Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-23 / 220. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 59. évfolyam, 220. szám 1969. SZEPTEMBER 2&, KEDD Megjelenne hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR M Magyar Méplcöa fi Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának felhívása abbéi az alkalomból, hogy ma 25. éve kezdődött meg hazánk felszabadítása a német fasizmus igája alól Ma huszonöt éve annak, hogy megkez­dődött hazánk felszabadítása a német fa­sizmus igája alól. Felhívással fordulunk a magyar néphez: emlékezzünk meg benső­ségesen hazánk történetének e kiemelkedő eseményéről, és készüljünk méltóan kö­zelgő nagy nemzeti ünnepünkre, 1970. áp­rilis 4-re, az egész ország felszabadulásá­nak negyedszázados évfordulójára. A magyar nép évszázadokon át vívta harcát a nemzeti függetlenségért és sza­badságért. A Dózsa-féle parasztfelkelés, a Rákóczi vezette szabadságharc, az 1848-as forradalom és az 1919-es Tanácsköztársa­ság zászlaja alatt népünk egyszerre har­colt a nemzeti ügyért és az egyetemes em­beri haladásért. A nemzet nagy dolgokra volt képes mindig, ha haladó célokért egyesítette erőit. A kommunisták, a nép legjobb fiai és leányai, a haladó emberek a Horthy-fasizmus legsötétebb éveiben, különösen a második világháború súlyos megpróbáltatásokkal terhes időszakában, lankadatlanul küzdöttek a társadalmi haladásért, a legkegyetlenebb elnyomás Idején sem hagyták kialudni a szabadság és a függetlenség forradalmi lángját Tisztelettel emlékezünk mindazokra, akik a hosszú harc alatt nagy áldozatokat hoztak hazánkért, népünkért Az áldoza­tok nem voltak hiábavalók. Évszázadok rabsága, elnyomása alól negyedszázada Végérvényesen felszabadult hazánk, A magyar nemzeti függetlenség, a nép szabadsága annak a világtörténelmi jelen­tőségű győzelemnek a nyomán született meg, amelyet a Szovjetunió és szövetségesei a hitleri fasizmus és csatlósai — köztük a Horthy-rendszer — felett arattak a má­sodik világháborúban. A magyar nép örök hálával gondol a hazánkat felszabadító Szovjetunió áldoza­taira, arra a nagy történelmi segítségre, amelyet a Szovjetuniótól kapott Kegyelet­tel őrizzük a felszabadításunkért életüket adó hős fiainak emlékét Tisztelettel gon­dolunk a bolgár, a jugoszláv, a román és más népek fiaira, akik harcoltak, vérüket hullatták, életüket adták Magyarország felszabadításáért. Elvtársak! Barátaink! Népünk újabbkori történelmének legje­lentősebb negyedszázada van mögöttünk. A nemzetközi imperializmussal, a hazai osztályellenséggel vívott állhatatos harc­ban, a múlt maradványaival, nehézségek­kel és a hibákkal, fogyatékosságokkal is megküzdve, kitartó munkával jutottunk idáig. A magyar nép keményen megdolgo­zott minden eredményért, az előrehaladá­sért. A harc legnagyobb eredménye, hogy a kommunista párt, a munkásosztály — szö­vetségben a dolgozó parasztsággal, az ér­telmiség támogatásával — kivívta, meg­védte és megszilárdította a nép hatalmát és államát: a Magyar Népköztársaságot. E hatalom birtokában fogott hozzá né­pünk a magyar társadalom, hazánk gyö­keres átalakításásoz. Kezébe vette sorsá­rak intézését, a népi demokratikus rend­szerben kibontakozott a felszabadult nem­zet alkotóereje. Megkezdte a háborús ro­mok eltakarítását, a városok és a falvak újjáépítését. Végérvényesen eldőlt az ezeréves per: a falvak egykori nincstelen­jei birtokukba vették a földet. A nép tu­lajdonába kerültek a gyárak, a bankok, a bányák; a gépek, a szerszámok, a föld kin­csei az ország fölemelkedésének eszközei lettek. A nép a leghaladóbb társadalmi rendszert, a szocializmust választotta, és alkotóerejét ennek építésére fordítja. Iparunk termelése több mint hétszere­se. mezőgazdaságunk termelése több mint kétszerese a háború előttinek. Megvaló­sitottuk a teljes foglalkoztatottságot. A lakosság 97 százaléka társadalmi biztosí­tásban részesül. Rendszerünk kimagasló eredményeket ért el az iskolaügy, a köz­műveltség és a tudományos élet fejleszté­sében, a művészetek felvirágoztatásában. Védelmet, munkát, anyagi-társadalmi biz­tonságot. emberi méltóságot nyújt minden állampolgárának, s minden eddiginél job­ban lehetővé teszi az egyéni képességek és törekvések kibontakozását. Az iparosítás, a mezőgazdaság szocialista átalakítása, és a kulturális fölemelkedés nyomán a régi helyén új ország született — a dolgozók Magyarországa! 1945. április 4-e hazánk nemzetközi helyzetében is gyökeres változást hozott Népünk hajdani elnyomói, a földbirtoko­sok és a tőkések osztályuralmuk védelmé­ben sokszor szövetkeztek Európa legsöté­tebb, legreakciósabb erőivel és ezzel veszé­lyeztették nemzeti létünket. Ennek min­denkor nemzeti katasztrófa, hasztalan vér­áldozat, pusztulás, szenvedés, nyomor volt a következménye. Ily módon a reakciós cé­loknak, idegen érdekeknek kiszolgáltatott és kisemmizett népünk elszigetelődött a ha­ladó emberiségtől. A szabad magyar nép alkotómunkájának sikerei, a szocialista társadalom építésében elért eredményei hazánknak rangot és megbecsülést, né­pünknek világszerte sok barátot és tisz­telőt szereztek. A felszabadult Magyarország a szocia­lista országok világrendszert alkotó kö­zösségének tagja. A proletár nemzetközi­ség, a szocializmus, a kommunizmus kö­zös ügye és célja, a kölcsönös támogatás testvéri szálai fűznek bennünket össze a világ első szocialista nagyhatalmával, a kommunizmust építő Szovjetunióval és a szocialista országokkal. A nép annyi meg­próbáltatás után végre igazi barátokra, szövetségesekre, fegyvertársakra talált. A Magyar Népköztársaság nemzetközi síkon szövetségeseivel együtt a békét, a népek közötti megértést, a barátság és együtt­működés fejlesztését szolgálja. Társadalmi céljainknak, nemzeti érdekeinknek meg­felelően tagja a Varsói Szerződésnek, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, a szocializmus erőit tömörítő és meghat­ványozó nemzetközi összefogásnak. A Ma­gyar Népköztársaság nemzetközi síkon szövetségeseivel együtt küzd mindazokkal, akik szerte a világon az elnyomottak fel­szabadításáért, a társadalmi haladásért, a békéért harcolnak. , Elvtársak! Barátaink! Felszabadulásunk 25. évfordulója mind­annyiunkat számvetésre és előretekintésre kötelez. Amit negyedszázad alatt megvaló­sítottunk, az a szocialista eszme győzelme; a munkásosztály, a parasztság, az értelmi­ség, az idősebb és a fiatalabb nemzedékek harcának gyümölcse. Kötelességünk, hogy lehetőségeinket az eddiginél még jobban kihasználva folytassuk munkánkat nagy nemzeti célunkért, a szocialista társada­lom teljes felépítéséért. Tegyük még szilárdabbá a nép hatalmát, erősitsük tovább szocialista hazánkat. Nö­veljük hazánk gazdasági erejét. A városon és a falun tervszerű, fegyelmezett és oda­adó munkával gyorsítsuk népgazdaságunk fejlődését. Állítsuk szocialista céljaink szolgálatába a tudományos és technikai forradalmat. Erősítsük tovább az emberek szocialista közgondolkodását, gyarapítsuk népünk műveltségét, emeljük életszínvonalát. Mil­liók közös erőfeszítésétől, hazaszeretetétől, szocialista meggyőződésétől, a köz érdeké­ben végzett mindennapi munkájától függ, hogyan fejlődik, gazdagodik szocialista hazánk. Közelítsük célunkat, minél gyorsabban haladjon előre országunk: a munka szabad és fejlett társadalmában, a szocialista ha­zában anyagilag jól ellátott és művelt em­berek éljenek. ' Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! Honfitársaink! A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa felhívja a Magyar Nép­köztársaság minden állampolgárát: kö­szöntsék méltóan felszabadulásunk ne­gyedszázados évfordulóját. A legméltóbban akkor ünnepelünk, ha nagy céljaink megvalósításáért népünk még jobban összefog, s mindenki legjobb tudása szerint vesz részt az országépítö munkában. Az évforduló lelkesítsen min­(Folytatás a 3. oldalon-) Folytatják a politikai vitát az ENSZ-ben Gromiko—Rogers találkozó Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése hétfőn folytatta munkáját. A délelőtti ülésen Uruguay, Jordánia, Anglia és Ausztrália külügyminisz­tere mondott beszédet. Ab­dul Monem Rifai, Jordánia miniszterelnök-helyettese és külügyminiszter kijelentette: az Izrael által megszállt területek lakossága kegyet­len elnyomásnak van alávet­ve. Izrael nemcsak semmibe veszi az ENSZ érvényes ha­tározatait, hanem napról napra újabb és újabb felté­teleket is támaszt, hogy megakadályozza a megegye­zést és folytassa az arab la­kosság kiűzését a megszállt területekről. Rifai rámuta­tott: „A közel-keleti kér­dés lényege az, hogy Izrael megszállva tartja az arab államok területeit és foly­tatja a fegyveres agressziót a nemzetközi közvélemény tiltakozása ellenére. Min­denfajta rendezés lehetetlen mindaddig, amíg Izrael fel­tételek nélkül ki nem vonja csapatait a megszállott te­rületekről." Felszólalt a közgyűlés dél­előtti — magyar idő szerint délutáni — ülésén Michael Stewart angol külügymi­niszter is. Stewart „reményt keltőnek" minősítette Nixon amerikai elnöknek a köz­gyűlésen elhangzott felszó­lalását és sürgette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Alamok haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a stra­tégiai fegyverekről. A szo­cialista országoknak a ve­gyi- és bakteriológiai fegy­verek telje6 eltiltását köve­telő javaslatával kapcsolat­ban az angol külügyminisz­ter a kormánya által Genf­ben előterjesztett szerződés­tervezetre utalt, de azt mon­dotta, hogy megfelelően ta­nulmányozni kell a szocia­lista országok javaslatait. A délutáni ülést megelő­zően összeült a közgyűlés ál­talános ügyrendi bizottsága, hogy megtárgyalja a Gro­miko szovjet külügyminisz­Próbaút a metrón A fővárosi tanácstagok hétfőn megtekintették a met­ró építkezéseit. A földalatti vasút első „utasai", akiket Bartos István, a fővárosi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnökhelyettese kalau­zolt, a helyszínen tapaszta­latokat gyűjtöttek a főváro­si tanács kedden sorra ke­rülő ülésének vitájához, amelynek témája a metró építésének helyzete. Az utazás résztvevőinek bemutatták a Fehér úttól a Deák térig terjedő szakasz állomásait. A Pillangó utcai megálló még a felszínen he­lyezkedik el, a Népstadion­állomás már a burkolat alá került. Az első igazi mély­állomás a Baross téri, 28 méterrel a föld alatt. Moz­gólépcsőin 55 másodperc alatt lehet eljutni a hatal­mas, süllyesztett térségbe, ahonnan feljárat vezet a Keleti-pályaudvar főbejá­ratához, továbbá valameny­nyi villamos- és autóbuszjá­rathoz. Nagy elismerést váltott ki a tanácstagok körében a Blaha Lújza téri állomás. Itt az oldalfalak anyaga süttői és siklósi mészkő, mozaik vagy fehérmárvány. Egyéb­ként az egyes állomások bel­ső kiképzésénél — az egy­hangúság elkerülésére — más és más művészi elgon­dolást érvényesítettek. A Deák téren a metró ideig­lenes végállomása közvetle­nül a régi földalattihoz csat­lakozik. Később itt rende­zik majd be az észak—déli metróvonal állomásait is, így a földalattinak ezen a pont­ján három emeletes átszál­lással oldják meg a közle­kedést. Nyújtott műszakban A \ (Töth Beia íelv.) Kitűnően szervezték meg az őszi munkákat a forráskúti Haladás Tsz-ben. A rozs vetését már befejezték és most az őszi árpán a sor. Nyújtott műszakban dolgoznak a gé­pek és a földbe tett mag jól kel a kedvező nedvesség­tartalmú talajban ter által pénteken beterjesz­tett két napirendi javaslatot: a Szovjetunió felhívásterve­zetét és a szocialista orszá­gok közös javaslatát a ve­gyi- és bakteriológiai fegy­verek eltiltásáról. A délutáni üléc napirend­jén szerepelt Dominika, a Fülöp-szigetek és Haiti kül­ügyminiszterének, továbbá a laoszi miniszterelnöknek fel­szólalása. A világszervezet székhe­lyén folytatódnak a diplo­máciai tárgyalások. New Yorkba érkezett Willy Brandt nyugatnémet kül­ügyminiszter, aki megbeszé­lést tartott Rogers ameri­kai és Stewart angol kül­ügyminiszterrel. Hétfőn este, magyar idő szerint az éjszakai órákbanj került sor Gromiko szov­jet és Rogers amerikai kül­ügyminiszter első megbeszé­lésére. Ez volt az első olyan alkalom, hogy külön tárgyal­hattak egymással. Ügy tud­ják. hogy az első tanács­kozás főként a közel-keleti kérdéssel és a leszerelési tár­gyalások problémakörévet foglalkozott. Rogers és Gro­miko még egy találkozót tervez, a hét végére. Lapzártakor érkezett: Megállapodás jött létre New Yorkban Gromiko szov­jet és Brandt nyugatnémet külügyminiszter találkozójá­ra. A szovjet és a nyugat­német külügyminiszter esz­mecseréjére magyar idő sze­rint a késő esti órákban ke­rült sor a szovjet ENSZ­misszió épületében. A talál­kozót Willy Brandt kezde­ményezte és a szovjet fél rö­viddel a megkeresés után hozzájárult ahhoz, hogy a két külügyminiszter talál­kozzék. Csillagászati osz A csillagászok naptára szerint az év 266. napján, szeptember 23-án, kedden reggel 6 óra 7 perckor kez­dődik az ősz. A Nap 5 óra 31 perckor kel és 17 óra 41 perckor nyugszik. A levegő­tenger ugyanis a rajta át­haladó sugarakat kitéríti az egyenes irányból, mintegy behajlítja a Föld felé. úgy­hogy reggel már és este még látjuk a Napot akkor is, amikor pedig a valóságban nincs is a látóhatár felett A csillagászok azonban ter­mészetesen nem ezt a lát­szatot veszik figyelembe, hanem a két égitest, a Nap és a Föld egymáshoz viszo­nyított valóságos helyzete alapján állapítják meg az őszi napéjegyenlőség idő­pontját. Naptárunkban azért azt is feltüntetik, hogy három nappal később, pénteken el­következik a látszólagos nap­éjegyenlőség is, amikor 5 óra 35 és 17 óra 35 perc között, pontosan 12 órán át mutatják a Napot a ho­rizont felett a róia érkező sugarak és mi úgy látjuk, hogy a nappal és az éjsza­ka valóban testvériesen osz­tozik meg a rendelkezésre álló 24 órán. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom