Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-02 / 202. szám

Tanévnyitó a marxista ! Hippivirágok esti egyetemen — CSak a falOII Felújítják a Kamarát Szinószház. Müoászcti díjak Szegeden, a megyei tanács székházában tegnap ünne­pélyes keretek között nyitották meg a Marxista—Leninis­ta Esti Egyetem új oktatási évét. Az ünnepélyes tanév­nyitón megjelent dr. Koncz János, a megyei pórtbizott­ság osztályvezetője és Csápenszki István, a szegedi járási pártbizottság első titkára is. A hallgatókat Szabó Gáborné, az Oktatási Igazgató­ság igazgatóhelyettese köszöntötte, majd dr. Antalfjy György egyetemi tanár, a megyei párt-végrehajtó bizott­ság tagja mondott ünnepi beszédet, s adta át a végzős hallgatóknak diplomájukat. Vörös diplomát, Albert Ernő, Csáki László, Lovász István, Solymosi Ferenc és Szabó László kapott. Rajtuk kívül még 41 hallgató diplomáját osztották ki. Munka kezd és az iskolákban n megűiliodás szellemeben Kék- és pirosnyakkendős úttörők, ünneplőruhás diá­kok népesítették be tegnap, hétfőn reggel Szeged utcáit. A fiatalok az 1969—70-es tanév nyitó ünnepségeire igyekeztek, ahol az iskolák igazgatói köszöntötték őket. A most kezdődő tanévben összesen 10 ezer 700 általá­nos iskolás kezdi meg tanul­mányait Szegeden. Elgondolkodtató érdekessé­ge ennek az adatnak, hogy ezúttal a tavalyinál 300-zal kevesebb elsőst „tartalmaz". Ennek megfelelően most mintegy 1200 első osztályost írattak be a szülők. A középiskolába lépők vi­szont „számosabbak" mint egy éve. Most 250-nel töb­ben — összesen 1800-an — lesznek első gimnazisták, il­letve elsős szakközépiskolá­sok. A középiskolák tanárai­nak összesen 6 ezer 700 ta­nuló oktatása ad majd gon­dot A tegnap, hétfőn megtar­tott tanévnyitó ünnepségek után az általános és közép­iskolák többségében ma, kedden reggel megkezdődik a tanítás. Néhány oktatási intézmény tanulói azonban csak később foglalják el he­lyüket a padokban, mivel előbb a szokásos társadalmi munkából veszik ki a részü­ket. A legtöbb szegedi diák minden bizonnyá1 a konzerv­gyárban fog dolgozni, mivel ez az üzem igényli a legna­gyobb segítséget. A tanév­eleji társadalmi munka idő­tartama általában három­négy nap lesz. A Párizsi körút új bérhá­zainak egyikében, a 44/a szám alatt közös KlSZ-klu­bot avatott tegnap a Delta iparcikk-kereskedelmi és a Vidia vas-műszaki nagyke­reskedelmi vállalat. A han­gulatos pinceklubot sok le­leménnyel, lelkesedéssel, tár­sadalmi munkával és a két cég anyagi támogatásával rendezték be. Azért áldoztak rá, mert a Delta központja Vásárhelyen van. de sok sze­gedi üzletük dolgozója is igényli a társadalmi életet, a Vidia is messze esik a város­központtól, s a klub két percre sincs az autóbuszpá­lyaudvartól, mindenki köny­nyen felkeresheti. A falat élénkszínű hippi­virágok díszítik — de ahogy az egyik megnyitó beszéd­ben kellemesen elhangzott: a két vállalat fiataljai en­nél több „hippizmust" nem is engednek meg maguk­nak — szórakozni, kulturá­lódni és tanulni akarnak majd új klubjukban. F. K. Megjelent a szeptemberi Tiszatáj Ágh István, Páll Lajos, Páskándi Géza, Lászlóffy Aladár, Tornai József, Már­ki Zoltán, Bárányi Ferenc, Jobbágy Károly verseivel az első oldalakon megjelent a Tiszatáj szeptemberi szá­ma. Elbeszélést Kopácsy Margittól, Temesi Ferenctől és Almási Máriától közöl a folyóirat, a Hazai tükör cí­mű rovatban pedig Erdei Ferenc nyilatkozik az ol­vasóknak , .Szeged helye és szerepe az ország életében" cimmel. Ugyancsak váro­sunkkal foglalkozik Papp Gyula, a Szeged m. j. vá­rosi tanács vb elnökhelyet­tese is érvekben gazdag ta­nulmányában. A Szegedi Szabadtéri Já­tékok 1969-es évadjának előadásait Nikolényi István és ökrös László, a gyulai várjátékok Jékely-bemuta­tóját pedig Sass Ervin elemzi. A Kritika rovatban Ko­vács Sándor Iván tanulmá­nya olvasható Calgóczi Er­zsébetről, valamint Pomo­gáts Béla, Kabdebó Lóránt, Pályi András, Benkő Akos, Németh Jenő, Mary György és llia Mihály írása, amely az űjabb könyvtermés szá­mos darabjáról mond véle­ményt. A szeptemberi Tiszatájban Dér István, Moíkó Katalin, Páll Lajos, Perez János és Tóth Júlia képei, rajzai je­lentek meg. A Luxembourg Cirkusz Szegeden Oroszlánok, kígyók, idomí­tott paripák, galambok, in­ges-nadrágos majmok, és természetesen a légtorná­szok, zsonglőrök, valamint egyéb akrobaták csapatai szórakoztatják ismét az Üttörö tér hatalmas sátra alatt összesereglett nézőket. A Luxembourg Cirkusz — amelynek együttese szeptem­ber 8-ig tartózkodik Szege­den — jól pergő műsorával kellemes szórakozást nyújt. Mint azt a szombat esti be­mutató előadás közönsége láthatta, számos újdonság is gazdagítja a programot. így többek között Truskou-sky mester kisállatidomitása, amelynek „keretében" még egy aprócska menyet ügyes­kedését is láthatják a né­zők, valamint a Cajda hu­moros akrobata-kettős cset­lése-botlása, amelyhez fog­ható „ügyetlenkedést" még aligha tapsolhattunk Szege­den. Nem szabad megfeled­kezni azonban a cirkusz fő­fő sztárjairól, a négy indonéz lányból álló Puspita Go-Go együttesről sem. A djakartai < vetem volt hallgatónői mind látványukkal, mind pedig dobhártyapróbáló gi­tármuzsikájukkal hamisítat­lan cirkuszi mutatványként hatnak. (Még „tölcsért is csinálnak a kezükből" — a közönség nagy-nagy örömé­re...) Képünk a berber oroszlá­nokat mutatja — hátukon Szelidí tőjükkel, Terlikowska asszonnyal. A. L. Bár ismerkedési estet hi­vatalosan csak később, a Saj­tóház " klubjában tartottak, : mégis a Szegedi Nemzeti Színház tegnap délelőtti ün­nepélyes évadnyitó társulati ] ülését természetszerűleg előz­ték meg kölcsönös bemutat­kozások. Ennyi új taggal még nem kezdtek évadot Szegeden, s mint a színház vezetője tréfásan megjegyez­te, szinte igazgatótól a por­tásig felújították a társula­tot. Minden feltétel adott te­hát, hogy új fejezetet nyis­sanak, tiszta lappal indulja­nak. A nézőteret ezúttal szí­nészek töltötték meg, a távol­levők ellenére sem kevesen: jónéhány korábbi előadás megirigyelhetett volna ekko­ra publikumot. Lendvay Ferenc igazgató köszöntötte a megye és a vá­ros párt-, állami szerveinek küldötteit, a művészeket, a vendégeket. Mindenekelőtt köszönetet mondott a város­nak, mely erkölcsi támoga­táson túl jelentős anyagi ál­dozatokat hozott a szegedi színház megújhodásáért. Máris hozzáláttak a Horváth Mihály utcai Játékszín re­konstrukciójához, az idei évadban tehát ott már nem lesz előadás. Jövő ősszel vi­szont a színház átalakítására kerül sor: a külső falak és az épület jellegének megbontá­sa nélkül teljesen felújítják a belső teret, növelik a színpa­dot, korszerűsítik a technikai berendezést, fűtést, világí­tást, nézőteret; kultúrált bü­fét, ruhatárat, dohányzót rendeznek be. Hamarosan átadják rendeltetésének a szinészházat, mely a Szeged­re szerződött művészek la­kásgondjait oldja meg, ugyanakkor a tanács művé­szeti dijakat is adományoz az évad legsikeresebb színé­szeinek. Lendvay Ferenc szólt a színész mesterségbeli képzé­sének napi feladatairól is. Cél: a játék ugrásszerű vál­tozása. A szegedi színház hétköznapi produkcióinak is ünnepi előadásokká keil válniok — ehhez már adot­tak a művészi kvalitások is. A változáshoz persze idő kell, nem megy máról hol­napra. Néhány korábbi gát­ló körülményt kellett felszá­molni — így a sok bemutató helyett kevesebb, de minő­ségileg kidolgozottabb pre­miereket tartanak. Az 1969/ 70-es évad bemutatói a kö­vetkezők: Verdi: Álarcosbál, Donizetti: Lammermoori Lu­cia, Erkel: Sarolta, Fali Leo: Sztambul rózsája, Aszlányi— Gyulai: Hét pofon, Németh László: Az írás ördöge, Hu­nyady Sándor: Feketeszárú cseresznye, Miller: Alku — P. Schaffer: Játék a sötétben (egy műsorban). Mocsár Gá­bor: Mindenki városa, Móra Ferenc: Négy apának egy leánya, Dumas—Sartre: Lon­don királya. A szellemében megújhodó szegedi színház persze nem tudja tagjainak garantálni, hogv megváltoztatja a vidéki színész hátrányos helyzetét a fővárosival szemben, de alapvető normái mindent el­követnek ezért. így hozzá­járulnak a színészek hazai és külföldi vendégszerepléséhez, filmezéséhez, hiszen ezáltal is a szegedi színház presztí­zsét emelik. Mivel a Játék­színben nincs előadás, a színházban „válogatott csa­patok" játszanak, s minden­kinek biztosítanak lehetőséget a szerepekért induló egészsé­ges versenyben. Nincs régi és űj tag, fiatal és öreg, kez­dő és nagymúltú színész, csak testületileg egységes társulat, mely csak akkor in­dul máshová vendégszerepel­ni, ha majd itt, Szegeden rangot, tekintélyt szerzett a színháznak. A színház kira­társulati ülés a szegedi színházban katművész'et, ami egyedül al­kalmas a város értelmiségét mozgásba hozni — ha nem. csupán önmagába forduló intézmény marad. Jó értel­mű sztárkultuszt csinálunk, hogy jó szájpropagandánk is legyen — hangoztatta az igazgató, s bejelentette: a Sajtóházban megfelelő klub­helyiséghez is jutnak a tár­sulat tagjai. Az új évad hármas premi­errel indul. Október 11-én Móra Ferenc: Négy apának egy leánya című színművé­vel nyitnak, másnap Hunya­dy Sándor Feketeszárű cse­resznye, október 13-án Aszlá­nyi—Gyulai Hét pofon című darabjainak bemutatóját rendezik meg. Idén még ok­tóber 21-én a Rigoletto, no­vember 14-én az Álarcosbál, december 5-én a Varázsfuvo­la, december 31-én a Sztam­bul rózsája kerül a bemuta­tók közönsége elé. Naponta lesz próba és minden nap előadás! A megyében csak április 30-a után játszanak, akkor viszont huzamosabb ideig marudnak egy-egy vá­rosban. Kivétel csupán az operaegyüttes, mely évad­közben is ellátogat vidékre. A művészek felolvasóesteket tartanak, opera-keresztmet­szeteket mutatnak be, mo­dern és klasszikus irodalmi, összeállításokon vesznek részt, kamaradarabokat Ját­szanak, fellépnek az Egye­temi Színpadon — lesz te­hát elég dolguk a színházon kívül is. Lendvay Ferenc évadnyi­tóját több hozzászólás követ­te. Bőgel József, a Művelő­désügyi Minisztérium szín­házi főelőadója éppúgy üd­vözölte az új kezdeménye­zéseket, mint Kovács József, a városi tanács vb művelő­désügyi osztályának vezetője, aki a máris mutatkozó ered­ményekben — a társulatfej­lesztésben, propaganda- és közönségszervező munkában — garanciát lát a folytatás­ra. Nagy Lászlóné, az SZMT kulturális, agitáció és pro­paganda bizottságának veze­tője elmondta, a szakszerve­zet korábban alapított Ju­hász Gyula művészeti diját ezúttal Király Leventének, Berdál Valériának és Komor Istvánnak ítélték oda. A dí-j jakat ünnepélyes keretek kö-: zött a későbbiek folyamán adják át. N. I. <$zeqed szobrai Brossai Sámuel (1800—1897) (39.) Istók János domborműve a jeles polihisztornak, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának állít szép em­léket a panteonban. Brassai Sámuel — lapszerkesztői te­vékenysége mellett — többek között, földrajzzal, történe­lemmel, közgazdaságtannal. a zene elméleti kérdéseivel, nyelvészettel, és irodalomtörténettel foglalkozott. Sokat tett a tudományok népszerűsítése, a legújabb tudományos eredmények ismertetése érdekében is. Üj helységnév? A SUBOTICAI NAGY ÁRUVÁLASZTÉKOS ÖSZI VÁSÁR (X. 4—12.) kedvezményes csoportos látogatására szeptember 12-ig jelentkezni lehet az üzemi szakszarvozeti bizottságoknál. Felvilágosítás: IDEGENFORGALMI HIVATAL, Klauzál tér 7. (T.: 12-121.) xS 45 636 Az IBUSZ tiszt­viselője mór a MÁV és a MAV­AUT menetren­det is harmadszor lapozza át. Köz­ben az ügyfélre pislog, van-e még türelme a vára­kozáshoz? Végül előveszi az or­szág helységnév­tárát, azzal be­megy a főnökhöz, majd visszatérve szemrehányó han­gon mondja: — De uram, ne járassa velem a bolondját. Mátra­fürdő nincs is Magyarországon. Akkor hogyan adjak én oda uta­zási jegyet? A várakozó ls megszólal, mielőtt veszi a kalap­ját: — Én ezt na­gyon jól tudtam eddig is. T}e azt hittem, változott a térkép. Önök ugyanis a kira­katban a mátra­házai Sport-szálló reklámfotója mellett Mátrafür­dő megnevezést propagálnak. Azt hittem, Mátrafü­redből és Mátra­házából lett Mát­rafiirdő. Ha nem így van. meg­nyugszom. ... A beszélge­tés kitalált. ín legalább is nem voltam ilyennek tanuja. De elő­fordulhat. mert á kirakat képe még megtetszhet valakinek, aki a felhívás alapján Mntrafürdőre sze­retne utazni. K. J. KEDD. 1969. SZEPTEMBER 2. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom