Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-20 / 218. szám

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART LAP JA 59. évfolyam, 218. szám 1969. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Tegnap reggel 9 órakor már sorban álltak a vásárlók a nyár elejére ígért Csanádi utcai piac első üzletének megnyitásakor. A MÉK zöldség- és gyümölcsboltja a szezon valamennyi termékéből a legfrisebb és legolcsóbb készletével jelentkezett. A vásárlók 20—25 kilós tételekben vettek burgonyát, paradicsomot, paprikát, vöröshagymát — már téli eltevésre. s a napi fogyasztásra szőlőt, őszibarackot, körtét. almát és más gyümölcsöket. A télen-nyáron reggel 6tól este 6-ig nyitvatartó új üzletben élelmiszeráruk és italok is vásáronlhatók, hét végén élőbaromfit is kínálnak a vevőknek. Jó lenne, ha —, mint piaci bolt — munkaszüneti napokon is, legalább a délelőtti órákban szolgálatára állna a fogyasztóknak, annál is inkább, mert az ABC önkiszolgáló bolt már nem nyit ki vasárnaponként. Remélhető, hogy — az I. kerületi tanács ígérete szerint a terepet rendezik és a vizet bevezetik — hamarosan más kereskedelmi vállalatok és magántermelők is megjelennek áruikkal a piacon. K. J. Új ösztöndíj Az idei tanévben vezetik be a főiskolákon és az egyetemeken a módosított tanulmányi ösztöndíjrendszert. A tanulócsoportok KISZalapszervei javaslataikat szeptember 25-ig eljuttatják a kari diákjóléti bizottságokhoz, amelyek elkészítik a tanulmányi ösztöndíjra vonatkozó végleges javaslataikat. Október 1-től az ország valamennyi egyetemén és főiskoláján már az érvényben levő, módosított ösztöndíjrendszer szerint kapják meg a hallgatók mind a tanulmányi, mind a szociális juttatást. A szovjet külügyminiszter beszéde az ENSZ-ben Az olaj és a gáz n Óriás csövek a fö'd mélyén —300 km vezeték évente Gromiko levele U Thanthoz Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 24. ülésszaka pénteken New Yorkban folytatta általános vitáját. A délelőtti ülésen hangzott el Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter nagy érdeklődéssel várt beszéde. Rajta kívül beszédet mondott Aicsi japán külügyminiszter, valamint a görög rezsim külügyminisztere. v A közgyűlés szombaton nem tart ülést: hétfőn folytatják az általános vitát. Pénteki beszédében fontos javaslatokat terjesztett az ENSZ közgyűlése elé Gromiko szovjet külügyminiszter a nemzetközi biztonság megszilárdításáról. A szovjet kormány nevében javasolta, a közgyűlés forduljon felhívásKai minden állam kormányához. így az ENSZ keretein kívül álló kormányokhoz is, s ebben szólítsa fel őket határozott intézkedések megtételére a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében. Gromiko a szocialista országok nevében nemzetközi egyezménytervezetet terjesz. tett elő a vegyi és bakterológiai fegyverek eltiltásáról. Az egyes konkrét kérdésekről szólva a szovjet külügyminiszter foglalkozott a vietnami háborúval. Leszögezte: a Párizsban folyó tárgyalások a vietnami kérdés politikai rendezéséről folynak. s ezeken mind a VDK, mind az ideiglenes forradalmi kormány konkrét javaslatokat tett a rendezés megvalósítására. Ezzel „az Egye. sült Államok számára lehetőség nyílott arra, hogy kikerüljön a zsákutcából, ahova saját akaratából jutott" — mondotta Gromiko. „Szeretnénk remél-' hogy az amerikai politikában felülkerekedik a józanság és a helyzet reális megítélése. s a párizsi tárgyalásokon megállapodás jön létre azon az alapon, amely egyedül lehetséges és egyedül felel meg az ENSZ-alapokmány betűjének és szellemének. Ez az alap a lemondás a katonai és egyéb beavatkozásról a vietnami nép ügyeibe. Az agresszív háború befejezése, a vietnami béke megteremtése mind a vietnami népnek, mind pedig az egész világnak létszükséglete. Meggyőződésünk. hogy erre az amerikai népnek is szüksége van" — mondotta a szovjet külügyminiszter. A közel-keleti helyzetről szólva Gromiko határozottan leszögezte, hogy a jelenlegi válságért Izrael, illetve az izraeli polb'k-H támogató elemek felelősek. A rendezés alapvető feltételeként jelölte meg a szovjet külügyminiszter az agresszor csapatainak teljes kivonását a megszállott arab területekről, a Biztonsági Tanács határozatának megfelelően. Ez a határozat egyben leszögezi minden állam jogát a független állami létre. „Minden jel arra mutat, hogy Tel-Avivban a közel-keleti helyzetet nem a béke. hanem a további feszültség irányába akarják terelni. Ennek következtében alakult ki az új robbanással fenyegető helyzet" — szögezte le Gromiko. Hangsúlyozta, hogy Izraelnek és támogatóinak fel kell hagyniok ezzel 'a veszélyes politikával. A rendezést úgy kell létrehozni, hogy az minden érdekelt állam részére elfogadható legyen. Nixon amerikai elnöknek válaszolva, Gromiko kijelen, tette, a 6zovjet kormány véleménye szerint mindaddig haszontalan egy közel-keleti fegyverszállítási embargóról beszélni, amíg az izraeli csapatok megszállva tartanak arab területeket. A szovjet külügyminiszter beszédében követelte, hogy a megszálló csapatokat vonják ki Dél-Koreából, fokozzák a harcot a gyarmatosítás maradványai ellen, tegyenek határozott intézkedéseket a fajüldöző rendszerek ellen. Gromiko igen részletesen foglalkozott az európai helyzettel. ezen belül az NSZKval. Megállapította, bár Európa ma mentes a nyílt válságoktól, annak következtében, hogy a kontinensen új erőviszonyok jöttek létre, megalapozatlan lenne a túlzott derűlátás. Az európai kontinensen fegyvereket halmoztak fel. köztük nukleáris fegyvereket és katonai csoportok állnak egymással szemben. Gromiko ismételten felhívta a figyelmet arra a veszélyre, amelyet a német militarizmus és revansizmus újjászületése jelent. Ezek az erők ma már nyíltan előálltak, s a küszöbön álló választásokon „antibolsevista" programmal lépnek fel. A szovjet külügyminiszter határozottan leszögezte, hogy „Nem az NSZK, mint állam ellen" foglal állást. Az NSZK. nak törvényes helye van Európában, s ugyanannyi joga van arra. hogy részt ve gyen a békés európai fejlődésben, mint más államoknak. A Szovjetunió fejleszteni akarja kapcsolatait az NSZK-val is. mert ez megfelel az európai béke, minden ország érdekeinek. Az ilyen fejlődésre azonban csak akkor van lehetőség, ha az NSZK tiszteletben tartja az európai békét, a szovjet kormánynak és barátainak érdekeit, ha realitásként fo(Folytatás a 2. oldalon.) Magyarországon 1969-ben mintegy 3 millió tonna kőolaj, 2,7 milliárd köbméter gáz jut el az üzemekbe, finomítókba, háztartásokba; többnyire csővezetéken. Enynyi fűtőanyagot vasúton, tankautókban már nem is lehetne elvinni. Csupán a kőolaj továbbításához évente 1000 darab 40 tonnás speciális kocsira lenne szükség. Ez — a töltéshez és ürítéshez szükséges berendezésekkel együtt — óriási összegbe kerülne. A járható út tehát a csővezeték. Használata mellett szól, hogy a fűtőanyag a legrövidebb úton jut el rendeltetési helyére; továbbá megtakarítható a vasúti kocsiknál, tankautóknál és tankhajóknál felmerülő úgynevezett „visszfuvar"; nagyobb a biztonság, az anyagveszteség pedig a lehető legkisebb. És végül, de nem utolsósorban, távvezetéken folyamatosan halad az olaj és a gáz. Mindez azt jelenti, hogy a vezetékes szállításnál a legkisebb a fajlagos költség (a vasútinak negyedrésze), annak ellenére, hogy meglehetősen lassan — csak 4—8 óra alatt — tesz meg 100 km-t a fűtőanyag. A munkabér például a szállítás e korszerű formájánál 4 százalék, a vasútnál 23 százalék. Arra. hogy a csővezetéki szállítás gazdaságosabb, biztonságosabb a vasútinál, nálunk is elég régen rájöttek. Ezért kezdték meg 1940-ben a Budafa—Budapest közötti 215 kilométeres, valamint a Budafa—Újudvar közötti 3x 21 kilométeres gazolin, propán-bután gáz és pentán vezetékrendszer kiépítését. Ettől az se tartotta vissza a beruházókat, hogy a korrózió miatt számítani lehetett a csövek 10 évenkénti kicserélésére. A felszabadulás előtt jelentős mennyiségeket szállítottak vasúton is, ma viszont szinte teljesen a vezetékekre épül a szállítás a szénhidrogéneknél. A mintegy 2000 km hosszú csőtávvezeték nagy részét 1955 — az intenzív kutatás és termelés megiryiulása — után építette a Kőolajvezeték Vállalat. amelynek a szállítás, és a propán-bután gázpalack töltése mellett a csőtávvezeték építése is feladata. A 20 évvel ezelőtt alapított vállalat készítette el többek között a Barátság I. távvezeték hazai szakaszát. Jelenleg előkészíti a Barátság Il-t, amely 1973-ban 5 millió, 1980-ban már 10 millió tonna szovjet kőolajat hoz Magyarországra. A beruházási tervprogrambírálat már megtörtént. Előreláthatólag 1970 másodig negyedében kezdik az építést. A csőtáwezeték-építés ma már korszerű eszközökkel, technológiával történik. A fizikai munkát úgyszólván teljesen kiküszöbölték, minthogy a Szovjetunió modern berendezésekkel, gépsorokkal látta el az építőket. A nagyteljesítményű árokásótakaró, csőtisztító-, szigetelőés süllyesztőgépek nélkül el se lehetett volna képzelni azt a fejlődést, amely az elmúlt évtizedben végbement. A segítséget jól jellemzi többek között az is, hogy a Kőolajvezeték Vállalat idei, 40 millió forintot kitevő gépimportjának mintegy a 70 százalékát a szocialista országokból — főként a Szovjetunióból — vásárolt -gépek adják. A korszerűbb technológia nemcsak arra adott lehetőséget, hogy a Kőolajvezeték Vállalat évente több mint 300 km hosszú csőtávvezetéket fektessen le, hanem arra is, hogy nagyátmérőjű csövekkel dolgozzon. Az 1767 km vezetékből 1594 km 8—16 hüvelykes, (1 hüvelyk = 2,63 cm), a többi ennél kisebb; 2,6 hüvelykes. Kecskemét környékén pedig már 24 hüvelykes, azaz több, mint 600 milliméter átmérőjű vezetékek kerülnek a földbe. A korszerű technika alkalmazása mellett is igen nagy feladatot jelent egyegy „olajorsaágút" megépítése, üzembehelyezése. A Barátság II-nek csupán a program-dossziéja mintegy 200 oldalt tesz ki. A hatalmas mennyiségű műszaki adatot, leírást tartalmazó anyagot közel 100 térkép és rajz egésziti ki. eísö pavilon Vezeték az új toronyhoz VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Tarjánban áll már az új — s hadd dicsérjük meg — szép víztorony. A városi vízhálózat érrendszerébe hamarosan bekötik a tarjáni óriást is. A leendő külső nagykörút itteni karéjában halad majd a 300 milliméteres átmérőjű, túlnyomást is elbíró vezeték. A hálózatépítők elkészítették a József Attila sugárutat átszelő szakasznál a nagyméretű tolózárat. Első képünkön az akna lejárata látható, a másodikon pedig a nagyméretű tolózár Somoeyl Károlyné felvételei