Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-27 / 197. szám

Dinnye mag nélkül .Csongrád város határé­ban. a bokrosi Kossuth Ter­melőszövetkezet az Idén kí­sérletképpen mag nélküli görögdinnyét is termelt. A gyümölcsújdonságot a Du­na—Tisza közi Mezőgazda­sági Kísérleti Intézet kuta­tói nemesitették ki és az első évi tapasztalatokból úgy látszik, hogy érdemes lesz nagyüzemi elterjesztésével foglalkozni. Fényforrás (Az export mellett 14,4 mii­Nincs távolság Az újpesti gyár izzólámpa- lióról több mint 50 millió da- számba jöhető típusból, ha termelése az utóbbi 17 évben rabra emelkedett a belföldi kell, azonnal is szállítson, több mint három és félsze- forgalom is.) Az újpesti gyár Ezzel szemben a hazai lám­resére emelkedett. Ugyaneb- a híradástechnikai ágazat leg- pagyártás egyik legnagyobb ben az időszakban a szocia- nagyobb, legtekintélyesebb gondja, hogy a végletekig le­lísta export nyolcszorosára, a exportőre. terhelt berendezések miatt tőkés export négyszeresére A világstatisztika szerint nincs mód az azonnali ki­nőtt. Az Egyesült Izzó 1967- ma személyenként évi 2,3 db vánságok teljesítésére. Egy új ben a szocialista országok a lámpaszüksée'et. A keres- és rugalmas rendszerű, be­piacain több mint 124 millió, kedelmi prognózisok ezt a rendezésű üzem egycsapásra a nyugati országokban 41 számot 1984-re több mint 3 megoldhatja ezt a gondot, millió izzólámpát adott el. darabra becsülik. Ha me"va- arról nem is beszélve, hogy lósul a szóban forgó beruhó- lényegesen felgyorsíthatják a zás, az izzó a jelenlegi kö- kísérleti termékek sorozat­rülmények között csaknem gyártásba történő átvételét, maximumnak számító évi 700 Bőséges — és-eddig még millió forint értékű lámpa- kihasználatlan — lehetősé­termelését öt év múlva 1,6, geket rejtenek a már meg­197R-ra pedig 1.7 milliárd fo- levő piacok is. de ezek mol­rint értékűre növelheti. lett számításba kell venni a Az Egyesült Izzó olyan be- fejlődő országokat. Ezeken a ruházási programot dolgo- területeken a kereskedelmi zott ki, amelynek végcélja: prognózisok ugrásszerű kere­15 év alatt 117 millióról 256 setnövekedést jósolnak. S millió darabra növelni aziz- hogy még teljesebb legyen a zólómpa-termelést. A terv kép: az izzólámpa exportból végrehajtása egy „második származó nyugati devizabe­Egyesült Izzó" felépítését te- vétel mintegy 60 százaléka szi szükségessé, amelynek konvertibilis, helyét Nagykanizsán jelölték Az, hogy egy gyár meny­ki és építése az 1974-ig tartó nvire gazdaságos beruházás, első szakaszban 1 milliárd nagymértékben függ a ter­forintba kerül. vezett gépkapacitás rugal­Milyen piacokra számíta- "óságától. A kanizsai üze­nak? Elsősorban a megle- met 9 tipuscsoport gyártasá­vőkre. Évtizedes tapasztalat. ,ra tervezték. A szerelőgépe­hogy az izzólámpa-kereske­dők általában egyetlen gyár­tól vesznek, de megkövete­lik. hogy ez a gyár minden Felszabadulási pályázat Csillagok kísérnek Beküldte: Tóth Ernő, Szeged Ha elmegyek a leányom- Gyerekek, a ló ottmaradt^ hoz vagy a fiamhoz, mind- jó volna belőle behozni va­járt körülvesznek az uno- lamit. Jóska, aki lómészá­kák, egészséges virgonc fió- ros volt, kimászott, odakú­kák. Leültetnek és várako­zóan rám néznek: — Me­séljen nagyapa! Nézem őket, az öröm könnyei csillognak a sze­memben, mert ilyen szép, egészséges unokáim vannak. Átviharzik bennem az én Kőszegiül Miskolcig A Vas Népéből, a Szolnok megyei Hírlapból, a Dunán­túli Naplóból és az Észak­Magyarországból állítottuk össze tallózásunk anyagát, öreg szállodáról, magyaror­szági Csorba-tóról, ipartele­pítésről. bábfesztiválról és egy csillagvizsgálóról szá­molunk bc olvasóinknak. Tallózás a megyei lapokban intézmény főként a TIT is­meretterjesztő programját fogja segíteni. Csorba-tó Miskolcon A miskolci Csorbatelepen a kavicsbánya vállalat meg­Pecsre. Az első fesztiválra nagyobbítja a tavat, ezért A 750 ói/flc Cfritrr ?yolc magyar egyuttes mel" nyolc katasztrális hold föl n CKCÖ JU UCL lett szovjet, olasz, francia és det vásároltak. Januárba! Befejezték Kőszegen az ^zvételüke­ország legrégibb szállodájá- resz elomKe' nak. a Struccnak a rekonst­rukcióját. Az 1718-ban épí­tett vendégfogndó felújítását januárban kezdték meg, a féléves átépítés alatt közel 2 millió forintot költöttek rá. Az ötven férőhelyes szál­det vásároltak. Januárban bolgár bábjátszók is jelezték üzembeállítanak egy új kot­róhajót. amellyel az eddigi Csillagvizsgáló a Mecsekben tisztátlan kavics helyett mo­sott kavicsot tudnak átadni az építőiparnak. A jelenlegi napi termelés ezer köbméter körül van. amit még 500 köbméterrel növelnek. Mis­kolc és környékének évi . . , A pécsi tervező vállalat a kavicsszükséglete 300 ezer iodaba Központi fútért, sze- Mecsekben felállítandó csil- köbméter, az új, megna­re'tek-, a ,szobakat t,,mode™ laevizseáló tervének készíté jobbított tóból bőségesen bútorokkal rendezték be, Iafizsgál° tervenek készíté- fedezni ^ | kivéve négy helyiséget, aho- sét vállalta. A tervek sze- mennyiséget A tópartra iro­várégi stílusú bútorok ke- rint Havihegyre építik a táj. daházat és' munkásszállást ^dosz'tátú Eszpresszó" nyílt^ « ^ építenek, s a tavon majd or­amely megoldotta Kőszeg via8élót. melyet tobb pécsi szágos vagy nemzetek közöt­reggelizési gondjait ls. Reg- vállalat anyagi támogatásé- ti kajak-kenu versenyeket gel 7-től hajnai 4-ig nyújt val építenek majd fel. Az új rendeznek, szórakozási lehetőséget a szálloda étterme. ken az egves típuscsoportok hoz tartozó valamennyi (100 —200 fajta) lámpa gyártha­tó. Az üveghuta szintén un'­verzális: alkalmas minden — az izzólámpa-gyártáshoz szükséges — búra és üveg­fajta előállítására, üzembe helyezésével lényegesen csök­kenthető az üvegimport. A kanizsai üzem épületei 608 millió forintba kerülnek, míg gépvásárlásra 402 millió forintra van szükség, ami­nek legnagyobb része, csak­nem 320 millió forint, bel­földi gép ellenértéke. Az üzem létszáma 1975-re 4,5 ezer körül lesz. Miért éppen Nagykanizsát szemelték ki az építkezés színhelyéül? Az okok kézen­fekvőek: Kanizsán már 1963 óta dolgozik a felépítendő új gyár kísérleti modellje, 500 emberrel, évi 20 millió da­rabos termeléssel. A tapasz­talatok minden szempontból megnyugtatóak. A városban és a környéken elegendő szabad, s viszonylag könnyen betanítható munkaerő van, nincs hiány energiában, s az sem mellékes, hogy Nagyka­nizsán vannak bizonyos üveg­gyártási hagyományok. így könnyebben, gyorsabban meghonosítható az izzólám­pagyártás technológiája. A tervek szerint 1978-ban a Fényforrás és Üveggyár 191 millió darab izzólámpa. 12,5 millió fénycsőgyújtó és 20 millió normálballon érté­kesítésével több mint egy­milliárd forint termelési ér­téket ér el. Vértes Csaba szőtt a lóhoz, szájában a nagykéssel levágott egy hátsó combot és húzta befe­lé a kötődébe. De mások is éheztek, más pincékből Ls kúsztak a lóhoz, és pár perc múlva csak a feje meg a belsősége maradt az út gyerekkorom, az örökös ro- közepén. Éhezett Budapest, bot, a három elemi. És megszólalok. — Mesélek, fiaim, de csendben legyetek. Elmesélem azt az egy na­pot, amikor a szovjet elv­társak felszabadítottak ben­nünket, 1945. január tizen­egy és tizenkettedikén. Hogy is történt ott, ahol én is megbújtam: Budapest, XIV. kerület, Semsei An­dor utca 17. szám alatt, a Margit kötődében? Azon a bizonyos január 11-én Budapest területén ezt biztos tudták a szóvjet katonák, mert nem tüzel­tek, amíg széthordtuk a lo­vat, csak azután. Lassan viiradt. A túloldalon ásított egy romház, Károly fel­kiáltott: — Ernő, nézd csak, ott a sarkon valami mozog. Odafigyelek, valóban egy szőrmekucsmás .szovjet ka­tona kúszott elő géppisz­tollyal. Másnap kilenc óra felé n sápadtan sütött a nap, az tartózkodtam^a* csapattestem egész utca tele volt néppeL Pünkösdfürdőn. Százegyes Egyszer csak az utca aljárt hidász voltam. Újpest és feltuntek a szovjet katonak. Buda között kellett volna a Zúgva éltette őket a tömeg. Dunán kompátkelőt biztosi- A szemközti házba mentek tani a visszavonuló néme- be ah0l azelőtt a Gestapo teknek. De hát a mi derék fz. .ff3 hidászaink megunták a há- puskalövést hallot­borút és önkéntes szabad- *ink. Hamarosan megtudtuk, ságra mentek. Nagy részük hogy «ov et katonát budapesti lakos volt és va- lőtt le egy orvlövész, sas vagy más munkás. A Később átmentünk ml is néném Budapesten lakott, a Gestapo volt helyiségébe, elmentem hozzá. Régi párt- Minden össze volt ott dúr­munkás volt. Átöltöztem va. Egy civil ült az egyik nála civilbe és vártam ezer helyiségben, körülötte pa­veszély között a felszaba- pírfoszlányok és szemét dulást. Mindennap befutott Középkorú ember volt a hír: most ez, most az sza- _ Nekem tudomásom badult fel, én meg ide vol tam kötve. Négyen vol­tunk a nénémnél, én, Ernő, Jóska és Károly öcsém. 1945 január 11-én a ve­volt arról, hogy maguk ott a pincében voltak, de nem engedtem, hogy átkutassák azt a házat a nyilasok — mondta. — Én cseh kommu­lünk szemben levő házból nista vagyok, most megyek kezdett pucolni a Gestapo, haza. A vasúti töltést már elér- ^^ akkor értettok megJ ™et Katónak. Ki- hogy miért nem jött ^ ürült minden, az utcán nem lehetett járni, mert lóttek. Éjszaka valóságos pergőtűz támadt, lőttek mind a két oldalról. Nagynehezen el­aludtam, lehetett egy óra, mikor felébredtem. Kint az utcán lótás-fulás, aknatűz, hozzánk soha a nyilas jár4 őr. Én aztán vöröskatona let­tem, Margit néném pedig pártmunkás a XIV. kerület­ben. Itt ülök az unokák kö-' bakancs csattogás, ágyúdör- zött, akik csöndben hall­gés, menekültek a németek, gatják az elbeszélésem. Csl-' Egy lőszeres kocsi állt az vitelve kérnek a fiókák: út közepén, a lovat találat mondjon még valamit nagyJ érte. A sötétben megfogtuk tatika .Majd holnap... — egymás kezét a pincében. mondom nekik, és elindulok — Jönnek az elvtársak! haza. Margitban felébredt, a Az utunkon csillagok kí­háziasszony és így szólt: — sérnek bennünket. Ipari üzem Kisújszálláson Kisújszállásra telepítik Budapestről a férfi fehér­nemű gyárat. A faipari vál­lalat egyik telepén rendezik be az új üzemet, amely 1971 végéig közel 300 munkást foglalkoztat. Az alkalmazot­tak 90 százaléka nő lesz. A később) iparosítási program keretében a budapesti mű­szerkészítő ktsz létesít üze­met. s jelenleg már folya­matban van a gyógyászati segédeszközök gyárának oda­telepítése is. Az új vállala­tok létrehozásával perspekti­vikusan is megszűnnek Kis­újszálláson a foglalkoztatási gondok. Bábfesztivál­város Pécs nemzetközi bábfesz­tiválokat szándékozik ren­dezni. Az első fesztivált ez év októberében rendezik. Ettől kezdve minden máso­dik évben találkoznak majd a Mecsek alján a legjobb bábművészek. Ez a bábfesz­tivál lesz az egyetlen a vi­lágon. ahol kizárólag fel­nőtteknek szóló babjátéko­kat mutatnak bc\ A Bóbita együttes nemzetközi hírneve miatt esett a választás 7oMLZéfc*. janicsárok ban ugyan jártam már olyan helyen, ahol meg- haja szétterült a párnán. mondták: menjek a fenébe a népnevelésemmel, lát. előbb magamat neveljem, azután jártassam a Megráztam a vál­(82.) A következő alkalommal, amint beléptem le- véről, a koreai baktériumháborúról, a Sopron hajtott fejjel állt föl, s asztalánál maradva la- megyei falusi pártoktatásról. De amikorra har pozta füzetét. Nekem Csak intett, hogy üljek le. De nem várta meg, míg leülök, kezdte. Mód­szeresen, ahogy szabad pártnapokon szokás. madszorra kikapcsolt a gramofon, készen volt a beszámolóval. Felállt, kinézett az ablakon. Csak ámultam, úgy csuktam be magam mögött az aj­Elöl a külpolitika, azután a belső helyzet. És a tót, mint akit nyilvánosan fenékbe rúgtak. Ked­háta mögötti muzsikát sugárzó rádiót nyitva hagyta. Beszélt, és nem törődött velem, nem törődött azzal, amit mond. Nagyon haragudtam rá. Szórakozik a méltóságos úr. Muzsikálva poli­tizál. Lebecsüli a párt lapját! Nem érdekli, mit vem lett volna azonnal, első indulatomban meg­írni a jelentést, hogy íme, miféle módszerrel tá­mad a. a... De órám volt. Nyelvészet. Azt meg szerettem. Este vacsora után szépen kihegyeztem a ceru­mond. Oda sem figyel. A rádiót figyeli. Sietve zám. A népnevelöjelentés-tömbjét széthajtottam. beszél, és sokszor talán nem is a muzsika mi­att, hanem a haragtól, ami eldugaszolta a fülem, A dátummal kezdtem. 1949. március 19-én. Nép­nevelő munkám során... és odaképzeltem ma­nem értettem a szavát. Nem a rádió szólt, ha- gam Perénvi szobájába, és a harag majdnem nem gramofon. Ezt akkor vettem észre, amikor olyan intenzitással szorított, ahogy délelőtt, és hirtelen leállt a zene. ő csak úgy ültében odaha- mintha a lemez is elindult volna. A trombitáikat jolt a készülékhez, és újra elindította a gépet. Szimfonikus zene szólt. Valamilyen énekkar is bele-belebömbölt. Világ életemben utáltam az lam volt. Olyan szomorú, hogy nem tudtam tőle ilyen zenét. Szerintem affekta, nyálas polgárok írni. Mintha sírnának, jajgatnának benne az vájkálnak az ilyesmiben. A nyelvemen volt, emberek. Mintha könyörögnének. Ne bántsatok! hogy szólok neki: most már valamelyiket hagy- Engedjetek! Emberek vagyunk! Azután bizako­ja abba, mert kiszaladok. Azt hiszem, nem is bánta volna. Ö maga is régóta azt kereste, ho­gyan szaladhatna el tőlem. Hogyan futhatna el ettől a keserves, gyűlölettel teli órától. Rátalált a módjára. Amikor szól a muzsika, idegei meg­csillapulnak. Egyetlen mód. amely megmenti őt. Nem szóltam, de már tudtam, hogy estére, ha írom a jelentést, jól lefestem a professzor urat. Hát így kezdődik ez. Szépen, túlzások nélkül megírom, mit csinál. Kezdi levetni magáról az szavaknál százszor pontosabban. Olyan pontosan. álcát. Majd nem fog 6 muzsikálgatni ezután. Hát mit gondol ez? Zenés népnevelést csiná­lunk? Nem, ezt nem tűröm el neki. A gramofon szerény kattanással kikapcsolt. 0 odafordult, és visszatette a tűt. Bosszantott kegyetlenül. Még — Figyelje csak! — és néhányszor elfütyültem számat,. De a lemez forgott, s hatalmas kórus a vezérmotívumot — Mi lehet ez? hangja dübörgött le róla. Perényi meg beszélt, Félig kinyitotta a szemét, a mennyezetre né­akár egy gép, az öntödei selejtről, a Micsurin és zett, tenyerével dörzsölni kezdte az állát Azután Liszenko útján járó magyar biológia ötéves ter- újra elfordult — Hándel Júdás Makkabeusa. De most már hagyj békén. — Azzal aludt tovább. De én nem. Fejemben ott forgott Perényi lemeze, a Júdás Makkabeus. Egyetlen Júdást ismertem csak, Is­kariótit. Mindenféle árulások örök példaképét És a jelentéshez egy szót nem tudtam hozzáírni. Pedig Szöllösi portás tyúkketrecében a hajnali kukorékoláshoz csapkodta szárnyát a kakas. Legközelebbi találkozásunk alkalmával úgy tűnt, megvékonyodott Perényi arca. Amikor be­csuktam az ajtót idegesen dobolt az asztalán. Talán fogadta ls a köszönésemet, de ebben nem vagyok biztos. Nem intett, hogy üljek le. Állva maradtam. Fölemelte jegyzetfüzetét, de megelőz­tem, mielőtt mondókájába kezdett volna. — Professzor úr, bocsánat, Júdás Makkabeus nem lesz? Lassan, a végtelenből lopta vissza tekintetét, rám nézett. Gyanakvás, sajnálatot Indító félelem tódult ki belőle. Azt gondolta, provokálom. És mint régi fóliánsokat szokás, kutyabőrre írotta­kat, hat pecsét koloncától súlyosakat, ritkákat, úgy nézett. — Ismeri Júdás Makkabeust? — Nem. professzor úr, nem ismerem. — De érti vagy érzi? — Talán inkább érzem. — Ember, hiszen ez több, mintha értené! — (Én nem így tanultam, de az már mindegy eb­ben az esetben.) Ahogy nyári jeges felhő csúszik le a perzselő napról, s nyomában elönti a tájékot a fény, úgy vidékeire a finoman vibráló és a kórust pontosan hallottam. Teljesen a fü­lemben volt. A dallamot dúdoltam. Szomorú dal­dóra fordult a kórus hangja. O, ha békén hagy­tok, ha békében hagynátok, hiszen teli vagyunk jósággal! Nem tudtam írni. Végigdőltem az ágyon. Miért panaszol ez a tömeg. Miről van itt szó? És mi­ért hallgatja ezt Perényi? Velőkig vájó fájdalom ömlik ki a kórusból. A szöveget nem ismerem, talán nem is magyarul fújják. De a muzsika szöveg nélkül is kivallja az ember hangulatát a hogy meg kell tőle bolondulni. Micsoda bánat szökött rá arca remeg abban a zenében. És tudtam már, hogy mosoly. Perényit nem a harag igazítja. Szomorú ó. Én bántom? Mi bántjuk? És milyen szép muzsika ez! Szobatársam zeneakadémista volt. Utolsó éves. Ilyennel nem találkoztam. Korábbi gyakorlatom- Ott aludt már falnak fordulva. Hosszú művész­— Hallgassuk meg! — mondta, és Indulásra mindig kész gépét nekibuzdította a muzsikának. — Foglaljon helyet! _ (Folytatjuk} J

Next

/
Oldalképek
Tartalom