Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-12 / 185. szám

• I Élelmiszeripari Szegeden megnyílt géissink . , . ... ,, 20 országban a kenderipari kiállítás a létszámbővítés zsákutcája Mindössze tíz év alatt, 1958 óta, 247 konzervgyár számára szállított berende­zést a Komplex Külkereske­delmi Vállalat a Szovjet­unióba. A szovjet konzerv­gyárakban működik többek között 110 magyar paradi­csomfeldolgozó-vonal, 114 zöldborsóvonal. 73 gyümölcs­légyártó gépsor és számos más egyedi gép. A szovjet élelmiszeripar, bár kétségkívül a legna­gyobb. de nem egyedüli vá­sárlója a magyar konzerv­gyáraknak és más élelmi­szeripari berendezéseknek. Az utóbbi években ezek az exportcikkek vevőre találtak számos más országban is. Erről tanúskodik a Komp­lex Külkereskedelmi Válla­latnál most elkészült fel­mérés. Eszerint több mint húsz országban működnek magyar gyártmányú élelmi­szeripari gépek. Csehszlová­kiában például két nagy kombinát. Romániában ki­lenc paradicsompüré-gyártó és két gyümölcslékészítő vo­nal, továbbá számos egyedi gép működik. Lengyelor­szágban két zöldborsó-fel­dolgozó vonalat és hat gyü­mölcslégyártó berendezést helyeztek üzembe. Működ­nek komplett gépegységek Jugoszláviában. Bulgáriában, •tivábbá Guineában. Irakban, Szudánban és Indiában is. Egyedi gépeket exportál a vállalar olasz, osztrák, szí­riai. dán. holland és iráni gyáraknak is. Múltat idéző, jelent tük­röző, s a jövő körvonalait is megvillantó kiállítás nyílt meg tegnap délelőtt a Ju­hász Gyula művelődési ott­honban. Sajátos színt jelent a nyári bemutatók sorában a magyar kenderipar kiállí­tása, melynek gazdag anya­gát a Kenderfonó- és Szö­vőipari Vállalat gyűjtötte össze, s tárja — tablókon és képeken, gépek és makettek, anyagok és termékek formá­jában — a közönség elé. Dr. Lehr Ferenc könnyű­ipari miniszterhelyettes nyi­totta meg a kiállítást. El­mondotta, hogy évszázad­nyi fejlődést foglal össze a kiállított anyag. Az egyko­ri háziipari feldolgozást ez­idő alatt a legkorszerűbb gépek váltották fel. A szö­vőszéket hajtó, orsót pör­gető parasztasszonyok em­lék-képe egyfelől, s másfe­lől a villámgyorsan forgó, automatikus berendezések, — jól mutatják a megtett utat. Ezen túl pedig gon­dolatokat ébreszt a kiállítás a jövőre vonatkozóan is. A kenderiparnak — a mű­szaki, a társadalmi fejlődés­ből egyaránt következik ez — nagyot változott a ren­deltetése, szerepe. S ala­kulóban van továbbra is. — Vajon a szintetikus anyagok mennyiben fogják átalakíta­ni kenderiparunkat? — tet­te fel a kérdést a minisz­terhelyettes. A természetes (Somogyi Károlyné felvétele) Dr. Lehr Ferenc miniszterhelyettes (a képen balról) meg­nyitja a kenderipari kiállítást kenderszál és a mesterséges révén — vagyis olyan el­szál versenye eredményeket járással, hogy a természetes produkált, sikeres volt a kettő keverése, s ezzel a jó­tulajdonságok egyesítése. Mindennek még az elején vagyunk. Nem kétséges, hogy például a fibrillizálás Az erők egyesítésére készülnek Röszkén Üj utakat keresnek boldo- bizottság vezetője elmondot­gulásuk és gyorsabb előre- ta: haladásuk érdekében az em­berek Röszkén, amelynek alapja az a felismerés, hogy az erők szétaprózottsága gátolja a lehetőségek meg­felelő kihasználását. Alapos gazdasági számvetés, a he­lyi viszonyok részletes elem­zése után —. amelyet a kommunisták kezdeményez­tek — a helyi pártszerveze­tek, a tanács, s a tsz-ek vezető képviselőiből, szak­embereiből alakult bizottság tervezetet készített a köz­ség egységes fejlesztésére. Ez a vezérkar vette kézbe most a község sorsát. S, a terv merész, noha az előké­szítést tevőlegesen segítő megyei, járási szervek, a pártbizottság, a tanács, s a területi tsz-szövetség il­letékesei szerint is reális, elérhető. Mit akarnak a röszkeiek? Mindenekelőtt egyesíteni az eszközöket és az erőket. A három röszkei, közös gaz­daság; a Kossuth Tsz 3037, a Petőfi Tsz 1623. az Arany­kalász Tsz 943 holddal egyesül. Ilymódon a fejlesz­tési bizottság programja szerint létrehoznak egy olyan nagyüzemet, amelyben rövid idő alatt megvalósít­ható a mai értelemben vett modern gazdálkodás és a ve­lejáró magasabb jövedelem. Az. hogy a tsz-gazdák jobb, emberibb körülmények kö­zött végezzék munkájukat és a városias élethez köze­lebb kerüljenek. Csak néhány főbb célt is­mertetünk a tervből, ame­lyet három éven belül kí­vánnak megvalósítani. Kö­zös erővel, igénybevéve a jelenleg igen nagymértékű az állami hozzájárulást, a fejlesztési bizottság terveze­te szerint három éven be­lül megvalósítható: a köz­ség egész területének víz­rendezése; a tehenészet ki­bővítése; nagy, modern ser­téstelep építése > az öntözés kiterjesztése; termálüzemű kertészeti bázis létesítése, (amelyhez később községi fürdő is csatlakozhat), mel­lé zöldség- gyümölcsfeldol­gozó üzem és hűtőtároló építése; a termelés megfe­lelő gépesítése. — Több munkaalkalmat, jobb körülményeket és ma­gasabb jövedelmet a mai. szétaprózottság mellett alig­ha képzelhetünk el. míg az említett terv. a beruházá­sok megvalósításával há­rom év alatt ez is elérhető. Számításaink szerint a dolgozótagok évi átlagos jövedelme a jelenlegi 13 ezer forintról három év alatt 18 ezerre emelhető, ha egyesülünk. Említi az egyesítést in­dokló érveket: — Elaprózottság, a gepe­sítés alacsony foka, az ál­lattenyésztés korszerűtlensé­ge, a növényféleségek jobb területi elhelyezésének le­hetősége, a takarmányter­mesztés kibővítése. Ez mind az összefogást sürgeti. A kis tsz-ek ugyanis külön nem vállalkozhatnak nagyobb beruházásokra. A leendő nagyüzem viszont megfele­lően elősegíti a község egész fejlődését. De hát mit szólnak mind­ehhez a legérintettebbek, a tsz-tagok? Beszélgetnek már róla és jól ítélik meg a fej­lesztési bizottság ténykedé­seit. Hiszen alapjában véve jó a helyzet Röszkén, s ez bizalmat kölcsönöz a falu vezetésének a tagság, a la­kosság részéről. A Petőfi Tsz-ben már összvezetőségi ülésen is ismertették a ter­vezetet és amint ifjú Varga József elnök mondotta: — Volt némi kételkedés, hiszen az újtól, a változás­tól néha idegenkedik az ember, kivált, ha nyugod­tan él. Viszont mindenki láthatja, hogy a fejlesztési program reális, az egyesülés előnyei vonzóak. Támogat­ják az emberek a kezdemé­nyezést, mert látják, hogy a saját ügyükről van szó. Így mondták azok 'a tsz­tagok is, akikkel ez ügyben szót váltottam. Jellemzésül hadd írom ide Farkas Jó­zsef növénytermesztő véle­ményét: — A nép helyzete most jó, de csak előbbre akarunk lépni, ha elérkezik az idő. A fejlesztési bizottság ál­láspontja szerint az idő el­érkezett. Kaczúr István rostos anyagokat a tökéle­tességig utánozzák mű­anyaggal — új lehetőségek, távlatok nyíltak meg. A vállalatok feladata a reform körülményei között az, hogy minél több újat alkossanak, kínáljanak a piacon. Az első látogatók ezután megtekintették a kiállítást. A kisparaszti kenderter­mesztés és feldolgozás ha­gyományos eszközeit, a nagyüzemi munka gépóriá­sait, s persze a legkülönfé­lébb termékeket is. A mű­anyagok betörését egész sor kiállított cikk — szőnyeg, zsák, divatszövet, háló. füg­göny — reprezentálja. A polipropilén, a poliamid, s társaik ma már „otthon vannak" ebben az iparág­ban. Az ország első fonó­centrifugája, az automata hálókötőgép, a fólia-szalag előállító gépsor pedig a szegedi vállalat nagyiramú fejlődését, s technológiai távlatait mutatják. A köz­ponti gyár rekonstrukciójá­nak makettje is látható a 1 kiállításon. Augusztus 20-ig — 10-től 18 óráig — tekinthetik meg a kiállítást az érdeklődők. A z igazgató bizonyításul bekérette a létszámjelentést. Aggodalmas arccal mutatta: „Lám. iegalább negy­ven ember hiányzik, bár húszat felvehetnék, nem | lenne semmi baj, időre szállítanánk!" Furcsamód nekem ; mégsem a munkaerőhiány hívta fel a figyelemem, egészen I más: a gyárban néhány hónap alatt alaposan megdagadt a létszám. Pedig sem új műhely, sem tetemes többletfel­adat nem kívánta ezt. Az igazgató hosszasan magyarázta, hogy miért vett fel nyolc udvarost, tizenkilenc segédmun­kást, hat takarítót, négy küldöncöt stb. A „szövegből" vé­gül az derült ki, hogy az újdonsült alkalmazottaknak nem is takarítás vagy segédmunka a feladatuk, ök a „ballasz­tok" szerepét töltik be; kis fizetésük tartja rendben a kö­tött bérgazdálkodás alapján meghatározott bérszinvonalat. A nyár elején hírül adtuk, hogy 5 ezer diákot várnak a szegedi üzemek. Vajon mire kellett a sok gyerek? Bát­ran mondhatom — semmiképpen sem velük akarták meg­váltani a munka „frontját". Eltekintve a kivételektől, ne­kik is a „kiegyenlítés" volt az igazi szerepük; az, hogy • gyár már-már felbillenő, megengedettnél jóval magasabbra szökött bérszínvonalát néhány száz forintos fizetésükkel visszahúzzák ... Egy gazdasági vezető őszintén bevalotta, azért alkalmaz lehetőleg minél több csökkent munkaké­pességű, szakképzetlen, fiatal munkaerőt, hogy a gyár kulcsembereit megfizethesse; hogy ezeket az embereket i megfelelően magas fizetéssel megtartsa. Semmilyen ren­j tielkezés nem tiltja e módszert. Ami igaz, az igaz — az 5 átlc.^bérszínvonal tényleg betartható ilyen manőverekkel. Olvasom, hogy 1969 első félévében ismét hatezerrel !' több embert alkalmaztak a megye ipari üzemeiben, Sze­j geden 5 százalékkal növekedett a foglalkoztatottság, s nem nehéz kitalálni, tovább nőtt a gyárkapunk belüli „munka­í nélküliség". Csak az érdekesség kedvéért említem; manap­ság már ott tartunk, hogy a megye minisztériumi iparában két hasznos vállalati tevékenységet végző munkásra egy kisegítő jut! De, úgy látszik, ez sem elég, legtöbb vállalat­nál még mindig keveslik a létszámot, s újabb felvételeket hirdetnek. Nem vitás, így a gazdasági vezetők valójában mesterségesen szítják a munkaerőhiányt, mert csak a bér­korrekciók miatt aligha van szükség ezres tömegekre. Sajnos, sok üzemben szinte kivétel nélkül létszámeme­lésben látják a fejlesztés lehetőségét, vagy valamilyen új feladat megoldásának egyedüli módját is. Ahelyett, hogy alapos kutató, elemző munkával jobb szervezési módszert találnának, inkább felvesznek 10—15, vagy még több új embert. Groteszk helyzetek sorát láttam: automatákat úgy építettek egymás mellé, hogy kiszolgálásukhoz külön-kü­lön embereket állítottak, holott gondosabb tervezéssel erre a gépeket is alkalmassá tehették volna. Természetes, hogy a kollektíva felhígulásával tovább romlik a munkaerkölcs. A mesterségesen létrehozott mun­kaerő-hiánnyal aztán szorult helyzetbe kerülnek azok ez üzemek, ahol nehéz fizikai munkát végeznek. A túlhajtott munkaerő-kereslet az embereket vándorlásra csábítja. Ke­resik a „kényelmes" helyeket, ahol a fizetésért tulajdon­képpen keveset kell adni. Lehet csodálkozni azon, hogy a valóban komoly követelményeket támasztó — de aránylag gyengén fizetett —, például egészségügyi intézetekből el­vándorol a kisegítő személyzet? Azt hiszem, e láncreakció végén igen kedvezőtlen az „eredmény" ... T ény. a már említett hatezer új ipari dolgozó foglal­koztatása is jócskán hozzájárult, hogy a megyében visszaesett a termelékenység. Következésképp ezért is sok-sok millióval kevesebb népgazdasági nyereséget hoz­tak az ipari üzemek: a megye, az ipar fejlődése lassult. Nemcsak a mi megyénkben, s városunkban ez a hely­zet. Az országban szinte általános gyakorlat a mértéktelen létszámbővítés. De ugyanakkor megnyugtató, hogy kormá­nyunk, a gazdasági vezetés felelősséggel foglalkozik nagy gondunkkal. S az sem titok, hogy az elkövetkezendő ter­melési időszakban megváltozik a kötött bérszínvonal tör­vénye. Ám nem mindegy, hogy üzemeink addig milyen úton járnak, nyereséggel, vagv veszteséggel dolgoznak, erő­södnek, vagy gyengülnek. Ezért kell megfontolni a vállala­toknak, érdemes-e folytatni a mértéktelen munkaerő­toborzást. Matkó István Kedvezményes hitel a szolgáltatóhálózat fejlesztésére A Magyar Beruházási vállalatoknak, illetve szövet- a szövetkezetek. Az eddig Bank és a Magyar Nemzeti kezeteknek a szolgáltatóhá- beérkezett konkrét hiteiké­Bank erre az évre 250 mil­lió forint hitelt nyújt állami Rendelet az ipar­az INIERMETALL jogosítványok kiadásáról A Pravda hétfői számában Ogyinyec, a lap budapesti tudósítója cikket szentelt az INTERMETALL fennállási ötödik évfordulójának. Mint a tudósító írja, a nemzetkö­zi gazdasági szervezet meg­állapításának eszméje öt év­vel ezelőtt vetődött fel a KGST-ben. Azóta a szerve­zetben részvevő országok — Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, a Szov­i jetunió, Csehszlovákia a j fémkohászati üzemek naté­I kony együttműködésének ! újabb és újabb formáit és Kéri János, a fejlesztési i módszereit alkalmazzák. A Magyar Közlöny 61. tyamártó, valamint a takács­számában megjelent a köny- szakmában is adható ki nyűipari miniszter rendele- iparengedély, míg a képesí­te. amely megszüntet egy téshez nem kötött szabad 1965-ben kiadott, az iparjo- iparok közül fényképszínező, gosítványok kiadásának kor- kézihurkoló, ostyakészítő, látozására vonatkozó rendel- papírfeldolgozó és töltőtoll­kezést. Az 1965. évi rendelet készítő szakmabeliek folya­ugyanis a kisiparosok ipar- modhatnak iparjogosítvá­gyakorlásáról, szóló 1958. évi nyért. 9. számú törvényerejű ren- A könnyűipari miniszter deletet olyképpen módosito t- a korlátozásokat megszün­ta, hogy néhány szakmában tetve, meg akarja könnyíte­egyáltalán nem, vagy csak' a ni az újabb iparjogosítvá­másodfokú iparhatóság t en- nyok kiadását több más gedélyével adható ki ipar- szakmában is. ezért elrer.­zak fejlesztésére. Nemcsak relem azonban ennél keve­közép-. hanem hosszúlejára- sebb, az 1969-re elörejelzett tú hitelt is folyósítanak mo- 2X6 millió helyett eddig csak sodák. vegytisztítók, háztar- 177 millió forintot igényel­tási gépjavítók, ruha- és tek. A kérelmeknek körül­cipőjavítók. gépkocsiszervi- belül a felét már engedé­zek létesítésére, bővítésére, lyezték, s a további dönté­Ezeknél a hitelkérelmeknél sek is folyamatban vannak, nemcsak a megtérülés és a A hitelösszegeknek mint­visszafizetés gyorsaságát ve- egy negyedét gépkocsiszervi­j szik figyelembe, hanem azt zek létesítésére, bővítésére, a \ is. hogy az adott vidéken többit nagyjából egyforma | milyen szükség van a szol- arányban mosodák és vegy­gáltatás színvonalának fej- tisztítók, fodrász és egyéb lesztésére A hosszúlejáratú szolgáltató üzletek, háztar­hitelek után kedvezménves, tasi gepjavító-üzemek. mér­hat százalékos kamatot szá- tekutáni szabóságok és ci­igazolvány. korlátozó delte, hogy ezentúl az ács, a rendelet megszüntetésével kőfaragó, a kőműves, a sütő, ezentúl a képesítéshez kötött a tetőfedő és a szikvízkészí­iparok közül a fémnyomó, a tő iparengedélyért sem kell gépi hurkoló, az orvosi mű- előzetes kérelemmel a má­szerész, a rézöntő és harang- sodíökú iparhatósághoz íor­öntő, a szappanos és gyer- dúlni. mítanak fel A bankok a megyei taná­csokkal közösen ez év ja­nuárjában felmérték a szol­pészetek, illetve építő-lakás­karbantartó üzemek fejlesz­tésére igényelték. Mint a Magyar Beruházási Bank­gáltatások javítását célzó hl- ban elmondották, újabb hi­teligényeket. Az akkori tájé- telkérelmek engedélyezésére kozódó vizsgálódás szerint is lehetőség van. Egy-egy erre az évre 216 millió, a megye eredetileg becsült jövő évre áthúzódó beruhá- igényét sem tekintik zárt­zásokkal együtt pedig mint- keretnek, ihdokolt esetben egy 300 millió forintra tar- annál nagyobb összegeket is tottak igényt a vállalatok és lehet kérni. KEDD, 1969. AUGUSZTUS 12. DÉLMAGYARORSZÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom