekben harcoltak az adószedők, a Bourbon-poroszlók és az elnyomókkal együttműködő árulók e'.len. A sziget lakói nem ismerték el az idegen hatóságokat és társadalmi életüket, ha titokban is, a mafiák keretén belül élték, a mafiák vezetői voltak polgármestereik, papjaik, hivatalnokaik. Sajátos földalatti állam jött ezzel létre és mint valaha az őskeresztények a katakombákban, olyan titokban élték állami életüket a szicílialak. A sziget XIII. századtól választott vezetői döntöttek még iiázassági kérdésekben is, és tanácsaikat minden szicíliai kötelezőnek tartotta. A mafia szervezte az idegen hódítók elleni felkeléseket, szabadságharcokat. A maffia vezetőit, a „Tiszteletreméltó Társaság", olaszul Onorata Societa, ahogyan önmagukat még ma is nevezik — létjogosultságukat tulajdonképpen a Garibaldi mozgalma nyomán megszületett olasz egységgel, a sziget felszabadulásával, már egy évszázaddal ezelőtt elvesztették. Minthogy nemzedékek éltek erőszak alatt, nagyon sok szicíliai felszabadulásuk után is megmaradt mafiatagnak. Többségük mindenekelőtt az úgynevezett gabelottikbó! verbuválódott. A szó maga bérlőt jelent es ez egyúttal meghatározza a mafia jellegét is. Ugyanis a gabelottik a szicíliai bárók szolgálatában állottak, akik birtokaikon korlátlanul uralkodtak és minden ellenállást könyörtelenül eltapostak. A bárók eszköze a gabelotti volt, mint birtokának tisztviselője, felvigyázója vagy személyes testőre. Természetszerűleg az erőszak erőszakot szül, és akik a szegényparasztok és a nép felkeléseit elfojtják, előbb-utóbb maguk is banditákká válnak. A gabelotti szolgálata után a feudális úrtól földbérletet kapott. Szicíliában így sajátos középosztály alakult ki a bárók és a parasztok között. Ezek a középkori viszonyok szinte változatlanul élnek még a XX. század harmadik harmadának Szicíliájában is. Teliát a mafia az úgynevezett szicíliai középosztály illegális szervezete. Jelszava az Omerta, vagyis a Hallgatás parancsa. Ezért hihetetlenül nehéz a római kormány helyzete még olyan esetben is. amikor a mafia több száz ember szemeláttára, fényes nappal gyilkol, mert egyetlen szemtanú se akad, aki a bíróság előtt el merné mondani azt, amit látott. Jól tudják, Szicíliában íratlan törvény: aki nem hallgat, annak meg kell halnia. Honnan ered a mafia elnevezés? Jó ideje vitatkoznak már erről az olasz történészek. Egyesek szerint eredete „a szicíliai vecsernyét" követő testvéri szövetségig vezethető vissza. Annak idején a palermóiak így köszöntötték egymást: „Morte Alla Francia, Italia Anela". Halál a franciákra, éljen Itália! Állítólag a közmondás szavainak kezdőbetűjéből származott a mafia elnevezés. A nyelvészek a mafia szó eredetét a legkülönbözőbb nyelvekben keresik. így többek között a toszkán eredetű moffa szóból, amely nyomorúságot, szerencsétlenséget jelent, vagy a francia mauvas-ből, amely ugyancsak ,.rossz"-at jelent Egyesek szerint a maafir nevezetű néptörzs a szó szülőatyja. Ez a törzs az arab uralom idején Pulermóban telepedett le. Vannak, akik az arab mahias. vagy mahtaa — szakadék, barlang jelentésű szavakból eredeztetik, ám a szó minden bizonnyal a mu'afah jelentését tükrözi, amely arabul erőt, biztonságot, védelmet jelent. A szó először 1868-ban szerepelt egy olaszszicíliai szótárban. Jelentése: bandita. Tény azonban, hogy a mafia ősidők óta bűnügyi szervezet. A délolasz területek parasztsága évszázadokig védtelen kiszolgáltatottja volt a földesurak Önkényének. Ezért segítségért és védelemért a banditákhoz fordult, akik így két urat szolgáltak. egyrészt a földesurat, másrészt saját érdekeiket, és a paraszt háromfelé adózott. Egyszer a királynak, egyszer a földesúrnak és egyszer a maflába tömörült „érdekvédőinek". Ez a furcsa helyzet szinte legendás glóriát vont a banditizmus köré és ennek a glóriának köszönheti például egy közismert calabriai bandita, Giuseppe Mussolini (Benito Mussolini bátyja), hogy a szegény nép megváltójaként és védelmezőjeként léphetett fel bandájával. 1909. április 14-én ez a rabló, akinek fejére a rendőrség magas jutalmat tűzött ki — de elfogni mégsem tudta — nyílt levelet írhatott III. Victor Emánuel olasz királynak, amelyben követette, hogy szociális változtatásokkal békítse ki a lázadó maffiát a rendszerrel. Mint később kiderült, ez a „kibékítés" az olasz nép tragédiájához vezetett. A hivatalos Olaszország ma is nagyon jól tudja, annyi sikertelen kísérlet után, hogy rendőri intézkedésekkel nem lehet a maflát felszámolni. A mafia mélyen gyökerezik Szicília feudális társadalmában. A sziget nyugati részén található a fellegvár, ahol a mafia fővárosa, Palermó fekszik. Ezen a területen a legtöbb ház állandó vendége a nyomor. Itt a sokgverrnckes családok hihetetlen szegénységben tengődnek Napjainkban is uralkodik az analfabétizmus. Az 1960-as hivatalos olasz statisztika szerint az atomkorszakban, a világűr meghódításának időszakában, a szicíliaiak mintegy .30 százaléka se írni. se olvasni nem tud. további húsz százalék cuit a tna vei tudja leírni. (Folytatjuk.)