Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-28 / 225. szám

A LEGNAGYOBB MAGYAR MESEMONDÓ A Art Buchwald ^HM^I ^BIH elfogja őket a pánik. Ahez ang harminc- sége, másrészt az idegen el- „Az volt s lesz a törekvé- együtt. megteremtve az első lyett. hogy felvennék vele a esztendős fiatal nyomás ellen emelte fel til- sem. hogy az általam megírt irodalmi értékű, hazafias küzdelmet, falramásznak, országgyűlési kép- takozó szavát A Történeti s megírandó mesék iro- szellemű ifjúsági lapunkat, vagy ki akarnak menni a viselő. Benedek ' . . dalmi művek hatását tegyék Legnagyobb hatású gyer- világból, attól függően, hogy Elek. 1888. febru- olvasmanyok c.mű munká- _ anélkül azon féklapja a Cimbora lett, milyen az időjárás odakint. Habsburg-ellenes ré- . ' melyet 1922-től szerkesztett ANTI-BE ATLES A legtöbb szülőnek az a A kislány kétségbeesetten baja, ha a fejükre zuhan egy nézett körül, olyan csapás, mint a beatles. — Én elköltözöm. — Tudod mit, elmehetnénk egy árvaházba. Nem is akadnának a nyomunkra — mondta a fiú. ár 9-én felszólalásra jelent- ját „ L. • . , . w .— kezett a parlamentben. Ál- Szek miatt tiltották ki a ko- ^ "ogy em,att meghamI" Erdélyben, kisbacon! otthoPedlg a beatles-probléma ^^uT^dot™ £ _ __ _ ___ , • —UWJWÍ I, IV^OXAWIU . J, . /W LHVÍ1 WJBT/CL J.YAI . UU1UUH. — JL/Q jalancs meglepetést _ keltett. rabel, iskolákból A Nagy sítsam a nép esze járásának, nában. A Cimbora a Ro- aztán hangosan, ahogy kelL 1 aszóit a gyerekek küldött kérdéseire. hozzáhogy a politikai szócsaták """ """T;"""" mesemondó nyelvének ka- mániában élt magyar ifjúság hogy bámelyik szülő egyetlen fórumán ifjúsági irodalmunk avarok élete című élet- .. . „ 7 K hiányos nevelését, a magyar napalatt.elsajátítható ja. Baráérdekében emelte fel szavát, rajzsorozat tizenhárom köte- iskolát pótolta. A lap leg- " A könyvkiadóktól az aka- tében az ifjúságot nagy Benedek Elek a Csoda- fontosabb rovata az Elek démiai tagokig támadott politikusaink. íróink, költő- lámpa köteteiben a világ nacwapó üzeni lett- ut vá" tatitdek fa^eMőüen ink ^vetésére gépeinek mesélve, is megközömbösség miatt hagyták sarkallta. Népszerű forrná- ismertette ifjúságunkat. Csoa magyar ifjúsági irodalmat ban. a mesemondó hangján daláimpájának tündér félezülleszteni, elsekélyesítenl. keltette életre a honszerző nyességét árasztó világa mel- árosai £ £ Benedek Elek esetében Árpád, Zrínyi Miklós és Iett vitte magával az clva- a ' ' " szimbolikusnak is tarthat- Toldi Miklós alakját LVltiTorBenedek E,ek korszakos bemutatva nekik Közben — a kultúra ter— Én most felmegyek a taim, Gordonék. akiknek két padlásra — jelentette ki a tinédzser gyerekük van az lány. üvöltöző korosztályból, megszabadították az otthonukat — Várj i— mondta a bátybeatles-izmustól egyszer s ja — megyek én ls. mindenkorra... Mind a ketten kirohantak. Este átszaladtam hozzájuk — Elmentek? — bömbölte egy pohár itókára, és azt lát- a konyhából Mrs. Gordon. „ , , / • .... tam, hogy tizenötéves lányuk , , vait. Felolvasásokat tartott, 0ivn- — Aha — mondta Mr. só gyermekeket tul a haza ^ fr6kat támogatott> al. 0lvas- Gordon - megint a pad•,• , . Gordonná kinn volt a lásra. lásnélkuli újságíróknak biz- konyhában „ugatott és ra —. azonnal ifjúsági lro- Jelentőségű érdeme az volt, ™as népfk isoksztrlfli é)etiét' tosított kenyeret. szegény közben~teii torökbór'oríí- Mrs. Gordon leállította a dalműnk érdekében emelte hogy a magyar gyermek-és ,d?ge? tájak varázslatos tehetsé djákok továbbta. totta: Je-je-je. A hordozható lemezjátszót és bejött a ^^SfSS ÍfjÚ8Ógl lrtxlalom a,apJót a "epSéget- nulásáért fáradozott. Munka lemezjátszón egy beatles le- ^bába. sága legnagyobb részét arra népköltészetben találta meg. Aztán Ifjúsági könyvsoro- lzgai0m. írás és harc kö- ^^yekkel lelkesenug- ~ Hű- « aztán kemény szánta, hogy megújitója, sőt A népköltészet humanizmust, zatot szerkesztett Kis könyv- zött teltek öreg napjai. r£it ritmusára. munka volt megteremtője legyen a for- patriotizmust sugalló esz- tár címmel, hogy ösztönözze „ .. _ Mi van itt? — kérdez, málóerejű művészi értékű meiség(.,t szegezte szwnbe a az fr6kat if1úsági művek al. A halál íróasztala mellett - Az isten szerelmére, M ™ ltt? kérdez" magyar ifjúsági irodalomnak. kozmopolitizmust terJeS7t6_ kotóMra. Ebbe„ a sorozat_ koszontott rá- 1929. augusz- Anyu. lehalkíthatnád. azt a Az író 1859. szeptember idegenből fordított gyermek- ban jelentette meg Móricz tas ' „ Bgy T",, SO-án. száztíz éve született könyvekkel. Zsigmond állatmeséit is. ^ megjósolta: a toU Kisbaconban. Erdővidék itts reszkető kezéből hullt kl. falujában, szántó-vető gaz- Legjelentősebb alkotása a Nagy jelentőséget tulajdo- Utolsó mondatával azt üzendaember székelyek permé- Magyar mese- és mondavi- nított a gyermek- és if|ú- te írótársainak: „fő. hogy Iskolábm az igád olvasmá- láp öt kötete. Szándékát, me- sági folyóiratoknak. Először dolgozzanak", nya nem az Ábécé volt, ha- semondó művészetének lé- az Én Újságomat szerkesznem az első magyar gyer- nyegét maga foglalta össze: tette 1889-től Pósa Lajossal Hegedűs András mekkönyv, amit Bezerédj szörnyű lemezt?! szeretnék. Olvasni — A ml srácaink voltak a legnagyobb beatles-rajongók — Je le-1e bömbölte az egész környéken. Majd— je-je-je — DomDoite SriiiotKo vissza Mrs. Gordon, — halálra bírom a beatleseket! Amália írt Flórt könyve címmel egyetlen kislányának és a magyar gyermekeknek. 1836-ban. Tanulmányalt a székelyudvarhelyi kollégiumban folytatta. Patkós csizmában, édesanyja szőtte-font a ruhában indult el a várost Iskola felé. Ketten mentek be a professzor szobájába, hogy vizsgát tegyenek a felvétel előtt. Benedek Eleket megvlzsgrtztatták. a társát nem. S ekkor a kisdiák észrevett valamit: neki azért kellett számot adni tudásáról, mert háziszőttes ruha volt rajta és az édesapja gazdaember. A másik azért mentesült a vizsga alól. mert bolti ruhát viselt, s az édesapja szolgabíró. A kollégium iránti áhítatos csodálat keserű tapasztalássá változott. „Még nem léptem át a kollégium küszöbét, s már tanultam valamit — írja később — 1.. Olyan sokat, hogy megfájdult belé — nem a fejem, hanem a szívem .. A kollégiumban találkozott a világ kultúrájával. Nemsokára kevesellette azt, amit a tankönyvekből és a tanároktól kapott. Szótár és nyelvtan segítségével nyelveket tanult. Olvasott franciául. németül, angolul és románul. Egyik Jó barátjával. Sebesl Jóbbal a nyári vakációk Ideién népköltésmrűjtő útra Indult. Tanári diplomát nem szerzett, egyetemi tanulmányalt megszakította. Politikai, újságírói tevékenységbe kezdett Pesten, de Pestet Ideiglenes tartózkodási helynek tartotta Igazi, végleges otthona Erdélyben. Kisbaconban lett... Alkotásai egy részének témái a családi élet keretei között mozogtak. Az Apa mesél, a Nagyapó mesél Évikének, az öcsiké nadselil gondolatai című művek gyermekeinek. unokáinak elmondott meséiből, történeteiből formálódtak. A Katalin és az Uzoni Margit című Írásaival pedig a leányregény elsekélyesedett műfaját újította meg Számos művében nemzeti múltunk értékeit népszerűsítette ifjúságunk előtt. Benedek Elek humanizmusra, nép- és nemes nemzetszeretetre nevelte fiatal olvasóit. Az 1848-as jobbágy felszabadítás ötvenéves évfordulójára megjelentette A nem az őrületbe kergettek bennünket. Pedig mindent megpróbáltunk. MegfenyeRánéztem a gyerekekre. gettük 6ket könyörögtünk akik megrándították vállú- nekik, vesztegetéssel is prókat_ bálkoztunk, de hiába Aztán AUcenak egyszerre leesett a — Több mint egy hete van tantusz. „Ha bennünket esz haver"a attor majd 6k abbahagyják." Mrs. Gordon kockacukrot _ kezdett hajigálni a gramo- ~ E®reÜen tinédzsernek fonra. sem tetszik az, amit a szüléi — Fogjatok le! _ üvöltöt- ^"f ~ tette hoa te - fogjatok le! Mrs- Gordon. — Jaj, Anya, teljesen meg- ~ Igy aztán Alice me2hülyitesz. Nem tennél már vette a lemezeket, én beatfel egy másik lemezt? les-frizurát csináltattam magamnak. Mi Indítottuk el a* — Ezt te nem érted — tsgéaz anti-beatles mozgalmondta Mrs. Gordon. Je- ^ erretelé Nem vol{ könnyű dolog de azt hiszem, Gordonék tizenhatéves fia megtettük a magunkét — lépett be ekkor és odaszólt nyilatkozta Mrs. Gordon, húgának. Töltöttünk a konyakból és — Még mindig? í6 két drdlg Bernstein-lemezeket hallgattunk, míg egyHúga bólintott szerre Mrs. Gordon hirtelen — Most játssza harmin- megszólalt: cadszor. Ha ez így megy tovább ... Mocsár Gábor VALAMILYEN VÉLETLEN Nem álltak sokan a pénztár előtt Egy körülbelül velem egykorú férfi mögé soroltam be, s minél tovább néztem a tarkóját, annál inkább rájöttem: valahonnan ismerem. Ismerős volt a tarkója, a füle, a válla formája s ahogy egy pillanatra kinézett a sorból s a profilját is láthattam, ráismertem: ez Bozó. Ha jól emlékszem, a vízügyesektől. Mindenesetre megböktem a gerincét. Hátra fordult. Vidáman köszöntöttem. — Szevasz, haver — mondtam bizalmasan, — régen láttalak. — Hát igen. — mondta Bozó — elkerültük egymást, úgy látszik. — Ott vagy még? — Ajjaj. Tizedik éve. — Tudom, hogy régi bútordarab vagy, mégis megkérdeztem, mert ha jól emlékszem, voltak körülötted bizonyos zűrök. — Zűrök? — kérdezte elgondolkozva, miközben egy szűk lépéssel közelebb jutottunk célunkhoz, a kasszához, aholis én blokkot akartam váltani az esedékes kétdecire. — Hallottam, hogy fúrnak. Fűrészelnek. Már úgy értve, a kollégák közül valaki. — Ja? — kérdezte felcsillanó szemmel. — Olyasmi előfordul az emberrel, de részemről most már utána vaIetet nagy rutinnal, a mára beütemezett első kétdecire. Ismerősöm, Bozó a kávéfőző géphez lépett, engem pedig várt a megszokott biológia tanár. Már amikor beléptem a Boszorkányba, barátságosan odaintett nekem. Így hát, kezemben a kétdecivel azt az állópultot céloztam meg, ahol ismerősöm, "a biológia tanára várt, mintegy lehorganyozva. Köszöntöttük egymást, majd így kezdte a beszélgetést. — Látom, ismeri... honnan ismeri maga az én Lőrinc kollegámat? — Lőrinc? Nem is tudtam, hogy a Bozónak Lőrinc a másik neve. — Másik neve? A csudát. Én arról az illetőről beszélek, akivel maga ott a pénztár előtti sorban beszélgetett. Az én kollegám, Lőrinc Pál. Matematikában utazik. — No, várjunk csak, — iparkodtam tisztázni a dolgot, — én nem ismerek semmiféle Lőrinc — Pszt, jönnek. Kirohant a konyhába, felKözben hazajött Mr. Gor- tette a beatles-számot, Mrs. don, a család feje. Beatles Gordon ugrándozni kezdett frizurája volt és boldog képpel üvöltözött _ je-je-je - üdvözölte rá a Mép6 gyermekeit. Hej, Anyátok a — Je-je-je... számunkat játssza. Raáb György fordítása nárt és egyre szilárdabbá vált bennem a meggyőződés, hogy ez valóban nem Bozó a vízügytől, még csak nem is hasonlít hozzá, legföljebb egy kicsit. Tény, hogy én ezt az embert soha az életben nem láttam, soha nem ismertem. — Megfoghatatlan — ismertem be a kudarcomat — ilyen rossz lenne a memóriám? Dehiszen olyan jól elbeszélgettünk. — Ismeretlen emberekkel is el lehet beszélgetni. — De ml nem úgy beszélgettünk, hanem Intim dolgokról, mintha régtől ismernénk egymást — Elmondtam a biológia tanárnak, mint kérdeztem én, mit válaszolt a Bozónak nézett Lőrinc, s hozzátettem: — Minden pontosan klappolt A fúrás, a fűrészelés, még az is, hogy annak most már utána vagyunk. — Sajátságos véletlen, — jegyezte meg a biológia tanára, aztán a pulthoz koppantotta a poharát — dehát mindig csak iszunk, soháe beszélgetünk? — Persze, ittunk. Mikor ismét visszatette a poharát, megjegyezte: — Am az is lehet, hogy nem is olyan véletlen. — Mi? — Az, hogy maga pontosan eltalálta azt a kérdést, ami erre a Lőrinc kollegára pontosan ráillett. Történetesen azt. hogy mi van azzal a fúrásl-fűrészelési üggyel. — Lehet — mondtam. — lehet hogy véletlen eltaláltam. — Nem ért engem. Én éppenséggel azt monnem veszélyes. Annak magyar nép múltja és jelene Sy^nk'" .. . . , .... ., ., .. E pillanatban őrá került a sor, feketere váltott blokkot s abbamaradt a beszélgetés. — Nci, viszlát, — mondtam neki, amikor ellépett a kasszától. Aztán meg én kötöttem üzcfmú kétkötetes munkáját. A Hazánk történeté ben egyrészt a nép szociális elesettPált. Az akivel én beszélgettem, Bozó elvtárs,' dom, hogy nem is véletlen az a ráhibázós. Hm. Mindenesetre érdemes volna kipróbálni. Tegyünk egy fogadást Szerintem erre érdemes volna fogadást tenni. — Mire? — Arra, hogy maga az ebben a helyiségben tartózkodó bármely polgártárshoz odalép és fölteszi a kérdést: mi van öregem, azzal a zűrös ügyeddel? Miféle zűrös üggyel? — kérdezi majd a polgártárs/ Hát volt neked egy fúrkálási ügyed, amikoris egy bizonyos kollegád el akart téged fűrészelni. Ja, mondja majd a polgártárs, annak már utána vagyunk. Tíz az egyhez merha jól tudom, a vízügytől. Bozó... a .másik nevét nem ismerem. — Tévedés kizárva — csökönyösködött a biológia tanára, — nézze csak meg jobban azt az illetőt. Nekem elhiheti, minden nap látom, az sohasem volt semmiféle Bozó, az mindig és állandóan Lőrinp Pál. tanár, kollega a mi tantestületünkből. Tavaly vált el tőle a felesége, mert. mint mondta, lelkileg nincsenek egymásra ráhangolva. A felesége töményét iszik ugyanis, míg a férj antialkoholista, ahogy ez egy matematika tanárhoz illik is. Ezen beszéd közben én figyelmesen megnéztem nék fogadni, hogy a beszélgetés minden esetazt az-állítólagos antialkoholista matematika ta- ben így zajlana le. Tudja e. miért?