Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-07 / 207. szám

Űj és hatékony munkastílussal Pártszervezetek a tsz-ekben A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta a járási választott pártszervek első ízben tárgyalták meg átfogó, elemző módon a termelőszövetkezetekben működő pártszervezetek helyzetét, az alapszervezetekben kialakult vezetési stílust és munkamódszert. Más összefüggésekben eddig is sok elemzés, kritika és határozat elhangzott már, de a legutóbbi szegedi járási párt-végrehajtóbizottság ülésén inkább a tsz-pártszerveztek belső életével foglalkoztak behatóbban. A szegedi járásban ötvenhárom termelőszövetkezet működik, s közel 130 ezer hold földön gazdálkodnak. A tsz-ek anyagi bázisa jelentősen növekedett, hiszen a fel nem osztható szövetkezeti vagyon hét év alatt 99 millióról 250 millió forintra emelkedett Ugyanilyen szépen fejlődött az egy dolgozó tagra jutó részesedés is: 1962-ben 5800 forint volt tavaly pedig 13 368 forint A közös gazdaság ma már bi^ tos megélhetést nyújt tagjainak. Tíz esztendővel ezelőtt a szegedi járásban 17 tsz-pártszervezet volt 221 taggal, most 53 párt-alapszervezet van, s a tagok száma 1350. A pártszervezeteknek nagy szerepük és érdekük van abban, hogy a tsz-ek az utóbbi esztendők során megerősödtek. A tsz pártszervezetek lényegében egyidősek a gazdaságokkal, közös a fejlődésük, egymásra hatásuk, gondjaik és feladataik. Érdemes a párttagság statisztikai adatai között tallózni. Kiderül, hogy nagyon kevés a nő az alapszervezetekben, mindössze 226-an vannak. Még most is sok a kislétszámú alapszervezet, mivel hétben a tagok száma még a tizet sem éri e! A párttagság zöme tsz-tag és fizikai dolgozó. Az életkor szerinti megoszlás nagyjából megfelelne, de a fiatalok — 26 éven aluliak száma — kevés. A falusi emberek hajdani helyzetével függ össze, hogy a tagok felének nincs meg a nyolc általános iskolája, viszont jelentős azoknak a száma is, akik érettségiztek, vagy egyetemet végeztek. A pártok tatásban sokan részt vettek az elmúlt esztendők során, mivel majdnem • 300 párttagnak van pártiskolai végzettsége. A párttagok többsége a növénytermesztésben, állattenyésztésben dolgozik, de sokan vannak a gépek mellett is. Ami az anyagi, jövedelmi helyzetet illeti a párttagok a középső „sávban" helyezkednek eL Egyharmaduknak évi 20 ezer forint alatt van a jövedelme, a zömének pedig 20— 40 ezer forint között mozog az évi keresete, jövedelme. A párttagok 9.3 százalékának van személygépkocsija. Az adatokból kitűnik, hogy a párttagság túlnyomó többsége szerényen, de megalapozottan él, s csak kis részüknek alacsony az életnívója. A járási párt-végrehajtóbizottság részletesen meghatározta az alapszervezetek legfontosabb tennivalóit, hogy tovább erősödjenek, űj és hatékony munkastílust alakítsanak M tevékenységükben. A tsz-pártszervezetek titkárainak a járási pártbizottság havonta, kéthavonta rendszeres tájékoztatást ad az időszerű politikai és gazdasági kérdésekről, hogy a párt-alapszervezetek vezetőinek a munkája minőségileg is javuljon. Informáltságuk friss legyen. A munkastílus megköveteli, hogy a pártszervezetek gazdaságszervező és gazdaságpolitikai tevékenysége a reform elveinek megfelelő irányba hasson. Hangsúlyozzák azonban, hogy az önállóság növelése mellett a pártszervezetek irányító munkája ne jelentsen kicsinyes gyámkodást és a felelősség átvállalását A tsz-pártszervezetek beisó helyzetével való foglalkozás valószínű komoly segítséget jelent az alapszervezetek számára és az új munkastílus valóban a gazdaság további felvirágzását eredményezi. Ennél jobb és hatásosabb pártmunkára nincs is szűkség. G. L i4 fehér boríték , ,«/,. Egyre több közös gazdaságban emlékeznek meg napjainkban azokról a szövetkezeti gazdákról, akik két évtizeddel ezelőtt vállalták az új utat, úttörők, alapítói voltak a szövetkezeteknek. Nagy utat jártak meg azóta a közös gazdaságok, öröm hallgatni az ünnepi közgyűlések szónokait, ahogyan jó szívvel, tisztelettel adóznak az „idős úttörők" előtt. Legutóbb Röszkén jubilált a gazdaközösség, a Kossuth Tsz. Szép ünnepség volt. Piros nyakkendős úttörők virágcsokrokkal, szavalatokkal, ünnepi beszéddel köszöntötték a küldöttközgyűlést. Az egész terem elérzékenyedett. Az alapítók közül többen meg akarták köszönni a szép megemlékezést, az elismerő oklevelet, meg a borítékban elrejtett százasokat. A meghatottság, a megindultság béklyóba verte, őket. 12 család vállalta an-' nak idején az új utat. Egymás után hangzottak el a nevek, nagy taps köszöntötte az öregeket. A gazdaság párttitkára utoljára Tanács Imrének, a szövetkezet elnökének adta át a fehér b«rítékot. Reméljük, hogy ebben a gazdaközösségben, meg a többiben is, még sokáig köszönthetjük az úttörőket, az alapítókat. Modern tanyák Az őszibarack nem őshonos növényünk, írásos adatok szerint a XVI. században már termesztették Magyarországon. Termesztése nagy szakértelmet, szellemi intelligenciát, szakmai műveltséget követel. A szatymazi termőtáj lényegében a XVIII. század közepén kezd kialakulni. Ebben az időben a város homokkötés céljából területeket ad, kezdetben ingyen, később pedig jó pénzért a város külső területeiből. Ezekre a szállásokra, illetve tanyákra kitelepült gazdák és kisbérlők voltak a homok megkötésének úttörői és az intenzív kultúra szorgalmazói. A Szegedi Napló című újság 1890-ben ezt írta: „A szatymazi gyümölcs néhány év múlva világhírűvé kezd válni. Már a párizsi piacokon ls árulják." Nem véletlen ez a cikk, hiszen a homoki szőlőtelepítés és gyümölcstermesztés a török időkig könnyen visszavezethető. Az utóbbi években, évtizedekben a szatymazi őszibarack-termőtáj igen nagy fejlődést mutat. Ez látszik a tanyákon is, hiszen egVremásra csinosodnak, modern gúnyát öltenek magukra. Szatymazon 4110 lélek él, de a belterületen csak az összlakosság 12 százaléka. Az idén 57 családi ház építését kezdték meg. Év végéig húszba be is költöznek. A tanyák száma nem csökkent. Lebontást évente csak egykét tanyára kérnek. Inkább a meglevő épületeket korszerűsítik, átalakítják, villannyal látják eL A tanyai lakások egy része ma már színvonalában megközelíti a belterületen épült lakóházakat, mivel igen sok külterületi lakásnál még a fürdőszobákat is kialakítják. Külön érdekessége Szatymaznak, hogy a község belterületén levő új házakba általában az idős szülők költöznek be az iskolás gyerekekkel együtt. A jó munkaerőnek számító emberek kint maradnak a tanyákon, hiszen így a gyümölcsösök kezelése, növényvédelme könynyebben megoldható. Szatymazon a lakosság zöme mezőgazdasági foglalkozású, különösen az szőlő-, gyümölcstermesztés dívik. A munkaképesek 75 százaléka mezőgazdaságból keresi a kenyerét, termelőszövetkezeti tag 1097 fő. Már a korábbi években is kedvezőbb helyzetben volt a szatymazi lakosság, mint más feketeföldi községek, ma már nem ritkaság, hogy volt mezőgazdasági napszámosok saját személykocsijukkal jönnek a kinti tanyákról, s belterületen új házakat építenek. AZ ÖSZ KÖZELEDTÉVEL egyre több nagyerejű traktort látunk a határban éjjel is. nappal is, hogy jövő évi kenyerünknek megfelelő magágyat készítsen. Kedvez most aa időjárás is ennek a munkának Farkas Áron és családja Hálálkodó köszönőlevél aláírásából vettem a címet. A levél nyomán csak a társadalmi összefogásról, a feltűnésmentes, önzetlen, emberségesen emberi segítségről akartam írni, amely új lakáshoz juttatta Farkas Áronékat Kiskundorozsmán. Reklámot most sem akarok csinálni a gyermektelen házaspárok vagy egyetlen gyermekes családok okulására. de előre megfontolt szándékomon egy lépéssel túl kell lépnem. Lehetetlen a családról nem írni. Mert hogy mehetnék el szó nélkül amellett, hogy az apa éppen a lakásbejelentővel bajlódik. Ha minden sorban kettesével írja gyermekei nevét, akkor sem férnek el a papíron. A személyi igazolvány készítői bőkezűbbek voltak, tizenkét gyerekre is számítanak abban, de Farkaséknál az egyhetes Gábor már így is a vonal alá szorul. Tizenhárom gyerek! Van egyáltalán ennyi név a kalendáriumban? Judit ft legnagyobb. A Tömörkény Gimnáziumban érettségizett kerámiatagozaton. most a tervező vállalatnál műszaki rajzoló. Sándor egy évvel fiatalabb. tszkovács. Végre ketten már keresnek! Kati a Ruhagyárban a férfiszabóknál, az ifjabb Áron a konzervgyári lakatosoknál ipari tanuló. Mindkettő jutalom-üdülésre mehetett volna a nyáron, de Áron vállalta, hogy itthon marad, ö egyszer már üdült, így. és hát jutalom ide, jutalom oda, a megfelelő ruházat és a mégoly csekély zsebpénz is gondot okozott volna a családnak. Segített inkább itthon házat építeni. Előkészítő telepek NAPRAFORGÓK Horváth Dezső felvétele Gyümölcs és zöldségszezonban a Szegedi Konzervgyár mintegy nyolcszáz személyt foglalkoztat vidéki előkészítő telepein. A Csongrád megye tertileItén levő nyolc telepen főleg az asszonyok találnak sárgabarackéréstől a késő őszi almatisztításig naponként munkát, éppen azok, akiknek rendszeres foglalkoztatása vissza-visszatérő gondot jelent. Jól jár természetesen a Konzervgyár is, mert éppen a nyári időszakban nem kapna Szegeden annyi munkáskezet, amennyire az egyes gyümölcsfélék rohamos érése közben szüksége van. Az előkészítő telepek általában a gyümölcs-zöldségtermelő körzetek közelében vannak, elsősorban a környék termésének előzetes feldolgozását végzik itt, de más tájak gyümölcsösét is „kéz alá" szállítja a konzervgyár. Most a zöldpaprika „fúrása" — a magház eltávolítását nevezik így — és szeletelése folyik. követi majd a szilvafelezés, a körtetisztítás. és legvégül az alma előkészítése konzervipari célokra. A telepiek felszerelése és a munkások szerződtetése egyaránt a konzervgyár feladata, de gyakran kapnak segítséget a helyi termelőszövetkezetektől is. ZoB egy kis vitát kavar mostanában maga körül. Most nyolcadikos, tervezgetik hát a jövő évet. Ha él a fogalom a pedagógiában, hogy hátrányos helyzetű gyerek, akkor ide kétszeresen érvényes. Egyetlen szoba-konyhás, lebontásra ítélt lakásban lakott mostanáig a tizennégy tagú család, tanulmányi eredménye mégis 4,8. Tanulni szeretne. A szülők a szobafestés felé terelgetnék nagy szívfájdalommal, szigorúan a realitások talaján állva, de a gyerekek kontráznak: majd mi tanftlatjuk. Ha esze van, hadd tanuljon! A hetedikes Irén halkszavú, megfontolt egyéniség, ö a család anyagbeszerzője, Szakácsa, dadája, a kisebbek pásztora, Laci következik, aztán Ernő. Vele zárult az előző évtized. Első félidő: nyolc gyerek. Éva mindig doktornő, ha Játszanak. Talán gyakran betegek — gyanítom. de büszkén) int le az anyjuk: az orvos arra biztat, hogy legalább látogatóba vigyem hozzá a gyerekeket, ha már betegek nem tudnak lenni. Péterrel, Zsuzsival nem találkoztam. ellenben a kétéves Tamás valóban jó lenne reklámnak. A legkisebbiknél azt kérdezem, hogy fogadta a többi. — Nagy üvöltés tört kl, amikor megtudták, hogy fiú — büszkélkedik az apwu Győztünk, fiú lett! — kiabálta a világról mit sem tudó gyerek nyolc bátyjából a férfiúi elfogultság. Sokan kértek már gyereket Farkaséktól. — Dehogy adunk. Van elég apátlananyátlan gyerek, kérjenek azokból. Egy-két szám a konyhából: tízliteres fazékban fő a leves, kenyérből naponta vagy négy vagy hat kiló fogy, cukorból egy evésre kell az egy kilogramm. Hús ritkán kerül, akkor is a körítésen van a hangsúly. Bánatukra bemerészkedett a róka ls a Farkas-barlangba, el is vitt 17 baromfit. Ki győzi élelemmel ezt a kamaszodó családot? A farkasétvágy nem csak a névből adódó szójáték. Az apa havi kereset kettőezer forint a Konzervgyárban. ha a vasárnapiot ls beleszámítjuk minden második héten. Az anva tsz-tag, dolgozik is becsülettel, ha szabadulhat a családtól. Most kezdenek belépni a gyerekek. Egyelőre nem a keresetük a döntő, inkább az, hosv rájuk már nem kell külön költeni. VASÁRNAP, 1969. SZEPTEMBER 7. Ennek a csupa élet, eleven egészség-családnak kellett valahogy lakáshoz jutnia, mert egyetlen szobában — elképzelhetetlen nép; sűrűség. Az anya elbeszélése szerint a Nők Lapja közölgetett két éve cikket, hogyan él egy kétgyermekes mintacsalád. A szomszédok felháborodtak, és ment a levél legalább húsz aláírással Pestre: miért nem ilyen nagy családokkal foglalkoznak Inkább? Az újság fel; kapta a hírt, hatására szépen kezet fogott a járási tanács, a konzervgyár, a községi tanács, a József Attila Tsz, a pártbizottságok a községitől egészen a Közpon-; ti Bizottságig, barátok, ismerősök, brigádtagok, míg végre 80 ezer forintos OTPhitellel felépült egy hónap)-; pal ezelőtt a Barátság utca 1. számú ház. Példás össze; fogás — nagyszerű eredmény. Viccesen mondják a kukoricatáblák közül elő-, virító új házra, hogy akkora, mint egy tsz-iroda. Vég-; re külön szoba van a kicsiknek, külön .Jakosztály" a kamaszoknak, egy szoba a nagylányoknak, egy másik a legényeknek. Erre vágytak, örülnek is neki. Csak a DÁV-ot szeretnék megkérni, áldozzon fel tízméternyi légvezetéket a bekötéshez, meg egy kis emberséget. A DÁV azt várja, hogy legalább nyolc-ta'a ház legyen az új utcában J Kérjük mi is, számítson másképp, hiszen annyi p>éldát adott már az emberségre. Ez a család létszám tekintetében majdnem annyi; mint máshol a nyolc-tíz. Van mosógép is, centrifuga is, de kézzel mos az aszszony villany hiányában 15 emberre — a tizenöt ember sok száz gondja-baja mellett. Vasalni a nővéréhez jár,' mert ott van villany. Ismételjük, tiz méter vezetéki és egy kis emberség. Búcsúzáskor csak megkérdezen Farkas Áront, menynyire családi tradíció a sok gyerek. — Mi is 13-an voltunk testvérek, feleségemék úgyszintén. Még nem jutott eszembe, hogy csak eggyel is több van, mint kellene — ennyi a válasz. Ezt már azonban reklámnak szánom: tavaly az akkor még csak tizenkét gyermekes családanya és családapa levelező tagozaton elvégezte az általános iskola nyolcadik osztályát is. Hogy segíteni tudjanak a gyerekeknek a tanulásban is. Horváth Dezső DELMAGYARORSZÁG A