Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-12 / 185. szám

• I Élelmiszeripari Szegeden megnyílt géissink . , . ... ,, 20 országban a kenderipari kiállítás a létszámbővítés zsákutcája Mindössze tíz év alatt, 1958 óta, 247 konzervgyár számára szállított berendezést a Komplex Külkereskedelmi Vállalat a Szovjetunióba. A szovjet konzervgyárakban működik többek között 110 magyar paradicsomfeldolgozó-vonal, 114 zöldborsóvonal. 73 gyümölcslégyártó gépsor és számos más egyedi gép. A szovjet élelmiszeripar, bár kétségkívül a legnagyobb. de nem egyedüli vásárlója a magyar konzervgyáraknak és más élelmiszeripari berendezéseknek. Az utóbbi években ezek az exportcikkek vevőre találtak számos más országban is. Erről tanúskodik a Komplex Külkereskedelmi Vállalatnál most elkészült felmérés. Eszerint több mint húsz országban működnek magyar gyártmányú élelmiszeripari gépek. Csehszlovákiában például két nagy kombinát. Romániában kilenc paradicsompüré-gyártó és két gyümölcslékészítő vonal, továbbá számos egyedi gép működik. Lengyelországban két zöldborsó-feldolgozó vonalat és hat gyümölcslégyártó berendezést helyeztek üzembe. Működnek komplett gépegységek Jugoszláviában. Bulgáriában, •tivábbá Guineában. Irakban, Szudánban és Indiában is. Egyedi gépeket exportál a vállalar olasz, osztrák, szíriai. dán. holland és iráni gyáraknak is. Múltat idéző, jelent tükröző, s a jövő körvonalait is megvillantó kiállítás nyílt meg tegnap délelőtt a Juhász Gyula művelődési otthonban. Sajátos színt jelent a nyári bemutatók sorában a magyar kenderipar kiállítása, melynek gazdag anyagát a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat gyűjtötte össze, s tárja — tablókon és képeken, gépek és makettek, anyagok és termékek formájában — a közönség elé. Dr. Lehr Ferenc könnyűipari miniszterhelyettes nyitotta meg a kiállítást. Elmondotta, hogy évszázadnyi fejlődést foglal össze a kiállított anyag. Az egykori háziipari feldolgozást ezidő alatt a legkorszerűbb gépek váltották fel. A szövőszéket hajtó, orsót pörgető parasztasszonyok emlék-képe egyfelől, s másfelől a villámgyorsan forgó, automatikus berendezések, — jól mutatják a megtett utat. Ezen túl pedig gondolatokat ébreszt a kiállítás a jövőre vonatkozóan is. A kenderiparnak — a műszaki, a társadalmi fejlődésből egyaránt következik ez — nagyot változott a rendeltetése, szerepe. S alakulóban van továbbra is. — Vajon a szintetikus anyagok mennyiben fogják átalakítani kenderiparunkat? — tette fel a kérdést a miniszterhelyettes. A természetes (Somogyi Károlyné felvétele) Dr. Lehr Ferenc miniszterhelyettes (a képen balról) megnyitja a kenderipari kiállítást kenderszál és a mesterséges révén — vagyis olyan elszál versenye eredményeket járással, hogy a természetes produkált, sikeres volt a kettő keverése, s ezzel a jótulajdonságok egyesítése. Mindennek még az elején vagyunk. Nem kétséges, hogy például a fibrillizálás Az erők egyesítésére készülnek Röszkén Üj utakat keresnek boldo- bizottság vezetője elmondotgulásuk és gyorsabb előre- ta: haladásuk érdekében az emberek Röszkén, amelynek alapja az a felismerés, hogy az erők szétaprózottsága gátolja a lehetőségek megfelelő kihasználását. Alapos gazdasági számvetés, a helyi viszonyok részletes elemzése után —. amelyet a kommunisták kezdeményeztek — a helyi pártszervezetek, a tanács, s a tsz-ek vezető képviselőiből, szakembereiből alakult bizottság tervezetet készített a község egységes fejlesztésére. Ez a vezérkar vette kézbe most a község sorsát. S, a terv merész, noha az előkészítést tevőlegesen segítő megyei, járási szervek, a pártbizottság, a tanács, s a területi tsz-szövetség illetékesei szerint is reális, elérhető. Mit akarnak a röszkeiek? Mindenekelőtt egyesíteni az eszközöket és az erőket. A három röszkei, közös gazdaság; a Kossuth Tsz 3037, a Petőfi Tsz 1623. az Aranykalász Tsz 943 holddal egyesül. Ilymódon a fejlesztési bizottság programja szerint létrehoznak egy olyan nagyüzemet, amelyben rövid idő alatt megvalósítható a mai értelemben vett modern gazdálkodás és a velejáró magasabb jövedelem. Az. hogy a tsz-gazdák jobb, emberibb körülmények között végezzék munkájukat és a városias élethez közelebb kerüljenek. Csak néhány főbb célt ismertetünk a tervből, amelyet három éven belül kívánnak megvalósítani. Közös erővel, igénybevéve a jelenleg igen nagymértékű az állami hozzájárulást, a fejlesztési bizottság tervezete szerint három éven belül megvalósítható: a község egész területének vízrendezése; a tehenészet kibővítése; nagy, modern sertéstelep építése > az öntözés kiterjesztése; termálüzemű kertészeti bázis létesítése, (amelyhez később községi fürdő is csatlakozhat), mellé zöldség- gyümölcsfeldolgozó üzem és hűtőtároló építése; a termelés megfelelő gépesítése. — Több munkaalkalmat, jobb körülményeket és magasabb jövedelmet a mai. szétaprózottság mellett aligha képzelhetünk el. míg az említett terv. a beruházások megvalósításával három év alatt ez is elérhető. Számításaink szerint a dolgozótagok évi átlagos jövedelme a jelenlegi 13 ezer forintról három év alatt 18 ezerre emelhető, ha egyesülünk. Említi az egyesítést indokló érveket: — Elaprózottság, a gepesítés alacsony foka, az állattenyésztés korszerűtlensége, a növényféleségek jobb területi elhelyezésének lehetősége, a takarmánytermesztés kibővítése. Ez mind az összefogást sürgeti. A kis tsz-ek ugyanis külön nem vállalkozhatnak nagyobb beruházásokra. A leendő nagyüzem viszont megfelelően elősegíti a község egész fejlődését. De hát mit szólnak mindehhez a legérintettebbek, a tsz-tagok? Beszélgetnek már róla és jól ítélik meg a fejlesztési bizottság ténykedéseit. Hiszen alapjában véve jó a helyzet Röszkén, s ez bizalmat kölcsönöz a falu vezetésének a tagság, a lakosság részéről. A Petőfi Tsz-ben már összvezetőségi ülésen is ismertették a tervezetet és amint ifjú Varga József elnök mondotta: — Volt némi kételkedés, hiszen az újtól, a változástól néha idegenkedik az ember, kivált, ha nyugodtan él. Viszont mindenki láthatja, hogy a fejlesztési program reális, az egyesülés előnyei vonzóak. Támogatják az emberek a kezdeményezést, mert látják, hogy a saját ügyükről van szó. Így mondták azok 'a tsztagok is, akikkel ez ügyben szót váltottam. Jellemzésül hadd írom ide Farkas József növénytermesztő véleményét: — A nép helyzete most jó, de csak előbbre akarunk lépni, ha elérkezik az idő. A fejlesztési bizottság álláspontja szerint az idő elérkezett. Kaczúr István rostos anyagokat a tökéletességig utánozzák műanyaggal — új lehetőségek, távlatok nyíltak meg. A vállalatok feladata a reform körülményei között az, hogy minél több újat alkossanak, kínáljanak a piacon. Az első látogatók ezután megtekintették a kiállítást. A kisparaszti kendertermesztés és feldolgozás hagyományos eszközeit, a nagyüzemi munka gépóriásait, s persze a legkülönfélébb termékeket is. A műanyagok betörését egész sor kiállított cikk — szőnyeg, zsák, divatszövet, háló. függöny — reprezentálja. A polipropilén, a poliamid, s társaik ma már „otthon vannak" ebben az iparágban. Az ország első fonócentrifugája, az automata hálókötőgép, a fólia-szalag előállító gépsor pedig a szegedi vállalat nagyiramú fejlődését, s technológiai távlatait mutatják. A központi gyár rekonstrukciójának makettje is látható a 1 kiállításon. Augusztus 20-ig — 10-től 18 óráig — tekinthetik meg a kiállítást az érdeklődők. A

z igazgató bizonyításul bekérette a létszámjelentést. Aggodalmas arccal mutatta: „Lám. iegalább negyven ember hiányzik, bár húszat felvehetnék, nem | lenne semmi baj, időre szállítanánk!" Furcsamód nekem ; mégsem a munkaerőhiány hívta fel a figyelemem, egészen I más: a gyárban néhány hónap alatt alaposan megdagadt a létszám. Pedig sem új műhely, sem tetemes többletfeladat nem kívánta ezt. Az igazgató hosszasan magyarázta, hogy miért vett fel nyolc udvarost, tizenkilenc segédmunkást, hat takarítót, négy küldöncöt stb. A „szövegből" végül az derült ki, hogy az újdonsült alkalmazottaknak nem is takarítás vagy segédmunka a feladatuk, ök a „ballasztok" szerepét töltik be; kis fizetésük tartja rendben a kötött bérgazdálkodás alapján meghatározott bérszinvonalat. A nyár elején hírül adtuk, hogy 5 ezer diákot várnak a szegedi üzemek. Vajon mire kellett a sok gyerek? Bátran mondhatom — semmiképpen sem velük akarták megváltani a munka „frontját". Eltekintve a kivételektől, nekik is a „kiegyenlítés" volt az igazi szerepük; az, hogy • gyár már-már felbillenő, megengedettnél jóval magasabbra szökött bérszínvonalát néhány száz forintos fizetésükkel visszahúzzák ... Egy gazdasági vezető őszintén bevalotta, azért alkalmaz lehetőleg minél több csökkent munkaképességű, szakképzetlen, fiatal munkaerőt, hogy a gyár kulcsembereit megfizethesse; hogy ezeket az embereket i megfelelően magas fizetéssel megtartsa. Semmilyen renj tielkezés nem tiltja e módszert. Ami igaz, az igaz — az 5 átlc.^bérszínvonal tényleg betartható ilyen manőverekkel. Olvasom, hogy 1969 első félévében ismét hatezerrel !' több embert alkalmaztak a megye ipari üzemeiben, Szej geden 5 százalékkal növekedett a foglalkoztatottság, s nem nehéz kitalálni, tovább nőtt a gyárkapunk belüli „munkaí nélküliség". Csak az érdekesség kedvéért említem; manapság már ott tartunk, hogy a megye minisztériumi iparában két hasznos vállalati tevékenységet végző munkásra egy kisegítő jut! De, úgy látszik, ez sem elég, legtöbb vállalatnál még mindig keveslik a létszámot, s újabb felvételeket hirdetnek. Nem vitás, így a gazdasági vezetők valójában mesterségesen szítják a munkaerőhiányt, mert csak a bérkorrekciók miatt aligha van szükség ezres tömegekre. Sajnos, sok üzemben szinte kivétel nélkül létszámemelésben látják a fejlesztés lehetőségét, vagy valamilyen új feladat megoldásának egyedüli módját is. Ahelyett, hogy alapos kutató, elemző munkával jobb szervezési módszert találnának, inkább felvesznek 10—15, vagy még több új embert. Groteszk helyzetek sorát láttam: automatákat úgy építettek egymás mellé, hogy kiszolgálásukhoz külön-külön embereket állítottak, holott gondosabb tervezéssel erre a gépeket is alkalmassá tehették volna. Természetes, hogy a kollektíva felhígulásával tovább romlik a munkaerkölcs. A mesterségesen létrehozott munkaerő-hiánnyal aztán szorult helyzetbe kerülnek azok ez üzemek, ahol nehéz fizikai munkát végeznek. A túlhajtott munkaerő-kereslet az embereket vándorlásra csábítja. Keresik a „kényelmes" helyeket, ahol a fizetésért tulajdonképpen keveset kell adni. Lehet csodálkozni azon, hogy a valóban komoly követelményeket támasztó — de aránylag gyengén fizetett —, például egészségügyi intézetekből elvándorol a kisegítő személyzet? Azt hiszem, e láncreakció végén igen kedvezőtlen az „eredmény" ... T

ény. a már említett hatezer új ipari dolgozó foglalkoztatása is jócskán hozzájárult, hogy a megyében visszaesett a termelékenység. Következésképp ezért is sok-sok millióval kevesebb népgazdasági nyereséget hoztak az ipari üzemek: a megye, az ipar fejlődése lassult. Nemcsak a mi megyénkben, s városunkban ez a helyzet. Az országban szinte általános gyakorlat a mértéktelen létszámbővítés. De ugyanakkor megnyugtató, hogy kormányunk, a gazdasági vezetés felelősséggel foglalkozik nagy gondunkkal. S az sem titok, hogy az elkövetkezendő termelési időszakban megváltozik a kötött bérszínvonal törvénye. Ám nem mindegy, hogy üzemeink addig milyen úton járnak, nyereséggel, vagv veszteséggel dolgoznak, erősödnek, vagy gyengülnek. Ezért kell megfontolni a vállalatoknak, érdemes-e folytatni a mértéktelen munkaerőtoborzást. Matkó István Kedvezményes hitel a szolgáltatóhálózat fejlesztésére A Magyar Beruházási vállalatoknak, illetve szövet- a szövetkezetek. Az eddig Bank és a Magyar Nemzeti kezeteknek a szolgáltatóhá- beérkezett konkrét hiteikéBank erre az évre 250 millió forint hitelt nyújt állami Rendelet az iparaz INIERMETALL jogosítványok kiadásáról A Pravda hétfői számában Ogyinyec, a lap budapesti tudósítója cikket szentelt az INTERMETALL fennállási ötödik évfordulójának. Mint a tudósító írja, a nemzetközi gazdasági szervezet megállapításának eszméje öt évvel ezelőtt vetődött fel a KGST-ben. Azóta a szervezetben részvevő országok — Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, a Szovi jetunió, Csehszlovákia a j fémkohászati üzemek natéI kony együttműködésének ! újabb és újabb formáit és Kéri János, a fejlesztési i módszereit alkalmazzák. A Magyar Közlöny 61. tyamártó, valamint a takácsszámában megjelent a köny- szakmában is adható ki nyűipari miniszter rendele- iparengedély, míg a képesíte. amely megszüntet egy téshez nem kötött szabad 1965-ben kiadott, az iparjo- iparok közül fényképszínező, gosítványok kiadásának kor- kézihurkoló, ostyakészítő, látozására vonatkozó rendel- papírfeldolgozó és töltőtollkezést. Az 1965. évi rendelet készítő szakmabeliek folyaugyanis a kisiparosok ipar- modhatnak iparjogosítvágyakorlásáról, szóló 1958. évi nyért. 9. számú törvényerejű ren- A könnyűipari miniszter deletet olyképpen módosito t- a korlátozásokat megszünta, hogy néhány szakmában tetve, meg akarja könnyíteegyáltalán nem, vagy csak' a ni az újabb iparjogosítvámásodfokú iparhatóság t en- nyok kiadását több más gedélyével adható ki ipar- szakmában is. ezért elrer.zak fejlesztésére. Nemcsak relem azonban ennél keveközép-. hanem hosszúlejára- sebb, az 1969-re elörejelzett tú hitelt is folyósítanak mo- 2X6 millió helyett eddig csak sodák. vegytisztítók, háztar- 177 millió forintot igényeltási gépjavítók, ruha- és tek. A kérelmeknek körülcipőjavítók. gépkocsiszervi- belül a felét már engedézek létesítésére, bővítésére, lyezték, s a további döntéEzeknél a hitelkérelmeknél sek is folyamatban vannak, nemcsak a megtérülés és a A hitelösszegeknek mintvisszafizetés gyorsaságát ve- egy negyedét gépkocsiszervij szik figyelembe, hanem azt zek létesítésére, bővítésére, a \ is. hogy az adott vidéken többit nagyjából egyforma | milyen szükség van a szol- arányban mosodák és vegygáltatás színvonalának fej- tisztítók, fodrász és egyéb lesztésére A hosszúlejáratú szolgáltató üzletek, háztarhitelek után kedvezménves, tasi gepjavító-üzemek. mérhat százalékos kamatot szá- tekutáni szabóságok és ciigazolvány. korlátozó delte, hogy ezentúl az ács, a rendelet megszüntetésével kőfaragó, a kőműves, a sütő, ezentúl a képesítéshez kötött a tetőfedő és a szikvízkészíiparok közül a fémnyomó, a tő iparengedélyért sem kell gépi hurkoló, az orvosi mű- előzetes kérelemmel a mászerész, a rézöntő és harang- sodíökú iparhatósághoz íoröntő, a szappanos és gyer- dúlni. mítanak fel A bankok a megyei tanácsokkal közösen ez év januárjában felmérték a szolpészetek, illetve építő-lakáskarbantartó üzemek fejlesztésére igényelték. Mint a Magyar Beruházási Bankgáltatások javítását célzó hl- ban elmondották, újabb hiteligényeket. Az akkori tájé- telkérelmek engedélyezésére kozódó vizsgálódás szerint is lehetőség van. Egy-egy erre az évre 216 millió, a megye eredetileg becsült jövő évre áthúzódó beruhá- igényét sem tekintik zártzásokkal együtt pedig mint- keretnek, ihdokolt esetben egy 300 millió forintra tar- annál nagyobb összegeket is tottak igényt a vállalatok és lehet kérni. KEDD, 1969. AUGUSZTUS 12. DÉLMAGYARORSZÁG