Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-11 / 210. szám

Francia festmények Újszegeden Egy igazi tárlatkülönlegesség nyílt meg tegnap, szerdán délután az újszegedi November 7 Művelődési Központban: Vinkler László festőművész, főiskolai - tanár a montreáli Expo, fi8 világkiállítás francia festészeti anyagának húsz szép darabját adta át az érdeklődőknek. A tárlatnyitó —, amelyen a budapesti Francia Intézet képviseletében részt vett André Padoux kulturális tanácsos és Georges Dumontet kulturális titkár — a legújabb festészeti Irányzatokra nyitott ablakot Mint azt Vinkler László tal&lóan megjegyezte, ahhoz, hogy ennyi rangos műrész ilyen sok munkáját megcsodálhassuk, távoli országok messzi városait kellene beutaznunk. Az Expo, 68 francia képeiből számos irányzat jellemjegyei tűnnek elő. A látogató megfigyelheti mind a fasizmus, mind a szürrealizmus, mind az absztrakt impresszionizmus jellegzetes alkotási módját, s rajtuk keresztül „híreket" kaphat az említett irányzatok követőinek munkamódszeréről is. Figyelemmel kísérheti azokat az eljárásokat, amelyekkel a vásznak „színezői" felszínre hozzák a pillanat sugallta hangulatot, szimbólikus színfoltokra, formákra váltva azokat. Lényegében valamennyi kiállítót ez a nekiszabadított tudat-feltárás jellemzi. Az a jó értelemben vett gátlástalanság, ahogy az érzések, gondolatok képzőművészeti megfelelőinek utat engednek, a ezáltal a legtöbb esetben komoly esztétikai érzéket hoznak létre. Ha az Expo, 6B kiállítóit nevük szerint is megemlítjük, elsősorban a méltán világhírű Jean Dubuffet-et kell nevén neveznünk, akinek Előredőlt talicska című kompozíciója igen jó példája a megszokott valóság látomásos újjáfogalmazásának. Frederlc Benrath, Marcelle Loubchansky nagyméretű vásznai ugyancsak emelkedett érzéseket és igen letisztult színkultúrát mutatnak. Meg kell azonban jegyezni. hogy a valósághoz hűségesebb képek barátainak szokatlannak tűnnek a „maguktól készült" munkák. Csak hosszas szemlélődés és tűnődés után váltható meg a tárlat „igazi" belépőjegye, s ez a kötelező — ismételjük: igen bőséges — Ismerkedés valószínűleg számos képzőművészetkedvelőt elcsüggeszt. Joggal remélhető azonban, hogy a szerda délután megnyílt francia bemutatóhoz hasonló tárlatok száma növekedni fog, s így több lesz a tájékozódáshoz szükséges alkalom. A. L. Bölöni György Halálhíre tíz évvel ezelőtt mindenkit megrendített. Bölöni György szerénysége, műveltsége, elvhűsége tiszteletet ébresztett és követésre méltó példa volt. Nagy élet állt mögötte, nagy tanulságokkal. A századforduló Magyarországa indította, az új irodalomért, új művészetért, megújuló társadalomért vívott küzdelem formálta. Így lett forradalmár és író, műkritikua és publicista. Minden műfajban ugyanazért a célért harcolt, eredményesen, következetesen. Hosszú éveken át barátja Ady Endrének. aki összes híve közül talán az egykori zilahi diákot, a nagy hagyományú erdélyi értelmiségi család fiát kedvelte legjobban. Az első világháború előtt Bölöni haladó újságok párizsi tudósítója volt. Ekkor alakulnak kl a francia szellemi élet progresszív köreihez fűződő szoros kapcsolatai, amelyek az emigrációban, a magyar forradalmak bukása után Bölöninek kiemelkedő szerepet biztosítanak. Párizsban él, Károlyi Mihály környezetéhez, a polgári radikalizmus szélsőbal szárnyához tartozik. Itt írja a két világháború közötti haladó magyar Irodalom két jelentős alkotását, Táncsics Mihályról és Ady Endréről szóló életrajz-monográfiáját. Utóbb) az Ady-irodalom nagyra becsült, kiemelkedő jelentőségű darabja, számos életrajzi adat hiteles foglalata. Megjelenése idején — Az igazi Ady 1934-ben látott napvilágot, Párizsban — tudományos értékén túl az is jelentőssé tette Bölöni könyvét, hogy ez volt az első munka, amely torzítás nélkül adott képet Ady forradalmi költészetéről és emberségéről. A német megszállás idején a franciaországi Magyar Függetlenségi Mozgalom egyik vezetője. Fokozatosan jut el a marxizmusig, a kommunista politika elfogadáséig és követéséig. A felszabadulás után nyomban hazatér, diplomataként, majd az Irodalmi Alap igazgatójaként dolgozik. Az ellenforradalom leverése után konszolidálódó irodalmi élet egyik irányítója. 1957-től haláláig az Élet és Irodalom szerkesztője. Padot a megállóhoz Egy nagymama irt levelet szerkesztőségünknek az ő és a hasonló sorsú, piacra járó nagymamák nevében. A Marx téren van a megállója a 7-es villamosnak, amely Klskundorozsmálg közlekedik. Ismeretes, hogy ez a villamos igen ritkán, 20 —25 percenként Jár. Ennyit kell várniok a bevásárolt áruval megpakolt nagymamáknak is a megállónál. Jó lenne, ha ehhez a megállóhoz is leraknának néhány padot, hogy a piacolók ülve várhassák a villamost, javasolja levélírónk. (A Szivárvány-kitérőben ls hiányoznak a tavaly ősszel leszerelt padok.) Fürdőpanaszok A strandbérlettel rendelkezők, mások sem tudtak róla, hogy szeptember 1. után csak 10—18 óra között tartják nyitva a partfürdőt. A hajójáratok ideje is változott, de ezt sem tudatták a közönséggel. Dr. Kovács László olvasónk (Pusztaszeri utca 7.) szeptember 3-án negyed 10-kor több mint száz strandolni szándékozó társával várakozott a partfürdői bejáratnál. A fürdő alkalmazottai ott voltak, s a várakozók kérésére, hogy szóljanak valamelyik vezetőnek, be szeretnének jutni, bántó hangon utasították el a kérést. Kár. hogy a vállalat a tavaszi bérletváltások előtti sajtóközleményekhez hasonlóan a szezon közbeni változásokról nem ad közlést vendégeinek. Szűcs Pálné (Somogyi Béla utca 20.) rendszeres látogatója a gőzfürdőnek. Azt írja levelében, tűrhetetlen, hogy az utóbbi időben nem fordítanak kellő gondot az egészségügyi előírásokra. Kenyér és higiénia Szeptember 2-án megjelent, a kenyér csomagolású ról írt cikkünkre reagálnak levelükben a Molnár és . Tápéi utca sarkon levő 58. számú élelmiszerbolt vásárlói. Cikkünkkel egyetértésben, kevésnek tartják azt az Intézkedést. amely a kenyérnek csupán a boltban való csomagolását rendelte el. A kenyér a boltig még sokkal nagyobb fzennyeződésnek van kitéve, mint ott. Példaként említik levélíróink, hogy szeptember 2-án délelőtt 11 órától délután 3-ig a bolt előtt az utcán állt lerakva az aznapi kenyérszállítmány. Elképzelhető, mennyi por. piszok rakódott rá ez alatt. Később hiába tette papírba az eladó a vevőnek az ilyen kenyeret. Ki csináltatja Rossz levegő meg a Bolyai a lépcsőt? utcában A Bolyai János utca lakói nem szellőztethetik lakásukat. mert a nyitott ablakon fejfájást okozó erős festékszag áramlik be a közelben levő címfestő, dekorációs részleg műhelyéből. A szerkesztőséghez küldött levélben közlik a lakók, hogy tudomásuk szerint a festők előző munkahelyét is hasonló lakossági panaszok miatt szüntették meg. „A részleg foglalja el a számára épített dorozsmai úti helyiséget" — követelik a levélírók. Felfordulás a Szigligeti utcában A Szigligeti utca és a Köztársaság tér lakóinak nevében festi le az ottani állapotokat Szöllósi Csaba olvasónk. A Szigligeti utca 2., 4. és 6. számú házak előtt felbontották az utat. a szélén ásott árokból a földet a Járdára hányták, a másik oldalra sódert raktak. S az ott lakók által pár éve társadalmi munkában készített járdát ls használhatatlanná tették. Az utcában nagy erőgépek dolgoznak, amelyek hol a vízvezeték-hálózatot rongálják meg s maradnak víz nélkül a házak, hol a villanyáram vezetékeit szaggatják le. s aztán a lakók költségén kell azokat helyreállítani. A szeptember 4-én írt levél (Szerint egy leszakított villanyvezetéket csak kerítésre akasztottak, amely bármikor okozhat balesetet Legújabban a vízmű dolgozói jelezték az emiitett házak lakóinak, hogy telkükön át ásnak árkot a vízvezetéknek. Miért nem védi meg e kellemetlenségtől ez utca lakólt a kerületi tanács? — kérdezi levélírónk. "Szeged szobrai Mátyás király (1443—1490) (47.) Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet másodszülött fiát a rendi erök — a köznemesség vezető rétegei — segítették trónra. Uralkodása alatt erős lépéseket tett a központi hatalom megszilárdításáért. Intézkedései segítették az ipar és kereskedelem fejlődését, valamint a reneszánsz kultúra térhódítását. A hatalmasokat megfékező „igazságos Mátyás" alakját számos legenda őrzi. A szegedi panteonban látható szobrát Ohmann Béla készítettéi m — • Az Ipari vásárra való készülődés során a Horváth Mihály utca 5. szám alatt tanyázott a dekorációs vállalat. Annak ellenére, hogy meg volt tiltva, a 7. számú házon keresztül közlekedtek tehergépkocsival. Június 14én elhúzatták a bejárati lépcsőt, amint Papdl István ott lakó levélírónk közli és fényképpel bizonyítja. Több esetben járt a lépcső megjavíttatása miatt az IKV-nál, ahol az általa meg is nevezett előadó az tanácsolta levélírónknak, „menjen az autó után. amely tönkre tette a lépcsőt".. A Kamaraszínház átépítésével kapcsolatos munkák miatt könnyen megtörténhet, hogy a ház lakói nem is tudják lakásukat megközelíteni. Ha csak mégis meg nem csináltatja valaki a lépcsőt. Rigó utcaiak a kéziszerszámgyárról lapunk augusztus 13-i számában „Földrengés" a Rigó utcában? címmel megírtuk, hogy a kéziszerszámgyár szegedi gyáregysége három műszakban olyan nehézgépeket — például AjaXkalapácsot — működtet a Rigó utcában, amelyek a megengedettnél nagyobb zajt és renRést okoznak. A környékbeli lakók bejelentését a megyei népi ellenőrzési bizottság kivizsgálta, s megállapította. hogy a gyár nem maradhat a jelenlegi helyén. A lakók a III. kerületi tanácstól kértek jogvédelmet, amely az ügyet a szegedi járásbírósághoz tette át. A Kápolna és a Rigó utca lakói a cikkel kapcsolatban szerkesztőségünkhöz küldött levelükben közlik, hogy értesülésük szerint a járásbírósági tárgyalás e héten, szeptember 12-én iesz F.zérl n két utca lakói kérik, hogy mielőtt döntenének az ügyben. az Illetékesek vizsgálják meg, milyen Jogon terjeszkedik a kéziszerszámgyár a lakosság rovására. Ugyanis — mint írják a továbbiakban — a gyár mostanában a Szende Béla utcában három magánházat vásárolt, A 3., 5. és a 7. számú házban hat család lakott A 3. szám alatt TMK-niűhelyt rendeztek be. az 5. számú házat lebontották, s ez a sors vár a 7. számúra ls. Ezek helyén szociáÜ3 épületeket akarnak építeni, ezekben lenne a bölcsőde, óvoda, napközi otthon Vajon miként blztositják majd a gyerekek nyugalmát a földrengéssel egyenlő megrázkódtatású területen? Neonfényben Reklám és haszon Baktatsz nyugodtan hazafelé, szemhéjad alatt a sötét égbolt hűvösségével. Hirtelen, mintha villám cikázna előtted, villózó betűk zökkentenek ki nyugalmadtól. Rádkiabálnak, elgáncsolnak, fülön fognak: lottózz, biztosítsd életed, vásárolj szappant és konyakot, cipőfűzőt és téliszalámit A reklám különös kotyvalék, másra azonnal hat, de te, aki erősebb idegzetű vagy, te is érzed, hogy mindez valahol naponta felgyűlik benned. A jó reklámnak nagy a hatása. A haszna is. De van-e jó reklám Szegeden? Sárin us bormérése Amikor a szőlőfürt zöldje először villant fel a Somogyi utcán, sokan gondoltak arra, hogy ez milyen eredeti Ötlet. Voltak viszont, akik epésen jegyezték meg: a Jó bornak nem kell cégér. Ez utóbbiak valószínűleg nem tudják, hogy már az első hirdetések egyike is a bornak csinált reklámot — egy Pompelben kiásott ház falán betűzték ki a régészek a következő feliratot: „Vándor, haladjál innét a tizenkettedik toronyig, ott Sarinusnak bormérése van. Látogassad meg azt. Üdv veled." A hatás hasonló. Csupán a technikai eszközök változtak meg alaposan. A modern reklámelmélet legalább egy tucatot ismer: a kikiáltástól a fényreklámig. A technikai eszközökkel együtt azonban az árak ls megnőttek. Az ókori hirdetéshez csak egy kréta kellett, a Kárász utca képét színesítő, s végre valóban modernnek mondható, közepes méretű Camea fényreklámhoz százhúszezer forint. Aranypók és forint A reklámvilágitásról szó esett a Mugyar Elektrotechnikai Egyesület szegedi fióKjának tanulmánytervében is. nagyobb méretű és messziről látható fényreklámok felszerelését sürgeti. Az Aranypók épülete és a Beruházási Bank tetején, az új házak közül pedig a Károlyi utcai, a Roosevelt téri épületek falán. Azt is javasolják, hogy a Kárász utcában több, a falsíkra merőleges neonreklám legyen. A generális változásoknak azonban sok akadálya van. A szegedi vállalatok többségének nem Szeged a székhelye, sőt csak részei az országot beszövő hálózatnak. Saját reklámkeretük legfeljebb az üzemeltetésre és a karbantartásra elég. Mérhető és mérhetetlen Azokban az országokban, amelyeket nyugodtan tekinthetünk a modern reklám őshazájának, a reklám hatását azonnal mérik pénzben ls. Nálunk még gyerekcipőben jár a piackutatás, erre nincs lehetőség. A reklám mérheteten előnyeit így tán nem is tudja mindenki kellően értékelni. Igazgató: Kérem, nekünk nincs arra apparátusunk, hogy megkérdezzük ügyfeleinket. S akkor sem tudja biztosan a megkérdezett, hogy azért Jött-e be, mert tegnap este letaglózta a reklámunk. En így ls meg vagyok győződve arról, hogy kell a reklám. Boltvezető: Megnövekedett a forgalmunk. De ennek sok más oka is lehet. Hiszen egy-egy bolt legtöbbször akkor kap új neonfeliratot vagy fényreklámot, amikor felújítják. A ml vevőinknek többet mond a szép kirakat, mint egy színzuhatag. Járókelő: Őszinte legyek? Az unalomig ismerem már ezeket a reklámokat. Legtöbben úgy vagyunk velük, mint a közlekedési lámpával: tudjuk, hogy a piros után a sárga jön. Az újszülöttnek persze minden vicc új. De nem az újszülöttek vásárolnak. Kisgyerek: A bácsi ls szereti nézni őket? Én akkor szoktam ró, amikor olvasni tanultunk. így legalább már értem, ha apáék néha röhögnek, mert kimarad a betű. Mikor másodikos voltam, akkor egyszer például a Kárász utcában különleges éterárukat hirdettek. Hát nem muris? Szakember: Az a baj, hogy nálunk minden reklám egybemosódik. A kirakatbeli a tévébelivel. amit plakáton látsz a sarkon, az a gyufásskatulya fedelén láthatóval. Reklámjaink többsége nem versenyreklám, hanem helyzetfenn tartó. No meg — ha új /ajtát akarnék kitalálni — „alibi-reklám". Egyelőre a hirdetők megengedhetik ezt maguknak. De meddig? Veress Miklós (Következik: A FÉNY SZÉPSÉGE.) CSÜTÖRTÖK, 1969. SZEPTEMBER 11. ŰÉLMAGYARORS/AG