Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-07 / 207. szám

Űj és hatékony munkastílussal Pártszervezetek a tsz-ekben A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése óta a járási választott pártszervek első ízben tárgyalták meg át­fogó, elemző módon a ter­melőszövetkezetekben mű­ködő pártszervezetek hely­zetét, az alapszervezetekben kialakult vezetési stílust és munkamódszert. Más össze­függésekben eddig is sok elemzés, kritika és határo­zat elhangzott már, de a legutóbbi szegedi járási párt-végrehajtóbizottság ülé­sén inkább a tsz-pártszer­veztek belső életével fog­lalkoztak behatóbban. A szegedi járásban ötven­három termelőszövetkezet működik, s közel 130 ezer hold földön gazdálkodnak. A tsz-ek anyagi bázisa jelen­tősen növekedett, hiszen a fel nem osztható szövetke­zeti vagyon hét év alatt 99 millióról 250 millió forintra emelkedett Ugyanilyen szé­pen fejlődött az egy dolgo­zó tagra jutó részesedés is: 1962-ben 5800 forint volt tavaly pedig 13 368 forint A közös gazdaság ma már bi^ tos megélhetést nyújt tag­jainak. Tíz esztendővel ezelőtt a szegedi járásban 17 tsz-párt­szervezet volt 221 taggal, most 53 párt-alapszervezet van, s a tagok száma 1350. A pártszervezeteknek nagy szerepük és érdekük van abban, hogy a tsz-ek az utóbbi esztendők során meg­erősödtek. A tsz pártszer­vezetek lényegében egyidő­sek a gazdaságokkal, kö­zös a fejlődésük, egymásra hatásuk, gondjaik és felada­taik. Érdemes a párttagság sta­tisztikai adatai között tal­lózni. Kiderül, hogy nagyon kevés a nő az alapszerveze­tekben, mindössze 226-an vannak. Még most is sok a kislétszámú alapszervezet, mivel hétben a tagok száma még a tizet sem éri e! A párttagság zöme tsz-tag és fizikai dolgozó. Az életkor szerinti megoszlás nagyjából megfelelne, de a fiatalok — 26 éven aluliak száma — kevés. A falusi emberek hajdani helyzetével függ össze, hogy a tagok felének nincs meg a nyolc általános iskolája, viszont jelentős azoknak a száma is, akik érettségiztek, vagy egyetemet végeztek. A pártok tatásban sokan részt vettek az elmúlt esztendők során, mivel majdnem • 300 párttagnak van pártiskolai végzettsége. A párttagok többsége a növénytermesztésben, állat­tenyésztésben dolgozik, de sokan vannak a gépek mel­lett is. Ami az anyagi, jö­vedelmi helyzetet illeti a párttagok a középső „sáv­ban" helyezkednek eL Egy­harmaduknak évi 20 ezer forint alatt van a jövedel­me, a zömének pedig 20— 40 ezer forint között mozog az évi keresete, jövedelme. A párttagok 9.3 százaléká­nak van személygépkocsija. Az adatokból kitűnik, hogy a párttagság túlnyomó több­sége szerényen, de megala­pozottan él, s csak kis ré­szüknek alacsony az életní­vója. A járási párt-végrehajtó­bizottság részletesen meg­határozta az alapszervezetek legfontosabb tennivalóit, hogy tovább erősödjenek, űj és hatékony munkastílust alakítsanak M tevékenysé­gükben. A tsz-pártszerveze­tek titkárainak a járási pártbizottság havonta, két­havonta rendszeres tájékoz­tatást ad az időszerű politi­kai és gazdasági kérdések­ről, hogy a párt-alapszerve­zetek vezetőinek a munkája minőségileg is javuljon. In­formáltságuk friss legyen. A munkastílus megköve­teli, hogy a pártszervezetek gazdaságszervező és gazda­ságpolitikai tevékenysége a reform elveinek megfelelő irányba hasson. Hangsúlyoz­zák azonban, hogy az ön­állóság növelése mellett a pártszervezetek irányító munkája ne jelentsen kicsi­nyes gyámkodást és a fele­lősség átvállalását A tsz-pártszervezetek bei­só helyzetével való foglal­kozás valószínű komoly se­gítséget jelent az alapszer­vezetek számára és az új munkastílus valóban a gaz­daság további felvirágzását eredményezi. Ennél jobb és hatásosabb pártmunkára nincs is szűkség. G. L i4 fehér boríték , ,«/,. Egyre több közös gazda­ságban emlékeznek meg napjainkban azokról a szö­vetkezeti gazdákról, akik két évtizeddel ezelőtt vállalták az új utat, úttörők, alapítói voltak a szövetkezeteknek. Nagy utat jártak meg az­óta a közös gazdaságok, öröm hallgatni az ünnepi közgyűlések szónokait, aho­gyan jó szívvel, tisztelettel adóznak az „idős úttörők" előtt. Legutóbb Röszkén jubilált a gazdaközösség, a Kossuth Tsz. Szép ünnepség volt. Pi­ros nyakkendős úttörők vi­rágcsokrokkal, szavalatok­kal, ünnepi beszéddel kö­szöntötték a küldöttközgyű­lést. Az egész terem elérzé­kenyedett. Az alapítók közül többen meg akarták köszön­ni a szép megemlékezést, az elismerő oklevelet, meg a borítékban elrejtett százaso­kat. A meghatottság, a megindultság béklyóba verte, őket. 12 család vállalta an-' nak idején az új utat. Egy­más után hangzottak el a nevek, nagy taps köszöntöt­te az öregeket. A gazdaság párttitkára utoljára Tanács Imrének, a szövetkezet el­nökének adta át a fehér b«­rítékot. Reméljük, hogy eb­ben a gazdaközösségben, meg a többiben is, még so­káig köszönthetjük az úttö­rőket, az alapítókat. Modern tanyák Az őszibarack nem ősho­nos növényünk, írásos ada­tok szerint a XVI. században már termesztették Magyar­országon. Termesztése nagy szakértelmet, szellemi in­telligenciát, szakmai mű­veltséget követel. A szaty­mazi termőtáj lényegében a XVIII. század közepén kezd kialakulni. Ebben az időben a város homokkötés céljából területeket ad, kezdetben in­gyen, később pedig jó pén­zért a város külső területei­ből. Ezekre a szállásokra, illetve tanyákra kitelepült gazdák és kisbérlők voltak a homok megkötésének úttörői és az intenzív kultúra szor­galmazói. A Szegedi Napló című új­ság 1890-ben ezt írta: „A szatymazi gyümölcs néhány év múlva világhírűvé kezd válni. Már a párizsi piaco­kon ls árulják." Nem vélet­len ez a cikk, hiszen a ho­moki szőlőtelepítés és gyü­mölcstermesztés a török idő­kig könnyen visszavezethető. Az utóbbi években, évtize­dekben a szatymazi ősziba­rack-termőtáj igen nagy fej­lődést mutat. Ez látszik a tanyákon is, hiszen egVre­másra csinosodnak, modern gúnyát öltenek magukra. Szatymazon 4110 lélek él, de a belterületen csak az össz­lakosság 12 százaléka. Az idén 57 családi ház építését kezdték meg. Év végéig húszba be is költöznek. A tanyák száma nem csökkent. Lebontást évente csak egy­két tanyára kérnek. Inkább a meglevő épületeket kor­szerűsítik, átalakítják, vil­lannyal látják eL A tanyai lakások egy része ma már színvonalában megközelíti a belterületen épült lakóháza­kat, mivel igen sok külterü­leti lakásnál még a fürdő­szobákat is kialakítják. Kü­lön érdekessége Szatymaz­nak, hogy a község belterü­letén levő új házakba álta­lában az idős szülők költöz­nek be az iskolás gyerekek­kel együtt. A jó munkaerő­nek számító emberek kint maradnak a tanyákon, hi­szen így a gyümölcsösök ke­zelése, növényvédelme köny­nyebben megoldható. Szatymazon a lakosság zö­me mezőgazdasági foglalko­zású, különösen az szőlő-, gyümölcstermesztés dívik. A munkaképesek 75 százaléka mezőgazdaságból keresi a kenyerét, termelőszövetkezeti tag 1097 fő. Már a korábbi években is kedvezőbb hely­zetben volt a szatymazi la­kosság, mint más feketeföl­di községek, ma már nem ritkaság, hogy volt mező­gazdasági napszámosok sa­ját személykocsijukkal jön­nek a kinti tanyákról, s bel­területen új házakat építe­nek. AZ ÖSZ KÖZELEDTÉVEL egyre több nagyerejű traktort látunk a határban éjjel is. nappal is, hogy jövő évi kenye­rünknek megfelelő magágyat készítsen. Kedvez most aa időjárás is ennek a munkának Farkas Áron és családja Hálálkodó köszönőlevél aláírásából vettem a címet. A levél nyomán csak a tár­sadalmi összefogásról, a feltűnésmentes, önzetlen, emberségesen emberi segít­ségről akartam írni, amely új lakáshoz juttatta Farkas Áronékat Kiskundorozsmán. Reklámot most sem akarok csinálni a gyermektelen há­zaspárok vagy egyetlen gyermekes családok okulásá­ra. de előre megfontolt szándékomon egy lépéssel túl kell lépnem. Lehetetlen a családról nem írni. Mert hogy mehetnék el szó nélkül amellett, hogy az apa éppen a lakásbejelentő­vel bajlódik. Ha minden sor­ban kettesével írja gyerme­kei nevét, akkor sem fér­nek el a papíron. A szemé­lyi igazolvány készítői bő­kezűbbek voltak, tizenkét gyerekre is számítanak ab­ban, de Farkaséknál az egy­hetes Gábor már így is a vonal alá szorul. Tizenhá­rom gyerek! Van egyáltalán ennyi név a kalendárium­ban? Judit ft legnagyobb. A Tömörkény Gimnáziumban érettségizett kerámiatagoza­ton. most a tervező vállalat­nál műszaki rajzoló. Sándor egy évvel fiatalabb. tsz­kovács. Végre ketten már keresnek! Kati a Ruhagyár­ban a férfiszabóknál, az ifjabb Áron a konzervgyári lakatosoknál ipari tanuló. Mindkettő jutalom-üdülésre mehetett volna a nyáron, de Áron vállalta, hogy itthon marad, ö egyszer már üdült, így. és hát jutalom ide, ju­talom oda, a megfelelő ru­házat és a mégoly csekély zsebpénz is gondot okozott volna a családnak. Segített inkább itthon házat építeni. Előkészítő telepek NAPRAFORGÓK Horváth Dezső felvétele Gyümölcs és zöldségsze­zonban a Szegedi Konzerv­gyár mintegy nyolcszáz sze­mélyt foglalkoztat vidéki előkészítő telepein. A Csongrád megye tertile­Itén levő nyolc telepen főleg az asszonyok találnak sárga­barackéréstől a késő őszi al­matisztításig naponként munkát, éppen azok, akiknek rendszeres foglalkoztatása vissza-visszatérő gondot jelent. Jól jár természetesen a Konzervgyár is, mert ép­pen a nyári időszakban nem kapna Szegeden annyi mun­káskezet, amennyire az egyes gyümölcsfélék roha­mos érése közben szüksége van. Az előkészítő telepek ál­talában a gyümölcs-zöldség­termelő körzetek közelében vannak, elsősorban a kör­nyék termésének előzetes feldolgozását végzik itt, de más tájak gyümölcsösét is „kéz alá" szállítja a kon­zervgyár. Most a zöldpaprika „fú­rása" — a magház eltávo­lítását nevezik így — és szeletelése folyik. követi majd a szilvafelezés, a kör­tetisztítás. és legvégül az alma előkészítése konzerv­ipari célokra. A telepiek felszerelése és a munkások szerződtetése egyaránt a konzervgyár fel­adata, de gyakran kapnak segítséget a helyi termelő­szövetkezetektől is. ZoB egy kis vitát kavar mostanában maga körül. Most nyolcadikos, tervezge­tik hát a jövő évet. Ha él a fogalom a pedagógiában, hogy hátrányos helyzetű gyerek, akkor ide kétszere­sen érvényes. Egyetlen szo­ba-konyhás, lebontásra ítélt lakásban lakott mostanáig a tizennégy tagú család, tanul­mányi eredménye mégis 4,8. Tanulni szeretne. A szülők a szobafestés felé terelgetnék nagy szívfájdalommal, szi­gorúan a realitások talaján állva, de a gyerekek kont­ráznak: majd mi tanftlatjuk. Ha esze van, hadd tanuljon! A hetedikes Irén halksza­vú, megfontolt egyéniség, ö a család anyagbeszerzője, Szakácsa, dadája, a kisebbek pásztora, Laci következik, aztán Ernő. Vele zárult az előző évtized. Első félidő: nyolc gyerek. Éva mindig doktornő, ha Játszanak. Talán gyakran betegek — gyanítom. de büszkén) int le az anyjuk: az orvos arra biztat, hogy legalább látogatóba vigyem hozzá a gyerekeket, ha már betegek nem tudnak lenni. Péterrel, Zsuzsival nem ta­lálkoztam. ellenben a két­éves Tamás valóban jó len­ne reklámnak. A legkiseb­biknél azt kérdezem, hogy fogadta a többi. — Nagy üvöltés tört kl, amikor megtudták, hogy fiú — büszkélkedik az apwu Győztünk, fiú lett! — kia­bálta a világról mit sem tu­dó gyerek nyolc bátyjából a férfiúi elfogultság. Sokan kértek már gyere­ket Farkaséktól. — Dehogy adunk. Van elég apátlan­anyátlan gyerek, kérjenek azokból. Egy-két szám a konyhá­ból: tízliteres fazékban fő a leves, kenyérből naponta vagy négy vagy hat kiló fogy, cu­korból egy evésre kell az egy kilogramm. Hús ritkán kerül, akkor is a körítésen van a hangsúly. Bánatukra bemerészkedett a róka ls a Farkas-barlangba, el is vitt 17 baromfit. Ki győzi éle­lemmel ezt a kamaszodó családot? A farkasétvágy nem csak a névből adódó szójáték. Az apa havi kereset ket­tőezer forint a Konzervgyár­ban. ha a vasárnapiot ls be­leszámítjuk minden második héten. Az anva tsz-tag, dol­gozik is becsülettel, ha sza­badulhat a családtól. Most kezdenek belépni a gyere­kek. Egyelőre nem a kere­setük a döntő, inkább az, hosv rájuk már nem kell külön költeni. VASÁRNAP, 1969. SZEPTEMBER 7. Ennek a csupa élet, ele­ven egészség-családnak kel­lett valahogy lakáshoz jut­nia, mert egyetlen szobá­ban — elképzelhetetlen nép; sűrűség. Az anya elbeszé­lése szerint a Nők Lapja közölgetett két éve cikket, hogyan él egy kétgyermekes mintacsalád. A szomszédok felháborodtak, és ment a le­vél legalább húsz aláírással Pestre: miért nem ilyen nagy családokkal foglalkoz­nak Inkább? Az újság fel; kapta a hírt, hatására szé­pen kezet fogott a járási tanács, a konzervgyár, a községi tanács, a József At­tila Tsz, a pártbizottságok a községitől egészen a Közpon-; ti Bizottságig, barátok, is­merősök, brigádtagok, míg végre 80 ezer forintos OTP­hitellel felépült egy hónap)-; pal ezelőtt a Barátság utca 1. számú ház. Példás össze; fogás — nagyszerű ered­mény. Viccesen mondják a kukoricatáblák közül elő-, virító új házra, hogy akko­ra, mint egy tsz-iroda. Vég-; re külön szoba van a kicsik­nek, külön .Jakosztály" a kamaszoknak, egy szoba a nagylányoknak, egy másik a legényeknek. Erre vágytak, örülnek is neki. Csak a DÁV-ot szeret­nék megkérni, áldozzon fel tízméternyi légvezetéket a bekötéshez, meg egy kis em­berséget. A DÁV azt vár­ja, hogy legalább nyolc-ta'a ház legyen az új utcában J Kérjük mi is, számítson másképp, hiszen annyi p>él­dát adott már az emberség­re. Ez a család létszám te­kintetében majdnem annyi; mint máshol a nyolc-tíz. Van mosógép is, centrifuga is, de kézzel mos az asz­szony villany hiányában 15 emberre — a tizenöt ember sok száz gondja-baja mel­lett. Vasalni a nővéréhez jár,' mert ott van villany. Is­mételjük, tiz méter vezetéki és egy kis emberség. Búcsúzáskor csak megkér­dezen Farkas Áront, meny­nyire családi tradíció a sok gyerek. — Mi is 13-an vol­tunk testvérek, feleségemék úgyszintén. Még nem jutott eszembe, hogy csak eggyel is több van, mint kellene — ennyi a válasz. Ezt már azonban reklám­nak szánom: tavaly az ak­kor még csak tizenkét gyer­mekes családanya és család­apa levelező tagozaton elvé­gezte az általános iskola nyolcadik osztályát is. Hogy segíteni tudjanak a gyere­keknek a tanulásban is. Horváth Dezső DELMAGYARORSZÁG A

Next

/
Oldalképek
Tartalom